A kolera továbbra is gyorsan terjed világszerte. Augusztus 22-ig több mint 342 000 beteget és 2 400 halálesetet regisztráltak a különböző régiókban. Ezt bizonyítják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai.
Tavaly 71 százalékkal nőtt a kolerában elhunytak száma 2022-hez képest, akkor több mint 4 ezren haltak meg.
A könnyen megelőzhető és könnyen gyógyítható betegség életeket követel, főként azokban az országokban, ahol nincs hozzáférés tiszta vízhez és alapvető higiéniai feltételekhez.
A kolera fő epicentruma jelenleg Afrikában vannak. Például a Kongói Demokratikus Köztársaságban és Szomáliában a betegek száma 125%-kal nőtt.
Ezenkívül járványkitöréseket regisztráltak Afganisztánban, Malawiban, Etiópiában és Haitin. A helyzet különösen nehéz ott, ahol háború vagy természeti katasztrófák miatt az emberek rossz körülmények között kénytelenek élni anélkül, hogy megfelelő gyógyszerhez jutnának.
A kolera akut hasmenéses fertőzés. Leggyakrabban a szennyezett élelmiszer és víz fogyasztása okozza, így a probléma leküzdésének kulcsa a tiszta vízhez való hozzáférés és a megfelelő higiénia.
A WHO továbbra is együttműködik az országokkal, segíti őket egészségügyi ellátórendszerük fejlesztésében, gyógyszereket és oltóanyagokat szállít, de a szervezetnek további 50 millió dollárra van szüksége 2024-ben a betegség elleni hatékony küzdelemhez.
A WHO szakértője kedden kijelentette, hogy a nemzetközi közösség évtizedek óta tartó hanyagsága eredményezte, hogy Afrikában megjelent a majomhimlő egy új, a korábbiaknál könnyebben terjedő variánsa olyan országokban, amelyeknek nagyon kevés erőforrásuk van a vírus megfékezésére.
A majomhimlő éveken keresztül szinte észrevétlenül terjedt Nigériában és máshol, mígnem 2022-ben több mint 70 országban robbant ki a globális szintűnek minősített járvány – fogalmazott Dimie Ogoina, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértője virtuális sajtótájékoztatóján.
A szakértő kifejtette, a jelenlegi helyzet Afrikában már nem ugyanaz, mint 2022-ben. Napjainkban a majomhimlő Afrikában szexuális úton terjed, valamint gyerekek közötti szoros kontaktussal, illetve várandós nők körében is. A legtöbb, 50 év feletti ember jó eséllyel be van oltva himlő ellen, és ez ad némi védelmet a majomhimlő ellen is, viszont Afrika többnyire fiatal népességére ez már nem jellemző.
A majomhimlő a fekete himlőt okozó vírusok családjába tartozik, de enyhébb tüneteket okoz, általában lázzal és izomfájdalommal jár, súlyosabb esetekben felhólyagzik a betegek bőre az arcon, a kezeken, a mellkason és a nemi szervek környékén.
A WHO augusztus közepén nemzetközi szintű egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett a majomhimlő új variánsának afrikai terjedése miatt.
Az Afrikai Betegségmegelőző Központ (ACDC) adatai szerint a kontinensen több mint 22 800 ember fertőződött meg, és 622 halálesetet jegyeztek fel. Az elmúlt héten az új fertőzések száma 200 százalékos emelkedést mutatott.
Korlátozott számú oltóanyag
A fertőzések és a halálozások többségét a Kongói Demokratikus Köztársaságból jelentették, ahol nagyrészt 15 év alatti gyerekeket betegít meg a majomhimlő. A szakértők szerint Kongóban és más országokban is kevés diagnosztikai eszköz áll rendelkezésre, ami megnehezíti, hogy ellenőrzés alá tudják vonni a vírus terjedését. A gyorsabban terjedő új variánst eddig Kongón kívül négy másik afrikai országban, illetve Svédországban mutatták ki.
Dimie Ogoina elmondta: sajnálatos, hogy bár a majomhimlő már 54 éve jelen van, a nemzetközi közösség csak most kezd gondolkodni azon, hogyan tudnák gyógyítani a betegeket. Szakértők szerint az ebolajárványok megfékezésére kidolgozott stratégiák esetleg ebben az esetben is hasznosak lehetnek, mert várhatóan a majomhimlő esetében is csak korlátozott számú oltóanyagra számíthatnak a hatóságok. Becslések szerint Afrikának mintegy 10 millió dózis vakcinára lenne szüksége, de várhatóan csak nagyjából 500 ezer fog eljutni hozzájuk, és bizonytalan, hogy egyáltalán mikor.
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón azt mondta a majomhimlővel kapcsolatban, hogy a kormánynak van képviselete a WHO-nál, és a tisztiorvosi szolgálat is figyelemmel kíséri a helyzetet. Egyelőre nem kellett beavatkozni a majomhimlő terjedése miatt, amely már Svédországban is megjelent. Az unió egyébként egyelőre nem hozott még olyan intézkedést, hogy bevezessenek-e utazási korlátozást az Afrikából érkezőkre, ami a járvány gócpontja. Rusvai Miklós víruskutató szerint a majomhimlő mindig is jelen lesz, nem tudják teljesen kiirtani.
Az Egészségügyi Világszervezet frissítette azon kórokozók listáját, amelyek a legnagyobb veszélyt jelentik az emberiségre. A több mint 30 vírust, gombát és baktériumot tartalmazó listán szerepel az influenza A, a dengue-láz és a majomhimlő. Ez félelmet kelt egy esetleges újabb járvány kialakulását illetően.
A kórokozókat a globális egészségre gyakorolt potenciális veszélyük alapján választották ki, olyan kritériumok figyelembevételével, mint a magas fertőzőképesség, virulencia, valamint a vakcinákhoz és kezelésekhez való korlátozott hozzáférés. Ezt a listát a jövőben várhatóan frissíteni fogják, hogy tükrözze a globális változásokat, például az éghajlatváltozást, az urbanizációt és a nemzetközi utazásokat.
Bár ezek közül a kórokozók közül sok csak bizonyos területeken található, megvan a veszélye a globális terjedésnek. A lista segítséget nyújt a kezelési módszerek, oltások és diagnosztika fejlesztésében.
A 2022-es járvány után a majomhimlő vírus felkerült a listára, míg a himlő a potenciális biológiai fegyverként való felhasználása miatt maradt a listán. A listán szerepelnek az influenza A vírusai is, például a H5 altípus, amely szarvasmarháknál okozott járványt az Egyesült Államokban.
Az új baktériumok között vannak olyan törzsek, amelyek kolerát, pestist, vérhasat, hasmenést és tüdőgyulladást okoznak. Két olyan vírus is felkerült a listára, amelyek rágcsálókról emberre terjednek, mivel az éghajlatváltozással és az urbanizációval összefüggő megnövekedett átviteli kockázat.
A denevérek által terjesztett Nipah-vírus a magas mortalitási arány és az állatokról való könnyű átvitel miatt maradt a listán.
A világszerte jelentősen, csaknem megduplázódott kanyarós megbetegedések száma aggodalomra ad okot, és az Egészségügyi Világszervezet figyelmeztetése szerint több ország, köztük az Egyesült Királyság is elveszítheti „kanyarómentes” státuszát a szeptemberi felülvizsgálatkor, ami a védőoltások terén mutatkozó hiányosságokra és a betegség terjedésének növekedésére hívja fel a figyelmet – számolt be az Index.
A globális egészségügyi közösséget aggasztja a kanyarós megbetegedések számának jelentős növekedése, amely egy év alatt világszerte majdnem kétszeresére emelkedett.
Ez a tendencia különösen az Egyesült Királyságban vált érzékelhetővé, ahol a betegség terjedése potenciális vészhelyzetet idéz elő, és veszélyezteti az ország „kanyarómentes” státuszát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által szeptemberben esedékes felülvizsgálat során.
A WHO előrejelzése szerint 2024-ben a kanyarós esetek száma legalább olyan magas lesz, mint 2023-ban. Dr. Patrick O’Connor, a WHO munkatársa, az Európai Klinikai Mikrobiológiai és Infektológiai Társaság (ESCMID) barcelonai kongresszusán hangsúlyozta, hogy néhány ország elveszítheti „eliminációs státuszát”. O’Connor kiemelte a kanyaróvírus rendkívüli fertőzőképességét és az immunizációs lefedettség hiányosságait mint potenciális járványkitörési kockázatokat.
Az Egyesült Királyságban 1968 óta elérhető a kanyaró elleni védőoltás, amely hosszú ideig sikeresen visszaszorította a betegséget. Az oltások arányának csökkenése azonban aggodalomra ad okot. A WHO 2017-ben még „kanyarómentesnek” nyilvánította az országot, de ez a státusz 2019-ben elveszett az esetszámok növekedése miatt. Bár a Covid-19 terjedését célzó intézkedések ideiglenesen megtörték a kanyaró terjedését is, Anglia most újra vészhelyzetbe került: csaknem 900 esetet regisztráltak idén, ami jelentős növekedést jelent a tavaly regisztrált 368 esethez képest.
Globálisan 2023-ban több mint 321 ezer megbetegedést jegyeztek fel, ami 88%-os emelkedést jelent az előző évhez képest. A betegség leginkább alacsony és alsó-közepes jövedelmű országokban fordul elő, legmagasabb arányban Azerbajdzsánban, Kirgizisztánban és Jemenben.
Aggodalmát fejezte ki az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a H5N1 típusú madárinfluenza új variánsai okozta egyre növekvő fertőzésszám, valamint az emberről emberre terjedő fertőzés lehetősége miatt.
Genfi sajtótájékoztatóján Jeremy Farrar, a szervezet egyik vezető munkatársa elmondta, az új variánsok terjedése továbbra is komoly aggodalomra ad okot. Mint mondta, félő, hogy a vírus, mely eddig csak állatról emberre terjedt – és így is magas halálozási aránnyal bírt –, a mutálódás következtében akár emberről emberre is terjedhet.
Tavaly január elejétől 2024 áprilisáig a WHO összesen 889 H5N1-ben megbetegedett embert regisztrált 23 országból – adta hírül az MTI.
Összesen 463-an haltak bele az egyébként 52 százalékos halálozási aránnyal bíró fertőzésbe.
Farrar aláhúzta: a fertőzött állatok megfigyelés alá helyezésénél még fontosabb felderíteni az eddig nem regisztrált eseteket.
A legújabb megbetegedésekkel kapcsolatban az Egyesült Államokban madárinfluenzával diagnosztizált tehenek esetét említette. Április kezdete óta az amerikai hatóságok egy emberről adtak hírt, aki megfertőződött a vírussal. A tájékoztatás szerint a férfit – akinek csupán a szeme vörösödött be – karanténba helyezték és antivirális gyógyszerrel kezelik.
Idén Kambodzsában egy kilencéves kisfiú halt meg H5N1-ben, tavaly pedig ugyanott három halálesetet regisztráltak.
A halálos kimenetelű emberi madárinfluenza-fertőzés egészen 1997-ig ismeretlen volt, a H5N1-vírus először ekkor ütötte fel a fejét Hongkongban, több ember életét követelve. A szárnyasokra azonban rendkívül veszélyes madárinfluenzában már több száz millió csirke és kacsa pusztult el, amióta a betegség 2003-ban pusztító útjára indult, és Ázsia-szerte megtizedelte a baromfiállományt. Az emberek körében a betegség Vietnámban és Thaiföldön szedte a legtöbb halálos áldozatot.
Várhatóan figyelmeztetést ad ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a Johnson and Johnson (J&J) cég egyik köhögéscsillapító szirupja miatt, mert a készítmény nigériai készleteiben mérgező vegyületeket találtak – közölte pénteken az ENSZ-ügynökség. A köhögés, szénanátha és más allergiás reakciók kezelésére gyermekek számára készített, Benylin nevű szirupos orvosság vizsgált mintáiban a múlt héten elfogadhatatlan mennyiségű dietilénglikolt mutattak ki, ezért a nigériai egészségügyi hatóságok azonnal visszahívták a terméket.
A mérgező anyagot – a hasonló összetételű etilénglikol mellett – 2022 óta több mint 300 gyermek halálával hozták összefüggésbe Kamerunban, Gambiában, Indonéziában és Üzbegisztánban.
A nigériai hatóság lépése óta eltelt egy héten öt másik afrikai ország – Kenya, Ruanda, Tanzánia, Zimbabwe és a Dél-afrikai Köztársaság – szintén levetette a gyógyszert a polcokról.
A visszahívott készletet a gyártó dél-afrikai üzemében állították elő 2021 májusában, de mivel a márka jelenleg a J&J-ből tavaly kivált Kenvue tulajdonában van, az óriásvállalat az új céghez irányította a szennyezéssel kapcsolatos megkereséseket.
Pénteki közleményében a Kenvue azt állította, hogy mintavételt eszközölt az inkriminált nigériai tételen, ám abban a vizsgálat nem mutatott ki sem dietilén-, sem etilénglikol-szennyezést.
Világszerte minden hatodik gyermek válik internetes zaklatás áldozatává az ENSZ Egészségügyi Világszervezetével együttműködésben zajló, az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour of School Aged Children – HBSC) című nemzetközi kutatás szerdán közzétett eredményei szerint.
A Koppenhágában bemutatott, a 2018-tól 2022-ig tartó időszakot vizsgáló jelentés szerint a kibertérben felbukkanó erőszak jelentősen megnőtt a legutóbbi, 2018-ban elkészített felmérés óta.
A legfrissebb adatok szerint a diákok 15 százaléka élt már át internetes zaklatást. A fiúk között ez az arány a 2018-ban közzétett jelentés 12 százalékáról 15 százalékra, a lányok között 13 százalékról 16 százalékra nőtt.
Emellett a 11 és 15 év közöttiek körében minden nyolc közül átlagosan körülbelül egy azt mondta, hogy már zaklatott másokat a kibertérben. Míg az előző jelentésben a fiúk 11 százaléka válaszolta, hogy már követtek el ilyen jellegű zaklatást, a mostani jelentésben ez az arány már 14 százalék, lányok esetében pedig hét százalékról kilencre nőtt az arány.
Minden tizedik fiatal már volt érintett fizikai erőszakban; e tekintetben a nemek között jelentősebb volt az eltérés: fiúk 14 százaléka, a lányok hat százaléka.
Az összeállítók több mint 279 ezer fiatal megkérdezésével tanulmányozták a gyerekek és a fiatal felnőttek körében megjelenő zaklatás és erőszak jellegét is.
A HBSC tanulmányához 11-15 éveseket kérdeznek meg négyévente. A legfrissebb felmérést – melyet 2021-ben és 2022-ben készítettek – európai, közép-ázsiai és kanadai diákokkal készítették, összesen 44 országból.
A jelentésben rámutattak arra, hogy a koronavírus-járvány nyomán változás állt be a fiatalok viselkedésében, s a pandémia idején gyakoribbá vált az erőszak is a köreikben, „miután a világuk egyre inkább virtuálissá vált”.
A legnagyobb mértékű erőszakos magatartást Bulgáriában, Litvániában, Lengyelországban és Moldovában mérték, mégpedig a fiúk között, a legalacsonyabb pedig Spanyolországban volt – derült ki a jelentésből.
„Figyelmeztető ez a jelentés mindannyiunk számára, hogy szembeszálljunk a zaklatással és az erőszakkal, történjen bárhol és bármikor” – szögezte le Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója, kiemelve, hogy mivel a fiatalok naponta akár hat órát is a kibertérben tölthetnek, a zaklatás és az erőszak arányaiban beálló legapróbb változások is súlyos nyomot hagyhatnak több ezer gyerek fizikai és mentális egészségén.
Aláhúzta: mindent meg kell tenni a gyerekek védelmére, online és offline felületeken egyaránt.
[type] => post [excerpt] => Világszerte minden hatodik gyermek válik internetes zaklatás áldozatává az ENSZ Egészségügyi Világszervezetével együttműködésben zajló, az Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása (Health Behaviour of School Aged Children – HBSC) című nemzetközi ... [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1711620600 [modified] => 1711594904 ) [title] => A WHO szerint minden hatodik gyermek válik zaklatás áldozatává a kibertérben világszerte [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=182572&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 182572 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 182574 [image] => Array ( [id] => 182574 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/gyermekbantalmazas.jpg [original_lng] => 151110 [original_w] => 2560 [original_h] => 1440 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/gyermekbantalmazas-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/gyermekbantalmazas-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/gyermekbantalmazas-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/gyermekbantalmazas-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/gyermekbantalmazas-1536x864.jpg [width] => 1536 [height] => 864 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/gyermekbantalmazas-2048x1152.jpg [width] => 2048 [height] => 1152 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/gyermekbantalmazas.jpg [width] => 2560 [height] => 1440 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1711587705:12 [_thumbnail_id] => 182574 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 732 [translation_required_done] => 1 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 49 [2] => 592 [3] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Hírek [2] => Társadalom [3] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 19957 [1] => 831924 [2] => 802 ) [tags_name] => Array ( [0] => Egészségügyi Világszervezet (WHO) [1] => gyerekek zaklatása [2] => kibertámadás ) ) [7] => Array ( [id] => 178996 [content] =>
Az AFP közlése szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kedden riadalmának adott hangot a kanyaró látványosan megugrott terjedése miatt: a friss jelentés szerint tavaly világszerte több mint 306 ezer megbetegedést jelentettek, ami 79 százalékos növekedést jelent a 2022-ben jegyzett adatokhoz képest.
Natasha Crowcroft, a WHO kanyaróval és rubeolával foglalkozó technikai tanácsadója a jelentés kapcsán kiemelte, „rendkívül aggasztónak” találja e tendenciát, hangsúlyozva, hogy a kanyarós eseteket jellemzően „drámaian ritkán” jelentik, és a valós szám minden bizonnyal jóval magasabb.
A pontosabb számadatok érdekében az ENSZ egészségügyi szervezete minden évben modellezi a számokat: legutóbbi becslése szerint 2022-ben 9,2 millió megbetegedés és 136 216 kanyarós haláleset történt. Noha a tavalyi évre vonatkozóan még nem készült ilyen modellezés, Crowcroft rámutatott, 2022-ben már 43 százalékkal megugrott a halálozások száma az előző évhez képest.
Genfben újságíróknak nyilatkozva leszögezte, tekintettel a megbetegedések számának felfutására, „2023-ban is a halálesetek számának növekedésére számítunk”, hangsúlyozva, hogy „az idei év nagyon nagy kihívás lesz”. Végezetül figyelmeztetett, jelenleg úgy vélik, hogy a világ országainak több mint felében az év végére magas lesz a kanyarójárvány kitörésének kockázata.
Több mint 35 millióra emelkedhet az új rákos megbetegedések száma 2050-re a Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint. Mivel a szervezet 2022-ben 20 millió új rákos megbetegedést prognosztizált, a mostani 35 millió ehhez képest 77 százalékos növekedést jelent.
Az Egészségügyi Világszervezet Nemzetközi Rákkutatási Ügynöksége (IARC) csütörtökön kiadott közleménye szerint az új esetek számának ugrásszerű növekedése mögött a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás és a légszennyezés áll.
Mivel a WHO2022-ben 20 millió új rákos megbetegedést prognosztizált, a mostani 35 millió ehhez képest 77 százalékos növekedést jelent.
Mindez „egyaránt tükrözi a népesség elöregedését és növekedését, valamint az emberek kockázati tényezőknek való kitettségének változásait” – idézi a WHO közleményét a The Straits Times.
„A dohányzás, az alkohol és az elhízás kulcsfontosságú tényezők a rákos megbetegedések növekvő gyakorisága mögött, a környezeti kockázati tényezők közül pedig továbbra is a légszennyezés a legfontosabb tényező” – áll a dokumentumban.
A WHO azt is megjegyzi, hogy a legnagyobb növekedés a legfejlettebb országokban várható, 4,8 millió új megbetegedéssel. Százalékos arányban kifejezve azonban az ENSZ által használt humán fejlettségi index (HDI) szerinti legkevésbé fejlett országokban lesz a legnagyobb arányú – 142 százalékos – a növekedés.
A közepes tartományba tartozó országok esetében 2050-re közel a duplájára nő – 99 százalékos növekedéssel – a megbetegedések száma a WHO előrejelzése szerint.
A WHO sürgeti az országokat, hogy folytassák a dohányzásellenőrzési politikák végrehajtását és küzdjenek a dohányipar beavatkozása ellen.
Világszerte csökken a dohányfogyasztás, annak ellenére, hogy a dohányipar arra törekszik, hogy növelje a dohányzók számát. Ez áll a WHO jelentésében.
Az Egészségügyi Világszervezet becslése szerint ma 1,25 milliárd felnőtt dohányfogyasztó van a világon.
„A 2022-es trendek a dohányfogyasztás csökkenését mutatják világszerte. Világszerte minden ötödik felnőtt dohányzik” – áll a jelentésben.
A dokumentum szerint 150 ország sikeresen csökkenti a dohányfogyasztást. Brazília például 35%-os csökkenést ért el 2010 óta, míg Hollandia a 30%-os küszöbön áll.
