Alaposan meglepte az ukrán szakembereket, amit azokban az észak-koreai rakétákban találtak, amivel az országot vették célba az oroszok: a teljes elektronikája nyugaton készül.
Idén az oroszok 194 ballisztikus rakétát lőttek ki Ukrajnára, ezeknek az egyharmada észak-koreai gyártmány volt – számolt be a CNN. Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly ősszel találkozott Kim Dzsongun elnökkel, orosz részről elsősorban azért, hogy legyen elég lőszer az Ukrajna elleni háborúra. Már akkor kifejezték aggodalmukat a nyugati elemzők, hogy Putyin nemcsak 152 mm-es tarackokba való „malacot” cserélt barátságra – majd szövetségre –, valamint az észak-koreai nukleáris program fejlesztésére, hanem az üzlet részei voltak a KN-23 névre keresztelt ballisztikus rakéták is.
Ahogy megkapták az oroszok a meglehetősen modern, 2020-ban rendszerbe állított rakétákat, úgy változtak meg a támadási szokásaik. A CNN-nek Jurij Ignat, az ukrán légierő megbízott kommunikációs vezetője azt mondta: „Úgy látjuk, Oroszország tavasz óta sokkal többször vet be ballisztikus rakétákat és támadódrónokat, mint a korábbiakban, ezzel együtt a cirkálórakéták száma csökkent”.
Az Ukrajnára kilőtt hatvan KN-23 maradványait a szakértők elemezték, és alaposan megdöbbentek az eredményeken.
Az észak-koreai rakétákban használt kulcsfontosságú alkatrészeket kilenc nyugati országban, köztük az Egyesült Államokban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban működő cégek gyártják.
Minderről egy ukrán civil társadalmi szervezet, a Független Korrupcióellenes Bizottság (NAKO) tett közzé jelentést. A rakéták egyes részeit 2023-ban gyártották. „Minden olyan alkatrész, amely a rakéta irányításáért, repüléséért felel, egy másik országban készült, semmi sem koreai benne” – mondta Andrij Kulcsickij, a kijevi Igazságügyi Szakértői Tudományos Kutatóintézet Katonai Kutatólaboratóriumának vezetője a lapnak. „Az egyetlen dolog, ami koreai, az a fém – például a burkolat –, az viszont nagyon gyorsan rozsdásodik” – tette hozzá.
Az ukrán hírszerzés szerint az alkatrészek több mint kétharmada az Egyesült Államokból származik. Cégnevet nem említettek, de azt azért megjegyezték, hogy jól ismert vállalatok készítették őket. Ez egybecseng azzal a brit elemzéssel, amely az első észak-koreai rakéta elemzésekor készült. Akkor egy brit cég arról számolt be, hogy az elektronikai alkatrészek 75 százaléka amerikai eredetű. Emellett Kínában egyes nyugati alkatrészeket egyszerűen lemásolnak, és azok is a koreai rakétákban kötnek ki.
Szakértők szerint nincs megbízható információ arról, hogy az alkatrészek pontosan hogyan jutnak el Észak-Koreába, ugyanakkor minden jel Kínára mutat mint valószínű közvetítőre. A Conflict Armament Research (CAR) brit szervezet néhány alkatrész útját elkezdte lekövetni, és kínai cégekig jutott el. Érdemes megjegyezni, hogy az ENSZ-tagállamok számára 2006 óta tilos Észak-Koreának közvetlen vagy akár közvetett módon olyan árut eladni, amely hozzájárulhat tömegpusztító fegyverek, illetve ballisztikus rakéták gyártásához.
A CAR több mint 250 cég alkatrészeit azonosította észak-koreai rakétákban. Ezek többségét azonban öt forgalmazónak adják el, amelyek egytől egyig az Egyesült Államokban és Kanadában működnek.
A szervezet most azt szorgalmazza, hogy ellenőrizzék ezeket a cégeket alaposabban, a tevékenységüket pedig szabályozzák szigorúbban. Erre az Egyesült Államok már mutatott hajlandóságot, elkezdték célba venni a szintén szankciók hatálya alá eső Oroszországba és Fehéroroszországba szállító fedőcégeket. Az ukrán hatóságok szerint azonban még senkit sem vontak felelősségre.
Kijev már többször jelezte, hogy az országra kilőtt rakéták – legyenek bár oroszok, irániak vagy észak-koreaiak – tele vannak nyugati elektronikai alkatrészekkel. Vladiszlav Vlaszjuk, az elnöki kabinetiroda főnökének szankcióügyi tanácsadója szeptemberben azt mondta, hogy a nyugati szankcióknak annyi hatásuk van, hogy csökkent a nyugati áruk Oroszországba áramlása, és ami odajut, azt is jóval drágábban vásárolhatják meg. David O’Sullivan, az EU szankciókkal foglalkozó megbízottja úgy becsülte, hogy a mikroelektronikai alkatrészek 125-300 százalékkal lettek drágábbak, ami jelentős kárt okoz az orosz hadiiparnak.
Szibéria közepén fényképezték le a Kokszanokat. Az önjáró tarack komoly észak-koreai fegyver, de kérdés, mennyit segíthet Oroszországnak Ukrajnában.
Fényképek keringenek a közösségi médiában 170 milliméteres észak-koreai M1989Kokszan önjáró tarackokról, amelyeket Karsznojarszkban, Szibéria közepén készítettek, és a szállítmány valószínűleg az ukrajnai frontra tart. Ez a világ egyik legnagyobb ilyen fegyvere, bár kissé öregecske, kérdés, mekkora hatással lesz a harcok kimenetelére.
A hírről orosz Telegram-források számoltak be.
Az Eurasian Times című lap tudósítása szerint a Kokszanokat 1978-ban kezdték el gyártani, a nyugati hírszerző szolgálatok pedig arról a városról – Kokszanról – nevezték el, ahol a gyártás folyt. A világ egyik legnagyobb önjáró lövegeként ismert fegyver hatótávolsága 60 kilométert is elérhet, ráadásul nagymértékben automatizált, digitális tűzvezérlés, megnövelt tűzgyorsaság jellemzi, modern alvázzal van felszerelve a nagy mobilitás érdekében, de még csak most állítják teljesen szolgálatba. Több mint 10 lövést képes leadni percenként, a jelentések szerint optimális körülmények között akár 16-ot is az automatizált töltőrendszernek köszönhetően.
Lassú tűzgyorsasága és elavult kialakítása miatt szakértők megkérdőjelezik, hogy érdemben befolyásolhatja-e a harctéri helyzetet.
Az orosz hadsereg valószínűleg nemcsak a fegyvereket, hanem a velük érkező észak-koreai személyzetet is beveti majd az ukrán csapatok ellen.
In Deutschland ist der Pianist und Dirigent Justus Frantz nicht mehr so gefragt wie einst, in Russland umso mehr. Wladimir Putin hat ihn nun ausgezeichnet - und Frantz fühlt sich geehrt. https://t.co/0VUn7dZmAa
