Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) március elején hat új hagyománnyal bővítette a szellemi kulturális örökségek listáját Németországban, köztük a berlini technót, amely nemcsak a német főváros éjszakai életének ikonikus eleme, hanem az egyik legjövedelmezőbb szórakoztatóipari terméke is.
Berlin világhírűvé vált a pezsgő techno-klubszcénáról, amely fiatalok és idősek millióit vonzza minden évben a városba. A helyszín és a zene szinte elválaszthatatlanok egymástól, de még így is sokakat meglepett, hogy a műfaj felkerült az UNSECO listájára, olyanok mellett, mint a francia bagett vagy a lipicai lótenyésztés.
Ez egy újabb mérföldkő a producerek, a művészek és a klubüzemeltetők számára, és segíteni fog abban, hogy értékes, védelemre és támogatásra érdemes ágazatként legyünk elismerve – nyilatkozta a bejelentés után Lutz Leichsenring, a berlini klubokat és kulturális promótereket tömörítő szervezet, a Clubcommission elnökségi tagja a Deutsche Welle-nek.
Az UNESCO szerint a szellemi kulturális örökség elsősorban olyan kulturális kifejezési formákra utal, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az emberi kreativitáshoz és hagyományokhoz, és amelyeket generációkon keresztül adnak tovább, folyamatos fejlődés mellett.
Ide tartoznak az olyan gyakorlatok, rituálék, ismeretek, készségek és előadóművészetek, mint a zene, a tánc és a színház, amelyeket meg kell őrizni és életben kell tartani.
A berlini techno lehet a lista legjövedelmezőbb hagyománya
A német főváros kétségtelenül az elektronikus zene nemzetközi központja, a betondzsungelben pedig több mint 1600 művészeti és kulturális helyszínt, klubbot és koncerttermet lehet felfedezni. A látogatók a világ minden tájáról érkeznek, és még a városvezetés is elismeri, hogy a techno az egyik legnagyobb turisztikai húzóerejük. Bár a koronavírus-járvány átmenetileg véget vetett a dübörgő koncerteknek és raveknek, az iparág úgy állt talpra, mintha mi sem történt volna,
A Clubcommission statisztikái szerint ráadásul már évente 1,48 milliárd eurót termel.
Pedig a legtöbb létesítmény régi, kihasználatlan épületekben működik, így lehelnek életet a kiürülő berlini iparnegyedekbe, a szervezők és a zenészek pedig gyakran bőkezűen támogatják a műemlékvédelmet is.
Milyen hagyományok kerültek fel még a listára?
Az UNESCO-bizottság és kulturális miniszterek konferenciáján Claudia Roth, Németország kulturális és médiáért felelős szövetségi biztosa jelentette be a hat új belépőt Bonnban. A listára a berlini techno mellett felkerült:
a finsterwaldi énekhagyomány;
a Kirchseeon Perchtenlauf, a busójáráshoz hasonló bajor télűző felvonulás;
a Schwälmer Weißstickerei, a Hessen tartományból származó gobelinvarrás;
a Viez almabor; valamint
a szászországi hegymászás.
Az UNESCO kulturális örökségi listáján így már 150 hagyomány került fel Németországból.
Legyen szó szubkultúráról vagy hagyományos kézművességről, mindezek hazánk kulturális gazdagságának részét képezik. Élő örökségünk közösséget teremt és nap mint nap összehozza az embereket – jelentette ki Christoph Wulf, a német UNESCO-bizottság alelnöke az ünnepségen.
