A német fővárosban, Berlinben megerősítik a biztonsági intézkedéseket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök érkezése előtt – számolt be a Bild, írta a Jevropejszka Pravda.
A kiadvány megjegyezte, hogy kezdetben biztonsági intézkedéseket Joe Biden amerikai elnök látogatásával kapcsolatban tervezték, de a Milton hurrikán miatt lemondta a látogatást.
Aberlini rendőrségnek nem kell eltörölnie a tervezett biztonsági intézkedéseket, mivel Zelenszkij látogatására várnak.
A rendőrök szakszervezete közölte, hogy Zelenszkij látogatása a lehető legmagasabb kockázati szinten van, „ami természetesen azt jelenti, hogy minden rendelkezésre álló embert igénybe kell vennünk a maximális biztonság biztosítása érdekében”.
Igénybe veszik a szövetségi tartományok rendőrségeinek segítséget is.
Egyelőre nem ismeretes, hogy Zelenszkij Berlin központjába a gépkocsival vagy helikopterrel érkezik a repülőtérről.
Mintegy ezer rendőr vigyáz a német alkotmány életbe lépésének 75. évfordulója alkalmából megrendezett állami ünnepség meghívottjaira csütörtökön Berlinben. Májusban számos német politikus és politikai aktivisták ellen követtek el erőszakos bűncselekményeket Németország-szerte.
A rendőrség jelentése szerint csütörtök délelőtt a helyszínen nyugodt volt a hangulat. A berlini kancellária épülete előtti téren rendezett ünnepségre összesen ezeregyszáz vendég hivatalos, köztük Olaf Scholz német kancellár, tartományi miniszterelnökök, továbbá a Bundestag és más intézmények képviselői. Az esemény fő felszólalója Frank-Walter Steinmeier német szövetségi elnök.
A kormányzati negyedben rendezett ünnepség alkalmából a Spree folyón járőrhajókra és helikopterekre is telepítettek tiszteket. A műveletben a német Szövetségi Bűnügyi Hivatal (BKA) és a rendőrség különleges kommandós alakulatának (SEK) berlini és alsó-szászországi alakulatai is részt vesznek.
Németország alaptörvénye, a Grundgesetz 1949. május 23-án lépett hatályba, ez a nap egyben a Német Szövetségi Köztársaság megalakulásának dátuma is.
A Német Szövetségi Köztársaság Alaptörvényének bizonyos cikkeit, amelyek az alapjogokat, az emberi jogokat, a demokratikus jogállamot, a népszuverenitást, a szövetségi köztársasági államformát és a hatalmi ágak szétválasztását garantálják, az alkotmány értelmében soha nem lehet megváltoztatni, hogy az országban soha többé ne lehessen jogszerűen megteremteni a diktatórikus államberendezkedés jogalapjait.
Erőszakos bűncselekmények sorozata
Májusban számos német politikus és politikai aktivisták ellen követtek el erőszakos bűncselekményeket Németország-szerte: május elején Matthias Eckét, a Szociáldemokrata Párt (SDP) politikusát bántalmazták Drezdában.
Pár nappal később pedig az SDP-s Franziska Giffey gazdaság- és energiaügyért felelős szenátort érte támadás Berlinben. Yvonne Mosler zöldpárti politikust plakátok kihelyezése közben támadták meg Drezdában, a jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) párt tagját, Mario Kumpf német politikust pedig egy kelet-németországi szupermarketben ütötték arcon május 24-én. Az MTI beszámolója szerint az utóbbi időkben egyre gyakoribbá vált támadásokat Olaf Scholz német kancellár felháborítónak és gyávának nevezte.
Nancy Faeser belügyminiszter a hatóságok „rendkívüli éberségét” ígéri. A rendőrség Neukölln negyedben betiltott egy bejelentett palesztinbarát tüntetést, hogy csökkentse az eszkaláció mértékét.
A tavalyi szilveszteri zavargások után a német főváros most egy erődítményre hasonlít: több mint 4000 rendőr gondoskodik az utcák biztonságáról. És nemcsak arról, hogy ne ismétlődjenek meg a tavalyi gyújtogatások, hanem arról is, nehogy az Izrael-ellenes hangulatkeltés újabb zavargásokhoz vezessen.
Emlékezetes, hogy tavaly Németországban számos sérülést okoztak a tűzijátékok és petárdák szilveszter éjszakáján, az igazi botrányt azonban az váltotta ki, hogy Berlin Schönefeld városrészében különböző – főként migrációs hátterű – csoportok egymást támadták petárdákkal, majd a rendőröknek és a tűzoltóknak estek.
A berlini tűzoltóság 38 támadást regisztrált tavaly szilveszter éjszakáján, 15 mentőápoló megsérült, közülük egyet kórházba kellett szállítani. A berlini rendőrség akkor azt mondta, hogy a támadások intenzitása „nem hasonlítható a korábbi évekhez”.
Most még feszültebb a helyzet amiatt, hogy a Hamász október 7-i terrortámadása óta Németországban számos agresszív palesztinpárti tüntetést tartottak, az antiszemita incidensek száma pedig drámaian megnőtt.
Megteltek a menedékkérőket és az orosz támadás miatt Ukrajnából elmenekült embereket befogadó központok Berlinben – írta szerdán a Tagesspiegel című berlini lap a tartományi menekültügyi hivatal (LAF) adatai alapján.
A befogadóközpontok kapacitása „kvázi nulla” – mondta a hivatal szóvivője. Kimutatásuk szerint az év eleje óta 9936 menedékkérő érkezett a tartományi rangú német fővárosba, 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Mellettük mintegy 11 ezer ukrajnai menekültről is gondoskodni kellett, a tavaly érkezett bő húszezer után.
Az utóbbi időszakban hetente nagyjából ezer menedékkérő – többnyire szíriai, török, afganisztáni, grúz és moldovai állampolgár – és 350 ukrajnai menekült érkezett. Az év végéig további 9-10 ezer emberre lehet számítani.
A hatóságok a többi között azt tervezik, hogy kibérelnek egész szállodákat és hosteleket, közösségi szállássá alakítják a 2008-ban bezárt tempelhofi repülőtér egy újabb hangárját, menedékkérőket és ukrajnai menekülteket helyeznek el egy bezárt ideggyógyászati klinika épületeiben is, amelyeket az eredeti tervek szerint le kellene bontani.
További gond, hogy a hivatalt túlterhelik az adminisztrációs feladatok. Naponta csupán nagyjából 120 embert tudnak nyilvántartásba venni, az érkezők így általában nagyjából tíz napot, esetenként csaknem három hetet kénytelenek várakozni regisztrációjukra. Ezért a befogadóállomások, közösségi szállások kapacitása mellett a LAF személyi állományát is bővíteni kell – írták.
Hasonlóan a helyzet számos további tartományban, és a menekültügy a 2015-2016-os időszak után ismét a belpolitika egyik fő témája Németországban. Az október 8-i helyi törvényhozási (Landtag-) választásra készülő Hessenben és Bajorországban is bekerült a kampány fő témái közé. Ezt jelzi például, hogy Markus Söder bajor miniszterelnök, a Keresztényszociális Unió (CSU) listavezetője elővette elődje, Horst Seehofer elsőként 2016-ban megfogalmazott követelését, miszerint Németországnak évi 200 ezer főben korlátoznia kell a befogadható menedékkérők számát.
A testvérpárt Keresztényszociális Unióban (CDU) egyre több szakpolitikus, köztük Michael Stübgen Brandenburg tartományi belügyminiszter alapvető reformot sürget. Elképzelésük szerint szakítani kell azzal a felfogással, hogy mindenkinek lehetőséget kell adni menedékjog iránti kérelem benyújtására, és helyette az úgynevezett intézményi garancia megoldását kell alkalmazni. Ez azt jelentené, hogy egy szakhatóság révén az állam döntene arról, hogy a területén kívül tartózkodó menedékkérők közül kiket fogad be és hogyan helyez el. A kormánypártok – a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és a liberálisok (FDP) – elutasítják a CDU/CSU javaslatát, felfogásuk szerint Németország területére lépni és menedékjogot kérni alapvető emberi jog.
A berlini közigazgatási bíróság feloldotta a Treptow, Tiergarten és Schönholzer Heide kerületeiben az ukrán zászlók kitűzésének tilalmát a szovjet emlékműveknél, amelyet korábban a német főváros rendőrsége jelentett be. A Jevropejszka pravda értesülése szerint erről a betiltást megfellebbező ukrán Vicse szervezet tájékoztatta az rbb berlini műsorszolgáltatót.
Az rbb rendelkezésére álló bírósági határozatban az áll, hogy a berlini rendőrség Oroszország és Ukrajna zászlóinak betiltására hozott döntése „nyilvánvalóan törvénytelen”, és nem szolgáltattak „semmilyen bizonyítékot arra, hogy a közbiztonság veszélyben lenne”.
Patrick Heinemann, a Vicse ügyvédje az rbb-nek adott kommentárjában hangsúlyozta, hogy a berlini közigazgatási bíróság megerősítette az ukrán közösség jogi álláspontját.
„Az ukrán zászlók betiltása – a bíróság szerint – nyilvánvalóan törvénytelen. Aki él alapvető jogával, hogy nyilvánosan kinyilvánítsa, hogy támogatja az ukrán népet és történelmi áldozatait a nemzeti szocializmus felett aratott győzelemben, az nem jelent veszélyt a közbiztonságra”, – magyarázta Heinemann.
A berlini rendőrség fellebbezhet a közigazgatási bíróság döntése ellen a Berlin-Brandenburgi Legfelsőbb Közigazgatási Bíróságnál.
Pénteken vált ismertté, hogy a berlini rendőrség május 8-án és 9-én megtiltotta az orosz és az ukrán zászló kitűzését a szovjet emlékműveknél, valamint a indulók előadását annak érdekében, hogy „méltó megemlékezést biztosítson az akkori szovjet hadsereg elesett katonái emlékére”. A rendőrség megtiltotta az olyan „felkiáltásokat is, amelyek a jelenlegi helyzetre tekintettel igazolhatják, dicsőíthetik az ukrajnai háborút”.
A bíróság döntése csak az ukrán zászlókra és ukrán zenére vonatkozik – az orosz zászlókra továbbra is hatályban van a tilalom.
Hasonló zászlókra vonatkozó tilalom már tavaly is volt. Akkoriban ez sok kritikát váltott ki ukrán részről, különösen Ukrajna akkori németországi nagykövete, Andrij Melnyik részéről.
[type] => post
[excerpt] => A berlini közigazgatási bíróság feloldotta a Treptow, Tiergarten és Schönholzer Heide kerületeiben az ukrán zászlók kitűzésének tilalmát a szovjet emlékműveknél, amelyet korábban a német főváros rendőrsége jelentett be.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1683582600
[modified] => 1683582482
)
[title] => A berlini bíróság május 8-án és 9-én engedélyezte az ukrán zászlók kitűzését, míg az orosz zászlót betiltották
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=146727&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 146727
[uk] => 146492
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 146493
[image] => Array
(
[id] => 146493
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/f008dd3d65a73e31cfa4d0a0859ab477-1.jpeg
[original_lng] => 79771
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/f008dd3d65a73e31cfa4d0a0859ab477-1-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/f008dd3d65a73e31cfa4d0a0859ab477-1-300x169.jpeg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/f008dd3d65a73e31cfa4d0a0859ab477-1-768x432.jpeg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/f008dd3d65a73e31cfa4d0a0859ab477-1.jpeg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/f008dd3d65a73e31cfa4d0a0859ab477-1.jpeg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/f008dd3d65a73e31cfa4d0a0859ab477-1.jpeg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/f008dd3d65a73e31cfa4d0a0859ab477-1.jpeg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1683571682:5
[_thumbnail_id] => 146493
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1610
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_00b7601b791aeac0e0a79e793c81980c] =>
[_oembed_time_00b7601b791aeac0e0a79e793c81980c] => 1683571683
[_oembed_2dc9852440acd5eba00bb1f55f0b042f] =>
[_oembed_time_2dc9852440acd5eba00bb1f55f0b042f] => 1719990655
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 51916
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Berlin
)
)
[5] => Array
(
[id] => 146310
[content] =>
A berlini hatóságok május 8-án és 9-én betiltották az orosz és ukrán zászlók kitűzését a szovjet emlékművek közelében Treptowban, Tiergartenben és Schönholzer Heideben.
A hírt a Berliner Morgenpost közölte.
A rendőrség arról is beszámolt, hogy a tilalom olyan jelmondatokra is vonatkozik, amelyek a helyeslik vagy dicsőítik a jelenlegi ukrajnai helyzetet.
„Ezen a két napon ünnepeljük a második világháború befejezésének 78. évfordulóját. A szovjet hadsereg elesett katonáinak emléke előtti méltó tiszteletadás érdekében tilos a három emlékmű körül a felvonulások rendezése és katonadalok előadása is” – olvasható a rendeletben.
A berlini szenátus legalább szeptember végéig meghosszabbította az Ukrajnából érkező menekültek befogadóközpontjának működését a volt Tegel repülőtéren – számolt be az UkrajinszkaPravda.
A döntés a háború elől menekült ukránok számára a C terminálon kialakított ideiglenes befogadóközpont használatára is vonatkozik.
A Tegelben lévő tábornak eredetileg június 30-ig kellett volna nyitva lennie, de most kilátásba helyezték, hogy akár az év végéig is meghosszabbítják a működését.
Az új Berlin-Brandenburg repülőtér 2020. november 8-i megnyitása után a tegeli repülőteret bezárták, és minden járatot az új repülőtérre helyeztek át.
Franziska Giffai berlini polgármester szerint a német fővárosban tapasztalható nagy szállás- és lakáshiány miatt a korábbi Tegel repülőtér használatáról egyelőre nem lehet lemondani. Jelenleg mintegy háromezer ember él ott, közülük néhányan hónapok óta ott tartózkodnak.
Egyszerre harmincnál is több helyszínen kezdtek tüntetést klímavédelmi aktivisták hétfőn Berlinben, hogy a német főváros közlekedésének megbénításával kényszerítsenek ki fordulatot a szövetségi kormány klímapolitikájában.
Az Utolsó nemzedék (Letzte Generation) nevű csoport több más szerveződéssel együtt nagyjából nyolcszáz aktivista mozgósításával indította el a határozatlan időre szóló tüntetéssorozatot. Rendőrségi adatok szerint 33 helyszínen – többnyire közlekedési csomópontokon és autópályák le- és felhajtóinál – kezdtek demonstrációt. A kisebb csoportokat alkotó aktivisták ragasztóval az úttestre rögzítették magukat vagy transzparenseket tartva igyekeztek elállni az utat a járművek előtt. Terveznek felvonulásokat is, amelyeken a lehető leglassabban haladnak majd, hogy így is akadályozzák a forgalmat. Városszerte ötszáz rendőr igyekszik felszámolni a blokádokat. A kezüket pillanatragasztóval az úttestre rögzítő aktivistákat az utóbbi hónapok hasonló tüntetésein már begyakorolt és szabványosított módszerekkel, ecset, tű nélküli fecskendő, spatula vagy géz és egy étolajalapú oldat alkalmazásával mozdítják el, majd – közleményük szerint – mindenkit „következetesen őrizetbe vesznek”. A tüntetés komoly fennakadásokat okozott a közúti közlekedésben, a városon áthaladó A100-as autópályán mindkét irányban keletkezett torlódások 90 perccel hosszabbították meg a menetidőt – jelentette a Rundfunk Berlin-Brandenburg (RBB) regionális közszolgálati médiatársaság. Az Utolsó nemzedék 2022-ben vált országszerte ismertté figyelemfelkeltő és tiltakozóakcióik révén. A többi között behatoltak a berlini és a müncheni nemzetközi repülőtér zárt övezetébe, hogy megbénítsák a forgalmat. Hamburgban a nagyváros világhírű koncertpalotájában, a Rajnai Filharmóniában a csoport két tagja a karmesteri pulpitushoz ragasztotta magát egy hangverseny közben, a Berlin melletti Potsdam ugyancsak világhírű magánmúzeumában, a Barberiniben pedig két másik tagjuk egy jelképes műkincsromboló akcióban burgonyapürével öntötte le Claude Monet szénaboglyákról készített sorozatának egyik darabját, a francia impresszionista festő legmagasabb piaci értékű alkotását. Az üveggel védett festményben nem esett kár.
? Bei der Station Hietzing und vorm Schloss Schönbrunn bringen wir den Verkehr friedlich zum Stillstand.
‼️ Wir alle sind die letzte Generation, die eine Klimahölle noch verhindern kann – wenn wir jetzt entschlossen handeln. #Tempo100pic.twitter.com/BaPyWMIIeC
A város döntése értelmében hamarosan a nők félmeztelenül úszhatnak Berlinben a nyilvános uszodákban. Korábban több panasz is érkezett a nőket ért diszkriminációra, így a hatóságok egyetértettek abban, hogy a nőknek joga van félmeztelennek lenni az uszodákban.
Hamarosan a nők félmeztelenül úszhatnak a berlini nyilvános uszodákban a város hatósági döntése alapján. Mindez azután történt, hogy az egyik szabadtéri strandról kidobtak egy nőt hiányos öltözete miatt, aki ezért jogi lépéseket tett. Egy másik nőt még decemberben figyelmeztettek egy uszodában „fedetlensége” miatt.
A hatóságok egyetértettek abban, hogy a két nő diszkrimináció áldozata lett, és közölték, hogy a berlini uszodák minden látogatójának joga van félmeztelenül járni. A döntést minden bizonnyal üdvözölni fogják az úgynevezett Freikörperkultur (magyarra fordítva: szabad testkultúra) hívei.
A Németországba látogató külföldieket gyakran meglepi – és néha zavarja is – a tavakban lubickoló, parkokban horkoló vagy szaunákban izzadó meztelen németek látványa. Németország azonban egy olyan ország, amely a nyilvános meztelenkedést bizonyos körülmények között helyénvalónak és egészségesnek tartja – teszi hozzá a BBC cikke.
Tavaly nyáron az alsó-szászországi Göttingen és az észak-rajna–vesztfáliai Siegen engedélyezte a nők számára a félmeztelen úszást. A berlini uszoda üzemeltetője, a Berliner Bäderbetriebe valójában nem változtatott a szabályzatán, amely szerint a fürdőruhának takarnia kell a nemi szerveket.
[type] => post
[excerpt] => A város döntése értelmében hamarosan a nők félmeztelenül úszhatnak Berlinben a nyilvános uszodákban. Korábban több panasz is érkezett a nőket ért diszkriminációra, így a hatóságok egyetértettek abban, hogy a nőknek joga van félmeztelennek lenni az...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1678487100
[modified] => 1678456839
)
[title] => Berlinben a nők félmeztelenül fürdőzhetnek a városi medencékben
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=139655&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 139655
[uk] => 139538
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 139539
[image] => Array
(
[id] => 139539
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/im-waters-mygoodtimes-1.png
[original_lng] => 761619
[original_w] => 800
[original_h] => 530
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/im-waters-mygoodtimes-1-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/im-waters-mygoodtimes-1-300x199.png
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/im-waters-mygoodtimes-1-768x509.png
[width] => 768
[height] => 509
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/im-waters-mygoodtimes-1.png
[width] => 800
[height] => 530
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/im-waters-mygoodtimes-1.png
[width] => 800
[height] => 530
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/im-waters-mygoodtimes-1.png
[width] => 800
[height] => 530
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/im-waters-mygoodtimes-1.png
[width] => 800
[height] => 530
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1678449639:5
[_thumbnail_id] => 139539
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2117
[_oembed_00b7601b791aeac0e0a79e793c81980c] =>
[_oembed_time_00b7601b791aeac0e0a79e793c81980c] => 1678449640
[_oembed_2dc9852440acd5eba00bb1f55f0b042f] =>
[_oembed_time_2dc9852440acd5eba00bb1f55f0b042f] => 1719562451
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 51916
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Berlin
)
)
[9] => Array
(
[id] => 128982
[content] =>
Szimbolikus gesztus a német főváros részéről, hogy a namíbiai és kameruni nagykövet jelenlétében a német gyarmatosítókra emlékező utcanévtáblákat távolítottak el Berlinben. Az utcákat most a gyarmatosítás ellen küzdő ellenállókról nevezték el.
