Array ( [count_posts] => 6 [cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjI5MzgwO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ== [has_result] => 1 [posts] => Array ( [0] => Array ( [id] => 208074 [content] =>Az időskori demenciával kapcsolatos kérdésekről tartott előadást az eszenyi Bárka Ifjúsági Központban Kenéz-Popovics Erika szociálpedagógus, a Kárpátaljai Keresztyén Diakóniai Jótékonysági Alapítvány házi beteggondozója, aki 22 éve foglalkozik idősgondozással. A Dorcas Ukrajna Jótékonysági Alapítvány és az Eszenyi Református Egyházközség közös, szombat délutáni programja sok érdeklődőt vonzott nem csupán Eszenyből, de a Csapi kistérség környékbeli református gyülekezeteiből is.
A program Soós Zsolt tiszaásványi és tiszaújfalui református lelkész igehirdetésével indult.
Az előadó, Kenéz-Popovics Erika szerint sokan úgy tudják, a demencia, vagyis a szellemi leépülés az öregedés természetes velejárója – de ez nem igaz. Mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy igen magas életkorban is friss a gondolkodása az egészséges szépkorúaknak.
A demenciát egyértelműen olyan betegségek okozzák, melyek bár idősebb korban valóban gyakoribbak, de kivizsgálást és kezelést igényelnek annak érdekében, hogy elöregedő társadalmunkban a nyugdíjas éveket az emberek többsége aktívan élje meg, és ne szoruljon rá családja, hozzátartozói ápolására.
Az előadó kifejtette: „A demencia a magasabb kognitív funkciók károsodásával jár, így károsodik az emlékezet, a gondolkodás, a járás, a nyelvhasználat, a véleményalkotás és a döntéshozatali képesség.” A diagnózishoz szükséges a memóriaromláson túl legalább egy tünet jelenléte az alább felsoroltakból: 1. az absztrakt gondolkodás károsodása (ez megmutatkozhat például a különbségek és azonosságok felismerésének, a fogalmak meghatározásának, a közmondások értelmezésének nehézségében); 2. az ítélőképesség károsodása; 3. beszédzavar; 4. személyiségváltozás.
A betegségnek elkülöníthető az elsődleges és másodlagos formája. Az elsődleges vagy primer demenciáknak nincs kimutatható oka, maga a memóriaromlás a betegség egyik fő jellemzője. Ide sorolják a szakemberek a leggyakoribb demenciatípusokat: az Alzheimer-kórt, a Lewy-testes betegséget (DLB) és a Parkinson-kórhoz társuló demenciát, a multiszisztémás atrófiát (MSA) és a Hallervorden–Spatz-betegséget. A primer demenciák jelenleg nem gyógyíthatók hatékonyan, de bizonyos gyógyszerek néhány évre kitolják a teljes ápolást igénylő szakaszt, és megkönnyítik a beteget gondozó hozzátartozó életét.
Ugyanakkor a másodlagos demenciák rizikófaktorai az érrendszeri betegségek, a cukorbetegség, az érszűkület, az alkoholizmus és a különféle koponyasérülések. Ezekben az esetekben a szellemi teljesítmény romlását valamilyen betegség vagy egészségkárosító szokás okozza. A demenciák, amelyek ebbe a kategóriába sorolhatók, rendszerint megállíthatók és részben visszafordíthatók. Az előadó számtalan gyakorlati tanáccsal látta el hallgatóságát. Mint fogalmazott: „A demenciát nem lehet elkerülni, de a kezdetének a határait ki lehet tolni tanulással, egészséges étkezéssel, fizikai aktivitással. Az orvostudomány pontosan nem ismeri még a demencia kialakulásának az okait, kigyógyulni egyik változatából sem lehet, csak a szellemi hanyatlás lassítása és a tünetek enyhítése lehetséges” – összegezte Kenéz-Popovics Erika, aki a demenciával élők hozzátartozóit is hasznos tanácsokkal igyekezett ellátni.
A szervező, Kótun Okszána, a Dorcas Ukrajna Jótékonysági Alapítvány közösségfejlesztő projektjének menedzsere elmondta, hogy ez az előadás elsőként Eszenyben hangzott el, ugyanakkor más közösségekbe is el szeretnének látogatni. Az Eszenyben tapasztalt érdeklődés is igazolja, hogy szükség van a szépkorúaknak szánt, egészségügyi és más kérdésekkel foglalkozó előadásokra. Sajnos nagyon sok idős szembesül olyan gondokkal, amelyekről fél beszélni, szégyelli, nem érti, mert nem rendelkezik megfelelő tudással erről, és ezért nem is fordulnak segítségért. Aki tudja, hogy mi történik vele, kihez fordulhat segítségért, jó esetben már nem fél segítséget kérni. Ennek köszönhetően pedig megkaphatja a szükséges támogatást. „Előadásunkkal ez a célunk, illetve más korosztályokat is igyekszünk ezzel megcélozni, hogy szükség esetén ők is tudják megfelelő módon támogatni szépkorú rokonaikat, ismerőseiket, esetleg szomszédaikat” – összegezte a Dorcas Alapítvány menedzsere.
A sokakat megszólító előadás végére az eszenyi gyülekezet szeretetvendégséggel készült, ahol az eszenyi és a szomszédos falvak református gyülekezeteiből érkezett idős embereknek alkalmuk nyílt találkozásokra, kötetlen beszélgetésekre is.
Badó Zsolt,
[type] => post [excerpt] => Az időskori demenciával kapcsolatos kérdésekről tartott előadást az eszenyi Bárka Ifjúsági Központban Kenéz-Popovics Erika szociálpedagógus, a Kárpátaljai Keresztyén Diakóniai Jótékonysági Alapítvány házi beteggondozója, aki 22 éve foglalkozik idő... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1721118480 [modified] => 1721072216 ) [title] => A demencia késleltetéséről tartottak előadást Eszenyben [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=208074&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 208074 [uk] => 208112 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 208078 [image] => Array ( [id] => 208078 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/dsc06443-scaled.jpg [original_lng] => 452178 [original_w] => 2560 [original_h] => 1710 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/dsc06443-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/dsc06443-300x200.jpg [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/dsc06443-768x513.jpg [width] => 768 [height] => 513 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/dsc06443-1024x684.jpg [width] => 1024 [height] => 684 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/dsc06443-1536x1026.jpg [width] => 1536 [height] => 1026 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/dsc06443-2048x1368.jpg [width] => 2048 [height] => 1368 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/dsc06443-scaled.jpg [width] => 2560 [height] => 1710 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1721121087:2 [_thumbnail_id] => 208078 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 2 [views_count] => 1512 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_d40faf1c24aa771141aa23746837c75e] => [_oembed_time_d40faf1c24aa771141aa23746837c75e] => 1721061419 [_oembed_8ad0a4b72f489752d0150225581fb763] => [_oembed_time_8ad0a4b72f489752d0150225581fb763] => 1721061419 [_oembed_7da8299a1cf7b77fd5a5f2e71a9526b6] => [_oembed_time_7da8299a1cf7b77fd5a5f2e71a9526b6] => 1721061419 [_oembed_bb2d8d311ef40b8a7dc53b097820ff21] => [_oembed_time_bb2d8d311ef40b8a7dc53b097820ff21] => 1721061419 [_oembed_b912ee38a04544c6bc6a37c921f88808] => {{unknown}} [translation_required_done] => 1 [_oembed_3fd4c4a4b1a391f44a25293e6d0b384e] => [_oembed_time_3fd4c4a4b1a391f44a25293e6d0b384e] => 1724358393 [_oembed_157c6f85e0f6b5bf5357186a525b2abb] => [_oembed_time_157c6f85e0f6b5bf5357186a525b2abb] => 1727076682 [_oembed_4ec7bb27d84a48135ede47b7f2b26b50] => [_oembed_time_4ec7bb27d84a48135ede47b7f2b26b50] => 1728009891 [_oembed_cdf36dfe9c97a69c77f188a88c3674d9] => [_oembed_time_cdf36dfe9c97a69c77f188a88c3674d9] => 1728810987 [_oembed_bd03569a5060fc9d7a8b7bb7d8767af1] => [_oembed_time_bd03569a5060fc9d7a8b7bb7d8767af1] => 1728810987 [_oembed_2ed6edb1fcf3013882dfdc3c09b32628] => [_oembed_time_2ed6edb1fcf3013882dfdc3c09b32628] => 1728810987 [_oembed_4575543e43eb6a327a3d31e77f221855] => [_oembed_time_4575543e43eb6a327a3d31e77f221855] => 1729243776 [_oembed_70a00a0a011a27a64c6bd1c9437b2e59] => [_oembed_time_70a00a0a011a27a64c6bd1c9437b2e59] => 1729626198 [_oembed_00890cc478fd78d3e9e3d0917dc4b8f0] => [_oembed_time_00890cc478fd78d3e9e3d0917dc4b8f0] => 1729626198 [_oembed_f242126ede2139362ecb1d7a6c0ce3fc] => [_oembed_time_f242126ede2139362ecb1d7a6c0ce3fc] => 1729626199 [_oembed_cc082249abf56f570f707ec6023fa464] => [_oembed_time_cc082249abf56f570f707ec6023fa464] => 1729626199 [_oembed_c39dd3201087620b9cd4a0cff07c1bc0] => [_oembed_time_c39dd3201087620b9cd4a0cff07c1bc0] => 1729699222 [_oembed_f114bd0e0a1d4c86856b7aafc915c863] => [_oembed_time_f114bd0e0a1d4c86856b7aafc915c863] => 1729699222 [_oembed_81a9d477f8a38446a149097e8ddcda56] => [_oembed_time_81a9d477f8a38446a149097e8ddcda56] => 1732018488 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 594 [2] => 23 [3] => 31 [4] => 11 [5] => 592 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Egészség [2] => Fotók [3] => Kárpátalja [4] => Kiemelt téma [5] => Társadalom ) [tags] => Array ( [0] => 29380 [1] => 156243 [2] => 3415 [3] => 6486 [4] => 1166532 [5] => 1166533 ) [tags_name] => Array ( [0] => demencia [1] => Dorcas Jótékonysági Alapítvány [2] => előadás [3] => idősgondozás [4] => Kárpátaljai Keresztyén Diakóniai Jótékonysági Alapítvány [5] => Kenéz-Popovics Erika ) ) [1] => Array ( [id] => 183217 [content] =>
KárpátaljaA Kaliforniai Egyetem kutatói a Datacubed Health céggel közösen létrehoztak egy okostelefon-alkalmazást, amely segíthet felismerni a frontális demencia korai jeleit azoknál az embereknél, akiknél magas a betegség genetikai kockázata. Erről a The Guardian számolt be.
Ez a rendellenesség középkorúaknál jelentkezik, és az impulzusok tervezéséért, fókuszálásáért és ellenőrzéséért felelős agyi rész aktivitásának csökkenésével jár. Az alkalmazás lehetővé teszi kognitív tesztek elvégzését, valamint a végrehajtó funkciók, a beszéd, a járás és a mozgás értékelését. A tanulmányban 360 olyan személy vett részt, akiknél nagy a genetikai kockázata a frontális demencia kialakulásának, köztük olyanok is, akiknél még nem jelentkeztek a betegség nyilvánvaló tünetei.
Kiderült, hogy az alkalmazás pontosan képes észlelni a demencia korai jeleit, és még érzékenyebb is lehet, mint a klinikákon alkalmazott szokásos neuropszichológiai tesztek. Jelenleg nem tervezik az alkalmazás nyilvános használatát, de hasznos eszköz lehet a betegség további kutatásához.
[type] => post [excerpt] => A Kaliforniai Egyetem kutatói a Datacubed Health céggel közösen létrehoztak egy okostelefon-alkalmazást, amely segíthet felismerni a frontális demencia korai jeleit azoknál az embereknél, akiknél magas a betegség genetikai kockázata. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1712269980 [modified] => 1712245310 ) [title] => Okostelefon-alkalmazást készítettek a tudósok a demencia jeleinek észlelésére [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=183217&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 183217 [uk] => 183143 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 183144 [image] => Array ( [id] => 183144 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/image-8.webp [original_lng] => 15196 [original_w] => 1240 [original_h] => 698 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/image-8-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/image-8-300x169.webp [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/image-8-768x432.webp [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/image-8-1024x576.webp [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/image-8.webp [width] => 1240 [height] => 698 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/image-8.webp [width] => 1240 [height] => 698 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/04/image-8.webp [width] => 1240 [height] => 698 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1712234511:5 [_thumbnail_id] => 183144 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1435 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_b7a3af86525f3e03f59eca39188aa253] => [_oembed_time_b7a3af86525f3e03f59eca39188aa253] => 1712234512 [_oembed_4137cf914bbdc73f61c4a21b1f5150a3] => {{unknown}} [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 49 [3] => 590 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Hírek [3] => IT [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 231 [1] => 29380 [2] => 4007 ) [tags_name] => Array ( [0] => alkalmazás [1] => demencia [2] => okostelefon ) ) [2] => Array ( [id] => 137277 [content] =>Frontotemporális demenciában szenved Bruce Willis – írta meg a BBC a család bejelentésére hivatkozva.
A 67 éves színésznél tavaly márciusban diagnosztizáltak afáziát, azaz agyi sérülés következtében fellépő nyelvi zavart. Azóta nem lehetett tudni, hogy hogyan alakul az állapota, de most családja egyértelművé tette, hogy romlott a helyzet.
A közlemény szerint azt mindenesetre megkönnyebbüléssel fogadták a hozzátartozók, hogy végre egyértelmű diagnózist kaptak. Willis azonban nincs jól, nehezére esik a kommunikáció.
A család az Istagramon közzétett sorok mellett egy hosszabb közleményt is kiadott. Ebben hangsúlyozzák, hogy jelenleg Bruce Willis betegségére nincsen gyógymód, de bíznak benne, hogy ez megváltozik, és abban is, hogy a színész esetével nagyobb médiafigyelem hárul erre a kórképre.
A tavalyi afáziadiagnózis bejelentésével párhuzamosan Bruce Willis visszavonult a színészettől. Pályafutása során több mint száz filmben szerepelt, köztük olyan klasszikusokban, mint a Ponyvaregény, A hatodik érzék, az Armageddon, vagy éppen az Ötödik elem. A leghíresebb karaktere azonban egyértelműen a Die Hard-filmek főszereplője, John McClane volt.
[type] => post [excerpt] => Frontotemporális demenciában szenved Bruce Willis - írta meg a BBC a család bejelentésére hivatkozva. [autID] => 4 [date] => Array ( [created] => 1676668620 [modified] => 1676625670 ) [title] => Demenciát diagnosztizáltak Bruce Willisnél [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=137277&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 137277 ) [aut] => avecsorinszka [lang] => hu [image_id] => 137278 [image] => Array ( [id] => 137278 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/18318766-605.jpg [original_lng] => 63333 [original_w] => 1199 [original_h] => 674 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/18318766-605-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/18318766-605-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/18318766-605-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/18318766-605-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/18318766-605.jpg [width] => 1199 [height] => 674 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/18318766-605.jpg [width] => 1199 [height] => 674 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/18318766-605.jpg [width] => 1199 [height] => 674 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1676619256:4 [_thumbnail_id] => 137278 [_edit_last] => 4 [translation_required] => 1 [views_count] => 1193 [translation_required_done] => 1 [_oembed_58300e39ecd5a758469e31dd51172dc5] => [_oembed_time_58300e39ecd5a758469e31dd51172dc5] => 1676661427 [_oembed_feecac3c4c0e47ecef7c54240a7c2b74] => [_oembed_time_feecac3c4c0e47ecef7c54240a7c2b74] => 1676661427 [_oembed_e9e2637398055837ffa5c57c86a1ce54] => [_oembed_time_e9e2637398055837ffa5c57c86a1ce54] => 1720834777 [_oembed_9ea8b58546a3499339559a3c3ede73de] => [_oembed_time_9ea8b58546a3499339559a3c3ede73de] => 1720834777 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 15 [1] => 41 [2] => 873 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => A nap hírei [1] => Cikkek [2] => Film [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 63645 [1] => 29380 ) [tags_name] => Array ( [0] => Bruce Willis [1] => demencia ) ) [3] => Array ( [id] => 80005 [content] =>Az elmúlt napok hideg időjárása szó szerint sokunkat arra kényszerít, hogy napközben több meleg italt igyunk. De vajon hány csésze teát és kávét ihatunk meg a nap alatt? Úgy tűnik, a válasz erre a kérdésre soha nem lesz egyértelmű. Ennek ellenére egy újabb tudományos tanulmány kimutatta, hogy ezen italok bizonyos mennyiségű fogyasztása valóban segítheti a demencia vagy az agyvérzés megelőzését.
Egy kínai, több százezer ember bevonásával készült új tanulmány kimutatta, hogy a naponta elfogyasztott kávé és tea kapcsolatban állhat számos komoly betegség kialakulása kockázatának csökkenésével.
A Tiencsini Orvostudományi Egyetem kutatói adatai szerint, a több mint 365 ezer diák közül, akiknek mutatóit 10-14 évig rendszeresen tanulmányozták, azok, akik napi két-három csésze kávét, három-öt csésze teát vagy négy-hat csésze kávé és tea kombinációját fogyasztották, alacsonyabb volt az agyvérzés és demencia kialakulásának kockázata.
„Eredményeink egyértelműen azt mutatják, hogy a kávé és tea mérsékelt fogyasztása, egymást kiegészítve vagy kombinálva a stroke és a demencia kialakulásának alacsonyabb kockázatával jár együtt” – mondta.
Csak a kávé vagy csak a tea önmagában való fogyasztása mindkét betegség kialakulásának alacsonyabb kockázat eredményezi. Így azoknál a személyeknél, akik hozzászoktak ahhoz, hogy naponta két-három csésze kávét és két-három csésze teát igyanak, 28%-kal alacsonyabb volt a demencia és 32%-kal az agyvérzés kialakulásának esélye, mint azok esetében, akik egyáltalán nem fogyasztották ezeket az italokat.
A tanulmány 365 000 682 résztvevőjének adatait az Egyesült Királyság anonim UK Biobank adatbázisából vették, amely félmillió, 50 és 74 év közötti brit önkéntes egészségügyi információt tartalmazza, amelyeket a 2006 és 2020 közötti időszakban gyűjtöttek be. A közvélemény kutatások során a megkérdezettek önszántukból ismertették az elfogyasztott kávé és tea mennyiségét.
A PLOS Medicine kiadványban megjelent tanulmány adatai szerint annak során „csupán” 5 ezer 079 személynél alakult ki a szellemi leépülés, és 10 ezer 053 személynél alakult ki egy agyvérzés.
A tudósok összevetették a koffeintartalmú italok fogyasztását és megbetegedések kialakulásának gyakoriságát, és arra a következtetésre jutottak, hogy a napi legalább egy csésze tea vagy kávé fogyasztása csökkenti azokat.
Érthető, hogy ez az első olyan tanulmány, amely összefüggésbe hozza a tea vagy kávé fogyasztását egészségünk állapotával. Például, az egyik idén végzett tanulmány során a kutatók bebizonyították, hogy azon személyek esetében, akik nem szenvednek szívelégtelenségben, a napi fél és három csésze kávé rendszeres fogyasztása csökkenti a szívbetegségben, agyvérzésben vagy bármilyen betegségben való korai elhalálozás kockázatát azokhoz képest, akik egyáltalán nem fogyasztanak kávét.
A Brit Alzheimer Szövetség adatai szerint, a kávé többféle módon segíti az emberi agyat, beleértve a granulociták (leukociták) termelését, amelyek védik és helyreállítják az agy idegsejtjeit.
Az ehhez hasonló eredmények azonban nem feltétlenül azt jelentik, hogy mindannyian most elkezdünk a lehető legtöbb kávét és teát inni a nap folyamán. Például egy másik tanulmány során, amelynek eredményeit a Nutritional Neuroscience folyóiratban publikálták, 17 ezer 702, 37 és 73 év közötti személyt vizsgáltak meg, valamint a Nagy-Britannia Biobankjából vettek át adatokat.
Ennek eredményeként kiderült, azoknál az embereknél, akik hozzászoktak ahhoz, hogy naponta hat vagy több csésze kávét igyanak, 53%-kal nagyobb esélyük volt a demencia kialakulására, mint azoknak, akik csupán 1-2 kávét ittak meg, vagy még annál is kevesebbet. „A legtöbb esetben a mérsékletesség a legjobb megközelítés” – összegezték a tudósok.
NEWSMAKER
[type] => post [excerpt] => Az elmúlt napok hideg időjárása szó szerint sokunkat arra kényszerít, hogy napközben több meleg italt igyunk. De vajon hány csésze teát és kávét ihatunk meg a nap alatt? [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1637606820 [modified] => 1637589689 ) [title] => Milyen kapcsolat van a tea, a kávé és az agyvérzés és a demencia között? [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=80005&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 80005 [uk] => 79689 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 79690 [image] => Array ( [id] => 79690 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-2021-11-19t224011282.jpg [original_lng] => 51650 [original_w] => 1200 [original_h] => 675 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-2021-11-19t224011282-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-2021-11-19t224011282-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-2021-11-19t224011282-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-2021-11-19t224011282-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-2021-11-19t224011282.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-2021-11-19t224011282.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/1-2021-11-19t224011282.jpg [width] => 1200 [height] => 675 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1637582537:12 [_thumbnail_id] => 79690 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2463 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 594 [2] => 596 [3] => 11 [4] => 592 [5] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Egészség [2] => Érdekes [3] => Kiemelt téma [4] => Társadalom [5] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 3407 [1] => 29380 [2] => 826 [3] => 74036 ) [tags_name] => Array ( [0] => agyvérzés [1] => demencia [2] => kávé [3] => tea ) ) [4] => Array ( [id] => 58347 [content] =>Lehet, hogy egy bolíviai törzs, a tsimanék életmódjában rejlik az agy térfogatvesztése, vagyis öregedése lassításának titka – állapította meg egy új tanulmány.
Egy nemzetközi kutatócsoport azt találta, hogy a tsimanék az öregedéssel kisebb mértékű agysorvadást szenvednek el, mint az európai és az amerikai lakosok: 70 százalékkal lassabb az agy térfogatvesztése, mint a nyugati populációban. Az agysorvadás felgyorsulása az elbutulás, vagyis a demencia jele.
A tanulmány a Journal of Gerontology, Series A: Biological Sciences and Medical Sciences című gerontológiai szakfolyóiratban jelent meg.
Noha az iparosodott társadalmakban élők hozzáférnek a modern egészségügyi ellátáshoz, életmódjuk mozgásszegény, étrendjük telített zsírokban gazdag.
Ezzel szemben a tsimanék alig jutnak egészségügyi ellátáshoz, azonban szélsőségesen sokat mozognak, rostokban gazdag étrendjük zöldségekből, halból és sovány húsból áll.
„A tsimanéknál csodálatos természetes kísérletet láttunk arról, milyen pusztítóan hat a modern életmód az egészségünkre. Eredményeink azt mutatják, hogy az agysorvadás lényegesen lelassítható ugyanazokkal az életmódtényezőkkel, amelyek látványosan mérsékelik a szívbetegségek kockázatait” – mondta Andrei Irimia, a Dél-kaliforniai Egyetem gerontológusa.
A kutatók 746 felnőtt tsimane önkéntest vizsgáltak meg, életkoruk 40 és 94 év között volt. Falvaikból a legközelebbi városba, a bolíviai Trinidadba vitték őket, az út két teljes napon át tartott folyón és közúton.
A városban CT-felvételeket készítettek az agyukról, amelynek alapján kalkulálták az agytömegüket és a volumen kapcsolatát az életkorukkal. Ezután az eredményeket az amerikai és európai ipari társadalmak hasonló adataival vetették össze.
Megállapították, hogy a középkorúak és idősek agymérete közötti különbség 70 százalékkal kisebb a tsimanéknál, mint a nyugati embereknél. Eszerint a bolíviai törzs lakói sokkal lassabb agysorvadást élnek át, ami a demencia kisebb kockázatát jelenti.
„Lehetséges, hogy a mi nyugati, mozgásszegény életmódunk, cukrokban, zsírokban gazdag étrendünk felgyorsítja az agysorvadást, ami sebezhetőbbé tesz bennünket az Alzheimer-kórral és más betegségekkel szemben” – mondta Hillard Kaplan, a Chapman Egyetem antropológusa, egészségügyi közgazdásza, aki majdnem két évtizede vizsgálja a tsimanék életmódját.
[type] => post [excerpt] => Lehet, hogy egy bolíviai törzs, a tsimanék életmódjában rejlik az agy térfogatvesztése, vagyis öregedése lassításának titka – állapította meg egy új tanulmány. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1622499960 [modified] => 1622415422 ) [title] => Egy amazóniai törzs életmódjában találhatták a választ az agysorvadás lassításának titkára [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=58347&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 58347 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 58348 [image] => Array ( [id] => 58348 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/agysorvadas.jpg [original_lng] => 49324 [original_w] => 1024 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/agysorvadas-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/agysorvadas-300x132.jpg [width] => 300 [height] => 132 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/agysorvadas-768x338.jpg [width] => 768 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/agysorvadas.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/agysorvadas.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/agysorvadas.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/05/agysorvadas.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1622404747:12 [_thumbnail_id] => 58348 [_edit_last] => 12 [views_count] => 2094 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 594 [2] => 596 [3] => 23 [4] => 592 [5] => 598 [6] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Egészség [2] => Érdekes [3] => Fotók [4] => Társadalom [5] => Tudomány [6] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 52412 [1] => 52411 [2] => 29380 [3] => 52413 ) [tags_name] => Array ( [0] => agysorvadás [1] => amazóniai törzs [2] => demencia [3] => tsimanék életmódja ) ) [5] => Array ( [id] => 38776 [content] =>Ha a többi halálok idén is olyan arányban követel életeket, mint 2019-ben, akkor a Covid-19 a hetedik helyre kerülhet a 2020-as listán.
Az Alzheimer-kór és a demencia más formái bekerültek a tíz leggyakoribb halálok közé az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint. Az elmúlt évben ezek a betegségek a hetedik helyen álltak – közölte a szervezet szerdán.
A listán szintén új betegség a diabétesz, a 9. helyre került 2019-ben. A cukorbetegség okozta halálesetek száma 70 százalékkal emelkedett 2000 óta, és elérte az 1,5 milliót.
Idén már több mint 1,5 millió ember hunyt el világszerte a koronavírus okozta betegségben is. Ha a többi halálok idén is olyan arányban követel életeket, mint 2019-ben, akkor a Covid-19 a hetedik helyre kerülhet a leggyakoribb halálokok 2020-as tízes listáján – közölte a WHO szóvivője.
A szívbetegségek ugyanúgy, ahogyan az elmúlt 20 évben, ezúttal is az első helyen álltak. 2019-ben csaknem kilencmillió ember halálát okozta világszerte szívbetegség, mintegy kétmillióval több emberét, mint 2000-ben. Összességében a világban történt halálesetek 16 százalékáért felelnek.
A szívbetegségek után sorban a leggyakoribb halálok az agyvérzés, a krónikus obstruktív tüdőbetegség, az alsólégúti fertőzések, az újszülötteknél jelentkező komplikációk, a légúti, hörgő- és tüdődaganatok, az Alzheimer-kór és más demenciabetegségek, a hasmenéses betegségek, a diabétesz és a vesebetegség.
[type] => post [excerpt] => Ha a többi halálok idén is olyan arányban követel életeket, mint 2019-ben, akkor a Covid-19 a hetedik helyre kerülhet a 2020-as listán. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1607636849 [modified] => 1607569378 ) [title] => WHO: A demencia egyike a világ 10 leggyakoribb haláloka [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=38776&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 38776 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 38777 [image] => Array ( [id] => 38777 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/demencia-1.jpg [original_lng] => 51519 [original_w] => 1024 [original_h] => 450 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/demencia-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/demencia-1-300x132.jpg [width] => 300 [height] => 132 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/demencia-1-768x338.jpg [width] => 768 [height] => 338 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/demencia-1.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/demencia-1.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/demencia-1.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/12/demencia-1.jpg [width] => 1024 [height] => 450 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1607562178:12 [_thumbnail_id] => 38777 [_edit_last] => 12 [views_count] => 3233 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 594 [2] => 592 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Egészség [2] => Társadalom [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 29380 ) [tags_name] => Array ( [0] => demencia ) ) ) [model] => Array ( [lang] => hu [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 29380 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [_model] => Array ( [lang] => hu [domains] => Array ( [0] => life ) [offset] => 0 [tax_query] => Array ( [0] => Array ( [taxonomy] => post_tag [field] => id [terms] => Array ( [0] => 29380 ) ) ) [afterLocker] => 0 ) [domains] => Array ( [0] => life ) [_domains] => Array ( [life] => 1 ) [status] => 1 [from_cache] => )