A járványügyi szakértők feltérképezték a dengue-láz terjedésének kockázatát, és a tigrisszúnyog elterjedése miatt a betegség kitörését jósolták Európában. Megjegyzik, hogy a mérsékelt égövi régiókban, például Ukrajnában a járványok kockázata a szúnyogok terjedése ellenére továbbra is alacsony. Dél-Franciaországban és Észak-Olaszországban azonban az éghajlat kedvező feltételeket teremt a betegség terjedéséhez. A tanulmány eredményeit a Nature Communications közölte.
A dengue-láz a dengue-vírus által okozott fertőző megbetegedés. A betegségnek két fázisát különböztetik meg: a klasszikus dengue-lázat és a súlyos dengue-lázat (másnéven: dengue-sokk szindrómátvagy vérzéses dengue-lázat).
A dengue-vírust szúnyogok terjesztik, legfőképp az egyiptomi csípőszúnyog de a más rokonfajok is, többek között az ázsiai tigrisszúnyog is. A dengue-láz a fertőzöttek kis részénél (kb. 5%) súlyos tüneteket okozhat, emiatt csonttörő láznak is nevezik, mivel olyan erős fájdalmak jelentkezhetnek, hogy a beteg úgy érzi, mintha eltörnének a csontjai. A dengue-láz tünetei többek között láz, fejfájás, a kanyaróhoz hasonló bőrkiütés, valamint izom- és ízületi fájdalmak. Ritka esetekben életveszélyessé is válhat. Legsúlyosabb fázisában vérzést, a vérerek szivárgását és a véralvadást előidéző vérlemezkék számának csökkenését okozza, emiatt nevezik vérzéses dengue-láz is.
Négy különböző típusú dengue-vírust igazoltak, de létezhet egy ötödik is. Ha valaki egyszer már megfertőződött ezek egyikével, akkor az adott típus ellen rendszerint egész életére védett lesz, a többi típus ellen azonban csak rövid ideig ad védettséget. Ha a továbbiakban mégis elkapja valaki ezek valamelyikét, akkor nála nagy valószínűséggel még súlyos szövődmények is kialakulhatnak.
A betegség ellen ugyan van már védőoltás (Dengvaxia), de a megelőzés főként az azt terjesztő szúnyogok élőhelyeinek és ezáltal számuknak csökkentésére, illetve a szúnyogcsípések elkerülésére (például szúnyogháló) korlátozódik, költséghatékonyságuk miatt. A fertőzésnek nincsen specifikus kezelése, a terápia kizárólag szupportív, elsősorban folyadékpótlást jelent. Enyhe esetben a szájon keresztüli folyadékpótlás is elegendő lehet, közepes vagy súlyos betegségnél azonban intravénásan adott folyadék, vagy vérátömlesztés is szükségessé válhat.
A betegség a második világháború óta világméretű problémává vált. Az 1960-as évek óta sokkal többen fertőződtek meg dengue-lázzal, mint korábban. Vírusa több mint 100 országban folyamatosan jelen van, és egyes becslések szerint évente körülbelül 100 millió embernél alakul ki valamilyen tünet. Az esetek jelentős része (kb. 70%) Ázsiában fordul elő.
A vírust közvetlenül kezelő védőoltások és gyógyszerek kidolgozása jelenleg folyik. Számos különböző módszert próbálnak alkalmazni. A dengue-láz első modern kori leírásai 1779-ben keletkeztek. A 20. század elején a tudósok kiderítették, hogy a betegséget a dengue-vírus okozza és szúnyogok terjesztik, ezért a szúnyogok számának csökkentésével is visszaszorítható.
Az olasz egészségügyi minisztérium kiemelt ellenőrzést rendelt el a repülőtereken a dengue-láz terjedésében érintett országokból érkező személyek és áruk esetében – közölte a tárca szerdán.
A minisztérium elrendelte az elsősorban Brazíliából és Argentínából, valamint más érintett országokból érkező repülőgépek alapos fertőtlenítését.
A légikikötők figyelmeztetést kaptak arra, hogy készüljenek fel az esetleges rendkívüli egészségügyi helyzetekre. A római nemzetközi repülőtéren már hónapok óta nagy méretű táblákkal hívják fel az utasok figyelmét a megelőzésre, valamint arra, mit kell tenniük, ha a betegség tüneteit veszik észre magukon.
Az egészségügyi tárca döntése az összes nemzetközi határátkelőre vonatkozik, köztük a nagyobb olaszországi kikötőkre is.
A tervek között szerepel az Olaszországból Brazíliába induló vagy onnan visszatérő utasok figyelmeztetése okostelefonos üzenetekkel.
A dengue-láz vírusát szúnyogok terjesztik. A trópusi és szubtrópusi országokban a malária után a szúnyog által terjesztett második leggyakoribb fertőzésnek számít.
A megbetegedések ugrásszerű növekedése miatt február elején egészségügyi veszélyhelyzetet hirdettek Brazília több államában.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a dengue-láz miatti megbetegedések regisztrált száma tavaly rekordot döntött, több mint ötmillió esettel. Idén januárban a megbetegedések száma meghaladta a hatszázezret.
Siamo libere, e nessuno può toglierci quella libertà, nessuno può pensare che siamo nel loro possesso. Nella Giornata internazionale per l’eliminazione della violenza contro le donne, voglio dire alle donne italiane che non sono sole, e che quando hanno paura 1522 è il numero da… pic.twitter.com/AKJPtz2agN
Siamo libere, e nessuno può toglierci quella libertà, nessuno può pensare che siamo nel loro possesso. Nella Giornata internazionale per l’eliminazione della violenza contro le donne, voglio dire alle donne italiane che non sono sole, e che quando hanno paura 1522 è il numero da… pic.twitter.com/AKJPtz2agN
Legkevesebb 53 ember, köztük 45 gyerek halt meg dengue-lázban az elmúlt tíz napban az észak-indiai Uttar Prades állam Firozábád körzetében – közölték a helyi hatóságok.
Legalább egy tucat halálos áldozata van ugyanennek a betegségnek Mathura és mintegy tíz Mainpuri körzetben.
Még mielőtt tisztázódott, hogy dengue-láz okozta a haláleseteket, a helyi média egy „titokzatos vírus” megjelenéséről írt. Szangita Andezsa firozábádi kórházigazgató azt mondta a TASZSZ hírügynökségnek, hogy azonnal dengue-lázra gyanakodtak ugyan, de idő kellett ahhoz, hogy ezt laboratóriumi vizsgálatokkal megerősítsék. Azt mondta, hogy az idén minden erőt a koronavírus-járvány elleni harcra fordítottak, ezért a dengue-láz terjedése nem kapott elegendő figyelmet.
Andezsa felhívta a figyelmet arra, hogy ez a betegség minden évben felüti a fejét Indiában, és mindig másképp „fejlődik ki”, de az idei különösen súlyos.
A dengue-láz vírusát szúnyogok terjesztik, és jelenleg Indiában monszun van, amely kedvez a szúnyogok és moszkitók szaporodásának.
