Az ukrán Egészségügyi Minisztérium arról számolt be, hogy a világjárvány miatt csökkent azon gyerekek száma, akik megkapták a BCG védőoltást.
A hírt Jana Terlejeva, a Közegészségügyi Központ tuberkulózis diagnosztizálására és kezelésére szolgáló programjának koordinálásáért felelős osztályának helyettes vezetője közölte egy sajtótájékoztatón.
„A 9 hónap alatt megfigyelhető statisztikák szerint azt látjuk, hogy nem minden gyermek kapott védőoltást a szülészeti osztályon való tartózkodása alatt vagy a hazaérkezés után. A gyakorlatban a lefedettség valahol 58% körül van. Ez kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában” – mondta el.
Terlejeva felhívta a szülők figyelmét arra, hogy biztosítsák gyermekeik számára a védőoltást.
„A BCG-oltás feltétlenül szükséges, hogy megvédjük a gyermekeket a tuberkulózis generalizált vagy súlyos formáitól, amelyek ilyen kis korban nagyon gyakran súlyos következményekkel járnak, vagy akár halálhoz is vezetnek” – jelentette ki.
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán Egészségügyi Minisztérium arról számolt be, hogy a világjárvány miatt csökkent azon gyerekek száma, akik megkapták a BCG védőoltást.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1636227300
[modified] => 1636198436
)
[title] => A pandémia miatt Ukrajnában jelentősen csökkent a BCG-oltással rendelkező gyerekek száma
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=78072&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 78072
[uk] => 78012
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 78013
[image] => Array
(
[id] => 78013
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg
[original_lng] => 77688
[original_w] => 700
[original_h] => 466
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1616065612-scheplennja-vid-tuberkulozu.jpg
[width] => 700
[height] => 466
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1636191242:5
[_thumbnail_id] => 78013
[_edit_last] => 5
[views_count] => 4921
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_54063759433a6af05957cde02b8e4925] =>
15-й день великої війни у Європі. Жодних значних успіхів у росіян по всій 700-кілометровій лінії фронту немає. А однією з причин цього є правда про війну в онлайн-режимі. Майже 2000 іноземних журналістів щодня перебувають у найгарячіших точках цієї війни. Дякую! pic.twitter.com/4ubEFYehAG
I had a wonderful call with President Zelenskyy of Ukraine. I have been moved by the resilience and courage of the Ukrainian people and his inspirational leadership. pic.twitter.com/US8UZBVKbm
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Több mint 800 olyan közös fehérjerészletet találtak a BCG-oltás és SARS-CoV-2 vírus között a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói, amelyek szerepet játszhatnak a vírussal szembeni immunválaszban. A BCG és a koronavírus közötti lehetséges immunitás feltérképezésre a magyar tudósok szerint ez az első lépés. A kutatások állatkísérletekkel folytatódnak.
A BCG-oltás esetleges pozitív hatásairól a világjárvány tavaszi szakaszában jelentek meg cikkek.
Különösen a járvány első hullámában figyelték meg, hogy azokban az országokban, ahol az oltási programot felfüggesztették vagy be sem vezették – mint például Spanyolországban, Olaszországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban –, a járvány drámai mértékben követelt áldozatokat.
Ahol viszont a népesség nagy része megkapta ezt a vakcinát, alacsonyabb volt a fertőzések előfordulása és súlyossága – utalt az előzményekre Virok Dezső az SZTE Orvosi Mikrobiológiai Intézet docense.
Elmondta, hogy találtak a BCG-oltásban és az újtípusú koronavírusban közös fehérjerészleteket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha valaki később megfertőződik a koronavírussal, akkor az immunrendszer később felismeri a fertőzést, és védekezhet ellene. Ezt a jelenséget keresztimmunitásnak nevezik – magyarázta a kutató.
Két nagy ága van a szerzett immunitásnak. Az egyik ágán 112, a másik, az ellenanyanyag-termeléses ágán 690 közös fehérjerészletet találtak a szegedi kutatók.
Magyarországon 1953-től a mai napig kötelezően alkalmazzák a BCG-oltást a csecsemőknél – mondta Burján Katalin, az SZTE Klinikai Mikrobiológiai és Diagnosztikai Intézet vezetője. A BCG-oltás egy legyengített kórokozót tartalmazó vakcina, amely az emberre nem veszélyes, de a tuberkulózis megelőzésére alkalmas immunválaszt alakít ki.
Virok Dezső elmondta, a kutatócsoport által elért eredmények az első lépést jelentik a BCG és a koronavírus közötti lehetséges immunitás feltérképezésre.
Úgy vélte, hogy kivételes történelmi helyzetről van szó, amikor hónapról hónapra frissülnek a BCG-vel kapcsolatos kutatási adatok, amelyek világszerte gőzerővel folytatódnak.
Szegeden is tovább folynak a vizsgálatok. A számítógépes analízis során elért eredmények alátámasztására most állatokon folytatódik majd a kísérletek, amelyek várhatóan az év középére befejeződhet.
Burján Katalin elmondta, hogy BCG-ről mint vektorról is beszélnek a tudományban.
„Mivel a BCG-nek, amellyel évente több száz millió gyereket oltanak, nincsenek mellékhatásai, így remekül lehet használni, mint platformot egy későbbi koronavírus vakcinához, azzal, hogy beépítik a koronavírus tüskefehérje génjét az oltásba. Jelenleg is sok kutatócsoport foglalkozik ezzel a világon” – mondta a kutató.
A kutatók világszerte találtak összefüggést a BCG-átoltottság és a koronavírus-járvány terjedése között. Miközben egyre több kutatás ad bizakodásra okot, a WHO lehűtötte a kedélyeket. Az egészségügyi világszervezet bizonyítottság hiányára hivatkozva nem javasolja a BCG-oltást a Covid-19 elleni védekezésül. Németországban azonban már az egészségügyi személyzetet oltják a BCG egy továbbfejlesztett változatával, mert ők másképp látják.
Egyre több cikk, publikáció és kutatási eredmény jelenik meg
arról, hogy kisebb mértékű az új koronavírus okozta halálozás azokban az
országokban, ahol a tuberkulózis megelőzésére kifejlesztett újszülöttkori
BCG-védőoltást a XX. század első felétől egészen napjainkig kötelező jelleggel
alkalmazzák, ismertet egy nemrég napvilágot látott epidemiológiai vizsgálatot
dr. Ruppert Mihály a Semmelweis.hu oldalon. Eszerint, ha a megfigyelés
helytálló, Magyarország – ahol 1954 óta alkalmazzák az oltást – a kedvezőbb
helyzetű országok közé sorolható. A járványtani megfigyelés bizonyítására a
következő napokban, hetekben a világ számos pontján kezdődnek klinikai
vizsgálatok.
A Covid-19 által okozott járvány hetek alatt pandémiává
vált. Bár a fertőzés valóban minden földrészen jelen van, bizonyos országok
között jelentős különbségek figyelhetők meg a vírussal összefüggő megbetegedési
és halálozási mutatókban. Annak okát, hogy egyes országokban rendkívül magas,
máshol pedig meglepően alacsony a koronavírus okozta megbetegedések és
halálozások aránya, már számos kutató keresi. Újabb kutatási eredmények
felvetették, hogy e jelenség hátterében – a kulturális normákban és az
egészségügyi ellátás minőségében tapasztalható különbségek mellett – az eltérő
oltási gyakorlat is szerepet játszhat.
Dr. Ruppert Mihály leírása szerint egy friss kutatás során
azt találták, hogy a tuberkulózis, azaz a tbc megelőzésére kifejlesztett
védőoltás, a BCG alkalmazása fordított összefüggést mutat a Covid-19-fertőzöttséggel,
illetve a betegség lefolyásával. Azokban az országokban, ahol a BCG-oltási
programot felfüggesztették (Spanyolország, Franciaország) vagy egyáltalán nem
volt kötelező (USA, Dél-Hollandia, Olaszország), a vírusfertőzés meglehetősen
nagy arányban követeli a betegek életét.
Magyarországon 1954 óta kötelező minden egészséges kisbabának
a BCG-oltás, amit néhány napos korukban meg is kapnak. Viszont az 1954 előtt
születettek (vagyis a 65 évnél idősebbek) nincsenek tömegesen beoltva. Ez az a
korosztály, amelyikre egyébként is sokkal veszélyesebb a koronavírus-fertőzés.
Ám nemcsak az 1954-ben és azután született babák kaptak vakcinát, hanem az
iskolások nagy része is, ezenkívül kampányszerű oltások zajlottak egy-egy
területen, ahol a tbc jobban elterjedt, tehát valószínűleg az 1954 előtt
születettek egy része is megkapta a védőoltást. A kötelező BCG-t
újszülöttkorban a mai napig élete első hetében minden gyereknek beadják.
A pontos mechanizmus, amelyen keresztül a BCG-vakcináció a
tbc mellett a Covid-19 és egyéb felső légúti vírusfertőzésekkel szemben is
védelmet nyújtana, jelenleg kevésbé ismert. Bizonyos állatkísérletes adatok a
BCG-oltás hatását azzal hozzák összefüggésbe, hogy a vakcina olyan gyulladásos
mediátorok képződését segíti elő, amelyek a nem specifikus vírusellenes
immunitás hatékonyságát fokozzák. Ennek igazolására további alapkutatások
szükségesek.
A BCG-oltás nemcsak a tbc elleni immunitást alakítja ki
valamilyen mértékig, hanem immunrendszerünk szabályozását is befolyásolja:
például a húgyhólyagrák kezelésében is használják a BCG-oltóanyagot, mivel az
immunrendszer válasza miatt a ráksejtek ellen is képes hatékonyan fellépni. „A
kutatási eredményeink szerint a BCG-vakcinának a veleszületett immunrendszerre
kifejtett hatása összhangban van azokkal a tapasztalatokkal, miszerint az oltás
előnyei meghaladják a tbc-vel szembeni védelmet. Ezek az immunrendszeri hatások
rendkívül érdekesek és további kutatásokat tesznek szükségessé” – olvasható az
idézett tanulmányban.
Tavaly szeptemberben, tehát még jóval a koronavírus-járvány
kitörése előtt több mint 1300 olyan indonéziai résztvevő bevonásával végeztek
vizsgálatot, akik tbc-s beteggel élnek egy háztartásban, és azt találták, hogy
a BCG-oltás hatékonyabb és hosszabb ideig tartó védelmet nyújt, mint ahogy
eddig hitték.
– Azt is felfedeztük, hogy a védőhatás összefüggött a különböző
patogén baktériumokra adott veleszületett immunválasz jobb hatékonyságával, ami
arra utal, hogy a BCG-oltás a vakcináknál ismert hagyományos mechanizmuson túl
is fokozza a veleszületett immunsejtek aktivitását – mondta erről a kutatás
vezetője. – A BCG-oltás hatásmechanizmusának pontosabb megértése segíthet új,
még hatásosabb és biztonságosabb védőoltások kifejlesztésében. Eredményeink
alátámasztják, hogy a fertőzéssel szemben ellenálló személyek valóban immunissá
váltak, és nem a véletlennek köszönhető, hogy nem fertőződtek meg – tette
hozzá.
A BCG egyébként nem úgy működik, mint a többi oltás, nemcsak
a tbc ellen véd, hanem a betegség egyik szövődményét, az agyhártyagyulladást is
meg lehet vele előzni. Egy dán antropológuspár, Peter Aaby és Christine Benn
szerint a tbc elleni vakcina úgy fejti ki a hatását, hogy „edzi” az
immunrendszert, és így nemcsak a tuberkulózist okozó baktérium, hanem egyes
vírusok ellen is védelmet nyújt.
Németországban is feltűnt, hogy a volt NDK területén
lényegesen kevesebb a koronavírus-fertőzött és a fertőzés következtében
bekövetkezett elhalálozás, mint a nyugatnémet tartományokban, ahol a védőoltás
nem kötelező. Német, ausztrál és holland tudósok ezért az egészségügyi
személyzet oltását és tesztelését kezdték meg a BCG-oltás egy modernizált,
továbbfejlesztett változatával, a VPM1002-vel. A német Max Planck Intézet által
továbbfejlesztett BCG-vakcinát, a VPM1002-t először az egészségügyi
személyzeten, majd a második körben az időseken tesztelik. A Robert Koch
Intézet 50-80 százalékos védettséget vár a régi-új oltóanyagtól a
koronavírussal szemben.
Ausztráliában négyezer orvost, ápolót és egyéb egészségügyi
dolgozót immunizálnak a következő hetekben egy kontrollcsoporttal végzett
klinikai vizsgálat során, és a tesztet a WHO is támogatja. Hollandiában már a
múlt héten megkezdődtek a tesztek, első körben ezer egészségügyi dolgozót
oltanak be a BCG-vel vagy placebóval, és ugyanazt fogják vizsgálni, mint az
ausztrálok. Az Exeteri Egyetemen is bejelentették, hogy BCG-oltóprogramokat
indítanak az idősek körében, hogy azt vizsgálják, megvédi-e őket a vakcina a
betegségtől.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint azonban nincs
bizonyíték arra, hogy a tuberkulózis ellen gyermekkorban beadott védőoltás
megvédené az embereket a Covid-19 nevű vírussal szemben, olvasható a szervezet
honlapján. Ezért bizonyítottság hiányában a WHO nem javasolja a BCG-oltást a Covid-19
elleni védekezésül. „Embereken és állatokon végzett kísérletek egyaránt
bizonyítják, hogy a BCG-vakcinának a célzott betegségen kívül hatása van az
immunrendszerre, de ezeket nem írták körül alaposan, és a klinikai jelentőségük
sem ismert” – olvasható közleményükben, vagyis nem ellenzik, csupán keveslik a
bizonyítékokat.
A WHO brit, francia és kínai kutatások alapján április 11-én
frissítette a Covid-19-cel, a koronavírussal, a SARS-CoV-2-vel és a BCG-vel
kapcsolatos tudományos adatbázisait és a klinikai kísérletek leírását
tartalmazó adattárait. Eközben három olyan dokumentumot találtak, amelyeknek a
szerzői összehasonlították, miként folyik le a Covid-19 betegség az olyan
országokban, ahol rutinjelleggel alkalmazzák a BCG-oltást, illetve ahol nem.
Azt tapasztalták, hogy ahol a csecsemők megkapják a BCG-vakcinát, onnan kevesebb
igazolt fertőzöttet jelentettek. „Ezek a kutatások azonban jelentős eltéréseket
mutatnak az ország népesedési jellemzői, az elvégzett koronavírus-tesztek
aránya és a járványnak az adott országban érvényes szakasza miatt” – olvasható
a WHO közleményében, amely ezért nem javasolja a BCG-oltást a koronavírus
elleni védekezésben.
Evidens, hiszen nem is arra fejlesztették ki. Mi azonban
bizonyítottság hiányában is bizakodhatunk, mivel azon országok közé tartozunk,
ahol a lakosok kötelezően be voltak és vannak oltva ezzel a régi-új, ígéretes
vakcinával. Kivéve esetleg a nagyon időseket, akik ezért most talán veszélyben
lehetnek.
Pleased to meet with ?? Premier Li Keqiang. We discussed #COVID19 and the need for an aggressive effort on #VaccinEquity this year to vaccinate 70% of all populations. Solidarity is key to ensuring access and affordability of vaccines. pic.twitter.com/9aMgWR2j7R
