Ha az állam nem tesz intézkedéseket a menekült ukrán állampolgárok visszatérítésére, Ukrajna demográfiai válsággal szembesülhet, az ország évről évre egyre több emberi tőkét veszít, évről évre növekszik azoknak az aránya, akik kezdetben menekülni kényszerültek a háború elől, most pedig nem tervezik a hazatérést – jelentette ki kedden Olena Suljak, a Legfelső Tanács államhatalom-szervezési, helyi önkormányzati, területfejlesztési és várostervezési bizottságának vezetője az rbc.ua hírportálnak nyilatkozva.
Suljak a Gazdasági Stratégiai Központ a Vox Ukraine felmérésére hivatkozva elmondta, hogy az okok között nemcsak a háború, hanem a lakáshiány, valamint a szülőföldi foglalkoztatási problémák is szerepelnek. Szerinte 2022 februárjától csaknem 7,5 millió ukrán hagyta el a hazáját. A legtöbb ukrán menekült – több mint 1 millió – jelenleg Németországban tartózkodik, sokan Lengyelországba, Csehországba, Szlovákiába és más európai országokba távoztak. A lakosság legtehetősebb része, úgymond a gazdaság mozgatórugója külföldre megy, ezért az ukránok hazatérése globális kihívás az állam számára.
Sajnos – hangsúlyozta a parlamenti képviselő – a kényszerkivándorlók mindössze 64%-a tervezi, hogy visszatér Ukrajnába, ráadásul idővel csökken a visszatérést tervező menekültek aránya. Ennek megfelelően növekszik azoknak az ukránoknak a száma, akiknek külföldön az élete ezen idő alatt viszonylag stabilizálódott, és nem tervezik a visszatérést.
„A menekültek jelentős része munkaképes korú ember. Vannak már tanulmányok, amelyek eredményei azt mutatják, hogy a menekültek kétharmada elégedett a befogadó országban töltött életével. Dániában, Lengyelországban, Hollandiában és Csehországban például az ukrán menekültek több mint 60%-a hivatalosan is foglalkoztatott, ráadásul néha lehetőséget kapnak lakhatási problémáik megoldására a befogadó országokban” – hangsúlyozta Suljak. Hozzátette: a jelenlegi statisztikák kiábrándítóak – míg 2022 novemberében a háború miatt Ukrajnát elhagyni kényszerült állampolgárok 50%-a tervezte, hogy visszatér Ukrajnába, addig 2023 májusában a számuk 41%-ra csökkent. Egy évvel ezelőtt pedig csak 26%-uk beszélt magabiztosan a visszatéréséről.
„Azaz azt láthatjuk, hogy két év alatt a felére csökkent azoknak az állampolgároknak a száma, akik a nagy háború kezdetén biztonságos körülmények között igyekeztek visszatérni. Ugyanakkor mindössze 2% volt azoknak az aránya, akik biztosan nem tervezték a visszatérést. 2022 őszén, 2024 januárjában pedig már 7%. Ez egy nagyon negatív tendencia – Ukrajna azt kockáztatja, hogy elveszíti a humán tőkéjét, amely az államiságának az alapja” – mutatott rá Suljak.
„Erre rendkívül nagy az igény, amint azt a helyreállítási alapelvekről szóló törvénytervezet véglegesítéséről szóló nyilvános konzultációink tapasztalatai is mutatják. Eredményeik alapján ajánlásokat fogalmaztunk meg a Kormány számára. Most tehát várunk megfelelő határozatot hoznak belőle – nincs szükségünk erre vonatkozóan külön jogszabályra” – hangsúlyozta Olena Shulyak
A parlamenti bizottsági elnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nagyon fontos az ukránok foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések megoldása. Így az Európai Üzleti Szövetség Ukrajna munkaerőpiaci vizsgálatának eredményei szerint a válaszadók 41%-a számára a garantált stabil foglalkoztatás az egyik legmeghatározóbb tényező a visszatéréskor. „A legszívesebben az ukrán cégeknél távmunkában dolgozó migránsok térnének vissza. Erről a válaszadók 70%-a számolt be. Azok az ukránok is szívesen térnének vissza, akik jelenleg átmenetileg munkanélküliek – 68%” – mondta Olena Suljak.
