A hollywoodi sztrájkok miatt számos film és sorozat premierje csúszik. Vannak alkotások, amikor csak néhány hónapos átszervezésről van szó, de egyes produkciókat akár évekre is elhalasztottak.
A hollywoodi forgatókönyvírók és a színészek sztrájkja megbénította az álomgyárat. Rengeteg sorozat és film munkálatai leálltak, és bár az írók szakszervezete, a WGA öt hónap után megegyezett a stúdiókkal és kezet rázott a mesterséges intelligenciával, a produkciók többsége még így is áll a színészek miatt. Ráadásul a SAG-AFTRA még azt is elérheti, hogy a videójáték-ipar is megbénuljon, így a közeljövőben még bőven számíthatunk várva várt filmjeink és sorozataink csúszására.
A sztrájknak pusztító hatása volt Hollywoodra, egyes alkotások hónapokkal kerültek távolabbra a naptárban.
Melyik Marvel-filmeket csúsztatták el a sztrájk miatt?
Az elmúlt években a legtermékenyebb stúdió egyértelműen a Disney volt, ami elsősorban a Marvel-képregényfilmekkel töltötte ki a naptárát, amik mellé a klasszikus Disney-animációs filmek élő szereplős újragondolásait küldte a mozikba. Ezek mellett természetesen voltak még más produkciók is, például a Star Wars-filmek, valamint sorozatfronton is termékeny a stúdió.
A Disney képregényfilmjei az utolsó néhány próbálkozás alkalmával már nem arattak akkora sikert, a rajongók és a kritikusok is kezdtek kiábrándulni a szuperhősök világából. Annak érdekében, hogy a hype-ot visszaszerezze, a cég elkezdte fejleszteni a Blade című filmet, ami a híres vámpírvadászt álmodta volna újra a mozivásznakra. A Blade eredetileg 2024. szeptember 6-án debütált volna a mozikban, de a sztrájk miatt végül 2025. február 14-re tolták el, ami 5 hónap csúszást jelent. Itt viszont a vámpírvadász bemutatása üközött volna egy másik régóta várt Marvel-bemutatóval, a Fantasztikus négyessel, ami így 2025. Valentin-napjáról május 2-re költözött.
A stúdiónak nagyon fájhatnak ezek a késések, hiszen pont ez a két produkció segíthetett volna visszacsábítani a Marvel-sablonba belefáradt rajongókat.
A klasszikusabb Marvel-filmek közül már biztos, hogy el kell tolni az Amerika Kapitány: Brave new world című filmet, amiben a legamerikaibb szuperhőst immár Anthony Mackie kelti majd életre. A Brave new world premierje 2024. július 26-ra került át, emiatt pedig egy nagyobb csúszást kellett eszközölni a Marvel-moziverzum legújabb csapatfilmje esetében. Ez a Thunderbolts címre keresztelt alkotás a sötét bosszúállókként is felfogható, a Marvel-filmek antihőseit és antagonistáit tömörítené egy kalandra. Ez a kissé Suicide Squadra hajazó képregényfilm végül 2024. december 20-án kerülhet a filmvásznakra.
A Marvel-moziverzum negyedik fázisa finoman szólva sem hozta a rajongók által várt eredményt. A galaxis őrzői: 3. részt leszámítva egyik ide tartozó film sem volt kifejezetten sikeres, ráadásul az eddigiektől eltérőn ezt a fázist nem zárta egy Bosszúállók kaland. Ennek oka, hogy a Disney korainak érezte Thanos után egy újabb világrengető csata megkomponálását, amihez az összes ismert hősre szükségük lett volna. Ez igazából érthető, hiszen Bosszúállók: Végjáték után a hősök száma visszaesett, szükség volt néhány új arc, illetve új rosszfiú bevezetésére. Ez utóbbi már el is elkezdődött A Hangya és a Darázs: Kvantumánia című filmben, aminek főellensége a Jonathan Majors által alakított időutazó hadúr, Kang, aki a képregények lapjain is sok fejtörést okozott a föld legnagyobb hőseinek. A Kvantumánia sajnos minőségében elmaradt a várakozásoktól, felépített karaktereit háttérbe szorította, az új arcokat nem sikerült szerethetővé tennie és Majors Kangját a színész tehetsége ellenére sem sikerült egy emlékezetes főellenségként megalkotnia. Ráadásul Majors magánéleti problémái miatt még az sem biztos, hogy visszatérhet a Marvel berkein belül Kangként.
Emiatt, illetve a sztrájk miatt a Disney úgy döntött, hogy a következő Bosszúállók-filmeket nem sietik el. A Bosszúállók: A Kang-dinasztia így 2026-ra, a Bosszúállók: Titkos háborúk pedig 2027-re csúszott.
Az átszervezéseknek azonban van egy örömteli híre is, hiszen az immár a Disney-logója alatt készülő Deadpool 3-at (ami a Disney Marvel első 18-as karikás filmje lesz) előre hozták 2024. november 8-ról 2024. május 3-ra.
Természetesen a Disney égisze alatt nem csak szuperhősök vannak. A klasszikus animációs filmek élő szereplős rebootja folytatódik a stúdiónál. Annyi már most biztos, hogy az élő szereplős Vaiana majd csak 2025 júniusában debütálhat, miközben a szintén élő szereplős Lilo & Stitch film határozatlan időre lett elhalasztva.
Marvel-megjelenések: Deadpool 3 – 2024. május 3. Amerika Kapitány: Brave new world – 2024. július 26. Thunderbolts – 2024. december 20. Blade – 2025. február 14. Fantasztikus négyes – 2025. május 2. Vaiana – 2025. júniusa Bosszúállók: A Kang-dinasztia – 2026. Bosszúállók: Titkos háborúk – 2027. Lilo & Stitch – határozatlan időre elhalasztva
Melyik Sony-filmek késnek a sztrájk miatt?
A képregényfilmes műfajt jelenleg három stúdió uralja a moziban. A legsikeresebb ezen a fronton egyértelműen a Disney, aminek Marvel-filmjei rendre jól muzsikálnak a mozipénztáraknál (a negyedik fázis darabjait leszámítva), illetve olyan mennyiségben gyártják a produkciókat, hogy már követni is nehéz. A 20th Century Fox megszerzésével ráadásul olyan hősök jogait kaparintották meg, mint a Fantasztikus négyes, tehát itt van még puskapor bőven.
A Disney-nek egyedül az fájhat már csak, hogy a Marvel képregények legnépszerűbb karakterének a jogait nem birtokolhatja. Igaz, hogy Marvel-logó alatt készült már három Pókember-film, Tom Holland főszereplésével, de a jogok továbbra is a Sonynál vannak, akik csak súlyos pénzekért adják kölcsön a közkedvelt hálószövőt Mickey egérnek.
Az már biztos, hogy Holland negyedszer is belebújik a kezeslábasba, de erről a filmről egyelőre még semmit nem tudni, ami szerencsés, hiszen a Pókember: Nincs hazaút eseményei után a kreatívoknak sokat kell törniük a fejüket, hogyan is lehetne folytatni Peter Parker kalandjait.
A Sony viszont nem hagyta átverni magát, és a Marvel-koprodukció mellett a saját pecsenyéjét is sütögeti Pókember lángja mellett. A 2018-as Pókember: Irány a Pókverzum! sikere vetekedett akármelyik élő szereplős képregényfilmmel, sőt hosszú idő után elhozta az első Oscar-díjat ennek a zsánernek. Nem is volt kérdés, hogy érkezik a második rész, aminek még az elődjét is sikerült túlszárnyalni történet és látvány terén egyaránt. A Pókember: A pókverzumon át 2023 egyik legjobb filmje lett, de az alkotók itt már alapból két filmben gondolkodtak, így az alkotást gyakorlatilag kettévágták. Mivel a film vége így egy rendkívül izgalmas ponton ért véget, a rajongók már alig várják, hogy láthassák, mit történik Miles Moralesszel. Sajnos rossz hír, hogy még bőven várhatnak, hiszen a sztrájk miatt az eredetileg 2024 márciusában érkező filmet határozatlan időre elhalasztották.
A Sonynál más, Pókember-képregényekből ismert karakterekre felépített filmek bemutatója is változott. 2023 októberében már találkozhattunk volna a mozikban a Kraven, a vadásszal, azonban ezt a filmet 2024 augusztusára tette át a stúdió. Ezzel szemben a 2024 októberében érkező Venom 3-at előrébb hozták egy kicsivel, 2024 júliusáig. Ez akár azt is jelentheti, hogy 2024 év végén a Sony egy nagyobb bemutatót tervez, amihez nem akar saját konkurenciát állítani. Lehetséges, hogy a Tom Holland-féle Pókember negyedik, vagy a Pókverzum harmadik része kerülhet ekkortájt műsorra.
Sony-megjelenések: · Venom 3 – 2024 júliusa · Kraven a vadász – 2024 augusztusa · A pókverzum sorozat harmadik része – határozatlan időre elhalasztva · Alcím nélküli Pókember film – nincs dátum
Az Avatar folytatásait évekre eltolták
James Cameronról köztudott, hogy nem ad ki összecsapott munkát a kezei közül. A mozizás fogalmát újradefiniáló Avatar összességében 15 éven keresztül készült. Az 1990-es években kezdte el a film munkálatait Cameron, azonban a technológia ekkor még nem érte utol a rendező vízióját, így a film csak 2009-be kerülhetett moziba. Megérte várni, hiszen az Avatar hosszú évekig a világ legtöbb bevételt hozó alkotása lett, ráadásul azóta is viszonyítási alapnak számít a vizuális effektusok területén. Újabb 13 év munka után jelent meg a folytatás Avatar: A víz útja címmel. Az eddigi tervek alapján az Avatar még 3 folytatást fog kapni és elméletileg ezekre már nem kell több mint egy évtizedet várni.
Ennek ellenére a sztrájk ezeket a filmeket sem kímélte. A harmadik rész 2024 decemberéről 2025 decemberére csúszott, a negyedik pedig 2026 decemberéről 2029 decemberére. A végső, ötödik epizódra a jelenlegi állás szerint 2031 decemberéig kell várni, eredetileg 2028 végén jelent volna meg.
Melyik sorozatok késnek a sztrájk miatt?
A sztrájkok eredetileg a streamingdömping miatt indultak el, hiszen a forgatókönyvírók teljesen kizsigerelve dolgoztak a futószalagon gyártott sorozatok miatt.
Az HBO Max repertoárjában lévő sorozatok közül a The Last of Us, az Euphoria, a Hacks, a House of the Dragon és a The White Lotus következő évada mind átkerült 2025-re. Egy másik Trónok harca spinoff sorozat, az A Knight of the Seven Kingdoms: The Hedge Knight, illetve egy Batman sorozat határozatlan időre került ki a stúdió naptárából.
A Netflixnél szintén határozatlan időre csúsztatják az Emily in Paris és a Stranger Things sorozatok folytatását.
A Disney+ kínálatában a Daredevil: Born Again és a Wonder Man szériák mellől tűnt el a bemutató dátuma.
A SkyShowtime nevű platform a Universal Pictures, a Paramount Pictures, a Nickelodeon, a DreamWorks Animation, a Paramount+, a Showtime, a Sky Studios és a Peacock kínálatát foglalja majd össze – számolt be a promotions.hu.
A balkáni régió nagy részében (Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Koszovó, Montenegró, Szerbia és Szlovénia) már december 14-én elindul a szolgáltatás, míg Magyarországon 2023 februárjától lesz elérhető a SkyShowtime kínálata.
Egyelőre nem tudni, milyen előfizetési áron lesz elérhető a SkyShowtime kínálata, az azonban már ismert, hogy a saját gyártású filmek és sorozatok mellett több mint 10 000 órányi tartalom lesz elérhető a felületen.
Sok minden más mellett itt lesznek elérhetők olyan nagysikerű filmszériák, mint a Halálos iramban, a Mission: Impossible, a Halloween, a Jurassic-franchise, a Vissza a jövőbe, a Gru, a Shrek, az Indiana Jones, A múmia, az Amerikai pite, A Keresztapa, a Top Gun, és a Transformers.
A veszteséges orosz mozik Putyin elnöktől kértek segítséget, mivel az általuk vetített koreai, szovjet és kínai filmek nem tudják kiváltani a nyugati blockbustereket.
A kanadai IMAX Corporation, amely június elején elhagyta az orosz piacot Moszkva ukrajnai inváziója miatt, most közölte, hogy megtiltotta a berendezéseinek használatát Oroszországban – írja a Radio Free Europe.
Alekszej Vaszjaszin, az egyesített oroszországi Cinema Park és Cinema Formula hálózat főigazgatója augusztus 23-án az RBK médiacsoportnak elmondta, hogy országszerte tilos a moziknak az IMAX technológiáját és berendezéseit használniuk a vállalat engedélye nélkül. Hozzátette, hogy az orosz mozihálózatok jogosultak beperelni az IMAX-ot a lépés miatt, ha az év végéig nem tér vissza az orosz piacra.
Vaszjaszin szerint az orosz moziipar helyzete jelenleg rosszabb, mint a koronavírus-járvány idején volt, mivel a hollywoodi blockbusterek kivonultak az orosz piacról, és bizonytalan, hogy a mozik kapnak-e engedélyt nyugati gyártású filmek vetítésére.
Filmipari elemzők szerint csak két film – a Batman és a Morbius – betiltása mintegy 5 milliárd rubel (kb. 33 milliárd forint) veszteséget okozott az oroszországi moziknak. Március óta közel 200 mozi zárt be Oroszországban, és a kereskedelmi mozi komplexumok közel egyharmada felfüggesztette működését. A mozitulajdonosok szövetsége segítséget kért Vlagyimir Putyin elnöktől, mivel a kínai, koreai és szovjet filmek a nagy hollywoodi blockbusterek vetítésével szerzett bevételüknek csak mintegy öt százalékát térítették meg.
Important news from @Meta — changes in platform’s policies. Azov regiment no longer meets designation as dangerous organization. Means a lot for every Ukrainian. New approach enters the force gradually. Big contribution @nickclegg & his team in sharing truthful content about war.
A szomorúság háromszöge című svéd vígjátéknak, Ruben Östlund rendezésének ítélte az Arany Pálmát szombat este a 75. cannes-i fesztiválon a Vincent Lindon francia színész által vezetett nemzetközi zsűri.
Az előző filmjével, a művészvilágon ironizáló A négyzet című tragikomédiával 2017-ben egyszer már fődíjat nyert svéd rendező ismét egy kortárs társadalmi szatírát forgatott, amelyben a nyugati fogyasztói társadalmat figurázza ki.
„Az egész zsűrit nagyon ledöbbentette ez a film” – indokolta Vincent Lindon a döntést, mielőtt átadta az Arany Pálmát.
„Amikor elkezdtük ezt a filmet, egyetlen célunk volt: olyan filmet készíteni, amely érdekli a közönséget, és amely a provokáció által gondolkodtat el” – mondta Ruben Östlund a díj átvételekor.
A Triangle of Sadness (A szomorúság háromszöge) című két és félórás vígjáték helyszíne egy luxusjacht, amelyre meghívást kap az influenszer és manöken Yaya és barátja, a szintén manöken Carl. Együtt utaznak dúsgazdag emberekkel, köztük egy alkoholista orosz oligarchával és egy brit nyugdíjas házaspárral, akik taposóaknák és kézigránátok eladásából gazdagodtak meg, valamint az állandóan részeg, marxista amerikai kapitánnyal.
Egy hatalmas viharban a hajó felborul, és a katasztrófa túlélői egy görög szigeten kötnek ki, ahol az emberek közötti korábbi viszonyrendszerek az ellentétükbe fordulnak, s a tragikomédia ennek minden változatát kiaknázza: a szegények és gazdagok, a nők és férfiak, a fekete és fehér bőrűek közötti konfliktusokat. A gyengék pedig ugyanolyan kegyetlenekké és középszerűvé válnak a hatalom által, és ugyanúgy visszaélnek a megszerzett hatalmukkal, mint korábban az erősebbek.
A zsűri a második legjelentősebb díjat, a Nagydíjat megosztva ítélte oda egy belga és egy francia filmnek.
A belga alkotást a hivatalos program legfiatalabb rendezője, a 31 éves Lukas Dhont rendezte, aki négy évvel ezelőtt az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű programban bemutatott Girl című filmjével elnyerte a legjobb elsőfilmnek járó Arany Kamera-díjat. Legújabb filmje, a Close két 13 éves fiú életre-halálra szóló barátságának a története. A másik díjazott, a francia Claire Denis angolul forgatott Stars at Noon című Nicaraguában játszódó romantikus thrillere, amely Denis Johnson azonos című regénye alapján készült.
A legjobb rendezés díját a dél-koreai Pak Csan Voknak ítélte a zsűri Decision to leave című filmjéért. Az 58 éves rendező 2004 óta nemzetközileg ismert filmes, abban az évben az Old Boy című bosszúdrámával elnyerte a cannes-i fesztivál Nagydíját. Ezúttal egy kevésbé erőszakos, hitchcocki krimivel érkezett a fesztiválra. A Decision to Leave egy nyomozás története egy sziklafalról lezuhant gazdag férfi halála ügyében. A nyomozást végző rendőr (Pak Hae Il) a megölt férfi fiatal és eleinte közönyösnek tűnő kínai özvegyét (Tang Wei) gyanúsítja, s ezért megfigyelés alá helyezi. A rendőr és a nő között a nyomozást tejesen felborító vonzódás, majd manipulatív csábítási játék alakul ki. Az időnként nehezen követhető, bonyolult, de humorral teli történetet bravúros képsorok és rendezői újítások követik.
A fesztivál 75. évfordulójára létrehozott különdíjat a zsűri a kétszeres Arany Pálma-díjas belga Luc és Jean-Pierre Dardenne-nek ítélte oda Tori és Lokita című filmjéért, amely két, kísérő nélkül Európába érkezett guineai illegális bevándorló gyerek története.
A zsűri díját megosztva kapta Charlotte Vandermeersch és Felix van Groeningen belga rendezőpáros Nyolc hegy című filmje, amely az olasz Paolo Cognetti azonos című regényének feldolgozása, valamint a lengyel Jerzy Skolimowski IÁ című kíséreti filmje, amely Robert Bresson francia filmrendező 1966-ban forgatott Vétlen Balthazár című kultikus filmjének kortárs feldolgozása. A történet középpontjában egy cirkuszi szamár áll, akinek viszontagságai akkor kezdődnek, amikor állatvédők szervezetek nyomására a hatóságok elveszik az állatot idomár tulajdonosaitól, majd ő egyik gazdától a másikhoz kerül, eleinte Lengyelországban, később pedig Olaszországban.
A legjobb forgatókönyv díját a 2017-es A kairói eset rendezője, Tarik Saleh vehette át legújabb filmje, a Boy from Heaven történetéért. Az egyiptomi apától és svéd anyától Stockholmban született 50 éves filmes ismét egy politikai-vallási krimit forgatott, amely leleplezi Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök rendszerének a vallással kapcsolatos visszaéléseit, és az iszlám többségi, szunnita világán belüli doktrínákba vezeti be a nézőt. A legfontosabb szunnita intézmény, a kairói Al-Azhar mecset imámjának kiválasztási folyamatán keresztül – amelybe a titkosszolgálatok az egyik diák beszervezésével beavatkoznak – belülről mutatja meg a film ezt a konfliktusokkal teli világot. A rendező nem forgathatott Egyiptomban, a film Törökországban készült.
A legjobb férfi alakítás díját a dél-koreai Kang-ho Song érdemelte ki Koreeda Hirokazu japán rendező Dél-Koreában forgatott Broker című filmjében nyújtott alakításáért. Zar Amir Ebrahimi, Párizsban élő iráni színésznő kapta a legjobb női alakítás díját Ali Abbasi iráni származású dán rendező Holy Spider című alkotásában nyújtott alakításért, amely Iránban játszódik, s egy sorozatgyilkosról nyomozó újságíróról szól egy iráni szent városban.
A fesztivál hivatalos és párhuzamos szekcióiba beválogatott elsőfilmek közül a legjobbnak járó Arany Kamera-díjat Riley Keough és Gina Gammell amerikai rendezők War Pony című filmje kapta, amelyet az Un certain regard (Egy bizony nézőpont) elnevezésű válogatásban mutattak be, míg különdíjjal jutalmazták az ugyanebben a szekcióban versenyző Plan 75 című alkotást, a japán Hajakava Csie rendezésében.
A világhírű francia színész 88 éves volt. Halálhírét az ügyvédje erősítette meg az AFP francia hírügynökségnek.
Belmondo az 1950-es évek óta filmezett. Jean-Luc Godard Kifulladásig (1960) című filmjével vált ismert színésszé, öt évvel később a szintén a francia rendezővel készített Bolond Pierrot is világsiker lett.
Az 1960-as évektől kezdve egyre több szórakoztató produkcióban vállalt főszerepet, ragaszkodott ahhoz, hogy kaszkadőr nélkül, személyesen hajtsa végre a legveszélyesebb akciókat is.
A 70-es években olyan sikerfilmekben szerepelt, mint a Borsalino, a Betörés, A félelem a város felett, A javíthatatlan.
Az 1980-as években jelentős sikereket aratott színpadi színészként is, ugyanakkor filmjeivel még korábbi sikereit is felülmúlta. A Profi (1981) csak Franciaországban 5 millió nézőt vonzott a mozikba. A Sophie Marceau-val forgatott Kellemes húsvéti ünnepeket! című vígjátékot is nagyon szerette a közönség.
1989-ben César-díjat kapott az Egy elkényeztetett gyerek utazása c. filmben nyújtott alakításáért.
Filmen és színpadon egyaránt sikerrel játszotta Jean Valjean szerepét Victor Hugo A nyomorultak című művének adaptációiban.
Jean-Paul Belmondo 1953-ban házasodott. Feleségétől (Elodie Constantin) három gyermeke született: Patricia, Florence és Paul. 1965-ben elváltak. Belmondo ekkor került össze Ursula Andress-szel, akit az Egy kínai viszontagságai Kínában forgatásán ismert meg. Őt 1971-ben az olasz Laura Antonellivel váltotta fel, aki az Egy válás meglepetéseiben volt a partnernője. 2002-ben feleségül vette a nála évtizedekkel fiatalabb Nattyt (Nathalie Tardivel), 2003-ban lányuk született.
It is with deep sadness we have to tell you that our dear friend and client Darren Kent passed away peacefully on Friday. His parents and best friend by his side. Our thoughts and love are with his family in this difficult time. RIP my friend ❤️ pic.twitter.com/Ko0mPFUJNK
It is with deep sadness we have to tell you that our dear friend and client Darren Kent passed away peacefully on Friday. His parents and best friend by his side. Our thoughts and love are with his family in this difficult time. RIP my friend ❤️ pic.twitter.com/Ko0mPFUJNK
Chloé Zhao A nomádok földje című alkotása nyerte el vasárnap a legjobb film díját a 93. Oscar-gálán Los Angelesben. A koronavírus-járvány miatt új koncepcióval megrendezett ceremónián Zhao lett a második nő, aki átvehette a rendezői Oscart.
Peter Spears, Frances Mcdormand, Chloe Zhao, Mollye Asher, Dan Janvey
A kínai származású Zhao lírai hangvételű alkotása az Amerika nyugati tájain vándorló emberek életét mutatja be. A nomádok földje a 39 éves rendező harmadik nagyjátékfilmje, kevesebb mint 5 millió dollárból készült Francis McDormand főszereplésével, de zömmel nem hivatásos színészekből álló szereplőgárdával.
A rendezői Oscart korábban csak egy nő nyerte el, Kathryn Bigelow A bombák földjén című filmjével. Zhao egyúttal az első színes bőrű nő, aki ebben a kategóriában győzni tudott. „Mindig jót találtam az emberekben, akikkel találkoztam”- mondta a törékeny, testszínű gálaruhát viselő Zhao, amikor átvette a díjat. Mint hozzátette, ez az elismerés „mindenkinek szól, akinek van hite és bátorsága, hogy megtalálja a jóságot önmagában, és másokban, bármilyen nehéz is ez”.
Francis McDormand a legjobb színésznő Oscarját kapta játékáért. A színésznő, aki producerként is Oscar-díjas lett a filmmel, köszönő beszédét egy farkasüvöltéssel zárta.
A tízezer tagot számláló amerikai filmakadémia vasárnapi gáláján több nőt és nem fehér alkotót díjaztak, mint valaha. A járvány miatt a díjátadó ceremóniát közönség nélkül, de az Oscarra jelölt sztárok jelenlétében két helyszínen rendezték meg: a Los Angeles-i Dolby Színházban és a Union Station pályaudvaron. A szervezésnél nagy hangsúlyt fektettek a távolságtartásra, a résztvevőket hangulatos, lámpafényes asztalokhoz ültették egy meghitt amfiteátrum köré.
Steven Soderbergh és producertársai filmszerű élményt akartak nyújtani a műsor nézőinek, ezért a díjakat átadó sztárok is nagyobb szerephez jutottak. A gálát a Union Station színpadára érkező Regina King, a One Night in Miami című Oscar-jelölt film rendezője nyitotta meg. Az első díjat Emerald Fennell író-rendező kapta az Ígéretes fiatal nő című filmje eredeti forgatókönyvéért. A legjobb adaptált forgatókönyvért díjazott Az apa írója, Florian Zeller műholdas közvetítéssel jelentkezett be a műsorba kezében az Oscar-szoborral, és a film főszerepét alakító Anthony Hopkinsnak valamint a társforgatókönyvíró Christopher Hamptonnak is köszönetet mondott.
David Kaluuya kapta a legjobb férfi mellékszereplő díját. A 32 éves brit színész a Judas and the Black Messiah című filmben a fiatalon meggyilkolt Fred Hampton afroamerikai polgárjogi vezetőt alakította. Az Oscarral a kezében édesanyját köszöntötte, és megemlékezett Hampton örökségéről is.
A dél-koreai Jun Ju Dzsung (Youn Yuh-jung) vehette át a legjobb női mellékszereplő Oscar-díját a Minari című filmben nyújtott játékáért. Az első koreai színésznőnek, aki Oscar-díjat nyert, Brad Pitt adta át az arany szobrocskát.
A legjobb nemzetközi film díját a dán Thomas Vinterberg Még egy kört mindenkinek című alkotása nyerte. „Ez a film arról szól, hogy elengedjük a kontrollt az életünk fölött” – fogalmazott a rendező. Felidézte, hogy a forgatás első napjaiban 19 éves lányát halálos autóbaleset érte, de mint mondta, ő is részese ennek a csodának, és neki ajánlotta díját.
A Lelki ismeretek című Pixar-produkció kapta a legjobb animációs film Oscar-szobrát. „A dzsesszhez írtunk szerelmeslevelet” – fogalmazott a ceremónia színpadán a film egyik rendezője, Pete Docter, akinek ez már a harmadik Oscar-díja.
A legjobb dokumentumfilm kategóriában a Tanítóm, a polip nyert. A rövid dokumentumfilm díját Anthony Giacchino Colette című alkotása kapta. Vizuális effektusaiért pedig Christopher Nolan Tenet című filmjét díjazták.
A Mank operatőre, Erik Messerschmidt kapta a legjobb operatőrnek járó Oscart. A David Ficher rendezésében készült, harmincas évek Hollywoodjában játszódó fekete-fehér Mank a látványterv kategóriában is nyert.
A legjobb vágás Oscarját a dán Mikkel E.G. Nielsen kapta A metál csendje című filmért, amely a legjobb hang díját is elvitte.
A legjobb filmzene díját a Lelki ismeretek muzsikáját szerző Trent Reznor, Atticus Ross és Jon Batiste kapta, a legjobb filmdal kategóriában pedig a Judas and the Black Messiah Fight for You című száma győzött.
Az élőszereplős rövidfilm Oscarját a Two Distant Strangers című produkció nyerte el. Az animációs rövidfilmek közül pedig a Ha bármi történik, szeretlek győzött.
A Ma Rainey: A blues nagyasszonya című film a smink és haj-, valamint a jelmez-kategória Oscarját is elnyerte.
A Jean Hersholt humanitárius díjat átvevő Tyler Perryt állva tapsolták meg a sztárok. A producer, rendező, színész, író, vállalkozó és filantróp elkötelezett támogatója a társadalmi igazságosságnak, a rasszizmusellenességnek. Köszönőbeszédében is a gyűlölet ellen szólalt fel, és díját is a megbékélés jegyében ajánlotta fel.
A humanitárius díjat a filmes közösséget támogató Mozgókép- és Televíziós Alap (MPTF) is megkapta a ceremónián.
From new releases like season 2 of #She on @NetflixIndia to older shows still going strong like #Aashram on @MXPlayer, here’s a list of the most-viewed shows and movies from the Indian streaming space of last week.https://t.co/bh08GncZ0J
Az Absolute Proof című dokumentumfilm kapta szombaton a legrosszabb filmnek járó Arany Málna-díjat.
Az üzletember Mike Lindell, Donald Trump támogatója dokumentumfilmjével azt akarta bizonyítani, hogy a 2020-as amerikai elnökválasztásba kívülről beavatkoztak, és elcsalták. Lindell, akik maga is megjelent a produkcióban, a legrosszabb színész díját kapta.
Az Arany Málna-díjátadón évente a legrosszabb produkciókat és színészi alakításokat díjazzák.
A 41. alkalommal átadott díjak közül az ausztrál énekes-dalszerző Sia rendezői bemutatkozása, a Music című zenés film három trófeát is elnyert. Sia a legrosszabb rendező, a filmje főszerepét alakító Kate Hudson a legrosszabb színésznő, a mellékszerepet játszó Maddie Ziegler pedig a legrosszabb női epizódszereplő citromdíját érdemelte ki. Sia musicalfilmje nagy vihart kavart, a rendezőnek többek között azért is szabadkoznia kellett, amiért a produkcióhoz egy nem beszélő autista szerepére nem autentikus színészt (Maddie Ziegler) választott.
Sacha Baron Cohen Borat utólagos mozifilm című szatírája két díjat kapott: a filmben megjelenő Rudy Giuliani, Trump ügyvédje a legrosszabb férfi mellékszereplő lett. És egyik jelenetét, amiben nadrágja cipzárjával küzd Maria Bakalova jelenlétében, szintén Arany Málnával díjazták.
A legrosszabb remake vagy folytatás díját a Dolittle nyerte el. A 365 Days című lengyel erotikus produkciónak pedig a forgatókönyve lett Arany Málna-díjas.
Idén egy különdíjat is átadtak: a filmipar számára katasztrofálisnak bizonyult 2020 lett a legrosszabb év. Az Arany Málna-díjakról online szavazással döntött az 1097 főből álló tagság. Az Arany Málna-díjat (Razzie Award) és a hozzá kapcsolódó Arany Málna Alapítványt 1980-ban hozták létre a hollywoodi díjszezon ellentéteként. A díjazottakat hagyományosan egy nappal az Oscar-díjak átadása előtt jelentik be.
A díj egy golflabda nagyságú, szuper 8-as filmtekercsre helyezett, aranysárgára festett málna, gyakran citromdíjként is emlegetik. A díjazottak ritkán jelennek meg az ünnepélyes díjkiosztón.
A Denzel Washington és Rami Malek főszereplésével forgatott Ördög a részletekben című sorozatgyilkosos krimi vonzotta a legtöbb nézőt a hétvégén a koronavírus-járvány ellenére is nyitva tartó észak-amerikai mozikba.
A John Lee Hancock rendezésében készült Warner Bros. produkciót 2071 vásznon kezdték vetíteni a hétvégén, és mintegy 4,8 millió dolláros jegybevételt ért el.
Az Ördög a részletekben az egyike annak a 17 Warner Bros. filmnek, amelyet a stúdió egyidejűleg forgalmaz a mozikban és az HBO Max streamingszolgáltatásán. Az HBO Max nem közölt pontos adatot a film nézettségéről, de azt kiemelte, hogy pillanatok alatt toplistája élére került.
A Wonder Woman 1984 sikere után az Ördög a részletekben nézettsége is azt jelzi, hogy „a közönség éhes a jó színvonalú játékfilmekre” – idézte a Variety.com Andy Forssellt, a streamingszolgáltató vezetőjét. A hétvégi észak-amerikai kasszasikerlista első helyezettjének bevétele a pandémia alatt kiugróan jónak számít. A box-office-elemzők előrejelzése szerint a mozis ágazat 2022-re tér vissza a koronavírus-járvány előtt megszokott kerékvágásba.
A toplista második helyezettje a Croodék: Egy új világ című animációs film lett 1,84 millió dolláros (541 millió forintos) jegyeladással. A tizedik hete játszott produkció globális bevétele már 144 millió dollár (42,4 milliárd forint) fölött jár.
A harmadik helyet a Wonder Woman 1984 kapta 1,3 millió dollár (383 millió forint) jegybevétellel. A szuperhősfilm, amelyet az HBO Maxon is láthatnak az amerikai előfizetők, eddig világszerte 152 millió dollárt (44,7 milliárd forintot) keresett a mozikban.
Liam Neeson akcióthrillere, a The Marksman a negyedik helyet szerezte meg 1,25 millió dollárral (368 millió forinttal), az ötödik pedig a Sony filmje, a Monster Hunter – Szörnybirodalom lett 740 ezer dolláros (218 millió forintos) jegyeladással.
A független filmek közül a hétvégén debütáló romantikus dráma, a Supernova teljesített a legjobban: 330 moziban 98 ezer dollárért (29 millió forintért) váltottak rá jegyet a nézők. A Harry Mcqueen rendezésében készült alkotásban Stanley Tucci és Colin Firth látható, hosszú ideje együtt élő párt játszanak, akiknek egyikük kezdődő demenciájával kell megküzdeniük.
Várhatóan nem válik a francia filmművészet új gyöngyszemévé a szerdán a világhálón debütált dokumentumfilm, a „Hold-up”, amelyet közösségi finanszírozásból hoztak létre az alkotók. A film koronavírus-szkeptikus „szakemberek” armadáját szólaltatja meg, akik „együttes erővel leplezik le a világméretű összeesküvést” a szerintük nem is létező járvánnyal kapcsolatban.
A filmet népszerűsítő provokatív poszter már bejárta a közösségi hálózatokat, és hatalmas visszhangot váltott ki a francia közvéleményben. Az alkotók által dokumentumfilmnek nevezett alkotás ellen politikusok és járványügyi szakemberek is tiltakoznak, míg közismert személyiségek – köztük Sophie Marceau – az egészségügyi világválság kellős közepén, jobb híján a filmet népszerűsítve generálnak figyelmet maguknak.
A film rendezője, Pierre Barnérias újságíró és összeesküvés-elmélet hívő a filmben a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban meghozott intézkedéseket veszi célba, és a „feltárt” összeesküvést számmisztikával is igazolandó, a művet 11. hó 11-én 11 óra 11 perckor tette közzé a 11:11 teóriában is hívő rendező.
A France Soir weboldalán a film producere, Christophe Cossé úgy nyilatkozik, hogy „a Covid–19 vírus nem veszélyesebb, mint bármelyik más koronavírus”, és a járvánnyal kapcsolatos intézkedések „egy önkényuralmat célzó egészségügyi vezérlés része”, amellyel „a társadalmat teljes megfigyelés alá akarják vonni és engedelmességre kényszeríteni”. Kifejti, hogy egy „hatalmas, globális manipulációs gépezetnek vagyunk az áldozatai” és a koronavírus-járvány megállításán dolgozó francia Tudományos Tanács tagjait azzal vádolja, hogy „a gyógyszerkutató cégek emberei”.
A filmben megszólalók között van Martine Wonner is, az Emmanuel Macron által alapított a Köztársaság Lendületben (LREM) párt volt képviselője, aki már korábban is többször került a média figyelmének középpontjába a maszkviselés hasztalanságával kapcsolatban tett kijelentéseivel. Véleménye szerint a koronavírus-járvány „csak egy nagyobb influenzajárvány, nem több”.
Nyilatkozik az ellentmondásos hírnevű infektológus, Christian Perronne is, akit sok bírálat ért a járvány kezdete óta a francia egészségügyi szakemberek hozzáértését megkérdőjelező kijelentései miatt. Szerepel a filmben a korábbi egészségügyi miniszter, Philippe Douste-Blazy is, aki a film megjelenése után azonnal elhatárolódott a filmtől, annak készítőitől és saját nyilatkozatától is.
A film és alkotói azonnal éles hangú bírálatok célpontjába kerültek, és számos politikus ítélte el a felelőtlen „alkotást”. Laetitia Avia, az LREM párt és a francia nemzetgyűlés tagja úgy reagált Twitter-oldalán, hogy „hangosan nevethetnénk a filmen, ha nem éppen egy súlyos, világméretű járvány közepén lennénk”, és egyúttal „elképesztőnek” nevezte a filmet. Párttársa, Coralie Dubost kijelentette, „ez nem dokumentumfilm, ez nem újságírás, ez csak egy kasszasikerre vágyó tákolmány, egy újabb összeesküvés-elmélet propagandafilmje”. – Már csak ez hiányzott: fake news összeesküvés-elmélettel társítva – szól szintén a pástról Mounir Mahjoubi, a digitális ügyek volt államtitkára, szintén az LREM színeiben, aki egyenesen Martine Wonner lemondását követeli.
Olivier Becht, az Agir párt elnöke megdöbbenését fejezi ki: „Elképesztő, hogy vannak emberek, akik komolyan elhiszik, hogy a világjárványt valaki csak kitalálta.”
Sophie Marceau, francia filmszínésznő, aki a film támogatói között Instagram-oldalán ajánlja a filmet 492 ezer követője figyelmébe, megkapta, amire vágyott: 20 500 kedvelést és bátorságát elismerő kommentárt. Felmerül azonban a kérdés: milyen áron?
Kárpátaljai magyar vonatkozású filmeket vetítenek szeptembertől a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban. A heti rendszerességgel szervezett alkalmak után közönségtalálkozót tartanak, amelyeken a bemutatott filmek alkotóival és szereplőivel beszélgethetnek az érdeklődők.
