A Lyme-kór kimutatására alkalmas, magyar fejlesztésű DualDur a többi elérhető direkt tesztet jelentősen túlszárnyalja, mivel ennek keretében mesterséges intelligenciával és statisztikai elemzéssel végeznek olyan vizsgálatokat, melyek révén az egészséges pácienseket elkülönítik a tünetesektől – írja a Figyelő.
A leggyakrabban alkalmazott módszerek jellemzően csupán a szervezet immunválaszát fedik fel.
Így a ma használt tesztek az esetek több mint felében negatívak lesznek.
A DualDur ötletgazdája Bózsik Béla Pál főorvos, aki hosszú évekkel ezelőtt megalkotta a vizsgálat elméleti alapját és elindította a gyakorlati alkalmazást. A patológusi szakvizsgát és a nyolcéves gyakorlatot követően a kutatóorvos a Johan Béla Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) Luesz (a köznyelvben szifilisz – a szerk.) Szerológiai Laboratóriumának a vezetője lett. A felfedezés pedig úgy született, hogy a szifilisz kórokozója is egy úgynevezett Spirochaeta, s amikor kiderült, hogy a Lyme-kórt is egy hasonló baktérium okozza, természetes volt, hogy az OKI laboratóriuma legyen az illetékes. Így az első teszteket itt kezdték el kidolgozni, és az első esetek leírásában is Bózsik főorvos vett részt.
Hamar kiviláglott, hogy a hagyományos megközelítéssel a Lyme-kór tüneteit mutató betegek csupán harmadát lehet biztosan azonosítani.
Így a szifilisz vizsgálatában a legrégebben alkalmazott sötét látóteres mikroszkópot vették elő. A patológus e felfedezés révén kifejlesztette a DualDur reagens és módszer első verzióját, amellyel több tízezer elemzést végeztek, manuális mikroszkópiával. Mivel ismertté vált, hogy a kullancsok számos más betegséget is terjeszthetnek, 2007-ben továbbfejlesztették a metódust, hogy további öt fertőzés is kimutatható legyen vele. 2013-ban ismét jelentkezett a piaci igény az újfajta vizsgálat iránt, így a kísérleti forgalmazás elindulása után az alapítók úgy döntöttek: előkészítik a klinikai tesztet és az európai forgalmazáshoz szükséges CE-regisztrációt.
Végül 2018-ban indult el az EU által támogatott DualDur projekt, melynek célja a teljes automatizálás, a modern laboratóriumokkal való kompatibilitás kialakítása és a klinikai validáció volt. A sikert megkoronázva ez év május 2-án indult el ismét a betegek vizsgálata, korszerű laboratóriumi körülmények között.
További fejlesztések
A projekt társalapítója Kreka László (MBA) egészségügyi üzleti szakember, aki a Lyme Borreliosis Alapítvány kuratóriumának az exelnöke, valamint számos egészségügyi diagnosztikai vállalat, klinika vezetője volt. Ő már az 1980-as évek végétől segítette a projekt tervezését és megvalósulását. A harmadik kulcsember Bózsik András Pál biofizikus (Bózsik Béla Pál fia), innovációs szakember, aki a modern technológia megalapozásából feltalálóként is kivette a részét. Ő is már az ezredforduló óta dolgozik a terméken. Egyébként a Lyme Diagnostics Kft. ügyvezetője és az EU-s projekt felelőse.
A fejlesztés első üteme mintegy félmillió eurós saját tőkéből valósult meg anno, így annak megvalósítása vontatottan haladt.
Ezután magyar befektetőkkel próbálkoztak egyezségre jutni, de a feltételek akkor még nem voltak kedvezők. A cégérték, a projekt korábbi fejlettségi szintje nem tette lehetővé nagyobb invesztor bevonását. Az Európai Bizottság EASME ügynöksége által biztosított 3,5 millió eurós közvetlen uniós támogatás 2018-as elnyerése viszont validálta is a projektet.
Mára pedig a DualDur automatizált módszert Európa legnagyobb alanyszámú Lyme-diagnosztikai klinikai vizsgálatában hitelesítették, hat ország nyolc vizsgálóhelyének a részvételével. Az eredmények alapján a piacon jelenleg elérhető standard kitekhez képest a legnagyobb szenzitivitású volt ez a teszt, a betegek 96 százalékát képes azonosítani. Három éve az Európai Parlament határozatban is említette a DualDurt, majd 2019-ben az Európai Bizottság, sőt az Európai Parlament is mintaprojektnek választotta. Ezt követően tavaly bekerült az innovációs hivatal (NKFIH) által koordinált top 100, az idén pedig a top 10 magyar innováció közé.
(figyelo.hu)
[type] => post
[excerpt] => A Lyme-kór kimutatására alkalmas, magyar fejlesztésű DualDur a többi elérhető direkt tesztet jelentősen túlszárnyalja, mivel ennek keretében mesterséges intelligenciával és statisztikai elemzéssel végeznek olyan vizsgálatokat, melyek révén az egés...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1635872400
[modified] => 1635870521
)
[title] => Magyar innováció a Lyme-kór ellen
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=77617&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 77617
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 77618
[image] => Array
(
[id] => 77618
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/bozsik-andras-pal-es-bozsik-bela-pal.jpg
[original_lng] => 406474
[original_w] => 2000
[original_h] => 1457
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/bozsik-andras-pal-es-bozsik-bela-pal-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/bozsik-andras-pal-es-bozsik-bela-pal-300x219.jpg
[width] => 300
[height] => 219
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/bozsik-andras-pal-es-bozsik-bela-pal-768x559.jpg
[width] => 768
[height] => 559
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/bozsik-andras-pal-es-bozsik-bela-pal-1024x746.jpg
[width] => 1024
[height] => 746
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/bozsik-andras-pal-es-bozsik-bela-pal-1536x1119.jpg
[width] => 1536
[height] => 1119
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/bozsik-andras-pal-es-bozsik-bela-pal.jpg
[width] => 2000
[height] => 1457
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/11/bozsik-andras-pal-es-bozsik-bela-pal.jpg
[width] => 2000
[height] => 1457
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1635863325:10
[_thumbnail_id] => 77618
[_edit_last] => 10
[views_count] => 5982
[_oembed_d9f0dc759eeba77ee598eeab10e9d9e6] =>
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
A gyermekbetegségek diagnosztizálását, az újszülöttek szűrését vezeti be Ukrajna Egészségügyi Minisztériuma: minden újszülöttet megvizsgálnak genetikai betegségeket illetően, jelentette be Viktor Ljasko egészségügyi miniszter az Ukrajna 30. Egészséges Ukrajna fórumon. Elmondása szerint 4-ről 21-re bővül azon betegségek listája, amelyek szűrését végzik az újszülötteknél.
„Arra törekszünk, hogy időben felismerjük a genetikai betegségeket, nyilvántartásba vesszük őket, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy az állam az élet korai szakaszában biztosítsa e betegségek gyógyszeres kezelését, valamint lehetővé tegye gyermekeink teljes értékű életét” – közölte Ljasko.
Egyben hozzátette, hogy Ukrajnában bevezetik a családi szűrést is. Például a gyermeket tervező párok szűrővizsgálaton eshetnek át és felmérhetik, mennyi a kockázata, hogy genetikai betegség alakul ki gyermeküknél.
„Az elnöki rendelettel idén júniusban jóváhagyott fejlesztési stratégiában külön blokkot szentelnek az egészséges gyermekkornak. Felül kell vizsgálnunk csecsemőhalandóságunkat, felül kell vizsgálnunk az ellátás minőségét születéstől fogva, valamint a terhesség idején” – jelentette ki a miniszter.
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
Leprát mutattak ki vadon élő csimpánzoknál Afrikában. Egyelőre nem tudni, hogyan fertőződtek meg az állatok – írta a leprával és tuberkulózissal foglalkozó németországi intézet (DAHW) a lepra január 31-i világnapjához kapcsolódóan.
A kutatók eddig abból indultak ki, hogy a lepra kórokozójának fő hordozója az ember, és hogy az állatok mindig az emberrel való kontaktus nyomán fertőződnek meg.
Az elefántcsontparti és bissau-guineai fertőzött majmok azonban valószínűleg sosem kerültek kapcsolatba emberekkel – mondta Jenifer Gabel, a würzburgi DAHW szóvivője.
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time – which is really unusual for a few reasons.
„Az érintett nyugat-afrikai majmok ürülék- és szövetmintájában talált baktériumtörzs genotípusa nagyon ritkán fordul elő embernél. Ezért az állatokban és a természetben más forrásnak is lennie kell” – tette hozzá Fabian Leendert, a Robert Koch Intézet kutatója.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
A lepra legyőzése szempontjából ez azt jeleni, hogy nem szabad csak az emberekre összpontosítani, hanem az állatvilágot is figyelembe kell venni – hangsúlyozta August Stich, a Würzburgi Klinika trópusi betegségekért foglalkozó intézetének főorvosa.
A lepra olyan fertőző betegség, amelynek kórokozója a bőrt és az idegrendszert támadja meg. Baktériuma (Mycobacterium leprae) valószínűleg cseppfertőzéssel terjed. Pontosabbat azonban az 1873-as felfedezése óta eltelt 150 évben nem tudott meg a tudomány.
Egyetlen érintés még nem elég a fertőződéshez, a kontaktusnak szorosnak és hosszantartónak kell lennie. Az átlagos lappangási időszak 3-4 év, de olykor 20 év is lehet – fejtette ki Gabel.
Évek óta ismert, hogy állatok is lehetnek leprásak. A kórokozót megtalálták például dél-amerikai tatuknál. Egy nemzetközi kutatócsoport DNS-elemzések révén tíz évvel ezelőtt kimutatta, hogy emberek fertőzték meg leprával a tatukat.
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
A leprát említették már a Bibliában és ókori egyiptomi múmiáknál is kimutatták.
Az úgynevezett fordított zoonózisok közé tartozik. A zoonózis olyan fertőző betegség, amely természetes úton állatról emberre terjednek. Az elmúlt évben nagy figyelmet kaptak az ilyen betegségek, mivel az eddigi vizsgálatok szerint az új koronavírus denevérektől származik.Állati eredete van például az ebolának, a madárinfluenzának és a HIV-vírusnak is.
A lepra gyógyítható, de világszerte mintegy négymillió embernek kell olykor a legsúlyosabb fogyatékosságokkal és stigmatizálással együtt élnie.
Legalább minden tizedik embernél olyan későn fedezik fel a betegséget, hogy a testükön bekövetkezett változások maradandóvá válnak.
A német Robert Koch Intézet szerint a világ lakosságának csupán öt százaléka tud megfertőződni, a többiek immunisak a leprára.Kutatók mintegy 20 éve dolgoznak a lepra elleni oltóanyag kifejlesztésén. A klinikai tesztek a koronavírus-járvány miatti halasztás után várhatóan tavasszal folytatódni fognak. Amennyiben az eddigi eredményeket sikerül megerősíteni, 2025-re várható az oltóanyag engedélyeztetése.
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
Igen súlyos betegség az általában fiataloknál jelentkező szklerózis multiplex (SM), a központi idegrendszer gyulladásos és jelenleg gyógyíthatatlan betegsége. Kezeléssel viszont csökkenthető a betegség kiteljesedése és javítható az életminőség.
Az Amszterdami Egyetem Orvosi Központjának kutatói egy speciális mobilalkalmazásról számoltak be a Chaos című szakfolyóiratban. Egy olyan appról van szó, amellyel nyomon követhető, hogy miként gépel egy felhasználó az okostelefonja billentyűzetén. Kísérleti alanyaik fele SM betegségben szenvedett, a többiek alkották a kontrollcsoportot. Kiderült, hogy a billentyűleütések dinamikájából, a gépelés közben elkövetett hibákból és azok javításából következtetni lehet az említett betegség meglétére, illetve az állapot romlására még azelőtt, mielőtt azt a beteg valójában érzékelné.
A szklerózis multiplex betegségben szenvedők 3-12 havonta mennek kontrollra, és általában az MRI a legjobb módszer az agykárosodásban bekövetkezett változások mérésére. Viszont a holland kutatók eljárásával a betegek folyamatosan figyelemmel kísérhetők, és azonnal kiderül, ha új kezelésre lenne szükség. A folyamatos monitorozás egyébként is megbízhatóbb képet adna a páciens állapotáról, mint az alkalmi látogatások. Azok is jól járnának az okostelefonos appal, akiknek a körülményei nehézkessé teszik az orvos rendszeres felkeresését.
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
Deep in the forests of West Africa, scientists have recently documented wild chimpanzees with leprosy for the first time - which is really unusual for a few reasons.
Camera traps in Guinea-Bissau's Cantanhez National Park and Taï National Park in Côte d'Ivoire started to recently show that a small number of chimps were suffering from gruesome lesions across their faces, hands, and feet, much like the symptoms of leprosy. pic.twitter.com/7z22lJh4qy
Two great panels lined up for Monday 25 January to discuss proposed amendments to CITES to take a #OneHealth approach to #wildlife trade & a draft Protocol on combating illicit wildlife trafficking. Hosted by @StimsonCenter@TheICCFGroup Please join us! https://t.co/6fZmrrrMw7
