Egy szövetségi bíró megtiltotta az amerikai hatóságoknak az illegális migránsok visszafordítását a határon. A bíróság arra utasította az amerikai kormányt, hogy állítsa le a menedékjogi eljárások megkezdését korlátozó, a határőrizet egyik végső kényszerítő eszközének tartott úgynevezett 42-es cikkely alkalmazását.
Emmet Sullivan washingtoni bíró keddi végzése szerint a határon át, akár illegálisan érkező családokkal és egyedülálló felnőttekkel szemben sem alkalmazható tovább az a szabály, amely a hatóság kezében az egyetlen eszköz volt eddig az érkezők visszafordítására a mexikói határon. Kísérő nélküli kiskorúakra eddig sem volt érvényes a rendelkezés.
A járvány kezdetén hozott jogszabály értelmében a járványhelyzetre hivatkozva megtagadható a menekültügyi eljárás bizonyos országokból érkezők esetében. A bíró a tilalmat 49 oldalas indoklásában „önkényesnek és szeszélyesnek” nevezte, amely szerinte nem vette figyelembe a jogszabály migránsokra gyakorolt hatását, valamint az egyéb alternatívákat.
Az igazságügyi minisztérium az ítélet kihirdetése után nem sokkal azt kérte, hogy életbe léptetésének hatályát december 21-re módosítsa a bíróság, vagyis öt hét haladékot adott a korlátozások megszüntetésére. A tárca szerint szükségük van öt hétre, hogy a Belbiztonsági Minisztérium megfelelően felkészülhessen, és továbbra is elláthassa az Egyesült Államok határának őrizetét.
A 42-es cikkellyel kapcsolatban ugyanakkor egy másik szövetségi bíró Louisiana államban idén májusban a most hozott ítélettel ellentétesen döntött, ami fenntartotta a menekültügyi eljárás korlátozását.
Amennyiben a kedden kihirdetett ítélet válik alkalmazandóvá, akkor az gyakorlatilag megszünteti a határőrizeti eljárás kényszerítő jellegét az Egyesült Államokban. A határvédelmi statisztika szerint a szabály 2020. márciusi életbelépése óta arra hivatkozva mintegy 2,4 millió feltartóztatott migránst fordítottak vissza az Egyesült Államok határőrei.
Az Egyesült Államok déli határain a határvédelem adatai szerint az elmúlt egy évben – 2021. október 1. és 2022. szeptember 30. között – összesen közel 2,4 millió illegális határátlépést regisztráltak Mexikó felől. Az érkezők mintegy 40 százaléka esetében tudták alkalmazni a 42-es cikkelyt, vagyis őket visszaküldték a határőrizeti hatóságok.
(MTI)
[type] => post [excerpt] => Egy szövetségi bíró megtiltotta az amerikai hatóságoknak az illegális migránsok visszafordítását a határon. A bíróság arra utasította az amerikai kormányt, hogy állítsa le a menedékjogi eljárások megkezdését korlátozó, a határőrizet egyik végső ké... [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1668713700 [modified] => 1668695441 ) [title] => USA: Egy szövetségi bíró megtiltotta a hatóságoknak az illegális bevándorlók visszafordítását a határon [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=126024&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 126024 ) [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 126025 [image] => Array ( [id] => 126025 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/mexiko-usa-hatarkerites-migracio-scaled.jpg [original_lng] => 851160 [original_w] => 2560 [original_h] => 1707 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/mexiko-usa-hatarkerites-migracio-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/mexiko-usa-hatarkerites-migracio-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/mexiko-usa-hatarkerites-migracio-768x512.jpg [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/mexiko-usa-hatarkerites-migracio-1024x683.jpg [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/mexiko-usa-hatarkerites-migracio-1536x1024.jpg [width] => 1536 [height] => 1024 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/mexiko-usa-hatarkerites-migracio-2048x1365.jpg [width] => 2048 [height] => 1365 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/mexiko-usa-hatarkerites-migracio-scaled.jpg [width] => 2560 [height] => 1707 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1668688241:5 [_thumbnail_id] => 126025 [_edit_last] => 5 [translation_required] => 1 [views_count] => 1165 [translation_required_done] => 1 [_oembed_4ac4bfd5983f5b97ec12227baa1fab9d] =>
⚡️ Over 82,000 Ukrainians have fled to US via state refugee program.
The U.S. Citizenship and Immigration Services said over 82,000 Ukrainians and their immediate family members have been paroled into the U.S. under the Uniting for Ukraine (U4U) process.
FOX EXCLUSIVE: Video shows the plane carrying 90-100 Ukrainian soldiers landing at Fort Sill regional airport to begin training on the Patriot missile system this week at Fort Sill, Oklahoma @WestfallAustinpic.twitter.com/z46YaPzzOF
The United States deployed a "doomsday plane" to Europe
E-6B Mercury air command post arrived in Iceland. The aircraft is designed to communicate with nuclear submarines, it can take part in exercises in the Arctic. pic.twitter.com/OcxJ12d2aM
Oakland County, Michigan sheriff Michael Bouchard says migrant gangs are coming through our borders primarily from South America. The gangs are forming robbery crews throughout the US-casing and targeting high end homes and neighborhoods. ENOUGH! pic.twitter.com/HycxcY5AQq
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
A Székelyudvarhelyi Bíróság törölte azt a bírságot, amelyet Hargita megye prefektusa rótt ki Gálfi Árpádra, Székelyudvarhely polgármesterére a városban ez év március 15-én kitűzött magyar nemzeti színű jelképek miatt.
A kedden kimondott első fokú ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A prefektus a hivatalos kézbesítés utáni 30 napban fellebbezhet az ítélet ellen.
Ez év májusában és júniusában két másik hasonló bírságot is érvénytelenített a bíróság. A polgármester többek között arra hivatkozva kérte a bírságolási jegyzőkönyvek megsemmisítését, hogy a prefektus a nemzeti ünnepeken nem járt Székelyudvarhelyen, így törvényesen helyszíni jegyzőkönyvet sem állíthatott ki.
A román kormány megbízottjai 2018 óta kezdték büntetni azokat a székelyföldi polgármestereket, akik településüket magyar zászlókkal, szalagokkal, kokárdákkal díszítik ki március 15-re vagy október 23-ra. Az elöljárók valamennyi bírság érvénytelenítését kérték a bíróságtól, ám eddig csak részsikereket értek el. A perek nagyobb része folyamatban van.
A székelyudvarhelyi perek közül eddig egyben született jogerős ítélet. A 2018. március 15-i magyar zászlók miatt kirótt bírságot a Székelyudvarhelyi Bíróság még törvényesnek találta, ám a polgármester fellebbezése nyomán a Hargita Megyei Törvényszék ez év májusában megfordította az ítéletet, és törölte a bírságot.
Az 1994/75-ös román zászlótörvény prefektusok által idézett cikkelye értelmében „más országok zászlaját csak a román zászlóval együtt és csak hivatalos állami látogatások vagy nemzetközi összejövetelek alkalmával szabad kitűzni középületekre és közterekre Romániában”. A székelyföldi magyar elöljárók a bíróságon a törvény végrehajtási utasításait rögzítő kormányhatározatra hivatkoztak, mely szerint „azok az etnikai kisebbségek, amelyek országos szervezettel rendelkeznek, rendezvényeiken használhatják saját jelképeiket is”.
A perek során a bíróságoknak azt is vizsgálniuk kell, hogy zászlónak minősülnek-e és a zászlótörvény hatálya alá esnek-e a magyar nemzeti színű szalagok, kokárdák, szívek, amelyeket a polgármesterek a városok ünnepi feldíszítésére használnak.
Sikerrel jártak a dél-koreaiak a per során, így 89 millió amerikai dollár üthette a markukat.
Míg 2016-ban az Apple-t vádolták meg azzal, hogy visszaélt domináns piaci pozíciójával Dél-Koreában, addig öt évvel később jelentős mennyiségű pénzzel kell támogatniuk a távol-keleti országot.
A Korea Herald információi szerint a perrel kapcsolatos eljárás értelmében az Apple-nek egészen pontosan 89,6 millió amerikai dollárt szükséges invesztálnia az ország kisvállalkozásainak működésébe, valamint az oktatást és saját fogyasztóikat is támogatniuk kell.
A szóban forgó trösztellenes ügyben bűnösnek találták a cupertinóiakat, ugyanis mint kiderült, arra kényszerítették a dél-koreai viszonteladókat, hogy minimális eszközök disztribúciója mellett osszák meg a javítási költségeket az Apple-lel, ezen felül azt követelték, fizessenek az iPhone-ok televíziós reklámjaiért is.
A kormány és az Apple megegyezése okán az amerikai vállalatnak fejlesztési központok megépítésébe kell fektetnie a pénz egy részét, 10 százalékos akcióval kell ösztönözniük a vásárlókat iPhone-ok javítása esetén, továbbá rengeteg pénzt szükségesek áldozni a távol-keleti ország oktatási infrastruktúrájára is.
Jogerős ítélet született a határperben Neamt megye javára.
A Ploiesti Táblabíróság elutasította a Hargita megye és Gyergyószentmiklós által benyújtott perújítási kérelmet, és ezzel véglegessé vált a Gyergyószentmiklós és Almásmező (Bicaz Chei) határperében hozott jogerős ítélet, amely a Neamt megyei félnek juttatta Románia egyik leglátványosabb szurdokvölgyét.
A szerdán kimondott ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. Ebben a bírák azt is elrendelték, hogy Hargita megye és Gyergyószentmiklós fizessen 8000 lej perköltséget Almásmezőnek. A Kárpátok egyik és másik oldalán fekvő települések határperében tavaly júniusban úgy hozott jogerős ítéletet a Ploiesti Táblabíróság, hogy a perből kizárták Hargita megye önkormányzatát. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke akkor annak a gyanújának adott hangot, hogy az általa vezetett intézményt azért zárták ki, hogy a bíráknak ne kelljen figyelembe venniük azokat a „százszázalékos bizonyítékokat”, amelyeket a Hargita megyei tanács nyújtott be a pereskedés során. Az RMDSZ-es politikus mindezt azért tartotta törvénytelennek, mert több jogszabály is előírja, hogy a megyék határtelepüléseinek a határvitáit a megyei önkormányzatok bevonásával kell rendezni. A székelyföldi önkormányzatok erre hivatkozva kérték a perújítást. Ezt utasította el szerdai ítéletében a Ploiesti Táblabíróság.
A hagyományosan Székelyföldhöz tartozó Békás-szoros és a körülötte fekvő 700 hektáros terület hovatartozása azt követően vált kérdésessé, hogy az 1996-ban elfogadott 7-es törvény előírta a települések határainak rögzítését a kataszteri iratokban. 1998-ban a két megye kataszteri hivatala azt rögzítette egy jegyzőkönyvben, hogy a nagy turisztikai potenciállal rendelkező terület Almásmezőhöz tartozik, és ezt a jegyzőkönyvet Gyergyószentmiklós akkori alpolgármestere is aláírta. Ennek a jegyzőkönyvnek a megsemmisítésére és a megyehatár kiigazítására irányultak az ezt követő székelyföldi kezdeményezések. 2012-ben megyeközi bizottság vizsgálta meg az ügyet, megállapítván, hogy mind a hargitai, mind a neamti fél ragaszkodik az álláspontjához, és magának követeli a vitatott területet, így a bíróságon folytatódott az ügy. A pert többszöri áthelyezés után 2013-tól a Prahova megyei törvényszék tárgyalta, amely 2019 júniusában Gyergyószentmiklós és Hargita megye számára kedvező módon jelölte ki a megyehatárt. Ezt az ítéletet változtatta meg tavaly júniusban kimondott jogerős határozatában a Ploiesti Táblabíróság, és a tavalyi ítéletet erősítette meg a perújítás elutasítása.
Szabadságvesztésre ítélték Kijevben azt a férfit, aki több téves bombariadót jelentett szándékosan a hatóságoknak.
2018 decemberétől 2019 márciusáig több bejelentés is érkezett a helyi hatóságokhoz bombariadóval kapcsolatban, melynek eredményeképp több mint 100 bírósági tárgyalás szakadt félbe. A rendőrségnek sikerült előállítani a tettest, aki egy büntetett előéletű lakástolvaj. A férfi a bejelentések által próbálta elhalasztani az ügyét illető tárgyalás időpontját.
A bíróság döntése alapján tettéért 4 év és 6 hónap börtönbüntetést kapott.
Bírósági ítélet kötelezi a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), hogy hívja meg az Átlátszó.ro újságíróit a sajtótájékoztatóira – írta szerdán a bukaresti g4media.ro portál.
A romániai bíróságok portálján elérhető peradatokból kiderül, az Átlátszó.ro, és Sipos Zoltán főszerkesztő tavaly decemberben perelte be az RMDSZ-t amiatt, hogy nem kapott meghívót a szövetség sajtótájékoztatóira. Az első fokú ítélet július 31-én született. A Kolozs Megyei Törvényszék arra kötelezte az RMDSZ-t hogy akkreditálja és időben hívja meg a panaszost a sajtótájékoztatóira, valamint az általa szervezett nyilvános közérdekű eseményekre, küldje el neki a közleményeit, és adja át neki az események sajtódossziéit. Az RMDSZ-nek 2000 lej (144 ezer forint) perköltséget is kell fizetnie.
Egy romániai ügyészségi végzés szerint Wass Albert irodalmi munkássága nem esik a háborús bűnösök kultuszát tiltó törvény hatálya alá. A Brassói Táblabíróság melletti ügyészség június 12-én keltezett végzéséről a székelyföldi magyar nyelvhasználati és szimbólumhasználati jogok ellen küzdő Dan Tanasa blogger közölt fényképet blogjában.
Az ügyészség a Tanasa által vezetett Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) feljelentése nyomán vizsgálta egyes, Sepsiszentgyörgyön 2018 elején tartott Wass Albert-megemlékezések törvényességét. A feljelentő arra hivatkozott, hogy Wass Albertet egy kolozsvári népbíróság távollétében háborús bűnösnek találta és halálra ítélte, így bármilyen Wass-megemlékezés a háborús bűnösök kultuszát tiltó sürgősségi kormányrendelet hatálya alá esik.
Döntését indokolva az ügyészség arra hivatkozott, hogy a rendőrség javasolta az eljárás megszüntetését, miután meghallgatta a tanúkat és megállapította: „a Wass Albert-megemlékezésen nem történt utalás azokra a cselekményekre, amelyekért elítélték az írót, hanem csak irodalmi munkássága került terítékre”. A dokumentumból kiderül: a feljelentő nem fogadta el, és panasszal élt az ügyészség határozata ellen, de az óvását elbíráló ügyész ugyanerre a következtetésre jutott.
„A bűncselekmény megállapításához elengedhetetlenül szükséges, hogy a háborús bűnökért, emberiesség elleni bűncselekményekért elítélt személy kultuszának terjesztése az illetőnek ahhoz a tevékenységéhez, cselekedeteihez kapcsolódjon, amelyek miatt elítélték” – áll az ügyészségi végzésben. Az ügyészség megállapította: ez a feltétel a feljelentésben taglalt eseményeknél nem teljesült.
Az eljárást beszüntető ügyészség arra is kitért a határozatban, hogy a Wass Albert ellen hozott halálos ítélet meglehetősen szűkszavú, amikor a vád bizonyítékait tárgyalja, ráadásul az a törvény, amelyik alapján 1946 márciusában a kolozsvári népbíróság kimondta az ítéletet, 1945 szeptemberéig volt hatályos.
A magyarellenes megnyilvánulásai miatt elhíresült blogger úgy értelmezte, hogy az ügyészség voltaképpen rehabilitálta Wass Albertet, és immár nincsen akadálya az íróval kapcsolatos romániai megemlékezéseknek.
Románia az EU-s tagfelvételére készülve elsősorban az ország egykori fasiszta diktátorának, Ion Antonescunak a kultuszát igyekezett megfékezni a háborús bűnösök kultuszát tiltó, 2003-ban elfogadott sürgősségi kormányrendelettel. A rendeletre hivatkozva azonban Wass Albert szobrait is eltávolíttatták, és állandó hatósági zaklatásnak voltak kitéve mindazok, akik Wass irodalmi munkásságát idéző megemlékezéseket szerveztek Erdélyben.
Az erdélyi arisztokrata családból származó Wass Albertet azzal vádolták meg a korabeli román hatóságok, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulásakor apjával együtt parancsot adott több ember kivégzésére. Az Amerikai Egyesült Államokba kitelepedett író múltját új hazája hatóságai is kivizsgálták, és elutasították a kiadatására vonatkozó ismételt román kéréseke.
