A Signal messenger alapítója, az amerikai kriptográfus, Moxie Marlinspike kijelentette, hogy a Telegram nem tekinthető privát üzenetküldő szolgáltatásnak, számolt be a Cybernews.
A vita január közepén kezdődött, amikor a Grok chatbot a Telegramot adatvédelmi platformnak nevezte az X közösségi oldalon. A Signal elnöke, Meredith Whittaker erre azt válaszolta, hogy ez nem igaz. „A Telegram egy olyan közösségi háló, amely rendkívüli mennyiségű adatot gyűjt, és korlátozott titkosítást kínál, amely alapértelmezés szerint nincs is engedélyezve” – mondta Whittaker.
„A Telegram egy olyan közösségi háló, amely rendkívüli mennyiségű adatot gyűjt, és korlátozott titkosítást kínál, amely alapértelmezés szerint nincs is engedélyezve” – mondta Whittaker.
Marlinspike hangsúlyozta, hogy a Telegram egy felhőalapú üzenetküldő, ahol az üzenetek egyszerű szövegként tárolódnak egy olyan adatbázisban, amelyhez maga a társaság is hozzáfér.
A Telegramot a WhatsApp „pixelklónjához” is hasonlította, de a Meta és a Signal termékekben alkalmazott teljes titkosítás nélkül.
A Telegram végponttól végpontig terjedő titkosítása csak a „Titkos csevegések” módban érhető el, és nem automatikus – a felhasználóknak manuálisan kell aktiválniuk.
„A Telegram nem privát üzenetküldő. Nincs benne semmi privát. Épp ellenkezőleg” – van meggyőződése Moxie Marlinspike.
Marlinspike egyben kijelentette, hogy a cégnek sikerült sok felhasználót meggyőznie arról, hogy a szolgáltatás alapértelmezés szerint titkosított, és megkérdőjelezte a Telegram alapítójáról alkotott disszidens képet.
A vita a repülőgépes internet használatáról hamar teljes szócsatába torkollott: Elon Musk és a Ryanair vezérigazgatója, Michael O’Leary nyíltan egymásnak estek.
Musk először azt mondta: O’Leary „téved”, amiért a Ryanair nem akar Starlink Wi-Fi-t telepíteni a gépeire.
O’Leary erre így reagált: „Elon Muskra egyáltalán nem fogok figyelni. Ő egy idióta – nagyon gazdag, de attól még idióta.”
Azt is hozzátette, hogy Musk X nevű közösségi oldala „egy mocsok” – közölte a Politico.
Musk nem hagyta szó nélkül: X-en azt írta, hogy „a Ryanair vezérigazgatója teljesen idióta, ki kell rúgni!” Majd egy másik posztban azt állította, hogy O’Leary tévesen számolta a Starlink okozta üzemanyag-fogyasztást, és hozzátette: „Rúgják ki ezt az idiótát!”
Erre aztán a Ryanair hivatalos X-fiókja is reagált, gúnyolódva Musk platformjának egy leállása miatt: „Talán neked is Wi-Fi kellene, @elonmusk?”
A háttérben azonban valós vita is áll, amelynek lényege: a Ryanair nem akarja telepíteni a Starlinket a több mint 600 Boeing 737-es gépére, mert szerintük a külső antennák növelnék a légellenállást és az üzemanyag-fogyasztást.
O’Leary szerint a Starlink 2 százalékkal növelné a fogyasztást, amivel évente több száz millió dollárba kerülne, és a rövid távú járatoknál egyáltalán nem érné meg telepíteni, mert az utasok többsége nem fizetne a Wi-Fi-ért. Musk ezzel szemben azt mondja, hogy más légitársaságok már repülnek Starlinkes gépekkel, és a gyors internet egyre fontosabb lesz az utasoknak, így hosszú távon érdemes lenne bevezetni.
Hoy pienso en la chica ucraniana. Nadie de los asientos de al lado la ayudó. Nadie. Todos siguieron con la mirada pegada al móvil, como si la vida de alguien más fuera un espectáculo lejano que no les tocaba. Y más triste aún, he observado que… pic.twitter.com/wFCzmh8Pvo
Alig kezdődött el az adventi időszak, egymás után robbannak ki a botrányok, amiért több olasz iskolában törölnék a karácsonyra és a keresztény hagyományokra utaló kifejezéseket az ünnepi előadás szövegéből. Az olasz és az európai kultúra rengeteg olyan karácsonyi dalban bővelkedik, mely a Megváltó születésére emlékezik. Ez azonban az olasz multikulturális társadalomban nem mindenki számára elfogadható.
Az olasz bölcsődékben, óvodákban és általános iskolákban ebben az időszakban a gyermekek által előadott karácsonyi előadásokkal teszik emlékezetessé az ünnepet. Az integrációra hivatkozva azonban egyre több oktatási intézetben módosítják a karácsonyi dalok válogatását. Több olasz óvodában azt az utasítást adták ki, hogy olyan karácsonyi dalokat válasszanak a pedagógusok, melyek nem tartalmaznak utalásokat a keresztény hagyományokra, a betlehemre, vagy Krisztus születésére. Úgy vélik, megosztó lehet, különösen azokon a településeken és oktatási intézményekben, ahol magas a más vallású és kultúrájú diákok száma.
Lombardia tartomány Brianza településén például közölték a pedagógusok a szülőkkel, hogy nem lesznek vallási tartalmú dalok a gyerekek karácsonyi előadásában. Bár nyíltan nem jelentették ki, a szándék azonban nem más, minthogy elkerüljék a nem katolikus szülők érzékenységének megsértését.
Ezzel azonban megfosztják a gyerekeket, az évszázados hagyományoktól. Elterjedt gyakorlattá vált az is, hogy a vallási ihletésű dalok szövegét megváltoztatják, eltávolítják a kereszténységre való utalásokat, egyszerűen cenzúrázzák a dalokat.
Kérdés, hogy hogyan lehet keresztény vonatkozások nélkül a karácsonyt ünnepelni. Illetve az is, hogy kinek kell beilleszkednie, a bevándorlóknak az olasz kultúrába, vagy az olaszoknak kell megváltoztatniuk hagyományaikat, hogy alkalmazkodjanak a hazájukba érkezett népkehez. Nem minden progresszív gondolkodású számára egyértelmű a válasz. Heves vitát váltott ki az is, hogy Genovában Silvia Salis frissen megválasztott baloldali polgármester, úgy döntött, hogy betlehem helyett Télapó-falut állítanak fel a polgármesteri hivatal udvarán.
Silvia Sardone, Anna Cisint, és Susanna Ceccardi a Liga európai parlamenti képviselői hadjáratot indítottak a betlehem és a karácsonyi szimbólumok védelmében. Elég a woke betlehemekből, írják a közösségi médiában. Elhatározták, hogy több városban olyan plakátokat függesztenek ki, melynek háttérben betlehem látható.
Ha egy ország szégyelli a történelmét, hagyományait, akkor megszűnik létezni, nincs többé jövője – vallják a Liga képviselői.
Az európai bürokraták és a globalista elit megpróbálja eltörölni a keresztény identitást, de a kormánypárt kiáll a nyugati értékek mellett és szembeszáll az iszlamizációs térhódításokkal – üzenik a politikusok.
Heves vitát váltott ki Oroszországban az újonnan felavatott Sztálin-emlékmű, amelyet a moszkvai Taganszkaja metróállomás egyik aluljárójában helyeztek el. Az alkotás a moszkvai metró 90. évfordulójának egyik „ajándékaként” készült – közölte a vállalat.
A szobor történelmi rekonstrukció, egy 1950-ben felavatott emlékmű másolata, amelyet még Sztálin életében helyeztek el ugyanitt, de az 1966-os átalakítás során „elveszett”.
A mű eredeti címe – „A nép hálája a vezetőnek és a parancsnoknak” – , amely egy utalás volt Sztálin második világháborús szerepére. A cím idén ismét különös hangsúlyt kap, mivel Oroszország 2025-ben nagyszabású megemlékezéseket tartott a győzelem 80. évfordulója alkalmából – közölte a CNN.
A helyiek véleménye erősen megoszlik.
Egy moszkvai lakos, Jevgenyij Ivanov szerint: „Ez az ember (Sztálin) sokat alkotott. Van mire büszkének lennie. És nem a mi dolgunk ezt lerombolni. Egy ember legalább tett valamit – tisztelnünk kell azért, amit”.
Egy másik fővárosi lakos, Kirill Frolov mérsékeltebben fogalmazott: „Elfogadom, hogy Sztálin múltja vegyes, és hogy nem nevezhető jónak. De ez az ember többet tett a hazánkért, mint bárki más. Ezért gondolom, hogy ez (az új emlékmű) jó, és többnek kellene lennie… Mert mondjuk a 2000-es évek és az azt követő generáció egyáltalán nem igazán érti, hogy ki is ez”.
Mások azonban elítélték az emlékmű újbóli megjelenését.
Moscow. Taganskaya metro station. Russians are praying to a criminal and murderer — Stalin. This country cannot be cured. pic.twitter.com/EafWRf6xjh
A liberális Jabloko párt moszkvai szervezete hivatalos tiltakozást adott ki, és követelte, hogy a metró inkább az elnyomások áldozatai előtt tisztelegjen.
A párt nyilatkozata szerint: „A sztálinizmus szimbólumainak Moszkvába való visszatérése a történelem szemébe köpése és az elnyomottak leszármazottainak kigúnyolása”.
Kezdetben az emlékmű mellé két tábla is került, amelyek Vlagyimir Putyin elnök és Dmitrij Medvegyev korábbi elnök Sztálint elítélő idézeteit tartalmazták – ezeket azonban később eltávolították. Sztálin öröksége továbbra is mélyen megosztó. A történelemkönyvek szerint a nagy tisztogatások idején, 1937–38 között mintegy 700 000 embert végeztek ki koncepciós perek során. Milliókat küldtek a gulagrendszer kényszermunkatáboraiba.
Miközben egyesek történelmi rehabilitációként ünneplik Sztálint, mások attól tartanak, hogy a múlt sötét fejezeteit újra dicsőségként akarják bemutatni.
A Mathias Corvinus Collegium majd 7 éve nyitotta meg kapuit a kárpátaljai fiatalok előtt. Az elmúlt években a kárpátaljai központ jelentős fejlődésen ment keresztül, mind a szakemberek, mind az infrastruktúra tekintetében. Az elmúlt évben vették birtokba Beregszász ikonikus szállóját a Fehérkőt, ahol folyamatosan tartanak képzéseket, MCC esteket és olyan programokat, tanfolyamokat, melyek által a fiatalok még inkább megismerhetik saját képességeiket és fejleszthetik azokat. A napokban a teljes épület megtelt élettel, hiszen a mellett, hogy a fiatal tehetség programban részt vevők vita és színjátszó kurzuson vettek részt, az intézmény középiskolásai is a vitázás mesterségével ismerkedtek meg amelyben két képzett magyarországi tréner segített nekik. A középiskolai program két évvel ezelőtt indult és azóta is népszerű a diákok körében. Az MCC-ben arra törekszünk, hogy a fiataljaink a legszélesebb körben sajátítsanak el olyan tudást amely által könnyebben tudnak akár pályát is választani, a vitázás pedig nagyon fontos ezért is hívtuk meg a vitaakadémia oktatóit, emelte ki Barna György.
Az ungvári Tihij utca egykori kazánházának épületét és a hozzá tartozó földterületet az Ungvári Városi Tanács még kilenc évvel ezelőtt az Ukrán Mozgássérültek Sportszövetsége Kárpátaljai Megyei Szervezetének adományozta. Ezalatt a szervezet megszerezte a föld tulajdonjogát és az ingatlan hosszú távú használatára vonatkozó jogot is és anyagi források után kutatott, hogy átépítse és rehabilitációs és sport központot hozzon létre a kazánház helyén.
Ezt követően egy amerikai támogató 600 ezer dollárral járult hozzá a központ építéséhez. Az összeget a belső munkálatokra fordították, amelyek most is zajlanak. Viszont Viktor Petrov, a központ igazgatója elmondása szerint, miután a központ már majdnem elkészült, valaki el szeretné azt venni a szervezettől. Mint fogalmazott, a szervezet tagjaira fizikai és pszichikai nyomást is gyakorolnak, sőt már fizikai bántalmazásra is sor került. Az intézmény egészségügyi részlegének vezetője nem nevezte meg a konkrét elkövetőket, de utalást tett rá, hogy az Ungvári Városi Tanács és a megyei hatóságok tisztségviselőiről van szó.
Felszólította az Európai Parlament az Európai Bizottságot, hogy álljon le a géntechnológiával módosított szervezetek (GMO-k) engedélyezésére irányuló törekvéseinek előmozdításával. Az EP felhívta továbbá a Bizottság figyelmét arra is, hogy az erről szóló végrehajtási határozatával túllépi azokat a hatásköröket, amelyeket Brüsszel számára az uniós jog előír.
Az Európai Parlament szerint Brüsszel törekvései egyfelől nem felelnek meg az uniós jognak, másfelől pedig nincsenek összhangban azzal a célkitűzéssel, hogy egyszerre legyen biztosított a belső piac hatékony működése, miközben az emberi élet és egészség védelmére vonatkozó követelmények, az állatok egészsége és az állatjóléti megfontolások is maradéktalanul érvényesülnek.
Az EP emellett „mély csalódottságának ad hangot amiatt, hogy a Bizottság azóta is folytatja a géntechnológiával módosított szervezetek behozatalának engedélyezését, annak ellenére, hogy a Parlament ezt ellenzi és a tagállamok többsége ellene szavaz”.
Éppen ezért az Európai Parlament ismételten felszólította a Bizottságot, hogy ne engedélyezze semmi olyan, géntechnológiával módosított növény élelmezési és takarmányozási célú behozatalát a közös piacra, amelyet az Európai Unióban nem engedélyezett gyomirtó hatóanyaggal szemben ellenállóvá tettek.
A GMO-technológiát egyébként az uniós tagállamok minősített többsége nem támogatja. Az Európai Unió népességének 35.52 százalékát képviselő 13 tagállam a technológiát elutasította. Ezek közé tartozik Magyarország, Németország, Franciaország, Görögország, Ausztria és Luxemburg is. 10 tagállam (az uniós népességének 27.49 százalékát képviselve) támogatta, 4 tagállam pedig tartózkodott (az uniós polgárok 37 százaléka képviseletében).
Az Európai Parlament kiemeli: annak ellenére, hogy a Bizottság elismeri a demokratikus hiányosságokat, a tagállamok támogatásának hiányát, továbbra is folytatja a GMO-k engedélyezését.
Mint ahogy azt az Európai Parlament is leírja, a Bizottság engedett a Syngenta Crop Protection NV/SA nevű belga székhelyű cég 2017-ben beadott kérelmének (ez a cég egy tengerentúli nagyvállalat leányvállalata). Ebben a kérelmező azt kérte az uniós testülettől, hogy engedélyezze a géntechnológiával módosított MZIR098 kukorica (ez egy géntechnológiával módosított kukorica) forgalomba hozatalát a belső piacon.
A Syngenta korábban egyike volt annak a hat cégnek (BASF, Bayer, Dow Chemical, DuPont, Monsanto, Syngenta), amely az Egyesült Államok GMO-piacát uralta. 2016-ban azonban egyfajta átalakulási hullám ment végbe a piacon: a Dow és a DuPont, továbbá a Bayer és a Monsanto összeolvadt, a Syngentát pedig a ChemChina vásárolta fel.
Ezt a fajta kukoricát géntechnológia útján azért módosították, hogy toleránssá tegyék a glufonizáttartalmú gyomirtó szerekkel szemben, és hogy előállítson két rovarölő fehérjét (úgy nevezett Bt- vagy Cry-toxinokat), amelyek mérgezőek néhány kukoricával táplálkozó bogár lárvájára nézve.
Megjegyzendő, hogy a GMO-kukoricára vonatkozóan szántóföldi kísérleteket csak nyolc helyszínen végeztek, azokat is csak az Amerikai Egyesült Államokban.
Más olyan releváns tengerentúli kukoricatermelő területeken, mint például Brazília, Argentína, Paraguay vagy Uruguay viszont nem.
A Cry-toxinok közvetettek az olyan hasznos állatokra nézve is károsak, mint a méhek. Szakmai állásfoglalások támasztják alá, hogy a kukoricából a méhek ugyan közvetlenül nem állítanak elő mézet, viszont pollenjét a méhek kilométerekről begyűjtik, ennek nyomán pedig a mézbe is bekerül. A Cry-toxinok ezen kívül megváltoztathatják a méhek viselkedését is és sérülékennyé tehetik ezeket az állatokat a különféle parazita fertőzésekkel szemben is.
Ehhez képest sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, sem pedig a Bizottság nem kért további vizsgálatokat, megelégedett azokkal az eredményekkel, amelyeket az USA-beli hatásvizsgálatok hoztak.
Csakhogy az Egyesült Államokban merőben más megközelítéssel fordulnak a GMO-technológiához, mint jelenleg az uniós tagállamokban. A tengerentúli országban ugyanis a GMO-k szabadföldi felhasználását megelőző egészségügyi és környezeti kockázatfelmérés célja nem a biztonság bizonyítása, hanem csupán a felvetődő problémák feltárása a döntéshozatal megkönnyítése végett. Ez azt jelenti, hogy az Amerikai Egyesült Államokban mindaddig a piacon lehet egy GMO-termék, amíg egyértelműen be nem bizonyosodik róla, hogy káros az egészségre.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerepe az Európai Unióban, hogy tudományos szakvéleményt nyújtson és tájékoztasson az élelmiszerlánccal kapcsolatos – már ismert, illetve újonnan felmerülő – kockázatokról. Ennek ellenére az EFSA tavaly tudományos szakvéleményt készített, amelyben a testület annak ellenére sem kért mélyreható vizsgálatokat a GMO-technológiát illetően, hogy számos tudományos aggály merült fel annak alkalmazásával kapcsolatban. A tudományos szakvéleményben az EFSA kijelentette, hogy a GMO-kukorica összhangban áll az uniós joggal és azokkal a releváns irányelvekkel, amelyek a kockázatértékelés során jelentőséggel bírnak.
