Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója egy hat hónapra szóló, 518 millió dollár költségvetésű tervet hirdetett meg pénteken az ebola elleni küzdelemre, pénzügyi és politikai elköteleződést sürgetve a járvány megállítására. A mostani a negyedik legsúlyosabb ebolajárvány.
„A terv az idén júniustól novemberig tartó időszakot öleli fel, és a költsége 518 millió dollár” – mondta a főigazgató, miután az afrikai járványügyi szervezettel (Africa CDC) közösen ismertette a stratégiát.
A járvány gyorsan terjed, és mi továbbra is lemaradásban vagyunk – fogalmazott.
Az ebola megfékezéséhez politikai elkötelezettség, tartós finanszírozás és a közösségek bizalma szükséges” – tette hozzá. A járvány hetekig észrevétlenül terjedt, mielőtt azonosították, így az egészségügyi hatóságok lemaradtak a cselekvésben, és most nehezen tudják kézben tartani a helyzetet.
Az Africa CDC adatai szerint eddig 381 igazolt fertőzöttet és 62 igazolt halálesetet regisztráltak a Kongói Demokratikus Köztársaságban. A vírus jelenlegi kitörését a bundibugyo-törzs okozza, amellyel szemben egyelőre sem jóváhagyott kezelési protokoll, sem engedélyezett vakcina nem áll rendelkezésre.
„A mostani járvány rendkívül komoly. Ha összehasonlítjuk a korábbi bundibugyo-kitörésekkel, ez a legsúlyosabb, amellyel valaha szembesültünk” – mondta Jean Kaseya, az Africa CDC főigazgatója. Kaseya közölte azt is, hogy az adományozók legutóbb összesen 315,8 millió dollár felajánlásról nyilatkoztak, miközben eredetileg 498 millió dollárt ajánlottak föl, Egyes adományozók ugyanis „módosítottak” korábbi ígéreteiken. Egyelőre nem egyértelmű, hogy a felajánlott összeg a hat hónapos tervhez kapcsolódik-e, és további részleteket sem közölt Kaseya. Az Africa CDC május 15-én jelentette be a bundibugyo-törzs megjelenését, amely immár a Kongói Demokratikus Köztársaság 17. ebolajárvány-kitörése.
Az WHO közölte, hogy jelenleg nem lát jeleket arra, hogy a hantavírus mutálódott volna azt követően, hogy kitört a hajón.
A szervezet hangsúlyozta, hogy a vírus nem vált fertőzőbbé vagy veszélyesebbé, annak ellenére, hogy korábban aggodalmak merültek fel a lehetséges további terjedés miatt.
A járvány egy hajó fedélzetén kezdődött, és korábbi jelentések szerint három halálesethez vezetett. Ezt követően az utasokat, akik elhagyták a hajót, megfigyelés és elkülönítés alá vonták a további fertőzések megelőzése érdekében.
A WHO járványügyi és pandémiás felkészültségért felelős igazgatója elmondta, hogy a szakemberek továbbra is genetikai elemzéseket végeznek a fertőzött utasok mintáin.
Hozzátette:
Nem találtak olyan változásokat, amelyek arra utalnának, hogy a vírus fertőzőbbé vagy súlyosabbá vált volna.
A WHO szerint az óvintézkedéseket elővigyázatosságból vezették be, mivel a hantavírus bizonyos körülmények között emberről emberre is terjedhet. Ezért minden érintett utast megfigyelés alatt tartanak a hajóút után is.
A szervezet azt javasolja, hogy a hajón tartózkodók akár 42 napig maradjanak megfigyelés alatt.
Ennek ellenére a WHO hangsúlyozza, hogy a teljes lakosságra nézve a kockázat továbbra is alacsony.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nemzetközi horderejű közegészségügyi szükséghelyzetet hirdetett a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Ugandában kitört ebolajárvány miatt. A ritkán előforduló Bundibugyo törzs ellen jelenleg nincs engedélyezett vakcina és gyógymód, a fertőzés pedig már nagyvárosi környezetben is megjelent – jelentette a Bloomberg.
A WHO vasárnap jelentette be a legmagasabb szintű riasztást.
Erre azután került sor, hogy a járvány átlépte az országhatárokat, megmagyarázhatatlan halálesetek fordultak elő, és komoly bizonytalanság alakult ki a fertőzés valós kiterjedését illetően. Az ebolavírust Uganda fővárosában, Kampalában, valamint a mintegy húszmillió lakosú Kinshasában is kimutatták. A járvány tehát továbbterjedt arról az eldugott bányavidékről, ahol először azonosították.
Május 16-ig a Kongói Demokratikus Köztársaságban nyolc laboratóriumilag megerősített esetet, 336 gyanús megbetegedést és 87 feltételezett halálesetet tartottak nyilván Ituri tartományban. Ugandában két megerősített esetet regisztráltak Kampalában. Közülük az egyik halálos kimenetelű volt, és mindkét esetben Kongóból érkező utazókról volt szó. A fertőzés valószínűleg már hetekkel a hivatalos azonosítás előtt terjedni kezdett. Ezt támasztja alá, hogy az első tesztelések során tizenhárom mintából nyolc bizonyult pozitívnak. Emellett Ituri és a szomszédos Észak-Kivu tartományban további, egyelőre tisztázatlan okú haláleseteket is jelentettek. Legalább négy egészségügyi dolgozó vesztette életét vérzéses lázra utaló tünetekkel.
A Bundibugyo-ebolavírus az egyik legritkább, emberre is veszélyes ebolavírus-faj. Korábban mindössze két dokumentált járványt okozott: 2007-ben Ugandában, 2012-ben pedig Kelet-Kongóban.
Ezek összesített esetszáma is alacsonyabb volt a mostani kitörés során eddig regisztráltnál.
Az ebolavakcinák és az antitestes kezelések túlnyomó többségét a gyakoribb és halálosabb Zaire törzs ellen fejlesztették ki. Erre a 2014 és 2016 közötti, több mint tizenegyezer emberéletet követelő nyugat-afrikai járvány nyomán került sor.
A szükséghelyzet kihirdetése mellett a WHO hangsúlyozta, hogy egyetlen ország se vezessen be határ-, utazási vagy kereskedelmi korlátozásokat. Ezek ugyanis hatástalanok, és csak arra jók, hogy az utazókat az ellenőrizetlen határátkelők felé tereljék. A szervezet ehelyett a járványügyi felügyelet, a laboratóriumi tesztelés és az infekciókontroll megerősítésére szólította fel a szomszédos országokat. A WHO sürgős klinikai vizsgálatokat kezdeményezett a kísérleti vakcinákkal és gyógyszerekkel. Ezek között szerepel az Oxfordi Egyetem és a Moderna vakcinajelöltje, valamint a Gilead Sciences remdesivir nevű vírusellenes szere is, bár jelenleg még egyik sem rendelkezik kifejezetten a Bundibugyo törzs elleni engedéllyel.
A járvány gócpontja az ugandai határ közelében fekvő Ituri tartományban található. Különösen a Mongbwalu nevű aranybányászváros környéke érintett, ahol a munkások rendszeresen ingáznak a távoli bányatelepek és a regionális kereskedelmi központok között. A WHO szerint a városi és peremvárosi gócok jelentősen növelik a fertőzés szélesebb körű terjedésének kockázatát. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az amerikai külföldi segélyek és a járványügyi felügyeleti programok leépítése miatt a leginkább érintett régiók reagálóképessége jelentősen meggyengülhet.
A több mint négy éve tartó ukrajnai háború okozta stressz generációkon átívelő mentális válságot okoz az ukrán lakosság körében – figyelmeztetett pénteki genfi sajtótájékoztatóján az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Ukrajnába delegált képviselője.
Jarno Habicht elmondta, hogy az ENSZ becslése szerint már a háború első hónapja után is 10 millió ukrán állampolgár szorult egészségügyi támogatásra az elszenvedett lélektani stressz következtében, és a segítség iránti lakossági igény „egyre nagyobb”.
A WHO legfrissebb adatai azt mutatják, hogy az ukrán emberek 71 százaléka szenved a háború okozta szorongástól, stressztől és álmatlanságtól, ami a mi szempontunkból azt vetíti előre, hogy az évszázad végéig lesz még tennivalónk az országban” – tette hozzá.
Elmondta azt is, hogy az ország lakosságának kétharmada úgy érzi, romlott az egészségi állapota a háború kezdete óta, mert a felhalmozódó stressz a fizikai egészségre is hatással van.
Sztrók miatt 11 százalékkal, szívroham miatt pedig 7 százalékkal több beteget kell kórházba szállítani, továbbá a krónikus és a nem fertőző betegségek száma is növekedést mutat – emelte ki.
A WHO megállapította, hogy sokkal több egészségügyi problémája van annak a több mint hárommillió embernek, aki a háború miatt a lakóhelye elhagyására kényszerült, mint azoknak, akik továbbra is a saját otthonukban élnek.
Jarno Habicht arra is felhívta a figyelmet, hogy Ukrajna egészségügyi infrastruktúrája több mint háromezer orosz támadást szenvedett el a háború kezdete óta, ezek közül minden ötödik mentőautók és más betegszállító járművek ellen irányult. A támadásoknak 239 halálos áldozata és 991 sebesültje volt, az egészségügyi dolgozók állandó fenyegetettségnek vannak kitéve – tette hozzá.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz arra kérte a világ országait, hogy fokozzák felkészültségüket az esetleges új hantavírusos megbetegedésekre, miután járványkitörést regisztráltak az MV Hondius nevű óceánjáró fedélzetén.
Az WHO vezetője elmondta, hogy az elmúlt hetekben több országban is új fertőzéseket észleltek, ezért az egészségügyi rendszereknek erősíteniük kell a járványügyi megfigyelést és a felkészülést a vírus esetleges további terjedésére.
Hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs ok arra, hogy a COVID–19-hez hasonló globális fenyegetésről beszéljünk, ugyanakkor a helyzet fokozott figyelmet és készenlétet igényel a kormányok és az egészségügyi szolgálatok részéről.
„Jelenleg semmi nem utal arra, hogy egy nagyobb szabású járvány kezdetét látnánk. A helyzet azonban változhat, és a vírus hosszú lappangási ideje miatt elképzelhető, hogy a következő hetekben több esetet is regisztrálnak” – nyilatkozta.
A hantavírus-járvány az MV Hondius fedélzetén tört ki, amely Argentínából Cabo Verde felé tartott. Az első fertőzések azonosítása és a helyzet súlyosbodása után a hajó a fertőzés gócpontjává vált, ezért a hatóságok nagyszabású evakuálást szerveztek az utasok és a személyzet számára.
A WHO adatai szerint eddig legalább kilenc fertőzést erősítettek meg, köztük olyan utasok esetében is, akiket a hajóról evakuáltak. A fertőzöttek között van egy francia nő és egy amerikai állampolgár is, akiket pozitív tesztet követően kórházba szállítottak.
Párizsban közölték, hogy a 65 éves francia beteg állapota kritikus, jelenleg intenzív osztályon kezelik. Az orvosok szerint nála a betegség legsúlyosabb kardiopulmonális formája alakult ki, életfunkcióit mesterséges lélegeztetéssel és speciális keringéstámogató kezeléssel tartják fenn.
Spanyolországban szintén megerősítettek egy újabb fertőzést az evakuált utasok között: a madridi katonai kórházban karanténba helyezett 14 személy egyike pozitív hantavírus-tesztet produkált. Az orvosok szerint állapota stabil, és nincs jele hirtelen rosszabbodásnak.
A WHO hangsúlyozta, hogy az evakuált személyeket befogadó országoknak hosszú távú egészségügyi megfigyelést, a kontakt személyek elkülönítését és a karanténszabályok szigorú betartását kell biztosítaniuk legalább 42 napon keresztül.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO vezérigazgatója biztosította a spanyol Kanári-szigetek, köztük Tenerife városának lakóit, hogy a hantavírus-járványt nem szabad a Covid–19 világjárványhoz hasonlítani, jelentette a CBC News.
Az MV Hondius óceánjáró, amely több mint 140 utast és személyzetet szállított, várhatóan május 10-én reggel érkezik Tenerife szigetére.
A WHO hangsúlyozta, hogy a helyzet kontroll alatt van, és nincsenek a Covid–19-hez hasonló globális terjedés jelei.
Május 9-én, szombaton a WHO főigazgatója közvetlen felhívást intézett Tenerife lakosaihoz, biztosítva őket arról, hogy az MV Hondius óceánjáró, amelyen a hantavírus-járvány tört ki, és amely várhatóan megérkezik a spanyol szigetre, nem fogja őket veszélybe sodorni.
Gebrejeszusz már megérkezett Spanyolországba, és Tenerifén magas rangú spanyol kormánytisztviselők csatlakoznak hozzá, hogy felügyeljék a hajó utasainak és legénységének biztonságos partraszállását.
„Tudom, hogy aggódnak. Tudom, hogy amikor meghallják a „járvány” szót, és látják, ahogy a hajó a partjaik felé tart, olyan emlékek jönnek elő, amelyeket egyikünk sem felejtett el teljesen” – mondta üzenetében.
A WHO vezérigazgatója azt is hangsúlyozta, hogy ez a hantavírus-járvány nem egy „újabb Covid” lesz.
„Szükségem van arra, hogy önök meghalljanak engem: ez nem egy újabb Covid–19-járvány. A hantavírus jelenlegi közegészségügyi kockázata továbbra is alacsony. Kollégáimmal ezt világosan elmondtuk, és most újra elmondom” – tette hozzá.
A jelenleg rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az európai lakosságra leselkedő kockázat alacsony – jelentette ki Eva Hrncirova, az Európai Bizottság illetékes szóvivője Brüsszelben csütörtökön.
A brüsszeli testület szokásos napi sajtótájékoztatóján az uniós szóvivő kérdésre válaszolva azt mondta: ami legfontosabb, hogy a jelenlegi helyzet szerint nincs ok az aggodalomra.
„Nagyon szorosan követjük a helyzetet, és igyekszünk a legalaposabban felmérni minden lehetséges kockázatot, amely az európai polgárokra leselkedhet” – fogalmazott.
Az Európai Bizottság illetékesei szoros figyelemmel kísérik a helyzetet és kapcsolatban állnak minden érintett hatósággal, rendszeresen konzultálnak szakértőkkel, tudósokkal és orvosokkal attól a naptól kezdve, hogy értesítés érkezett a turistahajón azonosított fertőző betegségről – mondta.
„Mindent szükségeset megteszünk, hogy ne becsüljük alá a helyzetet, és készen álljunk a fellépésre” – fogalmazott.
Az európaiak egészségének szavatolása az uniós bizottság prioritása, ami erre az esetre is vonatkozik – tette hozzá az uniós szóvivő.
A hantavírusjárvány sújtotta óceánjárót üzemeltető Oceanwide Expeditions csütörtökön ismerte el, hogy április 24-én 29 utas szállt partra a hajóról az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona-szigetén, miután csaknem két héttel korábban egy utas a fertőzés miatt meghalt.
A hajó utasai közül hantavírus-fertőzés következtében eddig három ember halt meg, köztük egy német férfi és a holland házaspár. Nyolc további ember pedig gyaníthatóan megfertőződött – jelentette csütörtökön az Egészségügyi Világszervezet (WHO).
A közel-keleti háború miatti globális piaci zavarok ellenére Ukrajnában nem várható gyógyszerhiány – az ellátást a szárazföldi logisztika és a WHO helyi beszerzései biztosítják. Ezt a WHO ukrajnai irodájának vezetője, dr. Jarno Habicht nyilatkozta az Interfax-Ukraine ügynökségnek.
„Ukrajnába szárazföldi úton importálunk Lengyelországból és más szomszédos európai országokból. Ami azokat a gyógyszereket illeti, amelyeket az Egészségügyi Világszervezet humanitárius segélyként biztosít Ukrajnában, azokat a legtöbb esetben helyi gyártóktól vásároljuk. Ezenkívül a WHO ukrajnai tartalékkészletekkel is rendelkezik a vészhelyzetekre való reagáláshoz” – jegyezte meg Habicht.
Jelenleg a közel-keleti háború legnagyobb hatása a gyógyszerek ellátásában figyelhető meg, amelyek végső célállomásai a régió országai.
„Egy másik probléma, hogy az Indiában és Kínában gyártott gyógyszerek jelentős része általában többek között a Közel-Keleten áthaladó járatokkal érkezik Európába, de az átirányítás lehetséges. Ugyanakkor a logisztika teljes átalakítása időbe telik” – magyarázta.
Ugyanakkor „középtávon a piacok jelentősen magasabb logisztikai költségekkel szembesülhetnek az útvonal-átirányítás és az emelkedő üzemanyagköltségek miatt, ami a gyógyszerek árának emelkedéséhez vezethet.”
„Bizonyos átmeneti ellátási zavarok is lehetségesek, de valószínűleg rövid távúak lesznek, és megoldódnak, amint alternatív logisztikai útvonalak állnak rendelkezésre” – tette hozzá Habicht.
Humanoid robot soldiers Phantom MK-1 that Ukraine received for testing their effectiveness on the front line. This can’t be good. pic.twitter.com/cqteomDsCK
A San Francisco–based robotics startup, Foundation, is in discussions with the U.S. Department of Defense, aiming for its humanoid robot, Phantom MK1, to assist or even replace soldiers in dangerous missions. The company has… pic.twitter.com/sOieeCrhXm
China's robot war dog is here—equipped with a stabilized turret and a QJB-201 belt-fed machine gun!
This is just the beginning. Future versions will have a fully articulated spine for better agility and larger frames for added armor! pic.twitter.com/ih9tuuXM0w
A WHO riasztást adott ki a gyógyszerrezisztens baktériumfertőzések drámai növekedése miatt, amely veszélyezteti az életmentő kezelések hatékonyságát és halálos kimenetelűvé tehet akár kisebb sérüléseket vagy gyakori fertőzéseket is – jelentette a CBS News.
Az ENSZ egészségügyi szervezete szerint 2023-ban a laboratóriumban igazolt bakteriális fertőzések hatoda mutatott ellenállást az antibiotikumos kezelésekkel szemben.
Ezek a megállapítások mélyen aggasztóak – nyilatkozta Yvan J-F. Hutin, a WHO antimikrobiális rezisztencia osztályának vezetője.
A baktériumok régóta fejlesztenek ki ellenállást a leküzdésükre tervezett gyógyszerekkel szemben, ami sok gyógyszert hatástalanná tesz. Ezt a folyamatot felgyorsította az antibiotikumok tömeges használata az emberek, állatok kezelésében és az élelmiszeriparban. A WHO jelentése szerint az antimikrobiális rezisztens (AMR) szuperbaktériumok közvetlenül több mint egymillió halálesetet okoznak, és közel ötmillióhoz járulnak hozzá évente. A 2023-ig tartó öt évben az antibiotikum-rezisztencia a megfigyelt antibiotikumok több mint 40 százalékánál növekedett, átlagosan évi 5-15 százalékkal.
A húgyúti fertőzések esetében a gyakran használt antibiotikumokkal szembeni rezisztencia globálisan jellemzően meghaladta a 30 százalékot. A jelentés nyolc gyakori kórokozó baktériumot vizsgált, köztük az E. colit és a K. pneumoniae-t, amelyek súlyos vérárami fertőzéseket okozhatnak. A WHO figyelmeztetett, hogy az E. coli fertőzések több mint 40 százaléka és a K. pneumoniae fertőzések 55 százaléka világszerte ellenálló a harmadik generációs cefalosporinokkal szemben, amelyek ezeknek a fertőzéseknek az elsődleges kezelési módjai.
Az antimikrobiális rezisztencia megelőzi a modern orvostudomány fejlődését, veszélyeztetve a családok egészségét világszerte – figyelmeztetett Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, a WHO főigazgatója.
Az Egyesült Államokban a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szerint a gyógyszerrezisztens „rémálom baktériumok” okozta fertőzések aránya közel 70 százalékkal nőtt 2019 és 2023 között.
A WHO üdvözölte a megfigyelés javulását, de figyelmeztetett, hogy az országok 48 százaléka még mindig nem jelent AMR-adatokat. A rendelkezésre álló adatok alapján a legtöbb rezisztencia a gyengébb egészségügyi rendszerekkel és kevesebb megfigyeléssel rendelkező helyeken található. A legmagasabb rezisztenciát a délkelet-ázsiai és a kelet-mediterrán régiókban találták, ahol a jelentett fertőzések harmada rezisztens volt. Az afrikai régióban a fertőzések ötöde volt rezisztens. A WHO figyelmeztetett, hogy nincs elegendő új teszt és kezelés fejlesztés alatt a gyógyszerrezisztens baktériumok terjedésének kezelésére.
Számos országban és régióban gyakorlatilag vakon repülünk, ahol elégtelenek az antimikrobiális rezisztencia megfigyelési rendszerei. Az antibiotikumok növekvő használata, a növekvő rezisztencia és a fejlesztési folyamat csökkenése nagyon veszélyes kombináció – figyelmeztetett Hutin.
