A Déryné Határtalan program újabb állomásaihoz érkezett Kárpátalján. Ezúttal a Nagyberegi líceumokban és Kaszonyban tartottak rendhagyó foglalkozásokat.
Kárpátaljára is megérkezett a Déryné Program drámapedagógiai képzése. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházba a színjátszás iránt érdeklődő pedagógusok, színjátszócsoportok vezetői, illetve színészeket és színészhallgatók érkeztek. A Dráma mindenkinek! projekt célja, hogy élményszerű gyakorlatokon keresztül ismertessék meg a résztvevőkkel a drámapedagógia elméleti és gyakorlati módszereit, és tanácsokkal lássák el a pedagógusokat.
Különleges színházi élményben lehetett része mindazoknak, akik április 29-én ellátogattak a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház épületébe, ahol a Déryné Program keretében mutatták be a Gül Baba című előadást. Az érdeklődés rendkívüli mértékét jól jelzi, hogy a nézőtér teljesen megtelt, sőt több mint száz pótszéket is ki kellett helyezni, hogy minden látogató helyet találhasson.
Az előadás előtt Sin Edina, a színház megbízott igazgatója köszöntötte a megjelenteket. Beszédében hangsúlyozta a Déryné Program jelentőségét, amely lehetőséget teremt arra, hogy magas színvonalú magyar színházi produkciók eljussanak a határon túli közönséghez is. Kiemelte, hogy az ilyen alkalmak nemcsak kulturális élményt nyújtanak, hanem közösségépítő szereppel is bírnak, erősítve a helyi magyarság identitását. Mint mondta: „Elmondhatjuk, hogy a háború immár több mint négy, sőt inkább az ötödik évében is a magyar közönség képes arra, hogy részt vegyen egy három egymást követő napos színházi maratonon. Ezen a héten hétfőn, kedden és szerdán több mint nyolc intézményt látogattunk meg, több mint 20 vendégelőadót fogadtunk, és több mint 1800 nézővel találkoztunk. Ekkora az igény a magyar nyelvű színházi kultúrára és előadó-művészetre. Ez pedig kétoldalú: önök nélkül mindez nem valósulhatna meg.”
Ezt követően Sin József, a KMKSZ alelnöke szólt a közönséghez: „Úgy gondolom, hogy az ilyen előadások segítenek enyhíteni azt a háborús feszültséget, amely sok ember mindennapjait áthatja Ukrajnában. Kárpátalját, Beregszászt ma is a békés együttélés jellemzi: különböző nemzetek és közösségek élnek itt egymás mellett békében, barátságban. A mi feladatunk az, hogy ezt az örökséget megőrizzük, és példát merítsünk Gül Baba történetéből, annak lelki üzenetéből. A rózsáról pedig ne a viszály, hanem a szépség és az élet jusson eszünkbe – a rózsa minden rosszat legyőző ereje. A mai előadás a Déryné Határtalan Programnak köszönhetően valósulhatott meg, és a KMKSZ mindig azon dolgozik, hogy a kárpátaljai magyarság megkapja azt, amire vágyik: magyar szót, magyar dalt és magyar kultúrát.”
A beszédek után került sor a kétfelvonásos darab megtekintésére. A darab cselekménye Budán, a török hódoltság idején játszódik. Gül Baba rózsakertjét magas vasrácsok védelmezik, hiszen a törökök szentként tisztelik a gyönyörű virágokat. Leilát, a rózsák atyjának leányát szintén szigorúan őrzik a hárem falai. A történet középpontjában Gábor diák áll, aki barátjával, Mujkóval együtt beszökik a kertbe, és egy szál rózsát szakít le, hogy azt szerelmének, Leilának ajándékozza. A törvény azonban kegyetlen: még egyetlen szent rózsa leszakítása is halállal büntetendő.
A tragédiát végül Gül Baba embersége akadályozza meg: a leánya iránt érzett szeretet felülkerekedik benne a bosszún és a hagyományok szigorán. Így Leila és Gábor szerelme minden akadály ellenére beteljesülhet.
A történet központi üzenete a szerelem mindent legyőző ereje és az emberi élet felbecsülhetetlen értéke. Egyúttal előremutató gondolatot is hordoz: eljöhet az idő, amikor az emberek között nem képeznek válaszfalat a nemzetiségi és vallási különbségek.
A Gül Baba c. előadás méltán aratott nagy sikert: a közönség vastapssal jutalmazta a művészek teljesítményét. A darab látványvilága, zenéje és a színészi játék egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy az este emlékezetes maradjon minden jelenlévő számára.
Az előadás ismét bebizonyította: a színház él, közösséget teremt és képes maradandó élményt nyújtani – különösen akkor, ha ilyen elhivatott művészek és hálás közönség találkozik.
Kárpátalja tavaly kapcsolódott a Déryné Határtalan Programhoz, amely színházi előadásokkal és művészetpedagógiai foglalkozásokkal támogatja a külhoni magyar közösségek kulturális életét és nemzeti identitását. A KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház szervezésében megvalósuló rendezvénysorozat harmadik fordulója Bátyúban, a helyi líceumban kezdődött. Itt a fő hangsúlyt a zenepedagógia kapta, ahol interaktív órákat tartott Várnagy Andrea, Fekete János Jamal, valamint a Veronaki zenekar.
„Frankie – A király és a kárhozott” címmel mutatta be Bakos-Kiss Gábor Jászai Mari-díjas színművész önálló estjét Ungváron. Az előadás Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezete és a Rákóczi Szövetség közös szervezésében, a Déryné program keretében valósult meg. A monodráma Frank Sinatra életének és pályájának meghatározó mozzanatait idézi fel. Bakos-Kiss Gábor Jászai Mari-díjas színművészt, a Győri Nemzeti színház igazgatóját a darab születéséről, pályafutásáról és a kárpátaljai fogadtatásról kérdeztük.
Telt ház előtt mutatták be Magyarország Ungvári Főkonzulátusa, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ungvári Középszintű Szervezete és a Rákóczi Szövetség közös szervezésében, a Déryné program keretében az Ady szerelmei – több nő egy részben című előadást Ungváron, amelyet a Sensum Arts társulat állított színpadra.
A Cantus Kamarakórus koncertjével veszi kezdetét Magyarország Beregszászi Konzulátusának az elkövetkezendő hetekre szervezett sokszínű kulturális rendezvénysorozata. A hangversenyre a Bach Mindenkinek fesztivál keretén belül kerül sor a beregszászi Szent Kereszt Felmagasztalása Plébániatemplomban március 27.-én 17:00 órakor. A népzene szimpatizánsai a Beregszászi Rezeda folkműhely növendékeinek előadását március 31.-én 15 órakor tekinthetik meg a diplomáciai testület Munkácsy termében. A képzőművészet kedvelői Gogola Zoltán beregszászi festőművész, a Révész Imre Társaság tagja tárlatának megnyitójára látogathatnak el április 2.-án 15 órakor a beregszászi konzulátus Munkácsy Mihály kiállítótermébe. A húsvéti ünnepekhez kapcsolódva kerül bemutatásra április 8-án 15 órakor Kész Réka a salánki tojásfestésről szóló kötete a diplomáciai testület Munkácsy termében. A beregszászi konzulátus változatos programokra invitálja a filmek és a színielőadások kedvelőit is. A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal együttműködésben 3 film vetítésére kerül sor: április 1-én 14 órakor a Passió című filmet tekinthetik meg az érdeklődők a beregszászi színház Hubay termében. A nagy sikerű, Magyar menyegző című film közönségtalálkozóval egybekötött vetítésére április 7.-én kerül 16 órakor kerül sor a teátrum nagytermében. Az alkalom díszvendége Káel Csaba rendező, filmügyi kormánybiztos lesz. Füzesi Magda József Attila díjas kárpátaljai költőnő életéről készült „Mondd el versekben!” c. portréfilm premierjére a Magyar Költészet Napja alkalmából kerül sor április 10.-én 12 órakor a beregszászi színház nagytermében. A Déryné Program keretein belül kerül bemutatásra a „Szelíden és kitartóan” című Szabó Magda est. Az írónő életét és pályáját felidéző előadást március 30.-án 17 órakor tekinthetik meg az érdeklődők. Április 9.-én 17 órakor az „Ady szerelmei”, április 11.-én 17 órakor pedig a Lélektánc című darabot nézhetik meg a színművészet kedvelői. Mindhárom előadás a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház nagyszínpadán kerül bemutatásra.
A Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Rákóczi Szövetség együttműködésében működő Déryné Program 2026-ban is folytatja küldetését: minőségi színházi élményeket és kulturális programokat visz el a kistelepülésekre, valamint a határon túli magyar közösségekhez. A kezdeményezés célja, hogy a kultúra széles körben hozzáférhető legyen, és ezzel erősítse a kulturális fejlődés iránt elkötelezett térségek és közösségek életét.
Az eseményen elsőként Albertné Simon Edina, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának első beosztott konzulja köszöntötte a jelenlévőket. Beszédében hangsúlyozta: a Déryné Program olyan hiánypótló kezdeményezés, amely összetett módon kíván támogatást nyújtani a színházi szakma eddig perifériára szorult területeinek. Örömét fejezte ki amiatt, hogy a program 2026-ban is folytatódik, és jó szórakozást kívánt a közönségnek az előadáshoz.
Sin Edina, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház igazgatója köszöntőjében a jelenlegi nehéz helyzetekre is reflektált. Mint fogalmazott, a körülmények sokszor szomorúságot hoznak, ugyanakkor erőt is adhatnak a közösségeknek. Hozzátette: az sem baj, ha időnként áramszünet van, mint az előadás alatt is, hiszen a közösség így is együtt marad és kitart. Személyes hangvételű gondolataiban a nagydobronyiak kitartását is méltatta. Elmondta, hogy róluk mindig az a hír járta, hogy a jég hátán is megélnek. Tiszteletre méltónak nevezte azt a munkát és szorgalmat, amellyel a helyiek közösségüket építik. „Pedáns rend és szeretet tartja össze ezt a közösséget” – fogalmazott, hozzátéve: a színház célja, hogy ugyanezt a lelki és szellemi rendet őrizze és továbbadja.
Bak Éva, a KMKSZ Nagydobronyi Alapszervezetének elnöke köszöntőbeszédében megköszönte a szervezőknek, hogy ez az esemény Nagydobronyban is megvalósulhatott, és lélekemelő, tartalmas estét kívánt a jelenlévőknek.
Az est központi eseménye a Szelíden és szilárdan című előadás volt, amely Szabó Magda életét és pályáját idézi meg. A produkció bemutatja az írónő kivételes életútját: gyermekkorát, szüleihez fűződő kapcsolatát, házasságát és az íróvá válás folyamatát.
A darabban megelevenedik Szabó Magda családi háttere is: anyai nagyszüleinek világa, édesanyja, Jablonczay Lenke, édesapja, Szabó Elek, valamint Cili, a különleges testvér. Megjelenik az írónő életének egyik legfontosabb szereplője, férje, Szobotka Tibor is, miközben fontos helyszínként Debrecen is hangsúlyos szerepet kap. A történet során felvillan Kumacs alakja is, és végig jelen van maga Szabó Magda – gyermekként, serdülő lányként, szerelmes nőként, barátként, özvegyként és halhatatlan alkotóként.
Az előadás Daragics Éva közreműködésével született meg, Szabó Magda alakját pedig Gajdó Delinke színművész formálja meg a színpadon. A művésznő a médiának nyilatkozva elmondta: tizenöt év kihagyás után különösen fontos volt számára, hogy egy olyan előadás jöhessen létre, amely a női kitartást, belső erőt és helytállást állítja középpontba. Kiemelte, hogy az ilyen bensőséges térben megvalósuló találkozások egészen különleges élményt jelentenek számára is, hiszen a közönség reakciói közvetlenebbül és intenzívebben hatnak az előadóra. Úgy fogalmazott, minden helyszín, minden közeg és minden nézőtér sajátos hangulatot ad az előadásnak, ezért nincs két egyforma alkalom. Hozzátette, külön öröm és megtiszteltetés volt számára, hogy a kárpátaljai közönség előtt is bemutathatták ezt a produkciót.
Sin Edina a Kárpátalja hetilapnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta: a beregszászi színház számára kiemelten fontos, hogy a játszóhelyen kívül Kárpátalja minden magyarlakta régiójába eljuttassák a színházi előadásokat. Mint mondta, ezek legtöbbször saját produkcióik, ugyanakkor törekednek arra is, hogy a színházi kínálat minél szélesebb legyen, és gazdag programot tudjanak biztosítani a közönségnek.
„Nem szégyen minőségi előadásokat meghívni vendégségbe. A célunk az, hogy a nézőink minél többféle színházi programmal találkozhassanak, és többféle témára nyíljon rálátásuk” – fogalmazott. Hozzátette: a háborús időszakban különösen fontos az a szolidaritás, amelyet a Kárpát-medence magyar színházi közössége mutat az itt élő magyarok iránt. A vendégelőadók azzal érkeznek Kárpátaljára, ami az övék: az előadásaikkal, szeretetükkel és figyelmükkel támogatják és bátorítják az itt élőket.
A színház a következő hónapokban is folytatja misszióját: Beregszászban és Kárpátalja számos településén mutatnak be előadásokat az évad végéig. Az Ádám és Éva naplója című saját produkció mellett hamarosan bemutatják a Lélektánc című táncszínházi előadást, valamint II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából egy felolvasószínházi előadást is készítenek. A vendégelőadások sora sem szakad meg: a beregszászi közönség láthatja majd a Gül Baba című operettet, a Frank Sinatra életéről szóló Frankie című produkciót, valamint az Ady szerelmei című előadást is, amelyet a Sensum Arts egyesület állított színpadra. Hozzátette: „A színházi programok mellett a filmes kezdeményezések is folytatódnak. A Magyar menyegző vetítéssorozatot több mint tíz helyszínen mutatják be havonta a nyár végéig. A film központi bemutatóját Beregszászban tartják majd, közönségtalálkozóval, amelyen a készítők – köztük Kovács Tamás színész, Lajos Tamás producer és Káel Csaba rendező – is részt vesznek. Emellett a Romzsa Tódor püspök életéről készült filmet is bemutatják Kárpátalján.”
A vetítéseket Beregszászban és Ungváron is megszervezik, a görögkatolikus közösséggel együttműködve, ukrán felirattal. A szervezők ezt a kezdeményezést a magyar–ukrán kulturális kapcsolatok erősítésének szándékával indítják.
Január 22-e a Magyar kultúra napja: ezen a napon tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát 1823-ban. Kárpátalján idén is egész napos programsorozattal emlékeztek meg erről a magyar közösségek. A Déryné Program Határtalan kezdeményezése délelőtt a Felső-Tisza-vidéken mozgatta meg a gyerekeket és fiatalokat, este pedig Ungváron tartotta központi ünnepségét a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség.
A magyar kultúra napjához kapcsolódva január 22-én rendezték meg a Déryné Program Határtalan kezdeményezésének felső-Tisza-vidéki programjait. A nap során színházi és művészetpedagógiai foglalkozások vártak minden korosztályra, különösen a gyerekekre és a fiatalokra. Vidékünkön az esemény a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Rákóczi Szövetség összefogásában jött létre.
Délelőtt folyamán az alsó tagozatos diákok számára a Csillagvándor Kft. előadásában mutatták be a Törökvész Vitéz, avagy Vitéz László és a törökök című bábelőadást, amely játékos formában vezette be a gyerekeket a magyar népi bábhagyomány világába. Az előadás nemcsak szórakoztató, hanem nevelő célzatú is volt, hiszen a közös élményen keresztül erősítette a kulturális kötődést és az identitástudatot.
A közép- és felső tagozatos, valamint középiskolás diákok számára a KultUp program keretében párhuzamosan zajlottak az interaktív foglalkozások. A diákok többek között Jobku és Dzsevu Mohácsi vész című előadásán, Várnagy Andrea zenetörténeti foglalkozásán, valamint Rácz Zsófia Lebegés – hang, játék, mozgás című élménypedagógiai programján vehettek részt. A foglalkozások célja az volt, hogy a tanulók aktív részvételen keresztül kapcsolódjanak a magyar kultúrához, a zenéhez, a mozgáshoz és az önkifejezés különböző formáihoz.
Sari József, a KMKSZ Felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke hetilapunknak adott nyilatkozatában aláhúzta: „Gyönyörű dolgok zajlanak mindkét tanintézményben. Jelen vannak a színészek, az előadóművészek, és együtt emlékezünk a magyar kultúra napjára. Emlékeznek a gyerekek és a felnőttek egyaránt – ezt rendkívül fontosnak tartom. Külön öröm számunkra, hogy a beregszászi színtársulat az utóbbi időben egyre gyakrabban látogat el hozzánk, ami erősíti közösségi és kulturális kapcsolatainkat. Az esti előadás is különleges élményt nyújtott, a mai programok pedig annak méltó folytatásai. Jó lenne, ha a kultúra nem csupán ezen az egy napon lenne velünk, hanem egész évben érezhetnénk a magyar kultúra jótékony hatását: a magyar szó, a zene és a tánc megtartó erejét, amely közösségünket erősíti.”
Az egész napos kulturális kavalkád a Técsői Hollósy Simon Líceumban és a Técsői Református Líceumban, valamint a Viski Mustármag Óvodában zajlottak.
Imszticsei Gabriella, a Técsői Református Líceum igazgatója hangsúlyozta, hogy miért fontosak az ilyen kezdeményezések vidékünkön: „Intézményünkben ma számos kulturális program zajlik: nemcsak színházi, történelmi jellegű foglalkozások, hanem zenei órák is. Elsősorban annak örülök, hogy a szervezők intézményünket választották helyszínül, és itt, a Felső-Tisza-vidéken valósulhat meg a magyar kultúra napjához kapcsolódó programsorozat ilyen gazdag és színvonalas előadásokkal. Különösen fontosnak tartom ezt a kezdeményezést Técsőn, hiszen intézményünk tanulói közül sokan érkeznek a Felső-Tisza-vidék településeiről – Kőrösmezőről, Rahóról, Gyertyánligetről. Ezeknek a gyerekeknek is lehetőséget kell adni arra, hogy megismerjék a magyar kultúrát: mit jelent számukra, miért érték, és miért fontos. A színházi előadások és a zenei programok olyan élményeket nyújtanak, amelyek sok diák számára az első találkozást jelentik ezekkel a műfajokkal. Úgy gondolom, elengedhetetlen, hogy betekintést kapjanak ebbe a világba, hiszen ezek az élmények hozzájárulnak identitásuk formálásához és kulturális kötődésük erősítéséhez.”
A kárpátaljai magyar közösségek kulturális megszólításáról, a fiatalok bevonásáról és a színház szerepéről a programsorozatban a beregszászi magyar színház megbízott igazgatója, Sin Edina nyilatkozott lapunknak: „A beregszászi színház több intézménnyel együttműködve valósít meg határtalan napokat nemcsak a Felső-Tisza-vidéken, hanem Kárpátalja-szerte a magyar kultúra napjához kapcsolódva. A Déryné Program támogatásának köszönhetően nyolc helyszínen több mint ezer néző bevonásával szerveztünk előadásokat és kulturális foglalkozásokat: a Felső-Tisza-vidéken, Técsőn, valamint Ugocsában, Karácsfalva központtal. Nagy öröm számunkra, hogy ilyen módon terjeszthetjük a színházi kultúrát és erősíthetjük a magyar nyelvű kulturális jelenlétet. Különösen fontos, hogy mindezt a magyar kultúra napjának előestéjén és magán az ünnepnapon valósíthattuk meg. Kárpátalján hagyomány, hogy a magyar közösség színházi előadással ünnepel, és elmondhatjuk: a háborús időszak ellenére is sikerült bővíteni a kulturális kínálatot.”
A Határtalan Program keretein belül ebben a tanévben további 3 határtalan nap valósul meg, ahol alkalmanként 10-12 színházi program kerül a nagyérdemű elé. Pomlényi Attila, a Déryné Program oktatási referense, a Magyar Drámapedagógiai Társaság társelnöke interjújában összefoglalta a program szakmai vonulatát: „A Déryné Program keretében megvalósuló KultUp program képviseletében vagyok jelen. A KultUp tulajdonképpen egy középiskolások számára létrehozott színházi témanap, amely egyfajta iskolába vitt színházi fesztiválként működik. Egy adott tanítási napon belül egy középiskola valamennyi tanóráját színházi és művészetpedagógiai programok váltják fel. A kínálat rendkívül sokszínű: tantermi színházi előadás, kreatív mozgásfoglalkozás, zenei program, képzőművészeti és drámajátékos foglalkozás, valamint irodalmi program is szerepel benne. Valamennyi foglalkozásunk élménypedagógiai szemléletű, vagyis nem frontális oktatásról van szó: a diákokat partnerként vonjuk be, aktív résztvevőivé válnak a folyamatnak. Éppen most zajlik az Ab ovo előadás, és hallani, hogy a gyerekek felszabadultan nevetnek. Ez egy rendkívül humoros produkció, amely finoman vezeti be őket a színház különböző műfajaiba. A tapasztalatunk az, hogy a diákok nagyon nyitottak erre a megközelítésre. Számukra különösen fontos élmény, hogy nem pusztán befogadói, hanem aktív résztvevői is a programoknak. Ezek játékos foglalkozások: nem információt gyűjteni jövünk, hanem játszani – és közben, szinte észrevétlenül, különböző készségek is fejlődnek. Ez az élménypedagógia lényege.”
