A francia kormány hétfőn bejelentette, hogy lazítja a farkasok kilövésére vonatkozó szabályozást, és engedélyezni fogja a ragadozók megölését még a védett karámokon kívül is – számolt be az AFP.
A farkasokat Franciaországban egykor teljesen kiirtották, de az 1979-es Berni Egyezmény értelmében kapott védettség után Olaszországból kezdtek visszatérni. Ezzel párhuzamosan nőtt a háziállatok elleni támadások száma: előzetes adatok szerint tavaly körülbelül 12 ezer állat pusztult el. A korábbi szabályok szerint a gazdák csak akkor lőhettek farkast, ha az állatok védett karámon belül voltak.
„Legyenek a karámok védettek vagy sem, a gazdáknak jogukban áll lőni, hogy megvédjék a nyájukat” – mondta Annie Genervar mezőgazdasági miniszter.
Los musulmanes en Francia ahora establecen nuevas reglas para las mujeres:
1. Prohibición de conducir 2. No utilizar las redes sociales 3. No se permite ropa corta. 4. Sin derecho a trabajar. 5. Prohibición de asistir a recintos deportivos mixtos.pic.twitter.com/LP58z3kLWj
🔴 Aubervilliers (93) || Les élèves, du lycée Le Corbusier, ont bloqué l’établissement pour protester contre le manque de professeurs depuis le début de l’année scolaire. pic.twitter.com/W1LO5Qg84F
#Démographie | Au 1er janvier 2026, la population résidant en France est estimée à 69,1 millions d’habitants : 66,8 millions en France métropolitaine et 2,3 millions dans les départements d’outre-mer. La population augmenterait de 0,25 % sur un an. 👉 https://t.co/bFFoPzmFoDpic.twitter.com/OlhN8c7dNs
📈 Plus de décès (635000) que de naissances (621300) sur 12 mois en France Métropolitaine: le solde naturel est **négatif** pour le 5ème mois consécutif, et pour la 1ère fois depuis la 2ème guerre mondiale. https://t.co/PaOPJyEbCspic.twitter.com/Z1ZMakMEMz
Kutatások kimutatták, hogy a csernobili elzárt zónában élő farkasok ellenállóvá váltak a rákkal szemben, és új ismereteket nyújthatnak a betegség megelőzésének módjáról.
Úgy tűnik, hogy a Csernobilban élő kóbor szürke farkasok falkái olyan mutációkat fejlesztettek ki, amelyek növelik a rák túlélésének esélyét – írja az IFL Science.
Amióta a területet az 1986-os hírhedt nukleáris katasztrófát követően kiürítették, a farkasok elszaporodtak a zárt zónában, a populációjuk itt hétszer nagyobb, mint a környező ukrajnai területeken.
Az elvadult állatokat, amelyek között megtalálhatóak az evakuáláskor otthagyott kedvtelésből tartott kutyák leszármazottai is, a tudósok évek óta figyelemmel kísérik. Úgy vélik, hogy a sugárzás miatt 35 évvel a nukleáris katasztrófa után
Megnőtt az állatok túlélési esélye a rákos megbetegedésekkel szemben.
Cara Love, a Princeton Egyetem evolúcióbiológusa egy évtizede tanulmányozza a farkasokat, és kutatásai szerint ezek a farkasok olyan megváltozott immunrendszerrel rendelkeznek, amely figyelemreméltóan hasonlít a sugárkezelésen átesett rákos betegekéhez.
Love, aki a múlt hónapban a Washington állambeli Seattle-ben egy konferencián mutatta be munkáját, megállapította, hogy „a csernobili farkasok a többgenerációs expozíció és a radioaktív részecskék testükben való felhalmozódása ellenére is túlélnek és gyarapodnak”.
A világ legsúlyosabb nukleáris balesete rákkeltő sugárzást szabadított fel, de Love kutatásai szerint a farkasok „ellenállónak tűnnek a megnövekedett rákkockázattal szemben.”
Love és kollégái 2014-ben ellátogattak a csernobili elzárt zónába, és vérmintákat vettek, hogy megértsék a nukleáris sugárterhelésre adott reakcióikat. Csapata speciális GPS-nyakörveket használt, hogy valós idejű méréseket kapjon arról, hogy hol vannak az állatok, és mennyi sugárzásnak vannak kitéve. Az eredmények azt mutatták, hogy a szürke farkasok az emberekre vonatkozó biztonsági határérték több mint hatszorosának vannak kitéve.
Love azonosította a farkasok genomjának specifikus régióit, amelyek ellenállónak tűnnek a rákkal szemben.
A kutatás számos tudós érdeklődését felkeltette. 2023-ban Elaine Ostrander genetikus megjegyezte, hogy az ilyen munka új ismeretekkel szolgálhat a rákos megbetegedések megelőzésében, valamint az űrhajósok védelmének módszereivel kapcsolatban.
A tanulmány hosszú távú célja, hogy olyan változásokat keressünk a DNS-ben, amelyek segítették az egyes populációk túlélését – mondta.
