A világjárvány során a távközlési hálózatok minden korábbinál fontosabb feladatot láttak el a társadalom és a gazdaság működésében, a következő években pedig abban játszhatnak kulcsszerepet, hogy az emberiség az újraindulás során csökkentse karbonlábnyomát – hívta fel a figyelmet az Ericsson elemzése.
2020-ban az átlagos fogyasztó naponta 2,5 órával több időt töltött a vezetékes és napi 1 órával többet a mobil szélessávú hálózatokon az Ericsson Mobility Report szerint. Mivel ezek a felhasználási módok nagy sávszélességet igényelnek, mindez nem lett volna lehetséges, ha a mobilszolgáltatók az elmúlt években nem fektetnek a 4G, illetve az 5G mobilhálózatok fejlesztésébe – mutatott rá a távközlési berendezéseket gyártó vállalat az elemzésében.
Kiemelik: az 5G technológia energiahatékonyabb a mobilhálózatok korábbi nemzedékeinél, ráadásul a mobil hálózatba kapcsolt intelligens eszközök közötti (IoT) kapcsolatok és az MI megoldások elősegítésével számos iparág zöldítéséhez járulhat hozzá.
Az 5G energiahatékonyabb bázisállomások kiépítését teszi lehetővé a korábbi mobiltechnológiáknál. Az Ericsson az elmúlt néhány hónapban a Telefónica mobilszolgáltatóval Brazíliában és Spanyolországban végzett tesztje szerint az 5G adategységenként 90 százalékkal kevesebb energiát fogyaszt a 4G-nél.
A svéd vállalat számításai szerint a teljes infokommunikációs szektor a globális karbonemissziónak alig 1,4 százalékáért felelős, de a más szektorokra – elsősorban a gyártásra, a mezőgazdaságra és a mobilitásra – gyakorolt hatása révén 15 százalékos kibocsátáscsökkentéshez járulhat hozzá 2030-ig.
Mivel az ipar az üvegházhatású gázok kibocsátásának 32 százalékát adja, globális szinten kézzelfogható megtakarítás érhető el okos megoldásokkal. A hálózatba kapcsolt szenzorok a mezőgazdasági termelésben is jelentős kibocsátáscsökkentést tesznek lehetővé, az okos öntözési rendszerek pedig 5 százalékkal kisebb vízfelhasználást eredményeznek – fejtik ki az elemzésben.
Közölték azt is, hogy az Ericsson a texasi üzemét már „okos gyárrá” alakította, és így a hálózatba kötött környezeti és fogyasztási szenzorok, illetve az intelligens távvezérlés révén 5 százalékkal tudta csökkenteni – a napelemek használata miatt eleve alacsonyabb – energiafogyasztását, és hasonló mértékben a hulladékmennyiségét is.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022
A nyugaton több helyről egyre inkább kiszorított Huawei mellett leginkább két európai gyártó, a Nokia és az Ericsson van versenyben a saját 5G-s hálózati megoldásaival. Természetesen minden vállalat igyekszik bizonyítani, hogy miért az ő eszközeiket kellene a szolgáltatóknak beépíteni a hálózatok fejlesztésekor, így esetenként még sebességrekordokat döntögetnek.
Most is egy ilyen esetről számolhatunk be, amikor is a Nokia berendezéseit használva az Elisa nevű finn mobilszolgáltató a Qualcomm által biztosított tesztelői eszközökön új rekordot ért el: igazi, ténylegesen működő 5G-s hálózaton 8 Gbps sávszélességet tudtak abszolválni.
A Nokia saját fejlesztésű 5G-s AirScale egységei egyébként 26 GHz-es frekvencián, mmWave tartományban sugároznak, az Elisa pedig a jövő év elejétől kapcsolja be az erre épülő hálózatot a fogyasztók számára.
Külön érdekesség, hogy jelenleg nem létezik olyan kereskedelmi forgalomban kapható eszköz (például okostelefon), ami képes lenne a 8 Gbps-es sebesség kiaknázására, így két készülékre kellett sugározni, amik így fejenként 4 Gbps sebességgel töltöttek le. A kísérleti készülékeket a Qualcomm szállította, és ugyanaz a Snapdragon X55-os 5G-s modem kapott helyet bennük, ami egyébként több, már piacon lévő okostelefonban is megtalálható, ami mellé a Qualcomm QTM525 mmWave antennákat szerelték.
Hogy a gyakorlatban mire lehet ilyen sebességet használni, az persze kérdés, hiszen még a kiváló minőségű 4K-s videók streameléséhez sem kell ennek még csak a közelébe sem menni. Mindenesetre a Nokiát ez nem zavarta össze, és a lehetőséges felhasználási módok között említette az ultra nagy felbontású videókat, a virtuális valóságot és az online játékot.
