Alexander Stubb, a finn elnök találkozott a brit miniszterelnökkel, előadást tartott a London School of Economicsban, futott egy kört a Hyde Parkban a kanadai miniszterelnökkel, és a brexitet „indokolatlan lábamputációnak” nevezte Chatam House-ban tartott beszédében – számolt be az Unian.
Stubb a Downing Street 10-ben folytatott tárgyalásokat Finnország háborús készültségéről a Munkáspárt vezetőjével, Keir Starmerrel és Volodimir Zelenszkijjel.
Finnország 1340 kilométer hosszú közös határt oszt Oroszországgal, és a Unian szerint valószínűleg a NATO-tagok közül ők vannak leginkább felkészülve egy nagyszabású fegyveres konfliktusra – legalábbis Európán belül.
Bár az ország csekély, mindössze 5,5 milliós népességgel rendelkezik, ennek ellenére Európa egyik legnagyobb hadseregét tudhatja magáénak. Bizonyos adatok szerint a finnek körülbelül egyhatoda vesz részt harci kiképzésen az általános katonai szolgálat átfogó programjának keretében.
Felkészültek a vészhelyzetekre
Finnország évtizedek óta kiterjedt nukleáris óvóhelyhálózatot épít városai és elővárosai alatt, amelyek egy támadás esetén a lakosság 87 százalékának tudnak menedéket nyújtani – írja a Times, hozzátéve, hogy az ország egész lakossága készen áll arra, hogy háborús készültségre váltson, amint veszélyt észlelnek. A lakosság az úgynevezett 72 óra koncepciót követi, amellyel három napig túlélnének áram, víz, fűtés és élelem nélkül.
Azt javasolják a lakosoknak, hogy tárolják házuk pincéjében a legszükségesebb dolgokat: konzerveket, gyufákat, jódtablettákat (nukleáris veszélyhelyzet esetére), elemes zseblámpákat és hordozható főzőlapokat. Akinek pedig otthona alatt nincs elég mély pince, veszély esetén közösségi óvóhelyre menekülhet, amelyekből sokat az utcák alá ástak.
Ezeken felül a finn vállalatok saját ipari tartalékot hoznak létre, és kötelesek rendelkezni tervekkel a létfontosságú szolgáltatások helyreállítására egy esetleges támadás után néhány órán belül.
Követendő példa?
Finnország egyben arra is törekszik, hogy NATO-szövetségesei minél hamarabb levonják a tanulságokat és kövessék példáját, ezért osztják meg gyakorlatukat az Egyesült Királysággal és bárki mással is, bár Alexander Stubb szerint ahhoz, hogy mindez működőképessé váljon, időre van szükség.
Az elnök véleménye szerint a sorozás olyan erő, amely összekovácsolja a lakosságot és felkészíti őket a háború realitásaira. A finnek nem ellenzik a sorozást, épp ellenkezőleg: társadalmi összetartó erőnek tekintik.
A katonai szolgálat a férfiak számára kötelező, a nők számára pedig önkéntes, bár várhatóan hamarosan számukra is bevezetnek majd valamilyen formájú sorozást – írja a Times.
Stubb szerint más európai országok is ebbe az irányba haladnak „az Oroszországtól jövő növekvő fenyegetés és az Egyesült Államokkal való egyre instabilabb transzatlanti kapcsolatok miatt”.
Egyre többen vezetik be újra a sorozást
Svédország 2018-ban, Lettország 2023-ban állította vissza a sorozást, Lengyelország pedig tavaly bejelentette, hogy minden férfinak kötelező lesz katonai kiképzésen részt vennie. Franciaország és Németország óvatos lépéseket tesz az önkéntes katonai szolgálati programok bevezetése felé – idézi az Unian a Timest.
Nagy-Britanniában a sorozás puszta említése is vitákat vált ki.
Finnországban a legnagyobb a hajlandóság arra, hogy harcoljanak hazájukért: ez a lakosság több mint 80 százaléka, szemben Nagy-Britannia 35 százalékos arányával.
„Az Egyesült Királyság harci képességei már más kérdés. A múlt hónapban egy volt tábornok arra figyelmeztetett, hogy a brit hadsereg annyira kimerült, hogy „a legjobb esetben” is csak egy kis várost tudna elfoglalni” – áll a cikkben.
Stubb szerint azonban a brit főváros ugyanolyan kockázatoknak van kitéve, mint Helsinki.
Egy modern háborúban Moszkvának ugyanolyan könnyű csapást mérni Londonra, mint Helsinkire. Még időbeli szempontból is, ha ballisztikus rakétákról vagy drónokról van szó – véli a finn elnök, aki szerint a világ eseményei gyorsan megváltoztathatják a britek hozzáállását a háborúra való felkészüléshez, mert Európa szövetségesei „két fronton” küzdenek: a Közel-Keleten és Ukrajnában.
Finnországban már a szupermarketeket is elérte a háborús hangulat, derül ki a BBC friss riportjából. Helsinki azután kezdett el felkészülni a legrosszabbra, hogy az orosz hadsereg újból működésbe hozott egy katonai bázist a két ország határánál.
Finnország tudatában van az Oroszország irányából érkező fenyegetésnek, és mindent megtesz azért, hogy a területét érintő invázió esetén a lehető legfelkészültebben reagáljon a konfliktusra.
Janne Ahtoniemi például pontosan tudja, mit kell tennie, ha Finnországot orosz támadás érné, de nem azért, mert katona. Az S Group nevű országos szupermarketlánc kockázatkezelési igazgatójaként kiemelt feladata, hogy az 5,6 milliós ország élelmezése háború vagy más válsághelyzet esetén is zavartalan maradjon.
Finnország a „totális védelem” nevű stratégiát követi, amely a katonai és civil szféra szoros együttműködésére épül. Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta ez az elv még inkább fókuszba került a háborútól való félelem miatt.
A finn kormány tavaly közzétett biztonsági stratégiája alapján a kritikus ágazatokban működő vállalatok – élelmiszeripari cégek, védelmi ipari szereplők, közlekedési és kiberbiztonsági cégek – részletes válságterveket dolgoznak ki, és követik az állami útmutatásokat. A felkészülés a hagyományos fegyveres konfliktusokon kívül a kibertámadásokra, a pénzügyi rendszer elleni támadásokra és a természeti katasztrófákra is kiterjed.
Az érintett élelmiszeripari vállalatok – köztük az S Group riválisa, a Kesko is – törvényi kötelezettség alapján stratégiai készleteket tartanak fenn lisztből, cukorból és étolajból, ezeket az erre a célra kialakított raktárakban vagy földalatti bunkerekben tárolják. Az óvóhelyek tartalék áramfejlesztőkkel vannak felszerelve, írja a BBC.
A felkészülés részeként az állam minden felnőtt finn állampolgártól elvárja, hogy kivegye a részét az ország védelméből.
Frank Martella professzor jó példa erre. A férfi filozófiát tanít a helsinki Aalto Egyetemen, emellett tartalékos haditengerészeti katona, akit vészhelyzet esetén azonnal be lehet hívni a hadseregbe. Martella azt mondta, ha hívják, akkor bevonul, bár szerinte elképzelhető, hogy a finn honvédség inkább a polgári szaktudására támaszkodna.
A finn társadalom által tanúsított vasfegyelem hátterét De Paola Jennifer helsinki pszichológus kutatta. Arra jutott, hogy a 10–12 éves finn gyerekek a boldogságot nem a szórakozással, hanem a biztonsággal azonosítják, a boldogtalanságot pedig a bizonytalansággal. Ez a szemlélet felnőttkorra is megmarad, és szoros összefüggésben áll azzal, hogy a finnek megbíznak az állami intézményekben.
Ennek ellenére a finnek is tudnak titkolózni. Az S Group munkatársa, Ahtoniemi nem volt hajlandó részleteket megosztani a vállalat háborús terveiről, azzal magyarázva, hogy az „bizalmas információ”. Hasonló a helyzet a Keskónál, ahol egy szóvivő azt mondja, hogy „a szokásos gyakorlatunkkal összhangban nem részletezzük a vészhelyzeti terveinket”.
Gyanús csapatmozgások a határ közelében
A finn emberekben azután nőtt tovább az aggodalom, hogy Moszkva újraindította a karéliai Petrozavodszkban évek óta elhagyatott katonai helyőrséget. A Karél Köztársaság fővárosa mintegy 175 kilométerre található a finn határtól, és már eddig is egy légibázisnak és egy raktárnak adott otthont. A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szintén megerősítette a finn megfigyeléseket, és közölte, hogy Oroszország katonai épületeket állít a finn határ közelében, amellyel az orosz fegyveres erők egy NATO-val folytatott lehetséges konfliktusra készülnek fel.
Arról még tavaly decemberben írtunk, hogy a növekvő orosz fenyegetettség hatására Finnország egymillió fős hadsereg felállítására készül. Alexander Stubb finn elnök aláírta azt a törvényt, amely 65 évre emeli a behívható tartalékosok korhatárát Finnországban. A módosítás – amely a közlegények esetében 15, a tisztek és altisztek esetében pedig 5 évvel hosszabbítja meg a tartalékos szolgálati időt – 2026. január 1-jén lépett hatályba. Finnország a leghosszabb szárazföldi határral (1340 kilométer) rendelkezik az EU-ban Oroszország felé, erre tekintettel nem nevezhetők meglepőnek ezek a lépések.
[type] => post
[excerpt] => Finnországban már a szupermarketeket is elérte a háborús hangulat, derül ki a BBC friss riportjából. Helsinki azután kezdett el felkészülni a legrosszabbra, hogy az orosz hadsereg újból működésbe hozott egy katonai bázist a két ország határánál.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1774032240
[modified] => 1774017863
)
[title] => A finnek már a legrosszabbra készülnek, a boltoktól a hadseregig minden készen áll a háborúra
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=276906&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 276906
[uk] => 276998
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 276907
[image] => Array
(
[id] => 276907
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/finn-katonak.jpg
[original_lng] => 407628
[original_w] => 1108
[original_h] => 623
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/finn-katonak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/finn-katonak-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/finn-katonak-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/finn-katonak-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/finn-katonak.jpg
[width] => 1108
[height] => 623
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/finn-katonak.jpg
[width] => 1108
[height] => 623
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/finn-katonak.jpg
[width] => 1108
[height] => 623
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1774079366:3
[_thumbnail_id] => 276907
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 813
[_oembed_d2380c7a5a420a594efa165493df3111] =>
[_oembed_time_d2380c7a5a420a594efa165493df3111] => 1774010666
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 814534140000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 13529
[1] => 18256
[2] => 44769
[3] => 689
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felkészülés
[1] => Finnország
[2] => háború
[3] => Oroszország
)
)
[2] => Array
(
[id] => 273702
[content] =>
Oroszország a tél beállta után is folytatni fogja az ukrán energiaszektor elleni csapásokat, ezért a kormány a megyékkel közösen már megkezdte az energiarendszer felkészítését a következő fűtési szezonra – jelentette be pénteken Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegramon, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő hangsúlyozta: „Nincsenek illúzióink – az ellenség a meleg beköszöntével is folytatni fogja az energiaszektor elleni támadásait. Ezért már most is világos ellenálló képességi terveket készítünk minden megye szintjén, hogy biztosítsuk az életfenntartó rendszerek zavartalan működését és a közösségek felkészültségét a következő télre.”
Szviridenko a regionális energiafenntarthatósági terv főbb elemeit is megnevezte: kritikus infrastrukturális létesítmények védelme; elosztott energiatermelés fejlesztése; alternatív energiaforrások a kritikus infrastruktúrák számára; elosztott hőtermelés.
A miniszterelnök utasította a megyei katonai adminisztrációkat, a Fejlesztési Minisztériummal, az Energiaügyi Minisztériummal, a Pénzügyminisztériummal, az Ukrenerhoval és más struktúrákkal együtt, hogy dolgozzanak ki energiafenntarthatósági terveket a megyék számára.
Julija Szviridenko szerint minden régióban a következőkre van szükség: azoknak a kritikus infrastrukturális létesítményeknek az azonosítása, amelyek kiemelt védelmet és autonóm energiaellátást igényelnek; terv kidolgozása lépésről lépésre, amelyet a fűtési szezon kezdete előtt végre kell hajtani; a felszerelés és a finanszírozás iránti igény, valamint a terv megvalósításához szükséges erőforrások meghatározása.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Oroszország a tél beállta után is folytatni fogja az ukrán energiaszektor elleni csapásokat, ezért a kormány a megyékkel közösen már megkezdte az energiarendszer felkészítését a következő fűtési szezonra – jelentette be pénteken Julija Szviridenko.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1771663920
[modified] => 1771613826
)
[title] => Ukrajna régiói felkészülnek az energiarendszer elleni csapásokra a tél után – Szviridenko
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=273702&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 273702
[uk] => 273708
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 273703
[image] => Array
(
[id] => 273703
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/szviridenko-3.jpg
[original_lng] => 24763
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/szviridenko-3-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/szviridenko-3-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/szviridenko-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/szviridenko-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/szviridenko-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/szviridenko-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/szviridenko-3.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1771608732:12
[_thumbnail_id] => 273703
[_edit_last] => 12
[views_count] => 915
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 709249169001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 4000
[2] => 41
[3] => 83882
[4] => 11
[5] => 592
[6] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Aktuális
[2] => Cikkek
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Társadalom
[6] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 3736728
[1] => 13529
[2] => 65525
[3] => 426707
[4] => 410753
)
[tags_name] => Array
(
[0] => energiaszektor védelme
[1] => felkészülés
[2] => fűtési szezon
[3] => Julija Szviridenko
[4] => orosz támadások
)
)
[3] => Array
(
[id] => 271117
[content] =>
Ukrajnában minden szolgálat, beleértve a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatát és az ukrán fegyveres erőket is, készül a nagy hidegre, mivel az oroszok ismét csapást mérhetnek – jelentette ki csütörtökön Olekszij Kuleba, gazdaságélénkítésért felelős miniszterelnök-helyettes a News.LIVE YouTube-csatornának nyilatkozva, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő-helyettes megjegyezte, hogy az időjárás jelenleg jelentősen befolyásolja az ország energiarendszerének működését, különösen az ellenséges légitámadások idején. Mint kiemelte, a –20 °C-ig terjedő fagyok bonyolítják a helyzetet, de a partnerek támogatása és a légvédelmi rendszerek hatékony munkája biztosítja az energiarendszer működését.
„Ez egy kihívás, egy újabb kihívás számunkra, az ukrán nép számára. Biztos vagyok benne, hogy ezt is le fogjuk győzni. Nehéz lesz, de ez a tél megmutatja, hogy nem vagyunk egyedül” – mondta Olekszij Kuleba.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnában minden szolgálat, beleértve a Rendkívüli Helyzetek Állami Szolgálatát és az ukrán fegyveres erőket is, készül a nagy hidegre, mivel az oroszok ismét csapást mérhetnek – jelentette ki csütörtökön Olekszij Kuleba.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1769770380
[modified] => 1769712940
)
[title] => Minden szolgálat készül egy lehetséges orosz csapásra a hidegben – Kuleba
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=271117&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 271117
[uk] => 271134
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 271118
[image] => Array
(
[id] => 271118
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kuleba-1.jpg
[original_lng] => 21207
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kuleba-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kuleba-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/kuleba-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1769707544:8
[_thumbnail_id] => 271118
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1021
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 665158903001
[_oembed_1a641deaac11ca7f3241c230aec009e9] =>
I filmed these videos in Lviv two days ago. I was about 300 meters from the church hit by a Russian drone and witnessed the moment of impact. Putin’s war machine is once again targeting civilians— not even a place of worship is safe. This must not be forgotten. #Lvivpic.twitter.com/Mp0cVOYjef
Romániának fel kell készülnie a határai közelében zajló súlyos fegyveres konfliktus elhúzódására, az ezzel járó kockázatok kezelésére, és erősítenie kell nemzeti ellenállóképességét – állapította meg a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2026-ra szóló kockázatelemzése, amelyet hétfői ülésén vitatott meg a nemzetbiztonsági testület.
A számos témát érintő, több mint háromórás tanácskozás után kiadott közleményben a román elnöki hivatal úgy értékelte: növelni kell a román hadsereg harci képességét, és fel kell gyorsítani a román védelmi ipar „újjáélesztését”, azokkal a kiképzési és haderőfejlesztési programokkal összhangban, amelyeket Románia a többi NATO- és EU-tagállammal közösen bonyolít le. A reakcióképesség javítása a hadsereg alkotmányos, és a nemzetközi partnerekkel szemben is vállalt kötelezettsége, amihez elengedhetetlen a jól képzett aktív és tartalékos katonák számának növelése – állapította meg a dokumentum.
A CSAT hétfői ülése jóváhagyta az Európai Biztonsági Akcióprogram (SAFE) keretében lehívható, 16,7 milliárd eurót közelítő hitelkeret felhasználásáról szóló román pályázatot, amelyet a héten továbbítanak Brüsszelnek. Az összeg 75 százalékát Románia a haderő, közbiztonság és polgári védelem erősítéséhez szükséges felszerelések beszerzésére akarja fordítani, azzal a feltétellel, hogy a legjelentősebb projekteknél – szuverenitási és nemzetbiztonsági megfontolásból – legalább 50 százalékban a hazai gyártás is kikötés legyen. A keretösszeg maradék 25 százalékából a keleti országrészben épülő A7-es autópályát építenék tovább Pascanitól az ukrán (Siret), illetve a moldovai (Ungheni) határig.
A CSAT elfogadta a májusban megválasztott Nicusor Dan államfő megbízatásának időszakára vonatkozó, 2025–2030 közötti védelmi stratégia tervezetét. Az elnöki hivatal honlapján november 12-én közzétett, és első ízben közvitára bocsátott 40 oldalas nemzetbiztonsági dokumentum véglegesítésénél figyelembe vették a beérkezett javaslatokat is.
A lettországi vadonban a brit hadsereg új harctéri technológiákat tesztel a Forest Guardian néven futó hadgyakorlaton, és azt is, hogy miként lehet a legjobban integrálni a „technikusokat és a taktikusokat” a fegyverek fejlesztésbe – írta a britek hadgyakorlatáról beszámolva a Bloomberg.
A hírügynökség szerint a NATO keleti szárnyán, egy elhagyott szovjet repülőtéren felállított ideiglenes parancsnokságon a brit katonák egy speciális hálózatot használtak, hogy kapcsolatba lépjenek drónokkal, robotokkal és tüzérséggel: ez egy olyan technológia, amelytől azt remélik, hogy átalakítják a harcteret.
Az Arondite nevű cég által kifejlesztett Cobalt egy harctéri irányítás rendszer: a hadsereg 11. dandárjának katonái a jövőben ezt a rendszert használhatják az ellenség megcélzásához is. Az októberi, Lettországban tartott gyakorlatok során azonban a cél még csak egy sokkal egyszerűbb feladat volt: a hagyományos papír térképek és a hosszú fegyverfejlesztési ciklusok kiküszöbölése.
A Cobalt fejlesztésétől (amely több milliárd dollárba kerül) a brit védelmi minisztérium és a NATO azt reméli, hogy a technológia jelentősen kibővítheti azt a területet, amelyet a gyalogság ellenőrizni képes. Az Oroszországgal való feszültségek fokozódása még sürgetőbbé teszi a technológiai feladatot, mivel az elmúlt hetekben sorozatos behatolások történtek a NATO légterébe, többek között vadászgépek Észtország felett és drónok lengyel területen – tette hozzá a Bloomberg.
„A NATO azon gondolkodik, hogyan oszthatja el a véges erőforrásokat egy hatalmasra kiterjedt új határon” – mondta Matt Lewis dandártábornok, a 11. dandár parancsnoka a Bloombergnek a lettországi parancsnokságon. Hozzátette:
„Az egyik legfontosabb feladat, amellyel a brit védelmi erőknek jelenleg meg kell küzdeniük, az, hogy hogyan tudunk egy kisebb hadsereget hatékonyabbá tenni egy nagyobb földrajzi területen.”
A brit hadsereg számára a Forest Guardian hadgyakorlat – amely a NATO keretein belül zajlott, és amelyben a katonák robotokkal és drónokkal együtt tartanak fenn védvonalakat és csapdákat állítanak – új eszközök tesztelését és a csapatok felkészítését jelenti a következő háborúra, és annál többet is.
A dandár lettországi gyakorlata, amely az orosz határtól mindössze néhány száz kilométerre zajlott, a brit hadsereg legnagyobb létszámú jelenléte volt a keleti országban az 1990-es évek eleje óta. A dandár 3. zászlóaljának, az úgynevezett 3 SCOTS-nak 250 katonája vett részt a lett és kanadai csapatokkal közösen végzett gyakorlatokon.
Hozzájuk (nem megszokott módon) csatlakozott most tucatnyi technikus védelmi magáncégekből – köztük az Arondite, az ARX Robotics, az Anduril Industries., az Iveco Group és az L3Harris Technologies dolgozói.
A szervezők reményei szerint ez a megközelítés gyorsabb és hatékonyabb kutatáshoz és fejlesztéshez vezet a kiemelt fontosságú rendszerek terén. „Amit itt látunk, az a technikusok és a taktikusok olyan integrációja, amely lehetővé teszi a gyors fejlesztést. Ez egy új megközelítés a kereskedelmi kapcsolatokban” – nyilatkozta Lewis.
[type] => post
[excerpt] => A lettországi vadonban a brit hadsereg új harctéri technológiákat tesztel a Forest Guardian néven futó hadgyakorlaton, és azt is, hogy miként lehet a legjobban integrálni a „technikusokat és a taktikusokat” a fegyverek fejlesztésbe – írta a britek...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1761851520
[modified] => 1761787006
)
[title] => Finnországban és Lettországban készülnek a brit katonák a jövő háborújára és a hadviselés jövőjére
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=259903&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 259903
[uk] => 260056
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 259904
[image] => Array
(
[id] => 259904
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak.jpg
[original_lng] => 780196
[original_w] => 2048
[original_h] => 1150
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak-1536x863.jpg
[width] => 1536
[height] => 863
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak.jpg
[width] => 2048
[height] => 1150
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/katonak.jpg
[width] => 2048
[height] => 1150
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1761919902:2
[_thumbnail_id] => 259904
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1444
[_oembed_5b59320ca12dedc74123b17c8e6de503] =>
[_oembed_time_5b59320ca12dedc74123b17c8e6de503] => 1761779837
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 478669824001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1605335
[1] => 13529
[2] => 18256
[3] => 12448
)
[tags_name] => Array
(
[0] => brit katonák
[1] => felkészülés
[2] => Finnország
[3] => Lettország
)
)
[6] => Array
(
[id] => 259616
[content] =>
Az Ukrenerho állami áramszolgáltató vállalat előre jelezte a fűtési szezonban érvényes üzemmódot, és a téli időszakra számos forgatókönyvet dolgozott ki – számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál Vitalij Zajcsenkónak, az Ukrenerho vezérigazgatójának egy konferencián tett kijelentéseire hivatkozva.
A jelentés szerint Zajcsenko elmondta, hogy a vállalata még a tavaszi-nyári időszakban azt jósolta, hogy készen áll majd a télre, és képes lesz árammal ellátni a fogyasztókat. Az erőművek és a hálózat elleni folyamatos orosz rakéta- és dróntámadások azonban oda vezettek, hogy az előrejelzéseknek ezt is figyelembe kell venniük.
„Ilyen körülmények között elég nehéz garantálni, hogy mindig legyen áram. Fel kell készülnünk arra, hogy a helyzet nagyon dinamikusan változhat” – hangsúlyozta az Ukrenerho vezetője.
A vezérigazgató hozzátette azt is, hogy az energiaipari dolgozók azon dolgoznak, hogy „kijavítsák a helyzetet, és minden fogyasztó számára biztosítsák az áramot”. Ahogy azonban Zajcsenko megjegyezte, a helyzet naponta változhat. „Természetesen az alapvető előrejelzés az, hogy minden fogyasztót ellátunk árammal” – összegezte Vitalij Zajcsenko.
Az ukrán mobilszolgáltatók újabb áramszünetekre készülnek, generátorokat telepítenek és korszerűsítik a hálózatokat, az új berendezések lehetővé teszik számukra, hogy három napig biztosítsák a kapcsolatban maradást – jelentette ki kedden Lilija Maljon, az Ukrán Elektronikus Kommunikáció, Rádiófrekvenciák és Postai Szolgáltatások Szabályozó Hatóságának (NKEK) vezetője jelentette interjújában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a KNEK 2022 óta ellenőrzi a mobil- és vezetékes szolgáltatók áramszünet idején való működésre való felkészültségét. „A szolgáltatók biztonsági követelményeket kaptak: ezek akkumulátorok, generátorok. És nemcsak a mobilszolgáltatók, hanem a vezetékes internet-szolgáltatók is készülnek” – mondta el Maljon. Szerinte a NKEK 2023 óta ellenőrzi az üzemeltetők műszaki felkészültségét – a generátorok és az üzemanyag elérhetőségétől kezdve a mobil személyzetig és a kezelőkig.
„Látjuk, hogy az üzemeltetők valóban sokat fektetnek be a hálózatok működésének biztosítására áramszünetek alatt. De mi mindig az emberekre támaszkodunk, mert az emberek a legnagyobb érték” – hangsúlyozta a szakember. Mint kifejtette, a bázisállomások még generátorokkal vagy akkumulátorokkal sem tudnak sokáig áram nélkül működni. „Gyakran előfordul, hogy az akkumulátor lemerül, és újra kell tölteni, a dízelgenerátorból pedig kifogy az üzemanyag. Ki kell kapcsolni, le kell hűteni, és után kell tölteni” – mondta Maljon. Éppen ezért szerinte az áramszünetek alatti kommunikációt nem stabil szolgáltatásnak, hanem átmeneti lehetőségnek kell tekinteni.
A szabályozó hatóság a fix internet használatát javasolta, mivel a router csatlakoztatható külső akkumulátorhoz vagy más áramforráshoz. „A szolgáltatók tömegesen térnek át a PON technológiára, amely lehetővé teszi a hálózat akár 72 órás fenntartását” – jegyezte meg a szakember. Ezenkívül Ukrajnában is működik a nemzeti roaming – amikor az egyik szolgáltató hálózata leáll, a felhasználó automatikusan vagy manuálisan válthat egy másikra. „Az áramkimaradás idején a statisztikák szerint napi egymillió felhasználót is elérhet. Ez egy igazán működő eszköz” – mondta.
A NKEK vezetője felszólította az ukránokat, hogy felelősségteljesen használják a mobilkommunikációt. „Minél nagyobb mennyiségű tartalmat töltünk le, annál jobban terheljük a hálózatokat. Ez rontja a kommunikáció minőségét és gyorsabban lemeríti az akkumulátorokat” – magyarázta. Elmondása szerint áramszünetek idején a kommunikációnak a fő funkciót kell ellátnia – biztosítania a mentőszolgálatok hívásának és az információk fogadásának lehetőségét. „Ne nézzenek feleslegesen tartalmakat, ne feledjék, hogy a kommunikáció ebben az időben a túlélésről szól” – összegezte Lilija Maljon.
Generátorzúgás Ungvár egyik külvárosi részén. A kárpátaljai hatóságok itt állították fel még 2022 őszén első speciálisan felszerelt melegedősátrat, melyben volt elektromos áram, telefontöltő, játszósarok, konyha, és egészségügyi felszerelés is. Az udvarán pedig még mobil WC is épült.
Vitalij Klicsko kijevi polgármester felszólított a kijevi lakosokat, hogy készüljenek fel a nehéz télre, és halmozzanak fel vizet, élelmiszert és meleg ruhát – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Kyiv24 kijevi Telegram-csatornára hivatkozva.
A jelentés szerint Kijev polgármestere arra figyelmeztetett, hogy a fővárosban nehéz tél várható. Elmondása szerint különféle forgatókönyveket mérlegelnek, beleértve a legrosszabbakat is. Hangsúlyozta, hogy a város továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy minden lakos számára biztosítsa a szolgáltatásokat, de érdemes felkészülni a legrosszabbra.
„Ez víztartalékolást, hosszú távú élelmiszertartalékolást és meleg ruhákat jelent. Vagyis arra az esetre, ha a múlt heti helyzet megismétlődne” – mondta Vitalij Klicsko.
