A Hamász támadása után részben súlyosan elszenesedett és a felismerhetetlenségig összeroncsolódott emberi maradványokat is szállítottak Sura bázishoz. Mindeddig nem tudták azonosítani 350 zsák tartalmát.
Az izraeli hadsereg még mindig őriz háromszázötven zsáknyi azonosítatlan emberi maradványt a Hamász palesztin terrorszervezet Izraelben végrehajtott, 2023. október 7-i mészárlása óta, a csontok egyenkénti azonosításáról vagy tömegsírba temetéséről döntést kell hoznia egy bizottságnak.
A maradványokat a katonai rabbinátusnak az ország középső részén található Sura központjában tárolják. A rabbinátus újabb igazságügyi vizsgálatot szeretne végezni rajtuk az azonosítás érdekében, de ezt a vallásügyi minisztérium képviselői ellenzik, szerintük a maradványokat el kellene helyezni egy közös, névtelen sírban.
A másfél évvel ezelőtti Izrael elleni támadásban több ezer, Hamász-vezette terrorista lerohanta Izraelnek a Gázai övezethez közel eső, déli részét, megölt mintegy 1200 embert, további 251-et pedig túszul ejtett.
A terrortámadás nyomán Izrael hadműveleteket kezdett a Gázai övezetben a Hamász ellen.
A támadás után részben súlyosan elszenesedett és a felismerhetetlenségig összeroncsolódott emberi maradványokat is szállítottak Sura bázishoz. Mindeddig nem tudták azonosítani 350 zsák tartalmát.
A rabbinátus a ynet hírportál közlése szerint úgy véli, hogy legalább kétszáz zsák tartalma a megfelelő erőforrások biztosításával még azonosítható lenne. A hadsereg főrabbija, Ejal Krim további igazságügyi szakértői vizsgálatot szeretne végezni az azonosítatlan maradványokon.
A vallásügyi minisztérium főigazgatója, Jehuda Avidan viszont inkább tisztes temetést szeretne egy tömegsírba.
A döntést egy olyan bizottság fogja meghozni, amelyben részt vesznek a vallásügyi minisztérium, az egészségügyi minisztérium, a rendőrség és az igazságügyi orvosszakértői intézet képviselői. A katonai rabbinátusnál tartanak a korábban, a túlterhelt időkben előfordult téves azonosításoktól, mivel tavaly májusban az is kiderült, hogy az egyik, hónapokig eltűnt túszként számon tartott áldozat földi maradványait egy másik áldozat sírjába temették. Az ilyen hibák kiküszöbölésére a katonai rabbinátus szigorú protokollt vezetett be: minden maradványból kétszer vesznek mintát, majd azokat különböző orvosi és DNS-adatbázisokkal vetik össze. Csak akkor tekintik azonosítottnak a maradványt, ha legalább két független adatbázis megerősíti az egyezést.
A hadsereg már elkülönítette a pénzügyi forrásokat az újabb vizsgálatokhoz. Egy-egy zsák tartalmának azonosítási kísérlete mintegy háromezer sékelbe (több mint 30 000 hrivnya) kerül. Az ellenzők szerint viszont az újabb vizsgálat „a halottak megszentségtelenítését” jelentené, mert tovább károsítaná a maradványokat.
Az Oroszország Föderáció által elindított háború miatt eltűnt hozzátartozóikat kereső ukránoknak lehetőségük lesz külföldön elvégezni a DNS-vizsgálatot. Erről az ukrán belügyminisztérium különleges körülmények között eltűnt személyek hivatalának Telegram-csatornája számolt be.
A tesztelés a következő országokban lesz elérhető: Moldova, Románia, Bulgária, Magyarország, Franciaország, Luxemburg, Belgium és Hollandia. A DNS-mintákat az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottsága (MKZB) fogja gyűjteni.
A mintagyűjtésre való feliratkozáshoz meg kell adni az eltűnt személyről szóló információkat egy speciális hivatkozáson, vagy fel kell hívnia az ukrajnai MKZBt a (068) 791-00-00 telefonszámon (Telegram, Viber, WhatsApp üzenetküldők is elérhetők).
Ausztriában a határon akarják ellenőrizni a menekültek DNS-ét, hogy elkerüljék a bevándorló családok újraegyesítését, számolt bea Krone.
Karl Neghammer osztrák kancellár hangsúlyozta, hogy a teszteket „a legkisebb gyanú esetén” is alkalmazni kell. Emellett a biztonsági szervek által fokozni kell az iratok alaposabb ellenőrzését és a családtagok fokozott ellenőrzését.
„Az intenzív határvédelemnek és a nyugat-balkáni partnerekkel való együttműködésnek köszönhetően jelentősen csökkenteni tudtuk határaink sebezhetőségét. Most a családegyesítés jelenti a következő kihívást, amellyel foglalkozunk: szigorú ellenőrzésekkel korlátozzuk a családegyesítést” – magyarázta Neghammer.
A kancelláriaminiszter elmondása szerint a szigorúbb DNS-vizsgálatoknak „abszolút garantálniuk kell a visszaélések elkerülését”.
Idén a menedékjog iránti kérelmek fele kiskorúaktól érkezett. Ez egyre nagyobb terhet ró az oktatási rendszerre, amivel nem tud megbirkózni vele. Különösen drámai a helyzet Bécsben, ahol jelenleg 18 ezer „újabb” diák tanul. Valójában minden tizedik gyerek nem tud németül.
Általában véve csökkent a menedékkérelmek száma. Az év első három hónapjában 6922 ilyen kérelmet nyújtottak be, ami 32%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A Belügyminisztérium ezt a csempészet elleni következetes intézkedésekkel magyarázza, akik számára Ausztria már nem vonzó a magas kockázat és a megnövekedett költségek miatt.
Ukrajna megkapta a második francia mobil DNS-laboratóriumot. A hírt a Főügyészi Hivatal közölte.
„Andrij Kostyin főügyész és a Francia Köztársaság ukrajnai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Etienne de Poncins átadta a második francia mobil DNS-laboratóriumot az ukrán Igazságügyi Minisztériumnak. Denisz Maljuszka igazságügyi miniszter vette át az ajándékutalványt és a kulcsokat” – olvasható a jelentésben.
Az első ilyen laboratóriumot 2022 augusztusában adták át. A harkivi régió szakértői több mint 8 hónapja sikeresen használják.
Go-Ahead’s purple buses that once shuttled passengers between @LDNLutonAirport and the nearby railway station have arrived in Eastern Ukraine after being donated to a charity supporting the Ukrainian war effort.
2003-ban a chilei Atacama-sivatag egy távoli vidékén, La Noria szellemvárosában, kutatók egy csoportja egy különös, földönkívülire emlékeztető lény maradványait fedezte fel. A bizarr, hosszúkás koponyájú, nagy szemlyukú, mumifikálódott, mindössze 15 centiméteres csontváz úgy tűnt, mintha nem erről a bolygóról származna. A tudósok DNS-vizsgálatokkal próbálták megfejteni, pontosan milyen teremtmény testét találták meg.
Felfedezését követően az Ata néven elhíresült titokzatos múmiát egy spanyol üzletember, Ramón Navia-Osorio vásárolta meg. Mivel kíváncsi volt, milyen teremtmény jutott a birtokába, felkeresett egy orvost, Steven Greert, hogy röntgennel és komputertomográfiás (CT) képalkotással elemezze a csontvázat.
Már az első vizsgálatok során szokatlan dolgokat tapasztaltak a szakértők: a kicsiny csontváznak a szokásos 12 helyett csak 10 bordapárja van.
A röntgenfelvételek segítségével azt is megállapították, hogy Ata térdlemezei meglepő módon olyanok, mint egy 6-7 éves gyereké.
A múmia
Greer Ata csontvelőjéből is vett mintákat, amelyeket továbbított a Kaliforniai Egyetem San Franciscó-i intézményének és a Stanford Egyetem kutatóinak. A tudósok szekvenálták a múmia genomját, és kiderült, hogy a csontváz nem egy földönkívülié, hanem egy emberé, aki ritka genetikai rendellenességben szenvedett.
A DNS-vizsgálat eredményei
Ata genomját csimpánzok és rhesusmajmok genetikai állományával is összevetették, így derült ki, hogy ember, ráadásul nőnemű. A vizsgálatok alapján Ata koraszülötten jött a világra, és számos olyan génmutációtól szenvedett, amelyek különböző koponya és csonttorzulásokat okoznak.
Bár az előzetes vizsgálatok és a csontok állapota alapján a kutatók úgy becsülték, Ata halálakor nagyjából hatéves lehetett, ilyen fejlődési zavarokkal egészen biztosan nem érte meg ezt a kort. A minimúmia magzat volt, és olyan ritka betegségben szenvedett, amelynek hatására idő előtt öregedtek a csontjai.
Összesen 64 kulcsfontosságú mutációt sikerült azonosítani, amelyek hét gént érintenek.
Néhány mutációval még a szakemberek sem találkoztak. Ezen kóros génváltozások kombinációja okozta Ata súlyos csontrendszeri rendellenességeit, beleértve a szokatlanul gyors csontnövekedést is.
Ata mindössze 15 centiméteres volt
A genetikai analízis alapján az is kiderült, hogy Ata az elmúlt 500 évben születhetett, de a sivatagi napon mumifikálódott csontváza olyan jó állapotban őrződött meg, hogy valószínűleg csupán néhány évtizedes lehet.
A tudósok nem tudták kideríteni, mi váltotta ki Ata génállományában észlelt szörnyűséges mutációkat. La Noria környékén egykor nitritet bányásztak, és lehetséges, hogy ez a tevékenység valamilyen módon szerepet játszhatott a DNS-károsodásban.
A fenti tanulmány azonban ellentmondásosnak bizonyult. Egy másik kutatócsoport a genetikai elemzést cáfolva azt állította, hogy a mutációknak valószínűleg kevés köze van Ata megjelenéséhez, és ehelyett a hosszúkás koponya a terhesség vagy a szülés során fellépő komplikáció, illetve a mumifikálási folyamat eredménye lehetett. Emellett a földi maradványok vizsgálatát is bírálták, amely szerintük etikátlan volt.
„Sajnos nem volt tudományos indoka annak, hogy Ata genomikai elemzését elvégezzék, mivel a csontváz normális, az azonosított genetikai mutációk valószínűleg véletlenszerűek, és egyik génmutációról sem ismert, hogy ilyen fiatal korban hatással lenne a csontvázra” – nyilatkozta Siân Halcrow, az Otagói Egyetem bioarcheológusa.
A Föld legszárazabb helye
Az Atacama-sivatagban már számos mumifikálódott emberi maradványt találtak. E térség a világ legszárazabb nem poláris sivataga, és olyan zordak itt a körülmények, hogy a tudósok a régiót a Mars-missziók szimulálására használják.
Az Atacama-sivatagban eltemetett emberi maradványok az intenzív hő és a nedvesség hiánya miatt természetes módon mumifikálódnak. Ezt a tulajdonságot az ősi Chinchorro kultúra is kihasználta, amely rendszeresen ide temette halottait.
A felismerhetetlen holttesteket DNS-teszttel azonosítanák Bucsában. A vizsgálatokat a tervek szerint május 3-án végeznék el. A hírt a helyi városi tanács közölte.
Azt kérik a lakosoktól, hogy azok, akik elveszítették hozzátartozóikat, segítsenek a hatóságoknak a testek azonosításában, ingyenes DNS-tesztet vesznek tőlük kijevi idő szerint 9–14 óra között.
A szakemberek már számos holttesttől is levették a szükséges mintákat, melyeket összevetik majd a lakosokéval. Ez jelentősen felgyorsítja és megkönnyíti majd az elhunytak azonosítását.
Az eddig vélt kettő helyett három ősi populáció genetikai jegyeit hordozza Japán lakossága – derítette ki egy nemzetközi kutatócsoport ősi DNS-minták elemzése alapján.
A Science Advances című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányukban a kutatók azonosítottak egy kelet-ázsiai eredetű harmadik ősi népesség jegyeit, amely mintegy 1700 éve érkezhetett a szigetországba és segített forradalmasítani a japán kultúrát.
A kutatók 17 japán őslakos maradványaiból nyert DNS-t elemeztek. A legidősebb maradványok kilencezer évesek, a legfiatalabbak 1700 éves voltak. A kapott eredményt összehasonlították a mai japán emberek genetikai adataival.
Korábban már bizonyítást nyert, hogy két ősi csoport emberei adják a japánok genetikai őseit. Az első csoport a dzsómon kor emberei, akik a mintegy tízezer évig tartó csiszoltkő-korszak idején vadászó-halászó, gyűjtögető életet éltek, földbe mélyített veremházakba laktak. A kort zsinórmintás agyagedényeikről nevezték el, amelyek némelyike több mint 12 ezer éves, azaz a legelső ilyen edények a világon.
A második csoport egy északkelet-ázsiai eredetű populáció, amely Kr.e. 900 körül érkezhetett a szigetekre és magával hozta a rizstermesztést a jajoi kor idején.
A mai japánok génjeinek 13-16 százaléka vezethető vissza ezen csoportokhoz.
Eredetük 71 százaléka azonban egy harmadik ősi kelet-ázsiai eredetű csoporthoz kötődik, amely mintegy 1700 éve érkezett és amely a kofun kor kezdetét jelzi. A kofun kor követi a jajoi kort, körülbelül 250-től 538-ig tartott. A kofun szó a korra jellemző halomsírokat takarja. Ezek az emberek számos kulturális újítást hoztak és fejlesztették a központosított hatalom rendszerét. Ezen emberek főként a Kína lakosságának nagy részét kitevő hanokra hasonlítottak.
„Felfedezésünk azért jelentős, mert átírja a modern japánok eredetéről szóló ismereteinket” – mondta Nakagome Sigeki, a dublini Trinity College genetikusa, a tanulmány társszerzője.
The world's oldest person, Japanese woman Tomiko Itooka, died aged 116 on December 29 at a nursing home where she resided since 2019, the city where she lived, Ashiya, announced on Saturday. She was born on May 23, 1908. ➡️ https://t.co/9WxutZPRO1pic.twitter.com/ONkljQ3jqA
A Holt-tengeri tekercsek DNS-vizsgálata fényt derített a pergamenek eredetére, arra, hogy milyen állat bőréből készítették őket, és ezzel választ kínál számos tudományos kérdésre.
A genetikai és számítógépes elemzésekből kiderült, hogy az 1948-ban, Kumránban megtalált 2000 éves pergamen- és papirusztekercsek egy része nem helyben készült, hanem odavitték őket. A szövegeket főként állatok bőréből készített pergamenre írták, és ezen állatok genetikai állományának vizsgálata rámutatott több, vallási szövegeket tartalmazó tekercs eredetére.
A tudományos áttörést hozó kutatást egy véletlen kapcsolat hozta, amikor Oded Rechavi genetikus professzor és Noam Mizrachi bibliatudós professzor együtt vacsorázott a tel-avivi egyetem új oktatóinak rendezett estén. „Kitaláltuk, hogy a kumráni szövegeket tartalmazó bőr genetikai információi megvilágíthatják a kapcsolatot az egyes töredékek között” – nyilatkozta Rechavi a The Jerusalem Post című angol nyelvű lapnak.
A kutatáshoz összefogott az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA), a svéd Uppsalai Egyetem és a New-York-i Weill Cornell Egyetem orvosi fakultása is. Megállapításaikat a Cell című tudományos szaklapban tették közzé.
A bibliatudósok, a genetikusok és a számítástechnikai kutatók együttműködéséhez először mintát kellett venni a Holt-tengeri tekercsekből. Semmiképpen sem akartak kárt okozni az ősi pergamenekben, ezért vagy a hátoldalukon megkaparták a kiválasztott töredékeket, vagy egészen csekély, szöveg nélküli morzsalékokat gyűjtöttek a tekercsek mellől. Az évezredek alatt rengeteg szennyeződés, állati ürülék, kéznyomok rakódhattak a történelmi emlékekre, ezeket számítógépes algoritmusokkal szűrték ki az eredményekből.
Eddig, a kutatás első részében néhány különösen fontos, vitatott eredetű tekercset vizsgáltak meg. Például Jeremiás könyvének több változata is felbukkant, s kiderült, hogy a szövegek közül kettőt a Júdeai-sivatagban is honos juh bőréből készítettek, kettőt viszont tehénbőrből, ami arra utal, hogy ezeket a tekercseket máshonnan hozhatták.
A Jeremiás-szövegek kissé eltérnek egymástól, s a tudósok szerint mindez arra utal, hogy kétezer évvel ezelőtt, a jeruzsálemi Szentély elpusztítása előtt, és közvetlenül utána, a Biblia szövege még nem volt olyan egységes, mint a középkortól. Akkor még sokkal pluralistább vallásfelfogás lehetett, a szent könyvek különböző változatai egymás mellett élhettek, nem próbáltak belőlük még egységes, egyedüli változatot kanonizálni.
A kutatás megdöntött egy régi elméletet is a szombati áldozatok dalainak töredékeiről. Ez egy tizenhárom énekből álló sorozat az év első tizenhárom szombatjára, amelynek darabjait a Holt-tengeri tekercsek között is megtalálták. Az énekeket 10 töredékes példányban találták meg: kilencet Kumránban, és egyet Maszadán, Kumrántól mintegy 55 km-re délre, a Nagy Heródes építette erődítményben.
