A kárpátaljai Román-kori műemlékek egyik gyöngyszemének számító Gerényi Rotundáról most megjelent egy impozáns könyv, melyet magyarországi támogatással mutattak be Ungváron. A Gerényi Rotunda című kötet megfelel annak a hiánypótló igénynek, hogy bemutassa a 12–13. századi szakrális építmény történetét és művészettörténeti értékét, korszerű tudományos szemlélettel és gazdag képanyagot közreadva.
A páratlan szakrális örökséget bemutató könyv a napokban jelent meg Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma finanszírozásával, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának támogatásával, a Kárpáti Kiadó gondozásában. A gazdagon illusztrált ukrán nyelvű kötetet Mihajlo Prijmics művészettörténész, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia rektora írta.
A gerényi rotunda című kiadvány ünnepélyes bemutatójára, amelyen a megyei hatalom képviselői, a külképviseletek vezetői, művészek, újságírók és diákok vettek részt, november 19-én az ILKO Galériában került sor.
Bacskai József, Magyarország ungvári főkonzulja a könyvbemutató alkalmából mondott köszöntőjében kiemelte a Kárpáti Kiadóval hosszú ideje folytatott együttműködést, melyben egy újabb, nagyon színvonalas, egyben hiánypótló kiadványt mutathatnak be a kárpátaljai érdeklődő nagyközönségnek.
– Legutóbb tavasszal a szintén ukrán nyelven megjelent Gesta Hungarorum kiadványunkkal jelentkeztünk, és nagy öröm, hogy most ismét egy csodálatos kötetet mutathatunk be. A Mihajlo Prijmics szerkesztésében megjelent mű egy átfogó tanulmány Ukrajna egyik legrejtélyesebb és egyben legértékesebb középkori művészeti műemlékéről, mely Kárpátalján található. A gerényi rotunda a középkori magyar építészet és freskófestészet különösen értékes emléke, a kijevi Szent Szófia-székesegyház és Szent Cirill-templom után a harmadik legrégebbi építészeti műemlék Ukrajnában – emelte ki a diplomata, és a körtemplom egyedülálló művészettörténeti értékét hangsúlyozva elmondta: páratlan művészeti értékű freskók díszítik, melyeket 1360 körül festettek egységes ikonográfiai rendszer szerint. A freskókat Drugeth György Ung megyei főispán, országbíró megrendelésére készítették valószínűleg itáliai iskolázottsággal rendelkező művészek. A mai templom két részből áll: a későbbiekben szentéllyé alakított román kori rotundából és a hozzá csatlakozó gótikus hajóból.
– A Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásával a Kárpáti Kiadó gondozásában 2025-ben megjelent kötet az első ukrán nyelvű kiadvány a rotundáról. A gazdagon illusztrált könyv Mihajlo Prijmics professzor, egy keresztény ember, a művészeti akadémia rektora, a kiváló kárpátaljai művészettörténész nagyszerű munkáját dicséri. Összefoglalja a tudományos eredményeket, és igazán olvasmányos, érdeklődésfelkeltő ritkaság – hangsúlyozta Bacskai József és felidézte, hogy az elmúlt időszakban a Kárpáti Kiadóval együttműködve több ukrán és ukrán–magyar nyelvű kötetet jelentettek meg. – Arra törekszünk, hogy a könyvek segítségével, a műemlékek helyreállításával, megóvásával az ukrán nép minél szélesebb körben megismerje Kárpátalja, Magyarország és a magyarság valós történetét, kultúráját – jegyezte meg a főkonzul, s a további együttműködés reményében köszönetét fejezte ki a Kárpáti Kiadó munkatársainak és vezetőjének, hogy ezen célok elérésében továbbra is megbízható partnerek.
Viktor Kravcsuk, a megyei kulturális főosztály helyettes vezetője gratulált a kötet megjelenéséhez, köszönetet mondott Mihajlo Prijmicsnek a megye szakrális művészetével kapcsolatos sokéves szakmai kutatásaiért.
A kiadvány már magas szakmai elbírálásban részesült, elnyerte a Könyvfesztivál – 2025 keretében megrendezett A könyv művészete c. pályázat fődíját.
Viktor Braszlavec, a Kárpáti Kiadó igazgatója beszélt a tudományos kiadvány elkészítésének folyamatáról, és kiemelte, hogy a kötet a gerényi rotundáról készült első átfogó történeti és művészettörténeti feldolgozás.
– A rotunda építészete tanulmányozásának irányába egy újabb lépés volt az Ilko fivérek csapata által modern digitális módszerekkel, lézerszkennelési technológiát alkalmazó tanulmány – mondta, és méltatta a kiadványon dolgozó kreatív csapatának munkáját.
A szerző, Mihajlo Prijmics művészettörténész az elmúlt 25 évben Kárpátalja szakrális művészetét tanulmányozta. Pályája elején az ikonosztázok faragásának, valamint a templomi fakeresztek vizsgálatába mélyedt el. Az első monográfiája 2007-ben jelent meg Pered licem tvojim (Színed előtt) címmel. Csak a Kárpáti Kiadóban 5 alapvető jelentőségű kiadványa látott napvilágot, köztük 3 tudományos-analitikus monográfiája. A most megjelent könyv ötéves munkának az eredménye.
– A körtemplom nemcsak kora és építészeti jellegzetességei miatt érdemel figyelmet, hanem jó állapotban fennmaradt középkori freskói miatt is. A művészettörténeti szempontból is jelentős alkotások közül a legkorábbiak a XIII. században keletkeztek, a hozzá csatlakozó téglalap alakú templomhajó pedig valószínűleg a XIV. vagy XV. században – mondta Mihajlo Prijmics. A könyv bemutatása során köszönetet mondott a főkonzulátusnak a támogatásért, valamint azoknak a szakembereknek, akik a kötet előkészítésében közreműködtek, és kitért Volodimir Mojzsesz történész, az Ungvári Nemzeti Egyetem docense régészeti kutatásainak jelentőségére, amelyek lehetővé tették a rotunda keletkezésének pontosabb datálását.
Mihajlo Prijmics részletesen szólt a falakat díszítő freskók szellemi és vallási üzenetéről, köztük a Pantokrátor (Mindenható), az Angyali üdvözlet és a három király ábrázolásainak jelentőségéről. A freskók Giotto di Bondone olasz festő, szobrász és építész korának (XIII–XIV. század) eszmei örökségét és a román kori művészet jellegzetességeit hordozzák.
Megjegyezte, hogy a rotunda és a könyvben bemutatott kutatás páratlan értéket képvisel Ukrajna és a Kárpát-medence művészettörténetében, mivel a területen kevés olyan emlék maradt fenn, amely a bizánci tradíció mellett a protoreneszánsz (előreneszánsz) olasz hatásait is bemutatja.
– A könyv nemcsak tudományos, hanem kulturális és történelmi szempontból is kiemelkedő forrás a kárpátaljai művészet és az európai középkori örökség megértéséhez, feltárja a templom építészeti jellegzetességeit és festészeti technikáit – zárta gondolatait Mihajlo Prijmics.
Borisz Kuzma, az Ukrán Nemzeti Képzőművészeti Szövetség Kárpátaljai Megyei Szervezetének elnöke Mihajlo Prijmics munkáját méltatva elmondta: a szerző a templom freskóinak részletes, tudományos igényességgel történő feltárásával hozzájárult Kárpátalja szakrális örökségének megőrzéséhez.
A gerényi rotunda című könyv hamarosan elérhető lesz a megye könyvtáraiban.
Gerényi rotunda néven ismert az a középkori eredetű templom, mely a kárpátaljai Ungvár keleti részén, Gerény városnegyedben található. A román stílusú körtemplom építését a XII. századra teszik a szakemberek. A középkori Magyarországon mindössze három olyan rotunda volt, amelynek belső tere hat szegmensre volt osztva és ebben rokonságot mutat a kaukázusi örmény templomokkal. Egyik ilyen a gerényi rotunda is, melyről K. Debreceni Mihály, kollégánk mesélt.
Az Ungvár Gerény néven ismert városrészében található körtemplom Ukrajna egyik legrégebbi szakrális létesítménye, így épített örökségként van nyilvántartva. A szentélybe gyakorlatilag bármelyik napon be lehet jutni és mostantól akár a világ bármely pontjáról is, hiszen Ivan és Leonyid Ilyko digitalizálták azt. A projektnek köszönhetően már bárki tüzetesebben is megvizsgálhatja a freskókat, még alaposabban mint élőben. Jelenleg a weboldal még csak ukrán és angol nyelven érhető el. A projekt kezdeményezői azonban azt tervezik, hogy olasz, latin, valamint a szomszédos országok nyelvein is megjelenítik a honlap tartalmát. Ivan és Leonyid már több éve kiemelt figyelmet fordítanak a kulturális örökségre. Az első projektjük egy játék-rekonstrukció volt a 16. századi Nevickei várról, amelyet Iván a Koppenhágai Egyetemen készített diplomamunkaként. A rotunda projektben információ feldolgozással és végtermékek létrehozásával foglalkozott, amelyek között 3D-modellek, kiterítések és freskók találhatók. A legkorszerűbb technológiákat alkalmazták. Ez a templom egész Közép-Európa tekintetében fontos műemlék. Természetesen vidékünk, Kárpátalja számára is fontos jelentőséggel bír ez a szakrális emlék. A középkori falfestmények, amelyek évszázadok változásainak tanúi, továbbra is restaurálásra várnak. Ehhez még számos akadályt kell leküzdeni, többek között a bürokratikus nehézségeket. A gerényi rotunda freskóinak digitalizálása azonban lehetővé teszi, hogy ne pazaroljuk tovább az időt, és hozzáférést biztosítsunk a művészettörténészek, történelemkutatók és turisták számára – mindenkinek, aki szeretné jobban megismerni ezt a műemléket.
