Az észak-olaszországi tartományok február 15-től megnyitják a sípályákat, miközben az ország több részén a koronavírus-járvány terjedésének fokozódása miatt szigorítják a korlátozásokat – közölte az egészségügyi minisztérium pénteken.
Majdnem egy év után Lombardia és Piemonte hétfőtől újraindítja a síturizmust. A bejelentésre foglalási dömping indult el a farsangi időszakra, amikor az északolasz oktatásban is szünetet tartanak. Csatlakozott Valle d’Aosta, Friuli Venezia Giulia és Trentino is, ahol a jövő hét közepétől nyitják újra a sípályákat, valamint ugyanerre készül Veneto is. A sípályákon is érvényben marad a biztonsági távolság betartása, korlátozzák a naponta eladható sílift-jegyek számát, és a síliftek legfeljebb ötven százalékos kihasználtsággal működhetnek.
Foglalási roham érte a napközben nyitva tartó éttermeket is a vasárnapra eső Valentin-nap miatt. Rómában sehol nincsen már üres asztal: a helyi vendéglátó szövetség közlése szerint több tíz millió euró bevételt várnak annak ellenére, hogy a járványintézkedések miatt egyharmadára csökkent az asztalszám, és a rendkívüli hideg miatt a teraszokat sem tudják megnyitni.
Az egészségügyi minisztérium pénteken közölt adatai szerint a karácsonyi ünnepek alatti országos zárlat pozitív hatásának vége lett. A járvány terjedési erejét mutató reprodukciós ráta ismét megközelítette az egyes értéket, hét tartományban túl is lépte ezt a veszélyességi küszöböt. Hétfőtől Umbria és Bolzano térsége továbbra is lezárt, vörös színű térség marad, és karantén alá helyezik az abruzzói Pescara és Chieti városát.
Liguria, Abruzzo, Trento és Toszkána pedig a közepesen veszélyes övezetbe kerül át, narancssárga színű zónába, ami azt jelenti, hogy a vendéglátás ismét csak elvitelre dolgozhat, és újból bezárják a múzeumokat. Toszkána egy hónapja nyitott újra, más nevezetességek mellett a firenzei Uffizi-képtár is látogatható volt.
Az ország többi része alacsonyan veszélyes térségnek számít, ahol napközben nyitva tart a vendéglátás, és el lehet hagyni a városok, települések területét. A tartományok közötti szabad közlekedés engedélyezését február végére tolták át.
A Közegészségügyi Hivatal (ISS) bejelentette, hogy az utóbbi két hétben azonosított betegek egyötödénél a vírus úgynevezett nagy-britanniai mutációját mutatták ki. Olaszországban az utóbbi egy év alatt több mint száz vírusmutációt azonosítottak, köztük tavaly nyáron a spanyol vírusváltozatot, valamint több, kizárólag Olaszország egyes régióiban előforduló törzset.
A péntek esti adatok szerint december vége óta 2,8 millió személyt oltottak be, közöttük 1,2 millióan mindkét dózist megkapták. A beoltott egészségügyi dolgozók száma megközelíti a kétmilliót, több mint 312 ezer idős embert vakcináztak az idősotthonokban, és további több mint 54 ezer nyolcvan év felettit.
I'm finally done with my latest project: An isometric room style reconstruction of the so-called "Thermopolium of Regio V" recently uncovered at @pompeii_sites. This will be a thread about my reconstruction and the research behind it! pic.twitter.com/0aID9CANlz
Confiscato a Torino il «Ritratto di Gentiluomo con berretto nero»: era scomparso dal 2004 e portato in Svizzera. I carabinieri l'hanno rintracciato in un laboratorio dov' era arrivato con un corriere: vale 7 milioni di euro pic.twitter.com/Uc9GBhrqWx
Siamo libere, e nessuno può toglierci quella libertà, nessuno può pensare che siamo nel loro possesso. Nella Giornata internazionale per l’eliminazione della violenza contro le donne, voglio dire alle donne italiane che non sono sole, e che quando hanno paura 1522 è il numero da… pic.twitter.com/AKJPtz2agN
A látvány csak számunkra meglepő, hisz télen nem ritka az ekkora hótakaró arrafelé.
Az elmúlt időszakban az Alpok egyes részeit hatalmas havazás érte el. A Júliai-Alpokban az olasz-szlovén határon fekvő Kanin-hegységben (2587 méter magas a legmagasabb csúcsa) található Prevalán nagyjából 4 méter vastag hótakaró alakult ki – írta az Időkép.
Egyébként errefelé nem ritka a több méteres hó a téli szezonban, ettől több hó is hullott már az Alpok ezen részén.
Az alábbi képen mintha egy sífelvonó rendszer lenne, melynek csak a teteje látszik ki a hóból:
I know 75cms is a lot of snow, but I feel like we’ve had bigger dumps of it before. Tip: never buy a corner lot in Labrador. Never. #nlwx#regretspic.twitter.com/u7cml6iEOQ
La semana pasada nevó en partes del Sáhara, en Ain Sefra (Algeria) y en la región de Tabuk en Arabia Saufí. Si bien es inédito ver nieve en el desierto, lo cierto es que es el segundo año consecutivo, en mucho tiempo, que ocurre.
A light layer of ice on the sands in Ain Sefra, Algeria, as temperatures fell below -3 degrees celsius. The town has experienced snow only three other times in 1979, 2017 and 2018. 2017 also saw a blizzard dumping snow up to a meter thick in Ain Sefra. pic.twitter.com/KA8rcHaoP2
IMAGEM | A tecnologia de drones, indisponível no mercado nas grandes ondas de frio do passado, hoje nos permite ver a neve em toda a sua dimensão. Veja este incrível vídeo de Cambará do Sul via Instagram de williameduardofilms. pic.twitter.com/tqvJbylKfJ
Új faj, a C. insueta született, amely kissé eltérő élőhelyet kedvelő ősből jött létre – a keserű és a réti kakukktormából. Ahhoz, hogy az átalakult környezet miatt megszülessen egy új faj, elegendő volt mindössze százötven év.
Az az elterjedt elképzelés, hogy az új fajok kialakulásához hosszú időre van szükség, azonban egy új, svájci–japán kutatás szerint ez nem feltétlenül igaz minden esetben. A svájci Urnerboden nevű falu környezetét az elmúlt százötven évben alaposan átalakították: a korábbi erdőborítás helyett mára legelők foglalják el a közeli völgyeket. Az új, kakukktormákhoz tartozó növényfajra, a Cardamine insuetára még 1972-ben bukkantak rá – olvasható a National Geographic cikkében.
Az új faj két, kissé eltérő élőhelyet kedvelő ősből jött létre a keserű és a réti kakukktormából. A keserű kakukktorma közvetlenül a folyóvizek mentén (szinte a vízben) nő, a réti kakukktorma egyik alfaja pedig a csupán kissé nedves réteken érzi jól magát. A tájátalakítás adott lehetőséget e két faj hibridizációjára, az új faj pedig a két ős közti környezetet kedveli: ahol időleges vízborítás uralkodik.
Az új kakukktormafaj igazából egy kromoszómakészletet a keserű kakukktormától örökölt, kettőt pedig a réti kakukktormától, így három kromoszómakészlete van, úgynevezett triploid növény – derül ki a cikkből.
A C. insueta képes a levelei sarjadzásával szaporodni, ilyenkor természetesen az adott egyed klónja jön létre (a levélből először kis gyökérszálacska nő ki, majd elkezd hajtani az új növény is belőle). Ezt az ivartalan szaporodás lehetőségét az új kakukktormafaj a mezei kakukktormától örökölte, és mivel az új faj ivaros szaporodásra képtelen, ezzel a vegetatív szaporodási módszerrel terjed. A levelek akkor sarjadzanak, ha a növényt víz borítja, ez váltja ki a megfelelő gének aktivitását, s néhány nap alatt a levelekből kihajtanak a sarjak. Nem mellesleg a páratlan számú kromoszómakészlet a növény ivaros szaporodásában problémát is jelentene.
A másik igencsak alapvető fontosságú tulajdonsága, hogy képes elviselni a teljes vízborítást – ezt pedig a másik szülőfajtól, a keserű kakukktormától örökölte. „Ezek azt jelentik, hogy a Cardamine insueta ideálisan ötvözte a két szülőfaj előnyös tulajdonságait, s ezek segítségével képes meghódítani a megújult tájban kialakult új, vízhez közeli élőhelyeket.
A környezete aktuális állapotától függően ez a növényfaj a szülőktől örökölt, az adott környezeti igényhez szükséges géneket tudja aktiválni” – tette hozzá Rie Shimizu-Inatsugi, a Zürichi Egyetem Evolúcióbiológiai és Környezettudományi karának kutatója.
Az Alpok gleccserein megjelent rózsaszínes árnyalatú havat olasz kutatók vizsgálják – olvasható a The Guardian online kiadásában hétfőn.
A gleccserek felszínének rózsaszín hava algák számlájára írható, Biagio Di Mauro, az olasz Nemzeti Kutatási Tanács szakértője szerint a Presena gleccser egyes helyeinek elszíneződését valószínűleg ugyanaz az alga okozza, amit Grönlandon is megtaláltak.
„Nem veszélyes, természetes jelenség, ami a sarkkörökön túl és a mérsékelt égöv alatt is előfordul a tavaszi-nyári időszakban” – magyarázta Di Mauro, aki korábban a svájci Morteratsch-gleccser algáit tanulmányozta.
Az Ancylonema nordenskioeldii nevű növény Grönland nyaranta kialakuló, úgynevezett sötét zónájában is jelen van, ott szintén jellemző a jégolvadás.
A jég általában a napsugarak több mint 80 százalékát visszaveri, de amint feltűnnek az algák, sötétebbé teszik a jeget, ezáltal több napfényt nyel el, és felgyorsul az olvadás. Ahogy a jég egyre gyorsabban olvad, több alga jelenik meg, mivel több vízhez és levegőhöz jutnak, így színeződik rózsaszínre a 2618 méter magasan fekvő Passo Gavia jege.
„Megpróbáljuk megállapítani, hogy az emberi tevékenységen túl más jelenségek milyen mértékben járulnak hozzá a Föld melegedéséhez” – tette hozzá Di Mauro.
