A németországi München repülőterén külön terminált alakítanak ki a kitoloncolások lebonyolítására, ahol a rendőrség intézi majd azoknak a migránsoknak a visszaküldését, akiknek el kell hagyniuk az országot.
A tervek szerint a „repatriációs terminál” körülbelül 60 méter hosszú lesz és két szintes épületként valósul meg. A létesítményt úgy tervezik, hogy napi legfeljebb 100 járatot, valamint legfeljebb 50 egyéni vagy csoportos charter kitoloncolást tudjon kezelni.
A dokumentum szerint a terminálban központi regisztrációs pult is lesz, amely az eljárások hatékony koordinációját szolgálja majd.
Dieter Reiter, München polgármestere úgy nyilatkozott: „Az elítélt személyek hazájukba történő visszatoloncolása ésszerű intézkedés. Ezért nem gondolom, hogy egy ilyen terminál létrehozásának ötlete alapvetően helytelen lenne.”
Eközben a Német Rendőrszakszervezet (GdP) felszólította a kormányt, hogy erősítse meg a határellenőrzést és az idegenrendészeti ellenőrzéseket a repülőtereken.
Donald Trump amerikai elnök kormánya azt tervezi, hogy megvonj a háború elől az Egyesült Államokba menekült mintegy 240 ezer ukrán ideiglenes jogi státuszát, ami potenciálisan a deportálásukhoz vezethet – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a brit hírszolgálat arról tájékoztatott, hogy egy ilyen lépést már áprilisban megtehet az Egyesült Államok. Az ukránok védelmének a megszüntetése azonban már azelőtt elkezdődött, hogy Donald Trump amerikai elnök a múlt héten összetűzésbe került Volodimir Zelenszkij elnökkel.
Források szerint ez része a Trump-kormányzat azon törekvésének, hogy megfosszanak több mint 1,8 millió migránst a jogállásától, akik a Biden-kormány idején kezdeményezett ideiglenes humanitárius programok keretében léphettek be az Egyesült Államokba.
Az amerikai belbiztonsági minisztérium szóvivője, Tricia McLaughlin elmondta, hogy a hivatalnak egyelőre nincsenek bejelentenivalója. A Fehér Ház és az ukrán nagykövetség nem válaszolt a Reuters kommentárkérésére. A minisztérium belső levelezése szerint azonban a migránsok gyorsított kitoloncolási eljárással nézhetnek szembe.
(vb/rbc.ua)
[type] => post [excerpt] => Donald Trump amerikai elnök kormánya azt tervezi, hogy megvonj a háború elől az Egyesült Államokba menekült mintegy 240 ezer ukrán ideiglenes jogi státuszát, ami potenciálisan a deportálásukhoz vezethet. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1741272120 [modified] => 1741271869 ) [title] => Trump azt tervezi, hogy megvonja a háború elől az USA-ba menekült ukránok jogi státuszát, deportálhatják őket – Reuters [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=234467&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 234467 [uk] => 234473 ) [crid] => bey5821 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 180981 [image] => Array ( [id] => 180981 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ukran-menekultek-1.jpg [original_lng] => 50697 [original_w] => 650 [original_h] => 410 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ukran-menekultek-1-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ukran-menekultek-1-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/ukran-menekultek-1.jpg [width] => 650 [height] => 410 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1741265543:3 [_thumbnail_id] => 180981 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3330 [_hipstart_feed_include] => 1 [_algolia_sync] => 508519096000 [_oembed_771958c658e9629949bf663181fed750] => [_oembed_time_771958c658e9629949bf663181fed750] => 1750162035 [_oembed_6cff6a122e72300b253c4d9595bbe11c] =>
For the first time, a majority of Poles believe the war in Ukraine should end even if it means Kyiv ceding part of its territory or independence.
Support for that view now stands at 55%, more than double the 24% found two years ago.
🌻 Ukrainian-born landscaper Alex Babich from Indiana set a Guinness World Record by growing the world’s tallest sunflower at 10.9 meters—73 cm higher than the previous record, Guinness World Records reports. pic.twitter.com/EZ9sO4UYuE
Algéria, Marokkóhoz és Tunéziához hasonlóan az irreguláris migrációra, mint súlyos biztonsági kockázatra tekint, ezért 2015 óta a területén érvényes okmányok nélkül tartózkodó migránsokat nagy számban toloncolja ki. Az algériai hatóságok 2024-ben rekordszámú deportálást hajtottak végre. Az Alarme Phone Sahara civil szervezet értesülései szerint több mint 31 ezer embert toloncoltak ki a szomszédos Nigerbe.
Algéria egyértelműen központi szerepet játszik az Afrikából Európába tartó migrációban. Amellett, hogy Európa felé hagyományosan kibocsátóország, évtizedek óta fontos tranzit- és befogadóország is a szubszaharai térségből érkezők számára. A 2011-ben kezdődött líbiai polgárháború, valamint a Maliban és Nigerben tapasztalható politikai bizonytalanság azonban jelentősen átrajzolta a térség migrációs dinamikáit. Algéria, tartva a keleti és déli szomszédainál tapasztalható erőszak továbbgyűrűzésétől és a biztonsági helyzet romlása miatt menekülő tömegek megjelenésétől, idővel lezárta határait.
A tömeges deportálások kezdete
Az algériai határvédelmi rendszerben régóta mutatkozó repedések és a határokon átívelő törzsi kapcsolatok következtében a térségben működő ember-, kábítószer-, áru- és fegyvercsempészetre szakosodott bandák gyorsan alkalmazkodtak az új helyzethez. Ezért a szigorú biztonsági intézkedések ellenére a migrációs nyomás tovább erősödött.
A tömeges és ellenőrizetlen migráció ‒ Mali esetéhez hasonlóan ‒ Niger irányából is komoly veszélyt jelent. Algéria és Niger közel ezer kilométer hosszú közös határszakaszán három, a nigeri tuaregek által üzemeltetett nagyobb embercsempész-útvonal működik. A legnagyobb forgalom az In Guezzam városát Assamakával és El Aklával összekötő háromszögben összpontosul.
A migrációs nyomás erősödésével Algéria 2015-től tömeges kitoloncolást rendelt el a területén érvényes okmányok nélkül tartózkodó külföldiekkel szemben. A hatóságok a migránsokat jellemzően rendőrségi razziák során gyűjtik össze, majd ideiglenes létesítményekbe szállítják és ott fogva tartják őket. A Nigerrel 2014 decemberében megkötött – nem hivatalos – megállapodást követően a déli Tamanrassetből a nigeri állampolgárokat katonai konvojokkal hazájukba deportálják, míg más országok állampolgárait a sivatagos algériai–nigeri határ közelében élelem és innivaló nélkül magukra hagyják.
A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) adatai szerint a megállapodást követő öt évben (2015 és 2019 között) körülbelül 40 ezer embert deportáltak Nigerbe. A kitoloncolások száma később emelkedett, sőt 2020 és 2023 között megduplázódott. Három év leforgása alatt több mint 100 ezer menekültet toloncoltak ki: 2020-ban 23 ezret, 2021-ben 27 ezret, 2022-ben 24 ezret, 2023-ban pedig 26 ezret.
Tavaly több mint 31 ezer kitoloncolás történt
A kitoloncolások 2024-ben is folytatódtak. A nigeri Alarme Phone Sahara (APS) civil szervezet adatai szerint az algériai hatóságok minden eddiginél több migránst toloncoltak ki, ugyanis a deportáltak száma meghaladta a 31 ezret. Az agadezi központú NGO értesülései szerint a kitoloncoltak jelentős része nő vagy kiskorú. A deportáltak között nagy számban találhatók Maliból, Kamerunból, Szenegálból, Elefántcsontpartból vagy Burkina Fasóból származók. Az algériai hatóságok erőszakos fellépése miatt a nigeri kormány és számos nemzetközi szervezet is felszólalt. Algír azonban konzekvensen visszautasítja a jogsértésekre vonatkozó vádakat.
A 47 milliós Algériában jelenleg 100 ezer főre becsülik a szubszaharai migránsok számát. A hatóságok arra készülnek, hogy az országra nehezedő migrációs nyomás tovább fog nőni, mivel az afrikai terrorizmus egyik központjának és az Európába irányuló migráció egyik legfontosabb elosztópontjának számító Nigerben 2023 nyarán puccsot hajtottak végre. Néhány hónappal később pedig visszavonták az embercsempészetet büntető törvényt, amit még 2015-ben az Európai Unió nyomásának engedve fogadtak el.
Niger északi szomszédja a terrorizmusra és az irreguláris migrációra egyaránt mint az országot destabilizálni képes veszélyforrásra tekint. Ennek az aggodalomnak az elmúlt években az algériai kormány több tagja nyíltan hangot is adott, amikor az irreguláris migránsokat a „nemzetbiztonságra leselkedő veszélyként” vagy a „bűncselekmények, a kábítószer-kereskedelem és egyéb gonosz dolgok forrásaként” azonosították.
Mások is követik Algéria példáját
Algéria nem egyedüli országként folytatja ezt a gyakorlatot, ugyanis a szomszédos Tunézia és Marokkó hasonló politikát követ a területén érvényes okmányok nélkül tartózkodó külföldi állampolgárok egy részével szemben. Nemzetközi emberi jogi szervezetek szerint a tunéziai hatóságok 2023 júniusa óta legalább 10 ezer szubszaharai migránst, köztük sok nőt és kisgyermeket szállítottak az algériai és líbiai közös határvidékre, majd magukra hagyták őket élelem és ivóvíz nélkül.
A sivatagos tunéziai–líbiai határ közelében otthagyott migránsok közül legalább százan meghaltak. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) értesülései szerint Marokkó is hasonlóképpen jár el, amikor a biztonsági erők a szubszaharai migránsokat a Mauritániához közeli sivatagos határvidékre szállítják. Algériához és Tunéziához hasonlóan Marokkó is elutasította a jogsértéssel kapcsolatos vádakat.
Tunézia és Marokkó hosszú évek óta együttműködik az Európai Unióval migrációs kérdésekben. A két észak-afrikai ország az irreguláris migráció és az embercsempész-hálózatok visszaszorításáért cserébe jelentős gazdasági és pénzügyi támogatásban részesül, így az EU szervei, a tagállamok és a nemzetközi szervezetek megfelelő nyomásgyakorlással változást érhetnek el a két ország gyakorlatában. Kérdéses azonban, hogy Algírra a nemzetközi bírálatok miként fognak hatni. Algéria ugyanis hagyományosan szuverenitási kérdésként tekint a migrációs politikára, így elzárkózik attól, hogy az Európai Unióval ezen a téren szorosabb együttműködést alakítson ki.
Kötelességünk feltárni azokat a borzalmakat, amelyek a Kárpát-medencei magyarságot érték az úgynevezett három napos munkára, a malenkij robotra történő elhurcolások kapcsán. Erről Szili Katalin beszélt a magyar és német férfiak 1944-es szovjet munkatáborokba történő deportálása 80. évfordulója alkalmából tartott GULAG-GUPVI kutatók fórumán Beregszászon, amely a Szolyvai Emlékparkbizottság, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet, valamint az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar történelem és európai integráció tanszékének szervezésében valósult meg. A miniszterelnöki tanácsadó hozzátette: a lágerekbe hurcolt emberek sorsát kötelességünk megismerni és megismertetni a nemzetközi közösséggel, hogy ezekből tanulva hasonló tragédiák soha többé ne fordulhassanak elő.
Az Ukrajna megszállt területein maradt mintegy 1,5 millió ukrán gyermeket nagymértékben fenyegeti az Oroszországba való deportálás veszélye – közölte Dmitro Lubinec ukrán ombudsman.
A The Kyiv Independent szerint Oroszország eddig már több mint 20 ezer gyermeket rabolt el Ukrajna teljes körű megszállásának kezdete óta. Közülük kevesebb, mint 400-at küldtek haza a Children of War adatbázis szerint.
Az ombudsman szerint az elhurcolt gyerekek személyes adatait megváltoztatják, hogy rokonaik ne tudják megtalálni és hazahozni őket.
Gyermekeinket még úgynevezett „átnevelő táborokba” is küldik, ahol orosz propagandával zombisítanak. Képzeljék csak el: a gyermekeinket arra kényszerítik, hogy megtagadják ukrán származásukat – emelte ki az ombudsman.
Az ombudsmani hivatal szerint a Herszoni területen lévő gyermekotthonokból előbb a megszállt területekre szállították a gyerekeket, majd Oroszországba deportálták őket. Kijevben olyan eseteket is regisztráltak, amikor orosz családok illegálisan fogadtak örökbe gyerekeket.
Oroszország szándékosan lassítja a gyermekeink hazatérésének folyamatát – mondta Lubinets.
2023 márciusában a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elfogatóparancsot adott ki Putyin és Maria Lvova-Belova ellen az ukrán gyermekek illegális deportálásában játszott szerepük miatt.
A civilek Oroszországba történő jogellenes áthelyezése vagy deportálása sérti a negyedik genfi egyezményt, és a nemzetközi jog szerint háborús bűncselekménynek minősül.
Herszon megye ukrán kormányzója közölte, hogy öt gyerek tért vissza Ukrajnába, akiket korábban elhurcoltak az oroszok. A hivatalos adatok szerint az orosz hadsereg legalább 19 500 gyereket rabolt el a háború sújtotta ukrán területekről. A gyerekeket Oroszországban állítólag „oroszosítják”.
Öt ukrán gyerek térhetett vissza Ukrajnába március 13-án – közölte Herszon megye kormányzója, Olekszandr Prokudin. 2024 eleje óta így már 35 gyerek szabadult az oroszok fogságából.
2022-ben Oroszország rövid időre elfoglalta az ukrajnai Herszon megye nagy részét, viszont a kijevi erők később a Dnyipro folyó keleti partjáig szorították vissza az inváziós erőket. Az orosz csapatok a visszavonulás közben rengeteg gyereket hurcoltak magukkal Oroszországba – írta a Kyiv Independent. A Children of War adatai szerint
legalább 19 500 gyerek került az oroszok kezére, akik közül mindössze 400-an jutottak eddig haza.
A visszatért gyerekeknek pszichológiai, orvosi és szociális segítséget nyújtanak, hogy minél gyorsabban feldolgozhassák a traumákat és visszatérhessenek az ukrán társadalomba.
Bár a legtöbb nyugati ország kiáll Ukrajna mellett a háborúban, a legnagyobb felháborodást mégis az elhurcolt gyerekek híre keltette. A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) pont emiatt a bűncselekmény miatt adott ki elfogató parancsot az orosz elnök, Vlagyimir Putyin ellen.
Az Európa Tanács korábban arról számolt be, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy az elrabolt gyerekeket Oroszországban „oroszosítják”. Katonai kiképzést kapnak, nem beszélhetnek ukrán nyelven, orosz propagandának vannak kitéve és az orosz perspektívát adják elő nekik történelemként.
The prisoner exchange between the West and Russia is happening right now in Ankara, Turkey. Evan Gershkovich, Paul Whelan, Kevin Lik and more are getting freed. Unfortunately, some Russian high-profile terrorists such as Vadim Krassikov are going back to Russia. pic.twitter.com/pxRCYiqZYU
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
Ukrajna ideiglenesen megszállt területein az orosz csapatok szisztematikus intézkedéseket hajtanak végre az ukránpárti helyi lakosok kiszorítására.
A Szovjetunió és a megszálló kormányzat képviselői átvizsgálják azoknak a lakásait, akiknek megtiltották a beutazást Donyeck és Luhanszk régió ideiglenesen megszállt területeire. Ezt követően a puszta lakásokat átadják a katonaságnak. A megszállók ezenkívül ellenőrzés céljából felírják a „kitiltottak” hozzátartozóinak adatait is.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
Az ukrán parlament emberi jogi biztosa azt mondta, hogy az Oroszország által kitoloncolt ukrán gyermekek hivatalosan megerősített száma már meghaladja a 19 540-et.
Az Ukrinform jelentése szerint Dmitro Lubinec a Kijevben tartott „Szabadság vagy félelem” nemzetközi emberi jogi konferencián felszólalásában a következőket mondta: „Jelenleg több mint 19 540 hivatalosan megerősített, deportált ukrán gyermekről van szó. Ha minden nap egy gyereket kapnánk vissza, az is 55 évbe telne. És mindeközben az Oroszországi Föderáció továbbra is napról napra egyre több ukrán gyermekcsoportot toloncol ki Ukrajnából. Sajnos alig van olyan eszközünk, ami az összes deportált ukrán gyermeket visszakaphatná.”
Márciusban a hágai nemzetközi büntetőbíróság elfogató parancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Maria Alekszejevna Lvova-Belova gyermekjogi biztos ellen a gyermekek Ukrajnából Oroszországba történő erőszakos kitoloncolásával kapcsolatban, ahol sokukat orosz családok fogadtak örökbe.
Oroszország hivatalosan azóta sem ismerte el ezt bíróságon.
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
Idén az oroszok további 10 000 gyereket terveznek elszállítani Oroszországba az ideiglenesen megszállt területekről. A hírt Dmitro Lubinec emberjogi biztos közölte a Telegramon.
„Az év végéig az orosz megszállók 10 000 ukrán gyermeket szállítanak az ideiglenesen megszállt Zaporizzsja, Herszon, Luhanszk és Donyeck területekről Moszkvába és Szentpétervárra az úgynevezett „kulturális felvilágosodás” útján” – írta Lubinec.
A Russia-based disinformation network run by a former Florida cop has published a new fabricated story on a fake news website called "Seattle Tribune".
Russian youth in St. Petersburg party to anti-war music
Videos circulating on social media show crowds of young Russians singing along to banned anti-war songs — and have already sparked outrage among pro-Kremlin “Z-patriots.” So far, no arrests have been reported.
A Conflict Observatory az amerikai külügyminisztérium által támogatott program független jelentést tett közzé, s részletesen ismerteti az orosz irányítás alatt álló struktúrák hatalmas hálózatát, amelyek segítségével több ezer ukrán gyermeket telepítettek át az orosz kormány által ellenőrzött területekre – közölte a külügyminisztérium.
A védett személyek illegális elszállítását és deportálását „a polgári lakosság védelméről szóló negyedik genfi egyezmény súlyos megsértésének” nevezik. Az ilyen cselekmények háborús bűnnek minősülnek – hangsúlyozza a külügyminisztérium.
„Ezen gyerekek áttelepítése és kitoloncolása, bármilyen mércével mérve erkölcstelen. Oroszországnak haladéktalanul abba kell hagynia a kényszer kitelepítést és deportálást, és vissza kell adnia a gyermekeket családjuknak vagy törvényes gyámjuknak. Oroszországnak biztosítania kell az Ukrajnából áttelepített és deportált gyermekek nyilvántartási jegyzékét, és a külső független megfigyelők számára hozzáférést kell biztosítania Ukrajna oroszok által megszállt területein és Oroszországban található, az üggyel kapcsolatos létesítményekhez” – áll a külügyminisztérium honlapján közzétett jelentésben.
A Conflict Observatory, a Yale Egyetem Humanitárius Tanulmányok Laboratóriuma partnerprogramja keretein belül készített jelentés 43 olyan intézményt nevezett meg, ahová az orosz kormány ukrán gyerekeket helyezett el – némelyikük több ezer kilométerre az otthonuktól.
„Oroszország szövetségi kormánya táborok hálózatát és egyéb intézményt tart fenn, amelyek az ukrajnai gyermekek átnevelésével és örökbefogadásával foglalkoznak. Ezekben az oroszországi és az oroszok által megszállt Krím félszigeten lévő intézményekben legkevesebb 6000 Ukrajnából származó gyermeket tartottak fogva a 2022. február 24-i teljes körű inváziót követően” – áll a jelentésben.
A jelentés bizonyítékokat nevez meg arra is, hogy az orosz kormány szisztematikus erőfeszítéseket tett az elhurcolt gyermekek és ukrajnai rokonaik közötti kapcsolat megszakítására, a gyermekek Ukrajnába való visszatérésének megakadályozására, valamint átnevelésükre, hogy végül „oroszbarátok” legyenek. Szó van a gyerekek Ukrajnából való elszállításáról és átadásáról oroszországi családoknak örökbefogadás céljából.
A Yale Egyetem Bölcsészettudományi Kutatólaboratóriumának kutatása több tucat orosz tisztviselőt és más személyt azonosított, akik részt vettek ukrán gyermekek deportálásában. „Ez egyértelműen azt mutatja, hogy Oroszország erőfeszítése az orosz kormány minden szinten hozott döntései és lépései is tükrözik. Ez és a hozzá hasonló jelentések megerősítik az Egyesült Államok és a nemzetközi közösség azon eltökéltségét, hogy minden olyan személyt bíróság elé állítanak, aki részt vett háborús és más, Ukrajnában elkövetett bűncselekményekben” – jelentették ki a külügyminisztériumban.
Hangsúlyozták, hogy egyre több bizonyíték tárja fel Oroszország, a Kreml céljait – Ukrajna identitásának, történelmének és kultúrájának tagadását és elfojtását.
„Putyin háborújának pusztító és romboló következményei az ukrán gyermekekre nézve generációkon át érezhetőek lesznek. Az Egyesült Államok támogatni fogja Ukrajnát, és felelősségre vonja Oroszország borzalmas visszaéléseit, addig, ameddig csak szükséges lesz” – áll a közleményben.
Filippo Grandi, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa január végén kijelentette, hogy Oroszország megsértette a gyermekvédelem alapvető elveit háborús időben azzal, hogy orosz útlevelet ad ki ukrán gyerekeknek, és örökbeadta őket orosz családoknak. Olyan gyerekekről van szó, akiket Ukrajna megszállt területeiről szállítottak el Oroszországba. Leggyakrabban ez a gyerekek akarata ellenére történt.
Darja Heraszimcsuk, az ukrán elnök gyermekjogi és gyermekrehabilitációs biztosa januárban kijelentette, hogy intézményének „sikerült azonosítania és ellenőriznie 13 899 gyermek adatait, akiket az orosz hadsereg elhurcolt és deportált”. Ukrajna gyermekombudsmanja elmondta, hogy közülük csak 125-nek sikerült hazatérnie.
[type] => post [excerpt] => A Conflict Observatory az amerikai külügyminisztérium által támogatott program független jelentést tett közzé, s részletesen ismerteti az orosz irányítás alatt álló struktúrák hatalmas hálózatát, amelyek segítségével több ezer ukrán gyermeket tele... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1676498880 [modified] => 1676494691 ) [title] => Az amerikai külügyminisztérium közzétette több ezer ukrán gyermek Oroszországba való deportálásáról szóló jelentését [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=137076&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 137076 [uk] => 137081 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 137079 [image] => Array ( [id] => 137079 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/ukrajna-elrabolt-gyerekek-deportalas-robbanas-romok.png [original_lng] => 928449 [original_w] => 1023 [original_h] => 575 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/ukrajna-elrabolt-gyerekek-deportalas-robbanas-romok-150x150.png [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/ukrajna-elrabolt-gyerekek-deportalas-robbanas-romok-300x169.png [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/ukrajna-elrabolt-gyerekek-deportalas-robbanas-romok-768x432.png [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/ukrajna-elrabolt-gyerekek-deportalas-robbanas-romok.png [width] => 1023 [height] => 575 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/ukrajna-elrabolt-gyerekek-deportalas-robbanas-romok.png [width] => 1023 [height] => 575 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/ukrajna-elrabolt-gyerekek-deportalas-robbanas-romok.png [width] => 1023 [height] => 575 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/02/ukrajna-elrabolt-gyerekek-deportalas-robbanas-romok.png [width] => 1023 [height] => 575 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1676487491:5 [_thumbnail_id] => 137079 [_edit_last] => 5 [views_count] => 3808 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_ac91fc43f79340348106b317b04c79da] => [_oembed_time_ac91fc43f79340348106b317b04c79da] => 1676487480 [_oembed_67cb30684e8ba647fa128ea22075cfb8] => [_oembed_time_67cb30684e8ba647fa128ea22075cfb8] => 1676487480 [_oembed_96dcb8bc26f6467f4237339f519e5b3a] => [_oembed_time_96dcb8bc26f6467f4237339f519e5b3a] => 1676491687 [_oembed_2df0effebd8ab5bc8a0574f61bef8d84] =>
