Az előző évhez képest 0,8 évvel nőtt, ezzel 81,4 évre emelkedett az uniós tagországok állampolgárainak születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban, az adat meghaladja a koronavírus-járvány előtti szintet – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken közreadott jelentésében.
Az uniós hivatal közlése szerint a születéskor várható élettartam legmagasabb értékét az elmúlt két évtizedben ezt megelőzően 2019-ben érte el az EU-ban, amikor a születéskor várható élettartam 81,3 év volt, és 3,7 évvel több, mint 2002-ben. A koronavírus-járvány kitörését követően ez a mutató 2020-ban 80,4 évre, 2021-ben pedig 80,1 évre csökkent – emlékeztettek.
A jelentésből kiderült, hogy 2023-ban a születéskor várható élettartam – az előző évhez hasonlóan – a spanyol fővároshoz, Madridhoz tartozó régióban volt a legmagasabb, 86,1 év. A madridi régiót az olaszországi Trento régiója követte (85,1 év), majd a finnországi Aland (85,1 év), majd pedig a spanyolországi Navarra tartomány és az olaszországi Bolzano környéki régió (mindkettő 85 év).
Ezzel szemben a születéskor várható élettartam legalacsonyabb számait három bulgáriai régióban (73,9 év-75,2 év), valamint az észak-magyarországi régióban és a franciaországi Mayotte tengeren túli régióban (mindkettő 74,9 év) jegyezték fel.
Az Eurostat szerint a születéskor várható átlagos élettartam Magyarországon átlagosan 76,7 év volt, azaz 74,9 és 78,9 év között mozgott régiótól függően. A jelentés hét magyarországi régió és Budapapest lakosságának születéskor várható élettartamát sorolta fel. Ez az adat a nyugat-dunántúli régióban a 2022-es 76,9-ről 77,4-re emelkedett. A Pest vármegyei régióban a 2022-es 76,7-ről szintén 77,4-re emelkedett. A dél- és a közép-dunántúli régióban a születéskor várható átlagos élettartam egyaránt 76,7 évre emelkedett 2023-ban a megelőző évben feljegyzett 75,8-ről. A dél-alföldi régióban a 2022-es 75,5-ről 76,2-re nőtt. Az észak-alföldi régióban az előző éves 75-ről 75,7-re emelkedett. Az észak-magyarországi régióban a 2022-es 74,1-ről 74,7-re, míg Budapesten pedig az előző éves 78,1 helyett 78,8 év volt a lakosság születéskor várható élettartama.
Az EU-ban a nők születéskor várható átlagos élettartama 2023-ban – az előző éves 83,3 évről – 84 évre emelkedett, ami a koronavírus járvány előtti, 2019-es év adataival megegyező érték. A férfiak esetében ez az adat – az előző éves 77,9 évhez képest – 78,7 év volt 2023-ban, ami a 2019-es évhez képest +0,2 éves emelkedést jelent.
Amíg 2023-ban az uniós tagállamokban született nők születéskor várható élettartama 5,3 évvel volt magasabb, mint a férfiaké, az országok között eltérések voltak. A sort Lettország vezeti, ahol a nők várhatóan 10,1 évvel élnek tovább, mint a férfiak. Ezt Litvánia követi ahol ez a különbség 9 év, majd Észtország, ahol 8,8 év. A legkisebb különbség Hollandiában (3 év), majd Svédországban és Luxemburgban (3,3 év) volt.
Magyarországon a nők születéskor várható élettartama a 2022-ben feljegyezett 79,3 évről 79,9 évre emelkedett, a férfiaké a 2022-es 72,6 évről pedig 73,4 évre – derült ki az Eurostat jelentéséből.
Today, I held a meeting with almost everyone on our team who works on freeing prisoners and providing them with assistance. There were representatives from the Headquarters, the services involved in the exchanges, the Office team, and our people who were released from Russian… pic.twitter.com/qeTifLkU8L
— Volodymyr Zelenskyy / Володимир Зеленський (@ZelenskyyUa) July 28, 2025
Minden dél-koreai legalább egy évvel fiatalabb lett szerdától, amikortól az ázsiai ország áttért a hagyományos életkorszámításról a nemzetközileg elfogadottra.
A polgári törvénykönyv és a közigazgatási törvény 2023. június 28-án hatályba lépett módosításával az életkorral kapcsolatban eddig használatos hagyományos időszámítási rendszer helyét átvette a születési dátumon alapuló nemzetközileg elismert rendszer.
Korábban egy dél-koreai az általánosan elfogadott korszámítás alapján már a születése napján egyévesnek számított, és az új év első napján újabb évet adtak az életkorához.
Ugyanakkor már 1960 óta az orvosi és jogi dokumentumokban a kort a születési dátum alapján határozták meg, a nemzetközi szabályoknak megfelelően.
A dél-koreai parlament tavaly decemberben fogadta el a nemzetközi standardra való áttérésről szóló törvény, ami most lépett érvénybe.
Li Van Kju törvényhozási miniszter hétfőn hangsúlyozta, hogy az áttérés után várhatóan lényegesen kevesebb lesz a koszámítással kapcsolatos jogi ügyek és panaszok száma.
A kormány tavaly szeptemberi felmérése szerint a dél-koreaiak 86 százaléka mondta, hogy a nemzetközi szabvány szerint fogja számítani az életkorát, ha a törvény hatályba lép.
Dél-Koreában a sorkatonai szolgálat, az iskolai beiratkozás, valamint az alkoholfogyasztás és a dohányzás korhatárának kiszámítására is más szabály vonatkozik: e szerint a személy életkora a születésekor 0, de az azt követő január 1-jén már egyéves lesz. Az illetékesek szerint ezt a számítást egyelőre nem változtatják meg.
