A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megkezdte a tengervíz és a tengeri halak vizsgálatát Fukusimánál, először azóta, hogy elkezdték a tengerbe engedni az atomerőmű tisztított hűtővizét. A NAÜ szakemberei nem számítanak arra, hogy a sugárzási szint megnövekedett volna a helyben fogott halakban. Mint írtuk, Tokió bejelentette, hogy idén több mint egymillió tonna vizet enged a tengerbe a megsemmisült fukusimai atomerőműből. A szabályozó hatóságok korábban biztonságosnak ítélték a víz kibocsátását, amely a kezelés után nyomokban még tartalmaz tríciumot (a hidrogén radioaktív izotópját).
Paul McGinnity, a NAÜ szakértője közölte, a kibocsátás közelében lehetséges, hogy kicsit emelkedik majd a trícium szintje a tengervízben, de a radioaktivitás mértéke várhatóan hasonló lesz a tavalyi, kibocsátás előtt észlelt értékhez.
A kibocsátás közelében lehetséges, hogy kicsit emelkedik majd a trícium szintje a tengervízben, de a radioaktivitás mértéke várhatóan hasonló lesz a tavalyi, kibocsátás előtt észlelt értékhez.
Japán augusztus 24-én kezdte meg a Csendes-óceánba engedni azt a vizet, amelyet a 2011-es szökőár után leolvadt három reaktor magjának hűtésére használtak az ország északkeleti részén lévő Fukusima Daiicsi erőműben. A várhatóan évtizedekig folytatódó kibocsátás ellen a térségben dolgozó halászok és szomszédos országok is tiltakoztak. Kína betiltotta a halászati termékek importját Japánból.
A NAÜ júliusban azt közölte, hogy ha a szennyvízkibocsátás a tervezett módon történik, akkor annak elhanyagolható hatása lesz a környezetre, a tengeri élővilágra és az emberek egészségére.
Az ügynökség szakemberei, akik a japán kormány kérésére érkeztek az országba, a kibocsátás kezdete óta először járnak a fukusimai atomerőműnél. A tengervíz és a tengeri üledék minőségét, valamint a kifogott halakat vizsgálják.
A NAÜ kutatói a csütörtökön begyűjtött halakat pénteken vizsgálják meg a japán halászati hivatal Tokió közelében, Csibában található laboratóriumában. Közlésük szerint az elemzés összehasonlítása céljából azonos mintákat küldenek számos más ország laboratóriumába, többek között Japánba, Kínába, Dél-Koreába és Kanadába is.
Befejeződött a fukusimai atomerőmű szennyezett vizének első kibocsátási köre, a létesítményt a második kör megkezdése előtt ellenőrzik és megtisztítják – közölte hétfőn az üzemeltető Tokiói Elektromos Művek Vállalat (TEPCO).
A fukusimai atomerőmű augusztus 24-én kezdte meg az üzem 2011-es megrongálódása óta felhalmozódott több mint 1,34 millió tonna hűtővíz tengerbe engedését. A kibocsátás kezdete mérföldkőnek számít az üzem leszerelése szempontjából.
A tervezetten több évtizedig tartó szennyvízkibocsátás tiltakozást váltott ki a környező országok és a halászatból élő közösségek részéről. Kína behozatali tilalmat vetett ki a japán halászati termékekre, és egy sürgősségi segélyalap összeállítására szólította fel a japán kormányt.
Kisida Fumio japán miniszterelnök a G20-csoport múlt heti csúcstalálkozóján a nemzetközi támogatottság érdekében a biztonságot és az átláthatóságot hangsúlyozta a hűtővíz tengerbe engedésével kapcsolatban, emellett a kínai tilalom azonnali feloldását sürgette.
Az első körben a tizenhét napig tartó kibocsátás alatt 10 tartályból összesen 7800 tonna vizet engedtek a tengerbe. Az üzemben dolgozó munkások a következő kibocsátási periódus előtti hetekben megtisztítják a csővezetéket és az egyéb berendezéseket, és átvizsgálják a rendszert – közölte hétfőn az atomerőművet üzemeltető TEPCO szóvivője.
A kibocsátás megkezdése óta a tengervízből és halakból vett összes minta a biztonsági határérték alatt volt – közölték a hatóságok.
A TEPCO és a japán kormány közlése szerint a vízből eltávolították a sugárforrást jelentő legveszélyesebb anyagokat, majd a tisztított vizet tovább hígították tengervízzel, a nemzetközi előírásoknál szigorúbb mércét alkalmazva.
A fukusimai nukleáris erőműnek egy súlyos földrengés okozta 2011-es megrongálódása óta tartályokban gyűlik a szennyezett víz.
A TEPCO 2024 márciusáig több mint 31 ezer tonna tisztított víz kibocsátását tervezi, ennek üteme a hatóságok szerint később felgyorsulhat.
A japán kormány és a TEPCO elkerülhetetlennek nevezte a megtisztított hűtővíz tengerbe engedését, mivel a tartályok a következő évben elérik maximális, 1,37 millió tonnás kapacitásukat.
Mintegy 150 lakos bírósághoz fordult Japánban, Fukusima és Mijagi prefektúrákból a fukusimai szennyezett víz tengerbe engedésének leállítása érdekében pénteken. Ez az első ilyen jellegű per a szennyezett víz nemrégiben megkezdett kibocsátásának ügyében.
A fukusimai atomerőművet üzemeltető Tokiói Elektromos Művek Vállalat (TEPCO) és a japán kormány elleni keresletben a felperesek azt állítják, hogy a víz tengerbe engedése veszélyezteti a lakosok életét, és akadályozza a helyi halászok vállalkozásait.
A lakosok emellett kibocsátási tilalmat és az erre szolgáló létesítmények jóváhagyásának érvénytelenítését kérik a japán nukleáris szabályozó hatóságtól.
A fukusimai nukleáris erőműhöz közeli térséget 2011-ben pusztító földrengés és szökőár sújtotta, amelyek miatt az atomerőműben a világ második legsúlyosabb nukleáris balesete következett be, bár halálos áldozatai nem voltak. Az erőműnél összegyűlt szennyezett vizet óriási tartályokban tárolják, de a létesítmény felszámolásához fel kell szabadítani a helyet, ezért a vizet megtisztítják, sokszorosára hígítják, és évtizedeken át fokozatosan engedik a tengerbe.
A feldolgozás során a vízből ugyan eltávolították a sugárforrást jelentő legveszélyesebb anyagot, azonban a sugárvédelmi szempontból kevéssé veszélyes radioaktív izotópok közé tartozó tríciumot nem.
A hűtővíz óceánba engedésének tervét két éve fogadta el a japán kormány, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pedig júliusban hagyta jóvá az elképzelést, és kimondta, hogy a víz kibocsátása nem jelent veszélyt az emberekre vagy a környezetre.
A fukusimai atomerőművet üzemeltető TEPCO tervei szerint a mostanra felhalmozódott több mint 1,3 millió tonna hűtővíz óceánba engedése mintegy 30 évig fog tartani. Japánban több megmozduláson tiltakoztak a terv ellen – írja az MTI.
A tervek szerint megkezdte Japán csütörtökön a fukusimai atomerőmű tisztított hűtővizének a Csendes-óceánba engedését a helyi halászok és szomszédos országok tiltakozása ellenére.
A hűtővíz óceánba engedésének tervét két éve fogadta el a japán kormány, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) pedig júliusban hagyta jóvá az elképzelést, és kimondta, a víz kibocsátása nem jelent veszélyt az emberekre vagy a környezetre.
A kínai nukleáris biztonsági hatóság szóvivőjén keresztül ugyanakkor jelezte: a japán kormány lépését „rendkívül önzőnek és felelőtlennek” tartja. Peking szerint Tokió „a saját érdekeit helyezi az egész emberiség jólléte fölé”. A kínai hatóságok egyúttal közölték azt is, hogy a fennhatóságuk alatt álló vizekben fokozni fogják a sugárzás szintjének ellenőrzését.
A Fukusima Daicsi atomerőműben 2011-ben egy földrengés és szökőár következtében magolvadás következett be. Bár a reaktorokat leállították, azokat továbbra is hűteni kellett. A hűtővizet később tartályokban helyezték el. Mivel a tárolásra rendelkezésre álló hely fogytán van, a vizet most egy hosszú alagúton keresztül kezdték el az óceánba vezetni.
A hűtővizet kezdetben kisebb adagokban, fokozott ellenőrzés mellett engedik a Csendes-óceánba. Az első adag – mintegy 7800 köbméter – hűtővíz óceánba eresztése nagyjából 17 napig tart majd. A fukusimai atomerőművet üzemeltető Tokiói Elektromos Művek Vállalat (TEPCO) tervei szerint a mostanra felhalmozódott több mint 1,3 millió tonna hűtővíz óceánba engedése mintegy 30 évig fog tartani. Japánban több megmozduláson tiltakoztak a terv ellen, különösen a halászatból élő közösségek aggódnak.
Két nap múlva megkezdik a fukusimai atomerőmű tisztított hűtővizének a Csendes-óceánba engedését – közölte kedden a japán kormány.
Kisida Fumio miniszterelnök ezt azután jelentette be, hogy a nap folyamán találkozott az ügyben illetékes kabinetminiszterekkel. A kormányfő szerint az erőműben felhalmozódott hűtővíz Csendes-óceánba engedése olyan ügy, amelyet „nem lehet halogatni”. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint a víz kibocsátása nem jelent veszélyt az emberekre vagy a környezetre.
A helyi halászok és a szomszédos országok, így Kína is, ellenzik Japán terveit. A Fukusima Daicsi atomerőműben 2011-ben egy földrengés és szökőár következtében magolvadás következett be. Bár a reaktorokat leállították, azokat továbbra is hűteni kellett.
A hűtővizet később tartályokban helyezték el. Mivel a tárolásra rendelkezésre álló hely fogytán van, a vizet most egy hosszú alagúton keresztül az óceánba akarják vezetni. Előzetesen megszűrik és tengervízzel hígítják.
A több mint 1,3 millió tonna, megfelelő szintűre tisztított hűtővíz fokozatos, több évtizeden, mintegy 30 éven át tartó, ellenőrzött tengerbe engedése ellen a szigetországban már több megmozduláson tiltakoztak. Különösen a halászatból élő közösségek aggódnak a helyben kifogott halak minőségének megítélése és az éppen csak talpra álló vállalkozásaik jövője miatt.
A japán nukleáris felügyelet jóváhagyta azt a tervet, hogy a tengerbe engedjék a megrongálódott Fukusima Daj-icsi atomerőműből származó vizet – adta hírül a Reuters.
A 2011-es katasztrófa óta a reaktorok hűtésére használt vizet hatalmas tartályokban tárolják az erőműben, idén júliusig több mint 1,3 millió tonnát tett ki. A hatóságok biztonságosnak ítélték a kibocsátást, ugyanakkor azt is hozzátették, hogy a víz a kezelés után is tartalmazhat még tríciumot nyomokban.
A művelet előtt az erőművet üzemeltető Tepco azt tervezi, hogy a szennyezett vizet megszűri, hogy a tríciumon kívül a káros izotópokat is eltávolítsa. Ezután felhígítják és kiengedik. A hatalmas mennyiségű folyadékot jelenleg körülbelül ezer tartályban tárolják, amelyeket szeretnének elbontani, hogy újabb létesítmények épülhessenek a sérült erőmű végső leszereléséhez.
A terv kemény ellenállásba ütközött a régió halászszervezeteinek részéről, amelyek a megélhetésüket féltik. A szomszédos országok, Kína, Dél-Korea és Tajvan szintén aggodalmuknak adtak hangot.
A japán kormány kedden kidolgozott egy tervet a megbénult fukusimai atomerőmű szennyezett vizének a tengerbe engedésére – számolt be a Reuters.
Japán áprilisban közölte, hogy több mint 1 millió tonna szennyezett vizet bocsát ki szakaszosan a kezelés és a hígítás után, 2023 tavaszától kezdődően. A bejelentés a helyi halászok aggodalmát váltotta ki, ahogyan a szomszédos Kína és Dél-Korea is kifejezte aggályait.
Közel 1,3 millió tonna szennyezett víz halmozódott fel egy évtized alatt azután, hogy 2011-ben egy hatalmas földrengés és szökőár pusztította az ország északkeleti partjait, működésképtelenné téve az erőművet, és a világ legszörnyűbb nukleáris katasztrófáját okozta Csernobil óta.
A mintegy 500 olimpiai méretű úszómedence megtöltéséhez elegendő vizet hatalmas tartályokban tárolják, ez pedig évente körülbelül 100 milliárd jen (284 milliárd forint) költséget jelent, a hely pedig egyre fogy.
Japán azzal érvelt, hogy a víz kieresztése szükséges az erőmű komplex leszerelésének előmozdítása érdekében, és kijelentették, hogy hasonlóan szűrt vizet rendszeresen bocsátanak ki az atomerőművekből világszerte.
Az alagút a víz alatt fog futni, a folyadékból pedig a tríciumon kívül minden radioaktív anyagot kiszűrnek.
Valósággá válik a japánok elképzelése arra vonatkozóan, hogyan szabaduljanak meg a fukusimai atomerőműnél felgyülemlett, radioaktív hűtővízzel: az óceánba fogják engedni, méghozzá egy vízalatti alagúton keresztül.
Az erőművet üzemeltető Tokiói Villamosenergia-Vállalat (Tokyo Electric Power Company, TEPCO) szerint a folyadékból a tríciumon kívül minden veszélyes anyagot kiszűrnek, vagyis a víz tisztítás után jut majd az óceánba.
Az alagút még nincs kész, meg kell építeni. Egyébként pedig azért így csinálják, hogy a művelet ne zavarja meg a halászokat.
A projektet a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség felügyeli, amely már engedélyezte azt.
Japán, amerikai és magyar kutatók kimutatták, hogy trícium szivárog a 2011-es földrengés következtében megsérült fukusimai atomerőmű területéről – derül ki a HVG írásából. A Fukusimában élő Kávási Norbert, a környezeti radioaktivitás vizsgálatával foglalkozó magyar kutató beszélt a jelenségről és annak hátteréről.
Kávási szerint a kibocsátott trícium mennyisége kicsi, mindössze 20 Becquerel literenként, és ez is csak egyetlen talajvízminta esetén fordult elő.
Kávási szerint egyelőre nem tudni, hogy a trícium pontosan honnan, milyen forrásból szivárog, de az biztosnak látszik, hogy az anyag vagy a reaktorépületből, vagy a tartályokból, esetleg a szivattyúkutakból kerül a környezetbe. „Meg lehet közelíteni a helyzetet onnan, hogy nem tökéletes a környezetvédelmi rendszer, mivel szivárgás van, ezért ellenőrizni kell, és kijavítani az esetleges hibákat” – mondta erről a magyar kutató.
Kávási Norbert kitért rá, hogy a trícium természetes úton is keletkezik, sugárvédelem szempontjából nem különösebben kockázatos radionuklidról van szó, mivel csak kisenergiájú béta sugárzást bocsájt ki radioaktív bomlása során.
„Úgy kell elképzelni a tríciumnak való kitettséget, mint a dohányzást. Ha elszívok egy cigarettát, hosszú távon nincs kimutatható hatása, az egészségügyi kockázata minimális. Ha viszont minden nap elszívok egy dobozzal, akkor már komolyabb a kockázat” – magyarázta a szakértő, aki szerint „ez a szivárgás tényleg nagyon kicsi, a környező talajvizekben pedig eddig más radioaktív szennyezőt nem találtunk”. A kutató újabb vízminták elemzésével folytatja munkáját, hogy kiderüljön, ezekben is kimutatható-e az anyag, vagy más, veszélyesebb radioaktív elem.
A fukusimai atomerőmű területén egyébként még 9 évvel a baleset után is hűteni kell a leolvadt fűtőelemeket. Nukleáris láncreakció ugyan már nem lehetséges, de a hasadványtermékek (többek között cézium – 137, stroncium – 90 és kobalt – 60) továbbra is hőt termelnek. A hűtést folyamatosan keringgetett vízzel oldják meg, ami a sérült fűtőelemekkel érintkezve radioaktívvá válik.
A keletkező radioaktív vizet tisztítva az erőmű területén tartályokban tárolják, azonban az abban lévő a trícium eltávolítása – ipari méretekben legalábbis – egyelőre nem megoldott. A tartályok száma pedig egyre csak nő, hely viszont nem nagyon akad, ahova újabbakat lehetne lerakni. Az erőművön kívüli területek nem jöhetnek számításba a jelenlegi szabályozások miatt. Ezért is merült fel korábban annak a lehetősége, hogy az egymillió tonnányi vizet majd az óceánba engedik.