Az Amazonas térsége 80 százalékának megóvását szorgalmazta a mintegy 3,5 millió dél-amerikai őslakost képviselő venezuelai José Gregorio Díaz Mirabal Glasgow-ban az ENSZ klímakonferenciáján.
Azért jöttünk el a klímakonferenciára, hogy ratifikálják a javaslatunkat, és így Amazónia 80 százaléka életben maradhasson – mondta Díaz Mirabal szombaton a skóciai nagyvárosban tartott sajtótájékoztatóján.
Díaz Mirabal szerint fenn kell tartani Amazóniának az Amazonas-medence kilenc országának 511 őslakos népe által garantált egyensúlyát.
Díaz Mirabal szerint olyan gazdaságot kell teremteni, amely az élet minden formáját hasznosítja, támogatja az őslakos népeket és megőrzi az erdőt.
Az amazonasi őserdő 8,4 millió négyzetkilométeres és a világ édesvízkészletének 20 százaléka található benne.
A Meteorológiai Világszervezet minapi jelentése szerint az olyan ökoszisztémák, köztük az Amazonas esőerdői, melyek eddig szén-dioxidot nyeltek el, a szén-dioxid-kibocsátás forrásává váltak az erdőégetések és erdőirtás miatt, amely jelentősen csökkentette területüket is.
A vasárnap kezdődő és november 12-ig tartó glasgow-i klímakonferencián hétfőn és kedden a világ több mint 120 állam- és kormányfője vesz részt. A tanácskozás célja, hogy a résztvevők elkötelezzék magukat amellett, hogy a globális felmelegedés mértéke az iparosodás előtti értékhez képest ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot.
Szerdán szintén a BBC-nek nyilatkozott a glasgow-i klímacsúcson is felszólaló Sir David Attenborough, aki azonnali cselekvést sürgetett a klímaváltozás káros következményeinek mérsékléséért.
The destruction of the #KakhovkaDam, a consequence of Russia’s invasion of Ukraine, has led to a dire humanitarian crisis in flooded communities downstream, compounding existing war effects.
It will have also significant long-term impacts on a larger area and population.
Több mint tízezer növény- és állatfajt fenyeget a kihalás veszélye az amazóniai esőerdő pusztulása miatt, amelynek 35 százalékát már kiirtották vagy rossz állapotba került – derült ki egy most közzétett, mérföldkőnek számító tudományos jelentés tervezetéből.
A Tudományos Testület az Amazonasért (SPA) által készített jelentés a világ minden tájának 200 tudósa által a Föld legnagyobb esőerdőjéről készített kutatásokat összegzi. Ez az eddigi legalaposabb felmérés az esőerdő jelenlegi állapotáról. A jelentés rávilágít arra, hogy az Amazonas kulcsszerepet játszik a globális éghajlat alakulásában, és feltárja a rá leselkedő súlyos kockázatokat is.
Különösen fontos, hogy az erdőirtás és erdőpusztulás egy évtizednél rövidebb idő alatt teljesen megszűnjön– olvasható a jelentésben, amely egyben a már kiirtott erdőrészek újratelepítését is szorgalmazza.
Mint a kutatók írták: az esőerdő létfontosságú védőbástya az éghajlatváltozás ellen az általa elnyelt és a benne tárolt szén-dioxid miatt. A jelentés szerint az Amazonas talajában és a növényzetében mintegy 200 milliárd tonna szén van, több mint ötször több az egész világ éves karbonkibocsátásánál.
A folyamatos pusztítás miatt, amelyet az emberi beavatkozás okoz az Amazonas vidékén, több mint 8000 őshonos növényt és 2300 állatot fenyeget a kihalás magas kockázata, emelte ki a jelentés.
A tudományos kutatások szerint az emberiség potenciálisan visszafordíthatatlan és katasztrofális kockázatokkal néz szembe, amelyek több válságnak tudhatók be, többek között az éghajlatváltozásnak és a biodiverzitás csökkenésének– hangsúlyozta Mercedes Bustamante professzor, a Brazíliai Egyetem tudósa az SPA által publikált közleményben.
Bustamante szerint van némi esély ennek a forgatókönyvnek a megváltoztatására, és a globális válságok megoldásában központi szerepet játszik az Amazonas sorsa.
Az Amazonas medencéjének esőerdőjéből 18 százalékot már kiirtottak főleg azért, hogy mezőgazdasági területekké változtassák, vagy az illegális fakitermelés miatt További 17 százaléknyi esőerdő van rossz állapotban. A pusztulás veszélyeztetheti az esőerdők szén-dioxid-elnyelőként való működését, ami rendkívül súlyos következményekkel járhat a globális éghajlatváltozás szempontjából.
A Nature című tudományos folyóiratban a héten közölt másik tanulmány szerint az Amazonas egyes részei már több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit elnyelnek, az erdőség fölött 2010 és 2018 között végzett szén-dioxid- és szén-monoxid-mérések alapján.
Luciana Gatti, a tanulmány vezető szerzője, a brazil Inpe űrkutatási hivatal tudósa szerint a megnövekedett szén-dioxid-kibocsátást az Amazonas délkeleti részén – ahol az erdőirtás jelentős – nemcsak a tűzesetek és a közvetlen pusztítások, hanem a súlyos aszályok és az egyre magasabb hőmérséklet miatt bekövetkező fapusztulások is okozzák.
