Az ukrán hadifoglyokkal való bánásmódért felelős koordinációs központ pénteken bejelentette, hogy további 757 elesett ukrán katona holttestét szállították vissza Ukrajnába – számolt be az Új Szó.
Az ukrán katonai hírszerzés honlapján kiadott közleményében azt írta, hogy az orosz erők erőszakkal mozgósítják a férfiakat az ideiglenesen megszállt területeken, beleértve még iskolai oktatásban részt vevő fiatalokat is. Andrij Csernyak, a hírszerzés szóvivője – akit a közleményben idéztek – kijelentette, hogy az oroszok nagy erőket fordítanak a katonai nyilvántartások frissítésére. Hangsúlyozta, hogy „Oroszország nagy mozgósítási erőforrással rendelkezik, de a megszállók az ideiglenesen megszállt ukrán területekről viszik a háborúba az embereket, hogy ott népirtást kövessenek el”. Csernyak azt is kijelentette, hogy az oroszok olyan embereket küldenek harcba, akik nem részesültek katonai kiképzésben.
A Donyeck megyei Pokrovszknál szolgálatot teljesítő 25. ukrán különálló légideszant dandár arról számolt be a Facebookon, hogy katonái hangszóróval felszerelt drónokkal folytattak több napon át műveletet a térségben az ellenséges katonák morális és pszichológiai kimerítése érdekében. Ennek eredményeként kilenc orosz katona adta meg magát önként.
Az ukrán energetikai minisztérium a közösségi oldalain nyilvánosságra hozott közleményében tudatta, hogy a csernobili atomerőmű 4-es reaktorának szarkofágja elleni pénteki orosz dróncsapás miatt Ukrajna felszólítja a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), hogy sürgősen fokozza erőfeszítéseit a nukleáris létesítmények elleni ellenséges csapások megakadályozására.
A tárca emellett tájékoztatta a NAÜ-t a csernobili atomerőmű szarkofágja elleni orosz támadás minden körülményéről. A közlemény szerint az orosz csapásmérő drón találata következtében a reaktor fölötti védőpajzs jelentős károkat szenvedett. A mentőszolgálatok a helyszínen dolgoznak. A háttérsugárzás szintje eddig nem változott, és a mérések folyamatosan zajlanak – írta a minisztérium. „A helyzet súlyosságára tekintettel Ukrajna ismételten hangsúlyozza, hogy a kiemelt jelentőségű energetikai infrastruktúra, különösen a nukleáris létesítmények elleni orosz támadások teljességgel elfogadhatatlanok. Az atomerőművek védelmi, üzembiztonsági berendezéseinek, valamint áramellátó rendszerei épségének bármilyen módon történő megsértése súlyos következményekkel járhat nemcsak Ukrajnára, hanem az egész térségre nézve” – figyelmeztetett a minisztérium.
Az ukrán vezérkar pénteki összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége meghaladta a 855 ezret, az ukrán erők csütörtökön megsemmisítettek 17 orosz harckocsit, 81 tüzérségi és három légvédelmi rendszert, valamint 152 drónt és egyéb haditechnikai eszközöket.
Ukrajna hazaszállította 503 elesett védelmező holttestét – jelentette a Foglyokkal való bánásmódért felelős Koordinációs Stáb.
A hazaszállított védelmezők közül:
403 katonát a donbászi irányból;
12 katonát a luhanszki irányból;
57 katonát a zaporizzsjai irányból;
31 holttestet az orosz területen lévő hullaházakból szállítottak.
Az elesett védelmezők holttesteit a Foglyokkal való bánásmódért felelős Koordinációs Stáb, a Központi Civil-Militer Különleges Együttműködési Igazgatóság, az SZBU, az Ukrán Belügyminisztérium, az ombudsman, a DSZNSZ és más szervezetek közös munkájának eredményeként sikerült visszaszerezni, az Nemzetközi Vöröskereszt segítségével.
Az orosz hadsereg 502 ukrán katona, többségében a keleti fronton elesettek holttestét adta át Ukrajnának, hazaszállításukat pedig az ukrán kormány felügyelete mellett befejezték – közölte pénteken a kormány hadifoglyok ügyeivel foglalkozó központja.
Hozzátették, hogy a halottak közül 397 katona a jelenleg folyó harcokban leginkább érintett Donyeck megyében esett el, ahol az orosz hadsereg egyre nagyobb területet von ellenőrzése alá. A közlemény szerint a holttestek azonosítása a lehető legrövidebb időn belül elkezdődik.
A hírt Babják Zoltán polgármester közölte hivatalos Facebook-oldalán.
„Sajnálatos, de a háború minden kistérséget egyaránt sújtott. Városunk temetőjében helyeztük örök nyugalomra katonáinkat, akik a Szülőföldért vívott harcban vesztették életüket. A városi tanács vállalta, hogy méltó helyet teremt az elhunyt védők számára, s ebben az irányban meg is kezdtük a Hősök sétánya projekt megvalósítását, melynek célja, hogy egy olyan teret hozzunk létre, ahol mindenki leróhatja tiszteletét katonáink előtt.
Az elmúlt hétvégén megtekintettem az elvégzett munkálatokat és megbeszélést tartottam a kivitelezőkkel a következő lépésekről. Lebontottuk a területen az omladozó épületet, a városi tanács építészeti részlegének szakemberei pedig hamarosan javaslatokkal állnak elő a terület felhasználása kapcsán” – olvasható a bejegyzésben.
Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a törvényt, amely visszaállítja a mozgósítás halasztását a fronton elesettek vagy eltűntek édes- és féltestvérei esetében, korábban ezt a normát kivették a mozgósítási törvényből – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a 11391. számú törvényre hivatkozva.
A jelentés szerint a törvény visszaállítja a mozgósítás halasztását a hadiállapot idejére azon hadkötelesek esetében, akiknek a közeli hozzátartozójuk, közte édes- és féltestvérük a hadiállapot idején vesztették életüket vagy eltűntek.
Áprilisig a mozgósítási törvény 23. cikkelye kimondta, hogy „nem kötelezhető katonai szolgálatra az a hadköteles, akinek közeli hozzátartozója (férje, felesége, fia, lánya, apja, anyja, nagyapa, nagymama vagy édestestvére meghalt vagy eltűnt, miközben részt vett a harcokban.
A cikkely későbbi módosításaiból azonban eltávolították a féltestvér szót. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy ha egy nőnek két fia volt különböző férjektől, akkor mindkettőt mozgósítani lehetett. Ezentúl az állam garantálja, hogy két azonos helyzetben lévő testvér közül az egyiknek joga van a halasztáshoz.
Az áldozatok ilyen helyzetbe került családjai a törvény korábbi szövegének visszaállítását kérték a 23. cikkelyben az édes- és féltestvér mozgósítás alóli halasztásáról.
A Legfelső Tanács a törvényt augusztus 21-én fogadta el 310 képviselő támogatásával.
A Nemzeti Demokratikus Intézet felmérése szerint 2024 májusában az ukránok háromnegyede (77 %) számolt be arról, hogy a háború következtében elveszítette a barátait. Ugyanakkor a válaszadók 22 %-a számolt be arról, hogy elveszítette családtagját.
Augusztus 29-én Ungváron a Dicsőség dombján tisztelegtek az Ukrajna függetlenségéért, szuverenitásáért és területi integritásáért folytatott harcban elhunyt katonák emléke előtt. A rendezvény egyperces néma csenddel kezdődött. A régió és a város vezetői, katonák, egyházi személyek, az elesett katonák hozzátartozói és a lakosság virágokat helyezett el az emlékmű lábánál, majd a katonasíroknál is. Mihajlo Kocsis 2014 óta védi az országot. Most eljött, hogy lerója tiszteletét társai előtt. 2019 óta augusztus 29-e az elesett honvédek emléknapja Ukrajnában. Ez a dátum az orosz-ukrán háború egyik legtragikusabb, a teljes körű inváziót megelőző epizódjához, az ukrán katonák 2014-es kitöréséhez kapcsolódik a Donyeck megyében található Ilovajszk melletti katlanból. Ekkor az orosz hadvezetés megszegte a megállapodást: ukrán katonákat lőttek le, miközben oszlopokban vonultak át a kijelölt úgynevezett „zöld folyosón”. Útjuk napraforgóföldeken keresztül vezetett. Ezért a napraforgó lett az augusztus 29-i megemlékezés szimbóluma.
A hazaszállítási intézkedések eredményeként 254 elesett védő holttestét szállították vissza Ukrajnába.
Erről a Telegramon számolt be a hadifoglyokért felelős koordinációs parancsnokság.
A holttesteket Donyeckből, Zaporizzsjéből és Luhanszk megyéből szállították szülőföldjükre.
A holttestek hazaszállítása a Hadifogolykezelési Koordinációs Parancsnokság, az Ideiglenesen megszállt Területek Reintegrációs Minisztériuma, az Eltűnt Személyek Biztosa az Ukrán Biztonsági Szolgálat segítségével valósult meg.
Oroszország és Ukrajna elesett katonák holttesteit cseréltre ki pénteken – írja a The Kyiv Independent.
Az ügyben eljáró ukrán hatóság azt közölte, hogy 140 katona holttestét kapták vissza, akiknak nagy többsége (112 fő) a Donyecki területen harcolt. 20-an Luhanszkban, 5-en Szumiban, 2-en Zaporizzsjában, 1 fő pedig Herszonban esett el.
Az azonosítás után a védők holttestét átadjuk a családjuknak, hogy méltó módon eltemessék őket – tették hozzá a közleményben.
A The Kyiv Independent azt is megjegyezte, hogy a legutóbbi ilyen csere március 29-én volt, és akkor 121 katona holtteste került vissza az ukrán félhez. Az ukrán elnök februárban azt mondta, hogy 31 ezer katonájuk halt meg a háborúban, de a valós szám sokak szerint ennél jóval magasabb lehet.
A repatriálási intézkedések eredményeként 121 elesett katona holtteste került vissza Ukrajnába.
Az Ukrán Fegyveres Erők a hazaszállított holttesteket és maradványokat a kijelölt állami intézményekbe szállítják. A bűnüldöző szervek képviselői és törvényszéki szakértők fogják azonosítani az áldozatokat.
Az azonosítás után az ukrán védők testét átadják a családjuknak, hogy méltó temetésben részesülhessenek – írta az Ukrajinszka Pravda.
A kormány pénzügyi támogatást állapított meg az elesett ukrán védők gyermekei számára 6100 hrivnya összegben – közölte kedden Tarasz Melnicsuk, a kormány parlamenti megbízottja a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormány határozata értelmében célzott támogatást állapítottak meg azoknak a gyermekeknek, akik Ukrajna elesett védőjének családtagja státuszt kaptak, és akiknek a családfenntartója nem volt tagja a területi közösségek önkéntes alakulatainak, és elesett (eltűnt) az ország védelme során.
Az 1-15 éves gyermekek életkoruktól függően a következő pénzbeli támogatást kapják: egy gyermek után legalább 7800 hrivnyát, ha a családban két vagy több gyermek van, minden gyermek után legalább 6100 hrivnyát.
