Földünk alsó köpenyében két kontinensméretű ásványi struktúra befolyásolhatja a bolygó belső folyamatait, ami instabilitást idézhet elő a mágneses térben. A Csendes-óceán és Afrika alatt húzódó formációk a szeizmikus adatok alapján hasonlónak tűnnek, valójában azonban eltérő összetételűek. A legújabb vizsgálatok szerint ez a különbség hatással lehet a földi hőáramlásra, és ezen keresztül a mágneses mező működésére is.
A két hatalmas, ún. „alacsony sebességű tartományt” (angol rövidítéssel LLSVP-t) már az 1980-as években azonosították. Az alsó köpenyből a külső mag felé nyúlnak, egyikük a Csendes-óceán alatt, a másik Afrika térségében helyezkedik el. A mintegy 3000 kilométer mélyen fekvő képződmények becslések szerint akár 900 kilométer magasak és több ezer kilométer szélesek is lehetnek.
Korábbi elemzések alapján úgy vélték, hogy összetételük azonos, ám az újabb kutatások ezt megcáfolják.
Különböző eredet, eltérő hatások
James Panton, a Cardiffi Egyetem geodinamikai kutatója és munkatársai friss eredményei szerint a két LLSVP nemcsak különböző anyagokból épül fel, hanem eltérő történettel is rendelkezik. Ez az új felismerés átírhatja a korábbi elméleteket, mivel arra utal, hogy e képződmények nem egy ősi, egységes köpenyanyagból származnak, hanem részben az egykori óceáni kéreg újrahasznosult darabjaiból alakultak ki.
A kutatók úgy vélik, hogy ezek a különbségek kihatnak a belső hőáramlásra, amely kulcsszerepet játszik a Föld mágneses mezejének fenntartásában.
Mivel az eltérő összetételű struktúrák más-más módon vezetik vagy tartják vissza a hőt, aszimmetrikus hatást gyakorolhatnak a mágneses térre is.
Miért különbözik egymástól a két képződmény?
Korábbi kutatások kimutatták, hogy az LLSVP-k egy része az egykori óceáni kéreg újrahasznosult tömbjeiből állhat. A lemeztektonikai folyamatok során az alábukó (szubdukáló) óceáni lemezek a Föld mélyébe kerülnek, ahol fokozatosan szétszóródnak a köpenyben. Panton és kollégái számításai szerint a Csendes-óceán alatti tartományban mintegy 50%-kal több friss óceáni kéreg keveredik a köpenyanyaghoz, mint az Afrika alatt elhelyezkedőben. A Csendes-óceáni Tűzgyűrűnél zajló aktív szubdukció folyamatosan újabb óceáni kéregdarabokat juttat a mélybe.
Ezzel szemben Afrika alatt geológiailag kevésbé aktív területek találhatók, így az ottani LLSVP idősebb, és nagyobb arányban tartalmaz régebbi kéreganyagot. Ez a tartomány emiatt kisebb sűrűségű.
Érdekes módon a szeizmikus hullámok vizsgálata alapján mindkét struktúra nagyon hasonlónak tűnik, ami korábban ahhoz a téves következtetéshez vezetett, hogy azonos hőmérsékletűek és összetételűek.
A mágneses tér aszimmetriája
A Föld mágneses mezeje a bolygó külső magjának mozgásaiból ered, amelyeket jelentősen befolyásol a hőáramlás. Ha a két LLSVP eltérő mértékben engedi kiáramlani vagy tartja vissza a hőt, az komoly hatást gyakorolhat a mágneses tér stabilitására. A kutatók feltételezik, hogy a Csendes-óceán és Afrika alatti formációk aszimmetrikus módon befolyásolhatják a földi magnetoszférát.
Több mérés arra utal, hogy Afrika térségében a mágneses tér bizonyos részei gyengülnek, így elképzelhető, hogy e mélyben rejlő struktúrák is szerepet játszanak ebben a folyamatban.
Panton és kollégái szerint további vizsgálatokra lenne szükség, például a Föld gravitációs terének részletes feltérképezésére, hogy pontosabban megértsük e mélységi aszimmetria következményeit.
Ukrán tudományos központokat nyitnak Afrikában – jelentette be az államnyelv védelméért felelős ombudsman, Tarasz Kreminy.
Az ombudsman emlékeztetett arra, hogy a teljes körű orosz invázió után Ukrajna diplomáciai képviseleteket nyitott számos afrikai országban. Így történelmileg első alkalommal indultak el nagykövetségek Botswanában, Ghánában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Elefántcsontparton, Mauritániában, Mozambikban és Ruandában.
Hozzátette, hogy Ukrajna mozambiki rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Rostiszlav Tronenko megerősítette, hogy Mozambikban magas az érdeklődés Ukrajna iránt, ezért az új kezdeményezések jelentősen megerősítik az ukrán–mozambiki kapcsolatokat.
Természetesen minden erőmmel azon dolgozom, hogy az ukrán nyelv ne csak erős közösségünk nyelve legyen, amely kiváló hírnévvel rendelkezik, hanem új lehetőségeket is adjon nemzeti érdekeink és az ukránok világszerte való egységének megvalósításához
Évtizedek óta nem tapasztalt élelmezési válsághelyzetre figyelmeztetett kedden az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) Afrika déli részét illetően.
A WFP genfi sajtótájékoztatóján közölte, hogy mintegy 27 millió ember érintett a térségben. A szervezet szerint mindennek kiváltóoka a térség több országát sújtó példátlan aszály, amely terméskiesést és jószágpusztulást okozott.
A régióban sokan, így gyermekek is napi egy étkezéssel kénytelenek beérni. Tomson Phiri, a WFP dél-afrikai régióért felelős szóvivője elmondta, hogy a következő termést március-áprilisban várják.
A térség öt államában – Zimbabwéban, Zambiában, Malawiban, Lesothóban és Zambiában – már országos vészhelyzetet hirdettek, ezek az országok nemzetközi segélyért is folyamodtak. Phiri egyben felhívta a figyelmet arra, hogy Angolában és Mozambikban is ingatag a helyzet.
A szóvivő szerint a WFP megkezdte az élelmiszersegélyek beszerzését, illetve elosztását jövő márciusig mintegy 6,5 millió embernek nyújtva támogatást. A szervezet eddig mindössze ötödét kapta meg a kért 369 millió dolláros támogatásnak.
Az EU 171 millió eurós humanitárius segélyt mozgósít az Afrika szarván élő emberek számára, akik egyre jobban szükséget szenvednek, mivel a régiót több konfliktus, szélsőséges éghajlati jelenségek és gazdasági sokkok sújtják – jelentette be az Európai Bizottság.
A finanszírozás Dzsibutiban, Etiópiában, Kenyában, Szomáliában, Dél-Szudánban és Ugandában támogat humanitárius projekteket. 7 millió eurót katasztrófavédelmi programokra fordítanak a régióban.
Az uniós támogatás az akut élelmiszerválság kezelését, az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítását, és a humanitárius válsághelyzetben lévő gyermekek oktatásának és védelmének biztosítását segíti elő, valamint olyan rendszerek létrehozását, amelyek készenléti tervezés és korai fellépés révén segítenek megelőzni a katasztrófák hatásait.
Uniós becslések szerint mintegy 65 millió embernek van azonnali segítségre szüksége. Az Afrika szarvának tágabb térségében tapasztalható akut élelmiszerválság pusztító hatással van a kiszolgáltatott emberek tízmillióira.
Emellett nagymértékű kényszerkitelepítés zajlik, mind az országokon belül, mind a határokon túl. Uganda, Szudán és Etiópia ad otthont a legtöbb menekültnek Afrikában. A lakóhelyüket elhagyni kényszerülő népesség túlélése továbbra is nagymértékben függ a külső segítségtől.
Ötévesnél fiatalabb gyerekeknek szánt, 18 millió dózis malária elleni védőoltást kap egy tucat afrikai ország a következő két évben – ismertette az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Gavi nemzetközi vakcinaszövetség, valamint az ENSZ Gyermekvédelmi alapja (UNICEF) közös közleményében.
A három szervezet hangsúlyozta, hogy az RTS, S/AS01 nevű vakcina arra hivatott, hogy megvédje a gyerekeket a halálozástól, illetve a súlyos lefolyású betegségtől.
A biztonságosnak és hatékonynak bizonyult malária elleni védőoltással 2019 óta Kenyában, Malawiban és Ghánában több mint 1,7 millió gyermeket immunizáltak az egyebek között a WHO és a Gavi közreműködésével. Kilenc további ország Benin, Burkina Faso, Burundi, Kamerun, Kongói Demokratikus Köztársaság, Libéria, Niger, Sierra Leone és Uganda első alkalommal kap majd az oltóanyagból, hogy felhasználhassák immunizálási kampányaikban.
Thabani Maphosa, a Gavi országokra szabott szállítmányozási programjának igazgatója szerint az oltóanyag jelentős hatással lehet a malária elleni küzdelemben, életek tízezreit mentheti meg évente, ha más intézkedésekkel együtt alkalmazzák. Hozzátette, hogy nemzetközi szervezetek partnerségi viszonyt alakítottak ki a gyártókkal a vakcinák gyorsabb felhalmozása érdekében a kór által érintett afrikai országokban.
A WHO adatai szerint a malária csaknem félmillió öt évesnél fiatalabb gyermek életét követeli évente a Szaharától délre található országokban.
Megegyezést írt alá Magyarország és az ENSZ Terrorizmus Ellenes Hivatala (UNOCT) között arról, hogy magyar szakértők is részt fognak venni afrikai szakemberek kiképzésében a terroristák kiszűrése, a globális terrorfenyegetés visszaszorítása érdekében – jelentette be a tárca tájékoztatása szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden New Yorkban.
A tárcavezető arról számolt be a Vlagyimir Voronkov ENSZ-főtitkárhelyettessel folytatott tárgyalásának nyomán, hogy magyar terrorellenes és informatikai szakértők a jövőben képzést fognak nyújtani afrikai kollégáiknak, hogy így hatékonyabbá válhasson a potenciális merénylők kiszűrése.
„Közös erőfeszítésekkel megakadályozzuk, hogy a terroristák a nemzetközi személyforgalmat kihasználva a világ különböző pontjai között járjanak-keljenek, ezáltal is vissza tudjuk szorítani a globális terrorfenyegetést” – hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy Magyarországon korszerű rendszer működik ennek érdekében, mivel a terroristák nem pusztán a migrációs hullámokban bújnak el, hanem a nemzetközi személyforgalomban is feltűnnek.
„Afrika esetében ez egy súlyos probléma, hogy a Közel-Keletről, Európából a terroristák hogyan jutnak el vagy el tudnak-e jutni Afrikába. Minél több terrorista jut el oda, annál nagyobb a baj” – szögezte le.
„Természetesen visszafelé ez ugyanígy igaz, ezért fontos, hogy megakadályozzuk azt, hogy a terroristák a nemzetközi személyforgalmat használva ide-oda járkáljanak a világban. Az afrikai országoknak ehhez támogatást kell biztosítani” – tette hozzá.
Szijjártó Péter kijelentette, hogy a béke megteremtéséhez szükséges párbeszéd elősegítése mellett a világszervezet legfontosabb feladata a küzdelem a terrorizmus ellen.
Rámutatott, hogy utóbbi területen hazánk is fontos szereplő, minthogy az UNOCT regionális központja Budapesten működik, a New York-i után ez a hivatal második legnagyobb irodája, ahonnan az a munka zajlik, amelynek keretében az afrikai országok terrorellenes fellépését segítik.
A miniszter végül arra is kitért, hogy soha nem volt még akkora a terrorfenyegetettség a világban, mint napjainkban.
„Látjuk, hogy Afrikára fókuszálnak ma alapvetően a terrorszervezetek, de Afganisztánban is növekszik a terrortámadások száma, s azáltal, hogy a migrációs hullámok egyre súlyosabbá válnak, egyre nagyobb létszámúakká válnak, egyre nagyobb lehetőséget biztosítanak a terroristáknak arra, hogy elbújjanak ezekben” – figyelmeztetett.
„Sokszor próbáltuk magunkkal elhitetni, hogy legyőztük az Iszlám Állam nevű terrorszervezetet, amely talán a legnagyobb és legbrutálisabb terrorszervezet a világon, aztán időről időre világossá válik, hogy ez nem igaz” – közölte.
Illetve emlékeztetett, hogy Magyarország továbbra is részt vesz az iraki kiképzési misszióban, valamint segíti a terroristák fő célpontjainak számító közösségeket annak érdekében, hogy ne kényszerüljenek a lakóhelyük elhagyására.
Kína egymilliárd adag koronavírus elleni vakcinát ajánlott fel Afrikának a járvány elleni küzdelemhez – derült ki Hszi Csin-ping kínai elnök hétfői beszédéből, amelyet videókapcsolaton keresztül mondott el a Kína és Afrika együttműködéséről Dakarban rendezett fórum résztvevőinek.
A kínai elnök kijelentette: országa 600 millió adag védőoltást juttatna el adomány formájában, a többit pedig afrikai országok és kínai vállalatok közötti együttműködés részeként állítanák elő. Az egymilliárd dózissal Afrika lakosságának 60 százalékát olthatnák be a jövő évben – mondta. Az oltóanyagok mellett Kína egészségügyi csapatokat – összesen 1500 embert – is küldene Afrikába a járvány kezelésére.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Afrika lakosságának jelenleg alig több mint 7 százaléka kapott védőoltást.
Kína eddig immár több mint 1,7 milliárd adag koronavírus elleni oltóanyagot biztosított több mint 110 ország és szervezet részére. Mások mellett 50 afrikai országnak, valamint az Afrikai Unió Bizottságának juttatott vakcinaadományokat.
Hszi elmondta továbbá: Peking arra ösztönzi majd a kínai vállalatokat, hogy a következő három év során legkevesebb 10 milliárd dollár értékben fektessenek be Afrikában. Emellett 10 milliárd dollárnyi hitellehetőséget biztosít az afrikai kis-és középvállalatok fellendítése érdekében. Kína ezeken felül elenged idén esedékes, kamatmentes kölcsönöket a járvány által súlyosan érintett gazdaságok megsegítésére.
Kína 2009 óta Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere, és jelentős beruházásokat hajt végre a kontinensen. 2019-ben a kínai közvetlen beruházások értéke az afrikai országok ipari szektorába az előző évhez képest 9,9 százalékkal növekedett, és elérte a 2,59 milliárd dollárt. Az Afrikába irányuló befektetések ezzel 3 százalékkal magasabb ütemben nőttek Kína külföldre irányuló befektetéseinek összességénél.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
For 1.4 billion Chinese citizens that had the government dictate their movements since the pandemic began, the past six weeks have forced them to suddenly figure out how to survive on their own https://t.co/ERgSldpAME
Afrikában végre felgyorsult az oltási kampány, de újabb akadályokkal kell szembenézniük. Eddig vakcinából volt hiány, most a tű fogyott el – írja a Bloomberg.
A fecskendőhiány komoly problémát jelent a legkevésbé átoltott kontinensnek. Az afrikai országoknak nincs lehetősége a helyi gyártásra, a tűket Ázsiából és Európából importálják.
A WHO jelentése szerint most abba az abszurd helyzetbe került Afrika, hogy több az oltóanyag, mint az ahhoz szükséges eszköz. Az UNICEF arra számít, hogy jövőre sem lesz jobb a helyzet, és 2,2 milliárd fecskendő hiányzik majd az oltáshoz.
Az afrikaiaknak kevesebb, mint a 6 százaléka van teljesen beoltva, így a kontinens által kitűzött év végi 40 százalékos átoltottság nem fog megvalósulni.
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
Az ENSZ klímaügynökségének keddi figyelmeztetését idézve az MTI bejelentette, hogy Kelet-Afrika gleccserei két évtized alatt eltűnhetnek. a klímaváltozás miatt a század közepére három százalékkal csökkenhet a kontinensen a GDP, s 118 millió szegénységben élő embernek kell szembenéznie a súlyos aszállyal, áradásokkal és szélsőséges hőhullámokkal.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) az Afrikai Unió szervezeteivel közös jelentésében szomorú képet festett a kontinensnek az egyre gyakoribbá váló időjárási katasztrófákhoz való alkalmazkodóképességéről. A mérések szerint 2020 az afrikai kontinens harmadik legmelegebb éve volt, az elmúlt három évtized átlagához képest 0,86 Celsius-fokkal magasabb hőmérséklettel.
A WMO főtitkára, Petteri Taalas a jelentésről írt közleményében kiemelte, hogy a Kelet-Afrikában megmaradt gleccserek gyors ütemben zsugorodnak, és várhatóan már a közeljövőben teljesen eltűnnek, ami világosan jelzi a visszafordíthatatlan éghajlati változásokat a Földön.
Ha az olvadás a jelenlegi ütemben halad tovább, Afrika mindhárom jégmezője, a tanzániai Kilimandzsáró gleccserei, valamint a kenyai és ugandai gleccserek is elolvadnak 2040-re.
Emellett a becslések szerint 2030-ra akár 118 millió mélyszegénységben élő, azaz magát napi kevesebb, mint 1,9 dollárból fenntartó ember lesz kiszolgáltatva a szárazságnak, az áradásoknak és a szélsőséges hőhullámoknak – közölte az Afrikai Unió mezőgazdasági biztosa, Josefa Sacko.
Afrika az üvegházhatású gázok kevesebb mint 4 százalékát bocsátja ki, de régóta számítanak arra, hogy a klímaváltozás súlyosan fogja érinteni a kontinenst. A jelentés szerint a Szaharától délre fekvő térségben évi 30-50 milliárd dollárt, azaz a GDP 2-3 százalékát kellene az alkalmazkodásra költeni a még súlyosabb következmények elkerüléséért.
Becslések szerint 1,2 millió embernek kellett elhagynia a lakhelyét 2020-ban a szélsőséges időjárási viszonyok, viharok és áradások, miatt, ami majdnem két és félszer annyi ember, mint ahányan háborús konfliktusok miatt menekültek el otthonukból.
The same process is currently happening in nearly dried Aral Lake where winds eroded the lake basin and deposited ten million tons of salty dust on nearby habitats#SaveUrmiaLakepic.twitter.com/NqN3NiPr6R
A háborúk, a koronavírus világjárvány és az éghajlatváltozás miatti éhínségben szenvedők száma az egynegyedével nőtt egy év alatt, számuk jelenleg több mint 800 millió, számolt be az Ukrinform a DW által közölt Welthungerhilfe nevű német civil szervezet jelentésére hivatkozva.
A közlemény a Global Hunger Index (GHI) legfrissebb világszintű mutatóit is tartalmazza. Az éhezők száma a világon elérte a 811 milliót, 41 millióan az éhínség küszöbén állnak.
A dokumentum szerzői kiemelték, a helyzet ez évi romlásának okai az éghajlatváltozás, a koronavírus világjárvány, valamint az elmúlt években megnövekedett számú háborúk és konfliktusok voltak.
„Ahol háború van, ott megsemmisül az infrastruktúra, parlagon hevernek a mezők, az emberek menekülnek a falvakból” – mondta Matthias Mogge, Welthungerhilfe főtitkára. Egyben kihangsúlyozták, hogy az éhség leginkább Afrikát és Ázsiát sújtja.
A GHI éhségindexe figyelembe veszi az alultápláltságban és az ételek kalóriahiányában szenvedők számát. A fogyasztott termékek minőségét és az 5 év alatti gyermekek súlyát és a csecsemőhalandóságot is figyelemmel kísérik.
A GHI adatai szerint Szomália szenved a legjobban az éhínségtől. „Nagyon komoly” aggodalomra ad okot a Közép-afrikai Köztársaság, Csád, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Madagaszkár és Jemen helyzete.
Ezekben az országokban az évtized végére legalább „alacsony” éhínségi szintet elérni szinte lehetetlen, jósolják a szervezet szakértői. Ez a probléma Délkelet-Ázsiában is napirenden van.
Német szakértők szerint a helyzet tovább fog romlani. A globális éhségindex adatai azt mutatják, hogy 2030-ra az éhínség szintje 47 országban az „alacsony” szintről a „súlyos” vagy „vészhelyzetire” emelkedik. A szervezetben úgy vélik, hogy az ENSZ egyik fenntartható fejlődési céljának – „2030-ra nulla éhezés” – elérése illúziónak tűnik.
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7