Egy dán startup azt tervezi, hogy kis méretű atomreaktorokkal felszerelt hajókat épít, és ezzel küldi az energiát a fejlődő országokba. A terv akár már a 2025-re valósággá válhat.
A Seaborg Technologies nevű dán vállalkozás úgy véli, hogy az olcsó nukleáris villamos energia a fosszilis üzemanyagok életképes alternatívájává válhat 2025-re a fejlődő világban.
A startup tengeri „mini-atomerőműveit” olyan országok számára tervezték, amelyeknek nincs infrastruktúrájuk arra, hogy közüzemi méretű megújuló energiaprojekteket alkossanak, ezért a környezetre károsabb gáz-, dízel- és szénenergiát használnak.
A legtöbb fejlődő ország képtelen nukleáris energiatermelésbe kezdeni, mert ahhoz egy gondosan megtervezett szabályozási rendszert kellene bevezetniük, amellyel megakadályoznák a nukleáris baleseteket. Továbbá akadályt jelent a technológia terjedéséhez a szigorú szabályozás: azokkal kísérletezve nukleáris fegyvereket is létrehozhatnának, ahogy azt Észak-Korea is tette.
Ezeket a problémákat hidalná át a dán vállalkozás. Nukleáris erőmű-hajóik egy vagy több mini atomreaktorral lesznek felszerelve, amelyek villamosenergia termelésre képesek és továbbíthatják az energiát a szárazföld felé. Az első ilyen hajó már meg is kezdte a hő- és villamosenergia-ellátást Pevek orosz kikötőjében, a Kelet-Szibériai-tengeren, 2019 decemberében.
Troels Schönfeldt, a Seaborg vezérigazgatója szerint a cég 100 megawattos kompakt reaktorának építése két évig tart, és az általa termelt áram olcsóbb lenne, mint a szénerőmű.
A Seaborg mintegy 20 millió eurót (7,15 milliárd forintot) gyűjtött be nemrég magánbefektetőktől, köztük Anders Holch Povlsen dán lakossági milliárdostól. A startup azt reméli, hogy 2022 végéig megkezdheti a megrendelések fogadását.
A „kulcsrakész megoldás” fontos a gyorsan növekvő fejlődő gazdaságok számára, a kialakulóban lévő új iparágaik működtetésére és többek közt az ivóvíz nagy tömegű tisztítására is az elkövetkező években.
„A fejlődő világ energiaigényének növekedési üteme elképesztő” – mondja Schönfeldt.
Ha nem találunk energetikai megoldást ezekre az országokra, akkor a fosszilis tüzelőanyagok felé fordulnak, és biztosan nem fogjuk teljesíteni a klímacéljainkat.”
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) megállapította, hogy a villamos energia iránti növekvő kereslet – a növekvő globális népesség és a növekvő jólét következtében – felülmúlja a megújuló energiatermelés növekedését és ezért fokozza a fosszilis üzemanyagok felé fordulást.
Noha az atomenergiát évtizedek óta használják a tengeren közlekedő hajók fedélzetén tengeralattjárók és jégtörő tartályhajók működtetésére, a Seaborg kialakítása egy új verziója lenne a kereskedelmi forgalomban egyébként már kapható, nukleáris energiát termelő hajónak.
Chris Gadomski, a Bloomberg elemzője szerint az úszó atomerőmű koncepciója már régóta létezik, és van létjogosultsága, de sok aggodalom és kockázat is kötődik hozzá. Olyan helyeken, mint például a Fülöp-szigetek és Indonézia, van is értelme üzembe állítani ilyet, azonban nem is oly régen épp a Fülöp-szigeteknél volt egy nagy szökőár. Az ilyen természeti jelenségek komoly kockázattal járnak az úszó energiatermelőkre.
Jan Haverkamp, egy környezetvédelmi szervezet munkatársa hasonló véleményen van. Szerinte az úszó reaktorok „a katasztrófa receptjei”, beleértve a nagyobb szárazföldi atomerőművek összes hibáját és kockázatát. Ráadásul további kockázatokkal szembesülnek a part menti területek időjárása és a nyílt tengeri közlekedés miatt, gondoljunk csak a viharokra vagy a cunamikra.
Schönfeldt szerint azonban ezt a korszerű reaktort a lehető legbiztonságosabbra tervezték, a legrosszabb balesetre is felkészítve, így még katasztrófa esetén sem tud a levegőbe vagy a tengerbe kerülni káros anyag abból.
