A Rezerv+ mobilalkalmazásban megjelent egy funkció, amellyel be lehet fizetni a behívó elmulasztása miatti bírságot, így megszüntethető a körözött státusz a területi toborzási és szociális támogatási központ (TCK) felkeresése nélkül – számolt be az rbc.ua hírportál az a Védelmi Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint a Védelmi Minisztérium megjegyezte, hogy a bírság befizetéséhez a következőkre van szükség: a Rezerv+ alkalmazás letöltése, belépés az Online bírságok opcióba, kérelem benyújtása a jogsértés elismerésére. A TCK-nak három napon belül el kell bírálnia a kérelmet, és határozatot kell küldenie. Ezt követően 8500 hrivnya bírságot – a teljes összeg 50%-át – be lehet fizetni. A fizetésre 20 nap áll rendelkezésre.
Aki 20 napon belül nem fizet, a teljes összeget – 17 000 hrivnyát – kell befizetnie. Amennyiben a következő 20 napon belül nem fizetnek, a bírság megduplázódik, és 34 000 hrivnya lesz.
A minisztérium tisztázta, hogy a bírság befizetése után a körözött státuszt körülbelül négy napon belül eltávolítják, de ez nem zárja ki az újabb behívók átvételét. Ugyanakkor a behívók szisztematikus figyelmen kívül hagyása büntetőeljárás alapjául szolgálhat.
Csak az idei év első felében több tízmillió eurós kártérítés kifizetésére kötelezte Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) különböző ügyekben.
Az EJEB által elbírált ügyek jelentős része a kommunizmus idején államosított ingatlanokkal kapcsolatos.
A bíróság 2025 első hónapjaiban hat, Romániával szemben indított ügyben tette közzé ítéleteit, amelyeket a Digi 24 hírcsatorna ismertetett. Ezek közül három esetben az EJEB Romániának adott igazat. A legismertebb az, amelyben Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali elnökjelölt megtámadta az alkotmánybíróságnak a 2024-es elnökválasztás első fordulójának megsemmisítéséről szóló határozatát.
Egy másik, Románia által az EJEB-en megnyert pert három bírónő indította, akiket 2017-2018-ban hivatali visszaélés miatt börtönbüntetésre ítéltek (a DNA azzal vádolta őket, hogy meghamisítottak egy ítéletet, amely egy üzletember 7 éves börtönbüntetését helyezte hatályon kívül).
Az EJEB szerint kifogásolták „a hivatali visszaélést büntetendőnek minősítő jogi rendelkezések egyértelműségének és előreláthatóságának hiányát, ami arra utal, hogy nem láthatták előre, hogy az ítélethozatal (…) e bűncselekmény lényeges elemét képezheti”.
A harmadik keresetet, amelyet egy sikkasztásért és pénzmosásért elítélt üzletasszony indított, azért utasították el, mert nem tartotta be a hat hónapos határidőt, amelyen belül értesítenie kellett volna az EJEB-t a védelemhez való jogáról.
Az üzletasszony fellebbezett a jogerős ítélet ellen a legfelsőbb bíróságon, és megvárta az ítéletet mielőtt tovább ment volna az EJEB-hez.
Ugyanakkor nem volt olyan ügy is, amelyben Románia ellen ítéltek, és ez nem kevés pénzébe kerül az országnak. Az év elején az EJEB jogerősen megállapította a román állam által fizetendő kártérítés mértékét egy olyan perben, amelyben több mint 50 állampolgár indított, mivel Románia nem adott vissza több, a kommunista rezsim alatt államosított ingatlant (Văleanu és mások kontra Románia), annak ellenére, hogy jogerős bírósági ítéletek nekik adtak igazat.
Az ügy a kérelmezők javára hozott ítéletek hosszan tartó végre nem hajtásával és a hatékony jogorvoslat hiányával kapcsolatos, a hatóságok ugyanis nem biztosították, hogy a megítélt kártérítés ésszerűen arányban álljon az ingatlan tényleges értékével – olvasható az EJEB közleményében.
Az EJEB már 2022-ben a felperesek javára ítélt, de több időt adott a kormánynak, hogy békés megegyezést kössön velük. 2025 elején az EJEB úgy döntött, hogy nem született megegyezés a felperesek és az állam között, ezért arra kötelezte Romániát, hogy három hónapon belül fizessen nekik mintegy 68 millió eurót, vagy egy éven belül adja vissza az ingatlanjaikat.
Az ügyben a legmagasabb kártérítést 61 millió euróban állapították meg a Máramaros megyei Borsa környékén található 17 000 hektár erdőért a borsai közbirtokosságnak. Az EJEB 2025 első hónapjaiban egy 2016-ban befolyással üzérkedés miatt elítélt rendőr javára döntött, és úgy ítélte meg, hogy a román állam megsértette a tisztességes eljáráshoz való jogát. Az európai bíróság úgy ítélte meg, hogy 1750 euró költségtérítést kell kapnia, mivel „az egyezmény megsértésének megállapítása elegendő méltányos jóvátételt jelent a kérelmezőt ért nem vagyoni kárért”.
„Az ügy a befolyással üzérkedés miatt indított büntetőeljárás tisztességességére vonatkozik, amely a kérelmező, egy rendőrtiszt ellen irányult, akit az elsőfokú felmentő ítéletét követően a fellebbviteli bíróság jogerősen elítélt, olyan körülmények között, hogy az őt elítélő tanács két bírája közül az egyik nem hallgatta meg közvetlenül az érintett tanúkat” – olvasható az EJEB közleményében.
2025 elején Románia egy másik pert is elveszített az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Az ügy egy 2016-ban a bukaresti operaházban kirobbant botrányra vonatkozott, amely a közösségi médiában zajlott. Az EJEB-hez panaszt tevő férfi személyes Facebook-oldalán és blogján cikkeket írt a botrányról. Az ügy a posztokhoz vagy cikkekhez fűzött kommentekhez kapcsolódik: egy karmester és egy szoprán azt kérték a bíróságon, hogy törölje a róluk szóló rágalmazó megjegyzéseket, és ítéljen meg nekik kártérítést a megjegyzések és a posztok által az imázsukban okozott kárért.
A bíróság 2017-ben kötelezte őt, hogy fizessen a karmesternek és a szopránnak összesen 20 000 lej kártérítést, amelyet a fellebbviteli bíróság 2019-es döntése 12 000 lejre csökkentett. Egyúttal kötelezték, hogy ne posztoljon több rágalmazó tartalmat a két operai alkalmazottal szemben. Az EJEB azonban úgy ítélte meg, hogy a nemzeti bíróságok döntése olyan érveken alapult, amelyek nem voltak kellően tisztázottak és részletesek ahhoz, hogy ne korlátozzák a panaszos véleménynyilvánítás szabadságához való jogát. Az európai bíróság ugyanakkor úgy döntött, hogy a román államnak 16 805 euró kártérítést kell fizetnie neki.
Szigorú, akár 500 eurós bírságot is tartalmazó szabályok lépnek életbe az olasz riviéra egyik festői üdülőhelyén, Portofinóban július 15-én. Az új rendelet célja, hogy megőrizzék az ott élők és az oda látogató turisták nyugalmát és pihenését.
A német Welt hírportál beszámolója szerint keddtől tilos a városban mezítláb sétálni vagy fürdőruhában a főtéren üldögélni. A község új rendelete nemcsak a felsőruházat nélküli közlekedést tiltja meg a városközpont jelentős részén, hanem például az alkoholfogyasztást is közterületen – kivéve vendéglátóhelyeken vagy kijelölt zónákban.
Koldulni is tilos, még akkor is, ha az nem tolakodó. Emellett tilos lesz az utcákon, falakon, járdákon vagy parkokban ülni vagy feküdni.
Akik bőrönddel, piknikfelszereléssel vagy zenelejátszóval tartózkodnak nyilvános helyeken, szintén bírságra számíthatnak – a szabálysértés súlyától függően 25 és 500 euró közötti összegre.
A rendelet célja – a község közlése szerint –, hogy megőrizzék az ott élők és az oda látogató turisták nyugalmát és pihenését, különösen a nyári hónapokban, amikor Portofino ki van téve a tömeges turistaforgalomnak. A korlátozások szeptember 30-ig érvényesek, és elsősorban a történelmi városközpontot és a kikötői részt érintik.
Ez nem az első alkalom, hogy a település szigorú szabályokat vezet be: már 2023-ban is híre ment Portofinónak, amikor biztonsági okokra hivatkozva megtiltották a megállást a legnépszerűbb kilátópontoknál, egy kvázi burkolt szelfizési tilalomként.
Más olasz városok is hasonló lépéseket tettek a tömegturizmus és a szabályszegések visszaszorítására: Caprin tilos a hangos cipő, Rómában nem lehet a szökőkutakban fürdeni, Firenzében az utcai étkezés vonhat maga után komoly bírságot egyes helyeken, Velencében pedig tilos piknikezni hidakon vagy műemlékeknél.
[type] => post [excerpt] => Szigorú, akár 500 eurós bírságot is tartalmazó szabályok lépnek életbe az olasz riviéra egyik festői üdülőhelyén, Portofinóban július 15-én. Az új rendelet célja, hogy megőrizzék az ott élők és az oda látogató turisták nyugalmát és pihenését. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1752703200 [modified] => 1752697861 ) [title] => Szigorú szabályok lépnek életbe az olasz tengerparton [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=248291&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 248291 [uk] => 248394 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 248292 [image] => Array ( [id] => 248292 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/olasz.png [original_lng] => 2159689 [original_w] => 1640 [original_h] => 781 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/olasz-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/olasz-300x143.png [width] => 300 [height] => 143 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/olasz-768x366.png [width] => 768 [height] => 366 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/olasz-1024x488.png [width] => 1024 [height] => 488 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/olasz-1536x731.png [width] => 1536 [height] => 731 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/olasz.png [width] => 1640 [height] => 781 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/olasz.png [width] => 1640 [height] => 781 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1752746477:8 [_thumbnail_id] => 248292 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 2316 [translation_required_done] => 1 [_oembed_6f70f4b3a1f4ccf2ee87e849ab677a04] => [_oembed_time_6f70f4b3a1f4ccf2ee87e849ab677a04] => 1752692407 [_algolia_sync] => 261549284001 [_oembed_f7d08c8853daf37485f864fd5cf9034f] =>
In a surreal twist that feels part Jackass, part propaganda, Afghanistan has released a bizarre tourism video targeting American travelers — complete with mock hostage scenes, gun-toting yoga, and grinning “tourists” handling U.S.-military rifles. The 50-second clip, created by… pic.twitter.com/KHAxw5GenT
— Afghanistan Times (@AfghanistanTime) July 12, 2025
A kormány jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely emeli a mozgáskorlátozottak számára fenntartott parkolóhelyeken történő szabálytalan parkolásért kiszabható bírságokat – közölte szerdán Tarasz Melnicsuk, a Legfelső Tanács kormánymegbízottja a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Melnicsuk megjegyezte: „Elfogadták az Ukrajna közigazgatási szabálysértési törvénykönyvének a fogyatékkal élők számára fenntartott helyeken való megállás, parkolás és várakozás szabályainak megsértéséért viselt fokozott felelősség tekintetében történő módosításáról szóló törvénytervezetet.”
A kormánymegbízott elmondása szerint a törvényjavaslat módosításokat javasol az ukrán közigazgatási bűncselekményekről szóló törvénykönyvben, különösen a következő bírságok növelése érdekében:
a járművek megfelelő közúti jelzésekkel vagy útburkolati jelekkel jelölt helyeken történő megállására, parkolására vagy várakozására vonatkozó szabályok megsértése, ahol a megállás, parkolás vagy várakozás csak fogyatékkal élő vezetők vagy fogyatékkal élő személyeket szállító vezetők által vezetett járművek számára engedélyezett (kivéve a kényszerparkolás eseteit);
akadályok gördítése a fogyatékkal élő vezetők vagy a fogyatékkal élő személyeket szállító vezetők elé a járművek megállásakor vagy parkolásakor.
Ha a képviselők elfogadják a törvényjavaslatot, a fogyatékkal élő vezetők számára fenntartott helyeken illegális parkolásért kiszabható bírságok 300 adómentes minimumra – akár 5100 hrivnyára – emelkednek.
A szabályozás célja továbbá a fogyatékkal élő vagy fogyatékkal élő személyeket szállító járművezetők azon kötelezettségének szabályozása, hogy a járműveken elhelyezzék és használják a Fogyatékkal élő járművezető azonosító táblát, valamint a fogyatékosság meglétére vonatkozó egyedi elektronikus azonosító (QR-kód) formájában feltüntetett információkat.
Az ukrán közigazgatási szabálysértési törvénykönyv 152. cikke határozza meg a parkolási szabályok megsértése esetén a járművezetőkre kiszabható büntetést. Jelenleg a mozgáskorlátozott vagy mozgáskorlátozott személyeket szállító járművek ingyenes parkolására kijelölt helyen történő parkolás olyan járművezető által, aki nem rendelkezik a fogyatékosságát igazoló dokumentumokkal (kivéve a fogyatékosság egyértelműen kifejezett jeleit), hatvantól száz adómentes minimumjövedelemig (1020–1700 hrivnya) terjedő bírsággal jár.
A fogyatékkal élő járművezetők által vezetett járművek parkolóhelyeit megfelelő közúti jelzésekkel vagy útburkolati jelekkel kell megjelölni. Megfelelő jelölések vagy jelzések hiányában pénzbírságot szabhatnak ki azon üzleti vállalkozások tisztviselőire, akik a járművek parkolására speciálisan felszerelt vagy kijelölt területeket tartanak fenn. A bírság összege hatvantól száz adómentes minimumjövedelemig (1020–1700 hrivnya) terjedhet.
Ukrajna jelentősen módosítja a gyorshajtási bírságok rendszerét, elsősorban az úgynevezett „megengedett hiba”, amely jelenleg 20 km/h csökkentését, valamint a bírságok fokozatosságának bevezetését javasolják – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a 13314. számú törvénytervezetre hivatkozva.
A jelentés szerint a törvényjavaslat kezdeményezői kifejtik, hogy a gyorshajtás az a szabálysértés, amely a legnagyobb veszélyt jelenti az emberi életre és egészségre a közúti közlekedésben. Így a Nemzeti Rendőrség szerint 2024-ben a gyorshajtás a következők oka volt: a közúti balesetekben elhunyt 3202 személy közül 1770 haláleset történt, ami az összes közúti haláleset 55 %-át teszi ki; a közúti balesetekben megsérült 32 023 személ közül 12 624-en sérültek meg, ami az összes közúti sérüléses eset közel 40 %-át teszi ki.
A törvénytervezet szerzői megjegyzik, hogy a túlzott sebesség volt a közúti balesetek okozta halálesetek és sérülések vezető oka, mind a teljes körű invázió kezdete előtt, mind azóta. Az elmúlt 3 évben (2022-től 2024-ig) a közúti balesetekben elhunytak száma elérte a 9046 főt. Minden évben a közúti balesetek több mint felében a halálos kimenetelű balesetek oka a megengedett sebesség túllépése volt. Így legalább minden második halálos közúti baleset a gyorshajtás következménye.
Ezenkívül összesen 84 670 ember sérült meg a meghatározott időszakban. Minden évben a közúti balesetek közel 30-40 %-ában a túlzott sebesség okozta a sérülést.
Nemzetközi tanulmányok szerint a 30 és 70 km/h közötti vezetési sebesség döntő hatással van a közúti balesetek valószínűségére és következményeire, különösen a lakott területeken történő forgalom esetén, ahol veszélyeztetett közlekedők – gyalogosok és kerékpárosok – is érintettek.
Az 50 km/h és a 70 km/h közötti sebességkülönbség a vezető szempontjából jelentéktelen, de közlekedési baleset esetén élet és halál között döntő tényező. Ezen okok miatt az EU-ban a lakott területeken 50 km/h a sebességkorlátozás (amit Ukrajna is bevezetett 2019-ben), a vegyes gyalogos- és kerékpáros forgalommal rendelkező utcákban pedig gyakran 30 km/h vagy kevesebb a sebességkorlátozás. Ukrajnában a sofőrök szerint a városokban és falvakban a tényleges sebességkorlátozás 70 km/h, mivel idáig nem járt büntetés ezért a szabálysértésért.
„A Nemzeti Rendőrség fent említett statisztikái azt mutatják, hogy a gyorshajtás a legveszélyesebb bűncselekmény az összes közlekedő életére és egészségére jelentett veszély mértéke szempontjából” – áll a törvényjavaslat szövegében. Ugyanakkor az ukrán közigazgatási szabálysértési törvénykönyv nem veszi figyelembe a közveszély mértékét, amelyet egy olyan szabálysértés, mint a gyorshajtás, jelent az összes közlekedőre.
A közigazgatási szabálysértési törvénykönyv írja elő a sebességhatár 20 km/h-val vagy annál nagyobb túllépése esetén kiszabható bírságokat. A parlamenti képviselők úgy vélik, hogy ez a megközelítés valójában arra ösztönzi a sofőröket, hogy 20 km/h-val a megengedett sebességhatár felett haladjanak.
Eközben Ukrajna szomszédos államai és az EU tagállamai közül csak Oroszországban létezik ilyen „megengedett” 20 km/h-s sebességtúllépés. Ezért a törvényjavaslat 10 km/h-val (a jelenlegi 20 km/h helyett) történő sebességtúllépés esetén javasolja a felelősség megállapítását. Javasolt továbbá a gyorshajtásért járó bírságok emelése, valamint a gyorshajtás mértékétől függően fokozatos büntetés bevezetése.
A szerzők kifejtik, hogy a törvényjavaslat kidolgozásakor más országok tapasztalatait is tanulmányozták, amelyek többsége 5-10 km/h-val történő sebességtúllépés esetén bírságot szab ki, és számos országban (elsősorban Lengyelországban) bevezették a bírságok fokozatosságát.
Így a 13314. számú törvénytervezet a következő új gyorshajtási bírságok megállapítását javasolja:
a sebességhatár 10 km/h-val történő túllépéséért – 340 hrivnya;
a sebességhatár 20 km/h-val történő túllépéséért – 680 hrivnya;
a sebességhatár 30 km/h-val történő túllépéséért – 1360 hrivnya;
a sebességhatár 40 km/h-val történő túllépéséért – 1700 hrivnya;
a sebességhatár 60 km/h-val történő túllépéséért – 2720 hrivnya;
a sebességhatár 80 km/h-val történő túllépéséért – 3400 hrivnya.
Ezenkívül, ha a gyorshajtás vészhelyzethez vezet, a sofőrt 6 hónaptól 1 évig terjedő időtartamra eltilthatják a vezetéstől. Jelenleg Ukrajnában a gyorshajtási bírságok a következők. A sebességhatár 20 km/h-nál nagyobb túllépése 340 hrivnya bírságot von maga után.
Ugyanakkor jelenleg, ha a sebességtúllépés meghaladja az 50 km/h-t, a bírság 1700 hrivnya. Ha a határozat kézhezvételétől számított 10 banki napon belül befizetik, akkor a bírság 50 %-kal csökken.
A bírságrendszer módosításáról szóló törvénytervezetet csak a Legfelső Tanács elé terjesztették. Vagyis egyelőre nem tudni, hogy mikor léphetnek életbe a változtatások, és hogy egyáltalán támogatni fogják-e azokat a parlamenti képviselők. Ha azonban a változtatásokat elfogadják, Ukrajna lépést tesz a közlekedésbiztonság európai modellje felé, és a várakozásoknak megfelelően csökkenni fog a közúti balesetek halálozási aránya.
Az Opendatabot jelentése szerint Ukrajnában az év eleje óta több mint 17 ezer eljárás indítottak a katonai nyilvántartás megsértése miatt, ezeknek csak 16%-át zárták le.
2025 eleje óta több mint 17 000 eljárás indult a katonai nyilvántartás szabályai megsértése miatt. Átlagosan 4,7 ezer újabb, a toborzóközpont által kiállított bírság jelenik meg havonta. A katonai nyilvántartásba vétel megsértése miatti tartozások miatt a legtöbb eljárás Kijev, Dnyipropetrovszk és Szumi régióban indul. Egy, 7 eljárással rendelkező rekorder személyre bukkantak az odesszai régióban, számolt be az Opendatabot.
Ez év eleje óta 17 007 végrehajtási eljárás indult a katonai nyilvántartás szabályai megsértése miatt, azaz toborzóközpont által kiállított, lejárt és be nem fizetett bírságok miatt. Ezeknek csak 16%-a lett lezárva – 2779 tartozást tartanak számon. A jelentés szerint havonta átlagosan 4,7 ezer új eljárás indult.
A teljes körű háború kezdetet óta eltelt három évben összesen 28 960 lejárt tartozás halmozódott fel a katonai nyilvántartás normái megsértése miatt. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a teljes időszak alatt több ilyen eljárás volt, ezek egy részét ugyanis folyamatosan lezárják. Az év eleje óta 15 772 személy ellen indult eljárás. Ez majdnem megegyezik az eljárások számával – 17 007-tel. Vannak azonban kivételek: Odessza primorszki járási toborzóközpontja 7 eljárást indított egy ember ellen – ez jelenleg rekordnak számít az egy személy ellen indított ügyek számában 2025-ben.
Leggyakrabban 25–35 éves férfiak ellen indulnak eljárások – 43,8%. Ez az esetek közel fele. További közel 39% a 36–45 év közötti férfiakra vonatkozik. Ugyanakkor nők ellen mindössze 22 eljárást (0,1%) indítottak.
Az év eleje óta a legtöbb ügyet Kijevben regisztrálták – 1992 eljárást. Ezt követi a Dnyipropetrovszk régió – 1946 és a Szumi régió – 1722 eljárás.
A Legfelső Tanács csütörtöki ülésén alapként első olvasatban elfogadta a mozgósítással kapcsolatos közigazgatási szabálysértésekről szóló törvénykönyv módosításait, amelyek szerint azok a hadkötelesek, akik még nem adták meg adataikat, ezt megtehetik a Rezerv+ applikációban 8500 hrivnya pénzbírság befizetésével – számolt be az rbc.ua hírportál Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő Telegram-közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a honatya arról tájékoztatott, hogy a 12093. számú törvénytervezetet első olvasatban 231 képviselő támogatta. Amint a tervezet indokolásában szerepel, 2024-ben több mint 6 millió hadköteles állampolgár nem adta meg a személyes adatait. Ezt a Rezerv+ applikáción keresztül, az adminisztratív szolgáltatásokat nyújtó központokban vagy a területi toborzási és szociális támogatási központokban (TCK) tehetik meg.
A személyes adatok megadásának elmulasztása közigazgatási szabálysértésnek minősül, amelyért közigazgatási bírságot – 17 000 hrivnya és 25 500 hrivnya közötti pénzbírságot – kell fizetni. Emiatt a sorkötelesek, hadkötelesek és tartalékosok Egységes Állami Nyilvántartása a mai napig nem tartalmaz teljes körű információt nagyszámú hadköteles állampolgár személyes adatairól, ami semmiképpen nem járul hozzá az országban zajló mozgósítási folyamatokhoz.
A megoldásra javasolt kulcsprobléma az, hogy a sorkötelesek, hadkötelesek és tartalékos katonák önként kérelmezzék a TCK-ban a személyes adataik tisztázását a vonatkozó törvénycikkelyben meghatározott minimális összegű, 50%-os bírság megfizetése mellett az elkövetett közigazgatási szabálysértés miatt.
A törvénytervezet által javasolt változtatások lehetőséget biztosítanak azon állampolgárok számára, akik alapos indok nélkül nem tisztázták az adataikat, hogy a cikkben meghatározott minimális bírság 50%-át (8500 hrivnya) fizessék be, önként kezdeményezve az ügy elbírálásának folyamatát a büntetés kiszabásával a Reserve+ applikáción keresztül.
Georgiában (Grúzia) három tévécsatornát bírságoltak meg, mert megtagadták a kormányzó Georgian Dream párt választás előtti videójának sugárzását az ukrajnai háborúban lerombolt épületekről készült felvételekkel. A hírt a ВВС közölte.
A Formula, a Mtavari Arkhi és a TV Pirveli tévécsatornák körülbelül 1,8 ezer dollár bírságot kaptak, amiért megtagadták a videó közzétételét.
Mint ismeretes, a Georgian Dream videó és transzparens egy hónappal a parlamenti választások előtt jelent meg Tbiliszi utcáin. A videóban fekete-fehér felvételek készültek lerombolt és égő ukrajnai épületekről, infrastruktúráról és városokról, „Mondj nemet a háborúnak!” felirattal, szembeállítva hasonló új és felújított épületek színes képeivel „Válaszd a békét” szlogennel.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Akár 65 ezer forintos bírságot is kaphatnak azok, akik kukákból gyűjtik össze a visszaváltható palackokat – írja a Dívány az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) válaszaira hivatkozva.
A bírság összege 6 500 forinttól 65 000 forintig, hat hónapon belül újabb szabálysértés elkövetése esetén 90 000 forintig terjedhet.
2024 januárjában startolt el országosan a MOHU visszaváltórendszere, de a gyártók július 1-ig kaptak haladékot, hogy átálljanak a betétdíjas csomagolásokra. Azóta a legtöbb italnál 50 forintos betétdíjat kell fizetnünk, amit csak akkor kapunk vissza, ha az üres palackot bedobjuk a MOHU egyik automatájába.
Ezért megéri akár a kukákból is kiszedni ezeket a palackokat, és nagy tételben visszaváltani őket. Az ORFK válasza szerint azonban a kidobott palackok jogállását a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szabályozza. E szerint a szemetesbe dobott palackok és alumíniumdobozok települési hulladéknak minősülnek. Tehát nem szedheti össze ezeket bárki.
„Ennek megfelelően amennyiben a hulladékot a gyűjtőedényből az arra nem jogosult személy eltávolítja, úgy cselekménye alkalmas a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 177. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti tulajdon elleni szabálysértés elkövetésére, melynek okán feljelentés alapján az eljárás alá vont személlyel szemben szabálysértési előkészítő eljárás indul” – írta válaszában az ORFK.
Fiatalkorú elkövető esetén a bírság legmagasabb összege 32 500 forint. A tulajdon elleni szabálysértés ráadásul elzárással is büntethető szabálysértés, ezért a bíróság elzárás, pénzbírság, vagy közmunka büntetést is alkalmazhat.
Az Európai Bíróság szerdán érvénytelenítette az Európai Bizottság által a Google-re kiszabott 1,5 milliárd eurós bírságot, amelyet 2019-ben kapott azzal az indokkal, hogy visszaélt piaci erőfölényével az online hirdetések terén – közölte a luxemburgi székhelyű testület.
Az indoklásban kiemelik, hogy bár a bíróság helyben hagyja a vizsgálat során a cégnél észlelt hiányosságok többségét, az Európai Bizottság „nem vett tekintetbe minden körülményt” és nem nyújtott be elegendő bizonyítékot gyanúja alátámasztására, amely szerint a Google visszaélt erőfölényével a keresőmotoros reklámozásában az AdSense for Search (AFS) nevű online hirdetésközvetítő szolgáltatása segítségével. Az Európai Bizottság azt követően kezdett vizsgálódni, hogy 2010-ben panasz érkezett a technológiai óriásvállalatra a német szövetségi kartellhivatalhoz.
Az ítélet nem jogerős. A múlt héten mindazonáltal az EU bírósága helyben hagyott egy a Google elleni másik 2,42 milliárd eurós bírságot, amelyet 2017-ben szabtak ki rá.
