Az ukrán társadalomban a háború alatt még mindig nagy a bizalom a katonák iránt, 2025 márciusában az elnökkel együtt dobogós helyen állnak a rangsorban – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Socis központ frissen végzett felmérésének adataira hivatkozva.
A kutatás adatai szerint jelenleg Valerij Zaluzsnij londoni ukrán nagykövetben, az ukrán fegyveres erők egykori főparancsnokában az ukránok 62 %-a bízik, míg a megkérdezettek 29,7 %-a nem bízik benne.
Volodimir Zelenszkij elnök a második helyen áll, benne a megkérdezettek 50,5 %-a bízik. Ugyanakkor a válaszadók 42,8 %-a nem bízik az elnökben.
Kirilo Budanov, a Védelmi Minisztérium hírszerzési főosztályának a vezetője a harmadik helyen áll, a válaszadók 46,2 %-a bízik benne, míg 38,8 %-a nem bízik benne.
Andrij Bileckij szélsőséges aktivistában, a 3. különálló rohamdandár parancsnokában a megkérdezettek 37,2 %-a bízik, míg 39,6 %-a nem bízik benne.
A felmérést a Socis központ 2025. március 14-23-án végezte Ukrajna egész területén, az Oroszország által megszállt területek kivételével. Kutatási módszer: személyes interjúk (szemtől szemben). A statisztikai mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,6 %-ot.
Vezető ukrán szociológiai cégek szerint Zelenszkij népszerűsége jelentősen nőtt 2025 eleje óta, miután Donald Trump hatalomra került, és megváltoztatta az Egyesült Államok Ukrajnával kapcsolatos politikáját.
A Volodimir Zelenszkij elnök iránti bizalom szintje jelentősen megnőtt 2025 elején az Egyesült Államok politikájának változása miatt, a szociológusok továbbra is figyelemmel kísérik az ukrán elnökbe vetett bizalom dinamikáját márciusban – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A legutóbbi közvélemény-kutatás szerint 2025 márciusának második felében az ukránok 69 %-a bízott Zelenszkijben, míg 28 %-a nem bízott. A bizalom-bizalmatlanság egyenlege +41 % volt. A legutóbbi KMISZ-felméréshez képest formailag minden változás a statisztikai hibahatáron belül van. Így 2025. február 14. és március 4. között a megkérdezettek 67 % bízott az elnökben, 29 % pedig nem bízott. A bizalom-bizalmatlanság egyenlege +38 % volt.
Amint Anton Hruseckij, a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, az ukránok meglehetősen magas bizalmi szintet mutatnak Zelenszkij elnök iránt, őt magát legitim államfőnek tekintik. „Meg kell értenünk, hogy a magas bizalom (és annak növekedése az elmúlt időszakban) elsősorban annak köszönhető, hogy Zelenszkijt mint elnököt, valamint Ukrajna és az ukránok érdekeinek szóvivőjét tekintik (és kisebb mértékben személyes szimpátiáról is szó lehet, mint személy vagy politikus iránt)” – mondta.
A szakember szerint az ukránok tisztában vannak az Oroszország és oroszok jelentette egzisztenciális fenyegetéssel, és a kíméletlen ellenséggel szembeni ellenállás az első számú prioritás. „Az ukrán közvélemény fájdalmasan érzékeli azokat a vádakat, miszerint maga Ukrajna okolható Oroszország támadásáért vagy az ukrán-orosz kapcsolatok egyéb helytelen (enyhén szólva) értelmezéséért, és nagyobb egységre sarkallják az ukránokat (és a „zászló körüli gyülekezés” újabb hullámát látjuk)” – tette hozzá Anton Hruseckij.
A KMISZ saját felmérését 2025. március 12. és 22. között 1326 válaszadó bevonásával készítette.
A Szerződés 18-24 toborzási program a hadsereg több alakulatára is kiterjed, jelenleg az Állami Határőrszolgálat egységeihez való csatlakozás lehetőségét mérlegelik – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök a hétfő esti videoüzenetében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij azt mondta, hogy jelentést hallgatott meg a Szerződés 18-24 programról. A program első eredményeiről számoltak be – tette hozzá. „Bővítjük: a fronton voltam szombaton, konkrét dandároktól érkezett megkeresés, és erre a megkeresésre pozitívan fogunk reagálni – több dandár lesz, amely képes lesz fiatal önkénteseket fogadni. Ezt a tapasztalatot ki kell terjeszteni a Nemzeti Gárdára és a határőrség egységeire is” – mutatott rá.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a hadsereg minden hatékony egységének lehetőséget kell biztosítani az ország védelmi potenciáljának fejlesztésére és megerősítésére.
A Szentszék abban bízik, hogy a felek megragadják az alkalmat az őszinte, előzetes feltételek nélküli párbeszédre az igazságos és tartós béke megteremtése érdekében – emelte ki a Szentszék hétfői közleménye, amelyet Pietro Parolin szentszéki államtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábbi telefonos egyeztetését követően adtak ki.
A szentszéki államtitkárságot vezető Parolin bíboros március 14-én beszélt az ukrán elnökkel. A telefonos egyeztetésről Volodimir Zelenszkij már pénteken hírt adott.
A Vatikán mostani közleménye megerősítette, hogy Zelenszkij a szentszéki államtitkárnak az Egyesült Államok kezdeményezte tűzszüneti kezdeményezésről számolt be, amelyhez Ukrajna csatlakozott.
A Szentszék az ukrajnai békét szorgalmazó ima megújítását hangsúlyozta.
Arra szólította fel a háborús feleket, használják ki a lehetőséget őszinte, bármilyen előfeltételhez nem kötött párbeszédre, amelynek célja az igazságos és tartós béke megteremtése.
A Szentszék ezzel egy időben a foglyok szabadon engedését sürgette.
Pietro Parolin a Vatikán legmagasabb képviselője, aki Ukrajnában járt: tavaly július 19. és 24. között felkereste Kijevet és Odesszát.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nőnap alkalmából köszönetet mondott az ukrán nőknek – írja az Interfax.
„A fronton és a hátországban, a kórházakban, az iskolákban, a hadseregben és az üzleti életben – ukrán asszonyaink mindenütt ott vannak. Mindenki a maga helyén segít, ment, véd, támogatja a körülötte élőket, inspirál és előre vezet” – írta Zelenszkij Telegram oldalán.
„Hősies. Erős. Profi. Határozott. Köszönöm a rugalmasságotokat, amely minden nap erősíti Ukrajnát” – tette hozzá az elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elfogadottsága 68 %-ra emelkedett, a Donald Trump amerikai elnökkel történt összecsapása után 10 %-kal nőtt – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) frissen végzett felmérésére hivatkozva.
A kutatás adatai szerint 2025 februárjának első felében, az Ukrajna és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok súlyosbodását megelőzően, az ukránok 57 %-a bízott Zelenszkijben, míg 37 %-a nem. A bizalom és a bizalmatlanság mérlege +20 % volt. Továbbá február 14. és március 4. között a bizalom szintje 67 %-ra nőtt, míg a nem bízók aránya 29 %-ra csökkent. Ennek megfelelően a bizalom-bizalmatlanság mérlege +38 %-ra javult. Számos nagy horderejű eseményre került sor február 14. és március 4. között, köztük egy feszült találkozóra a Fehér Házban 2025. február 28-án.
Fotó: Andrew Harnik/Getty Images
Már a 2025. február 14. és 28. közötti időszakban magasabb lett a bizalom, mint 2025. február 4. és 9. között volt, a 2025. március 1. és 4. közötti időszakban viszont a Zelenszkij iránti bizalom 68 %-ra nőtt.
A bizalmatlanság a 2025. március 1. és 4. közötti időszakban 27 % volt. A bizalom-bizalmatlanság mérlege a 2025. március 1. és 4. közötti időszakban +41 % volt.
Amint Anton Hruseckij a KMISZ igazgatóhelyettese megjegyezte, hogy az elnökbe vetett bizalom növekedése az elmúlt időszakban azt jelzi, hogy most „a zászló köré tömörülést” látjuk. A további dinamika attól függ, hogy a légkör érzelmileg feltöltődik-e fokozott kockázatokkal, vagy lesz-e lehűlés és konstruktívabb beszélgetés.
Mindenesetre fontos hangsúlyozni, hogy az összefogás és az elnök iránti fokozott bizalom fő oka nem a személyesen ellene irányuló támadások. Az ukránok az új amerikai kormány retorikáját egész Ukrajna és minden ukrán elleni támadásként érzékelik
– mondta el a szociológus.
Mint a szakember megjegyezte, azok az állítások, amelyek szerint Ukrajna állítólag „provokálta” Oroszországot vagy felelős az invázióért, Oroszországot egyáltalán nem szabad „agresszornak” nevezni, Ukrajna részvétele nélkül zajló tárgyalások, az Egyesült Államok a határozat ellen szavazott az ENSZ-ben stb. És ennek fényében gyakorlatilag nincs kritika Oroszországgal szemben, vagy nyomás nehezedik rá, különösen az Egyesült Államok részéről. És most ezen felül a katonai segélyek felfüggesztése – tette hozzá.
„Az ukránok valóban békét akarnak, de az eredményeink folyamatosan azt mutatják, hogy az abszolút többség a bármilyen áron létesített béke ellen van. Az ukránok rugalmasak és készek akár fájdalmas kompromisszumokra is, de nem olyan kompromisszumra, amely kapitulációt jelentene. Az ukránok megőrzik a harci akaratot, és mindennek ellenére folytatják” – jegyezte meg Anton Hruseckij.
A KMISZ saját felmérését 2025. február 14. és március 4. között végezte 1029 válaszadó bevonásával.
Csak az elmúlt héten az orosz hadsereg több mint 1050 csapásmérő drónt, mintegy 1300 légibombát és több mint 20 rakétát lőtt ki Ukrajna ellen. Ezt Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke közölte hétfőn, március 3-án a Telegramon.
„Ukrajna a normális és biztonságos életért küzd, amelyre rászolgál, a békéért – igazságos és megbízható békéért. Mi a háború befejezését szeretnénk. De Oroszország nem akarja, és folytatja a légiterrort” – írta.
Az elnök hangsúlyozta, hogy „aki tárgyalásokat akar, az nem lövi szándékosan a civileket ballisztikus rakétákkal”. Hozzátette, hogy Oroszország támadásainak leállításához a világ közös erejére van szükség.
A légvédelmünk megerősítése, a hadsereg támogatása és hatékony biztonsági garanciák, amelyek kizárják az orosz agresszió visszatérését – erre kell összpontosítanunk
Az orosz ajkú lakossággal rendelkező európai országok veszélyben vannak, Oroszország megtámadhatja őket – jelentette ki hétfőn az orosz anyanyelvű Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta, hogy Oroszország folytatni akarja befolyását azokra az országokra, amelyek a Szovjetunió részét képezték. Ukrajnáról, Moldováról, Észtországról, Lettországról és Litvániáról van szó – tette hozzá, megemlítve Szlovákiát és Lengyelországot is.
„Ha orosz ajkú lakosságról vagy egy félig észt és félig orosz lakosságról van szó, ha hosszú közös múltra tekintenek vissza, akkor vannak kockázatok” – mutatott rá az elnök. Egyúttal emlékeztetett arra, hogy amikor az oroszok elfoglalták a Krímet és Donbász keleti részét, az „orosz ajkú lakosság védelméről” beszéltek. „Úgy gondolom, hogy ezeknek az országoknak lesznek kockázatai az orosz politika miatt az orosz világról alkotott víziójuk miatt” – fejtette ki Volodimir Zelenszkij.
Volodimir Zelenszkij elnökben 2025 januárjában az ukránok 51%-a bízott, februárban ez a szám növekedett, tekintettel a változó politikai helyzetre – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál az Ino Sapiens cég felmérési adataira hivatkozva.
A jelentés szerint a szociológusok megjegyezték, hogy Zelenszkij bizalmi besorolása az invázió kezdetén mért csaknem 90%-ról esett vissza, de még mindig a megkérdezettek körülbelül fele támogatja. „Lehet 57% februárban, ahogy a KMISZ adatai mutatják? Igen, feltétlenül. A februári adataink néhány napon belül megjelennek, de a közvélemény-kutatások bizalmi mutatója folyamatosan változik, reagálva a környező eseményekre” – áll a jelentésben, figyelembe véve a legfeljebb 3%-os hibahatárt.
„Általánosságban elmondható, hogy adataink egybeesnek a KMISZ mérésével, és a külpolitikai helyzet változását figyelembe véve feltételezhetjük, hogy februárban megnőtt a Zelenszkij iránti bizalom” – tette hozzá Ino Sapiens.
A szociológusok megjegyezték, hogy a bizalmi mutató nem jelent közvetlenül az elnök minősítését. „Jelenleg nem teszünk közzé elnöki értékelést, mert háborús időszakban nem tartanak választásokat, nincs kitűzve a választás időpontja, és a szavazáson való besorolás nagymértékben függ a résztvevők névsorától – de egyelőre nem tudni, hogy pontosan ki tervezi az indulást” – áll a jelentésben.
Ukrajnának jelentős előrelépést sikerült elérnie a békefenntartó kontingens ország területén való állomásozásának kérdésében. Több ország már kifejezte hajlandóságát a misszióban való részvételre, jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök, idézte az UNIAN.
„Úgy gondolom, hogy nagy előrelépést értünk el a kontingenst illetően. Úgy gondolom, hogy vannak országok, amelyek szkeptikusak, és azok is maradhatnak. De úgy látom, hogy a kontingens kérdése az európai hadsereg létrehozásának kérdésében lehet az első ilyen lépés” – mondta az elnök.
Elmondása szerint a békefenntartó erők témájának közvetlenül kapcsolódnia kell az egységes európai fegyveres erők létrehozásához.
„Ez az első platform egy ilyen haderő jövőbeli létrehozásához – az európai fegyveres erők, egy olyan hadsereg, amely az égen, a vízen, a szárazföldön, mesterséges intelligencián alapuló drónokkal stb. tud majd reagálni egy orosz támadás esetén”, hangsúlyozta Zelenszkij.
