Ukrajnában katasztrofálisan csökken a természettudományi és mérnöki szakterületek iránti érdeklődés, annak ellenére, hogy kritikus fontosságúak a védelmi ágazat és az ország háború utáni újjáépítése szempontjából a harcok befejezése után – jelentette ki szombaton Tetyana Kahanovszka, a harkivi Karazin Nemzeti Egyetem rektora az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Kahanovszkaja elmondta, egy klasszikus egyetem számára ma stratégiailag fontos, hogy fokozza a fiatalok érdeklődését a természettudományok és a mérnöki tudományok iránt, mert ez az ország jövőbeli stabilitásának kérdése. A matematika, a természettudományok, valamint a kapcsolódó mérnöki és informatikai területek képezik Ukrajna technológiai fejlődésének, védelmi képességének, környezeti biztonságának és helyreállításának az alapját. Ennek fényében az egyetem vezetője arra törekszik, hogy több hallgatót láthasson az oktatás területén, elsősorban a középfokú és a szakképzésben – tette hozzá.
Ugyanakkor a rektor példát hozott fel a pozitív dinamikára bizonyos hiányterületeken, bár az összesített számok továbbra is alacsonyak. „A Fizikai és Technológiai Intézet igazgatója nemrégiben arról számolt be, hogy idén megdupláztuk a magfizikára beiratkozott hallgatók számát. Abszolút számokban ez mindössze 20 fő, de a jelenlegi körülmények között hihetetlen eredmény. A mutatók lehetnének jobbak is, de itt egy globális problémával állunk szemben, amelyről folyamatosan beszélek: Ukrajnában katasztrofálisan csökken a természettudományi és mérnöki szakok iránti igény” – állította.
Kahanovszka hangsúlyozta, hogy ezek a területek létfontosságúak az állam számára, és összehasonlította a jelenlegi mutatókat a korábbi évekkel. „Összehasonlításképpen: míg tíz évvel ezelőtt 80-an iratkoztak be a kémia karra, addig tavaly már csak 14-en. Mindegyiküket név szerint ismerjük, szó szerint egyesével gyűjtöttük össze ezeket a jelentkezőket. A fizikában hasonló a helyzet. A biológiában egy kicsit jobb, mert a biotechnológia és a biomérnöki tudományok most egyre népszerűbbek. De összességében a természettudományok nehéz időket élnek” – mutatott rá.
A műszaki szakterületek kilátásairól szólva a rektor kifejtette, hogy ezek stratégiai értékkel bírnak Ukrajna számára mind a háború alatt, mind annak befejezése után. Háború idején az ilyen szakemberek biztosítják a digitális rendszerek és a kommunikáció működését, valamint technológiai megoldásokat hoznak létre a biztonság érdekében. Ezenkívül az olyan interdiszciplináris területek, mint a robotika, a geoinformatika és a földtudományok, már a védelem, az orvostudomány és a területi irányítás eszközeivé váltak.
Kahanovszka meg van győződve arról, hogy a háború utáni időszakban a mérnökök szerepe csak növekedni fog az infrastruktúra, az energetika és a digitális rendszerek nagyszabású rekonstrukciójának szükségessége miatt. Ezért az egyetemeknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a műszaki területek ne legyenek „nehezek” a fiatalok számára, hanem rangosak és modernek – mutatott rá a rektor.
