Dobó István legendás esküje az Egri csillagok musicalből – „Ne csak akkor szeresd, amikor mint jó anyád, lágy bölcsőben ringat, féltve óv, dédelget… Bátor, büszke nemzet, nagy tettekre termett, becsül majd érte minket a nagyvilág!” – hangzott fel Ferku Szilveszter előadásában kedden délelőtt a szerednyei Dobó-pince falai között. Az ünnepi eseményt a Pro Cultura Subcarpathica (PCS) szervezte a magyar kormány és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával.
A civil szervezet minden év szeptemberében adózik Dobó István emlékének a várvédő szülőhelyén, Szerednyén. Idén az egri vár ostroma kezdetének 473. évfordulóján a P. Frangepán Katalin Gimnázium tanulói is részt vettek a megemlékezésen.
Molnár Krisztina, a PCS koordinátora magyarul, Orbán Viktória, a szervezet munkatársa pedig ukrán nyelven köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondták: a szervezet 2014 óta adózik hagyományőrző rendezvénnyel Dobó István emlékének, és nem véletlenül választják már több éve helyszínül Szerednyét, hiszen ez a település több szállal fűződik a magyar kultúrához és történelemhez.
– Az itt található Buttler-kastély grófjáról mintázta Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének főhősét, 1805 decemberében egy éjen át a Buttler-házban őrizték a Szent Koronát, életének egy részét itt töltötte Csontváry Kosztka Tivadar festőművész, valamint itt született a híres törökverő, Dobó István, a magyar történelem egyik legnagyobb hőse, kinek alakja példaértékű minden anyaországi és határon túli magyar számára. Dobó István várkapitány egri diadalát követően kapta királyi adományként birtokul Szerednyét és környékét. A föld alatti alagútrendszert a hagyomány szerint az ő parancsára építették az egri várat ostromló törökök, akik foglyul estek. A több ezer hadifogoly által kiásott pincerendszer menedékként szolgált a helyi lakosok számára, továbbá börtönként szolgált a középkorban. Később felfigyeltek arra, hogy adottságai kiválóan megfelelnek a borok érlelésére. 2022 óta nem áll módunkban fesztivált rendezni, azonban Dobó emléke mellett nem mehetünk el főhajtás nélkül – emelte ki Molnár Krisztina.
Gombor Bence, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja a jelenlévőket üdvözölve Dobó Eger védőinek mondott szavait idézte Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényéből – „A falak ereje nem a kőben van, hanem a védők lelkében” –, és kitért arra, mit üzen ez a gondolat annak a közösségnek, amely itt, Kárpátalján most, a háború idején akar magyarnak megmaradni szülőföldjén.
– Ez a bölcsesség egész történelmünkre nézve is igaz, most pedig fölöttébb aktuális. Azt üzeni nekünk, hogy a nemzet, a haza, a közösség védelme a lélek, a lelkiismeret nagy próbája, különösen békétlen időben. Az egri várvédők hőstette azt mondja nekünk, ne rettenjünk meg a túlerőtől, ne adjuk fel, álljunk ki az igazunkért, a jogainkért, akkor is, ha reménytelennek látszik a helyzetünk. „Ne mondhassa azt ránk a jövő nemzedéke, hogy azok a magyarok, akik 1552-ben itt éltek, nem érdemelték meg a magyar nevet” – ezt is Dobó mondja a várvédők eskütétele előtt. Minden jelenlegi nehézség ellenére is biztos vagyok abban, hogy Kárpátalja földjén megfogyatkozva ugyan, de kitartó magyar honfitársainkra az utókor úgy fog emlékezni, mint azokra, akik nagyon is megérdemelték a magyar nevet. Gárdonyi regényében Eger hős kapitánya úgy fogalmazott: „Aki ma kitart a viharban, az holnap építheti újra a hazát.” Mert minden veszteség után új remény sarjad. Minden sötétség után jön a világosság, minden tél után jön a tavasz – zárta ünnepi gondolatait Gombor Bence és megerősítette: Magyarország mint anyaország továbbra is minden támogatást megad az Ukrajnában élő magyar nemzetrésznek, Ukrajna szomszédjaként pedig erejéhez mérten továbbra is minden lehetséges humanitárius segítséget megad a háború sújtotta országnak.
– Ismét itt állunk Szerednyén, hogy megemlékezzünk Dobó Istvánról. Nemcsak azért, mert megvédte az egri várat, hanem azért, mert ez kötelességünk, az utódok kötelessége. Hiszen az egri vár védelme egyúttal azt is jelentette, hogy ez a vidék nem került török uralom alá, nem irtották ki az itteni lakosságot, így a kereszténységet meg tudtuk őrizni, s nemcsak a római katolikus vallást, hanem az itt élő szláv lakosság kereszténységét is – emelte ki Orosz Ildikó, a PCS, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, megyei képviselő, aki hozzátette: az a cél, hogy ez az esemény az egész falu számára fontossá váljon, ezért szervezett egyrészt a PCS eleinte fesztiválokat, másrészt pedig a főiskola támogatta az Egri csillagok c. regény kiadását ukrán nyelven, amit eljuttattak az iskolákba, hogy az itteni lakosság soraiból azokhoz is eljusson Dobó nagy hőstette, akik nem tudnak magyarul.
– Mi, hű utódok mást nem tehetünk, csak minden évben összegyűlünk és emlékeztetünk mindenkit, hogy Dobó István az egri vár védelmével, hőstettével megállította a törököt hosszú időre. Ezért ez a környék hálás kell hogy legyen! Szlovák, magyar, ukrán, ruszin vagy bármilyen nemzetiségűek azért lehetünk itt, mert az őseinket nem irtották ki, itt maradhattak és saját kultúrájukat megélhették a XX. századig. Erre emlékezünk és adjuk ezt át az ifjúságnak annak reményében, hogy a következő évben nagyobb társasággal ünnepelhetünk, és ebbe bekapcsolódnak legalább a környező oktatási intézmények diákjai – jegyezte meg Orosz Ildikó.
A megemlékezés végén a jelenlévők megkoszorúzták a Túri Török Tibor szobrászművész által 2017-ben készített Dobó-mellszobrot. A koszorúzás idején a Summáját írom Eger várának című dalt hallhatták tárogatón Vesztergám Miklós tárogatóművész előadásában.
„Ez a könyv nem csupán egy művész életét és munkásságát mutatja be, hanem egy történelmi épület sorsát és általa egy egész korszak szellemiségét is” – hangzott el az Erdélyi Béla családi háza Munkácson című könyv ünnepélyes bemutatóján a Munkácsy Mihály Magyar Házban. A kötet szerzői a munkácsi festőművész, Kopriva Attila és költő lánya, Kopriva Nikolett, akik munkájukban hitelesen és élményszerűen közvetítik Erdélyi Béla örökségét.
Az Erdélyi Béla családi háza Munkácson című tudományos-ismeretterjesztő kiadvány a kárpátaljai festőiskola egyik alapítója, Erdélyi Béla történelmi, filozófiai és művészettörténeti jelentőségét mutatja be, valamint részletesen ismerteti a művész egykori családi házának helyreállítási folyamatát. A magyar és ukrán nyelven elérhető kötet külön értéke, hogy betekintést nyújt Erdélyi Béla irodalmi és levelezési hagyatékába, fennmaradt kézirataiba és műtárgyaiba, amelyek ma a nevét viselő emlék- és alkotóház múzeumi részének meghatározó elemei.
A Latorca-parti város központjában található kulturális intézmény impozáns dísztermében összegyűlteket Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója köszöntötte. „Ez a történet hét éve kezdődött, amikor megismerkedtünk Kopriva Attilával, aki sokat mesélt arról, hogy a méltán híres kárpátaljai festőművész, Erdélyi Béla egykori családi háza itt található a munkácsi vár alatt. Mondta, hogy az épület eladó, és nagyon jó lenne, ha egy alkotóházzal kibővítve létre lehetne hozni benne egy múzeumot. Ebből az akkor megfogalmazott álomból valóság lett” – mondta Tarpai József, reflektálva arra, hogy 2019-ben a magyar kormány támogatásával a Zahid Finance Group és a Kárpátok Művészetéért és Kultúrájáért Egyesület kezdeményezésére és közreműködésével, a Magyar Ház Program keretében sikerült megvásárolni és felújítani az épületet és annak udvarát. Az Erdélyi Béla Emlék- és Alkotóház ünnepélyes átadására a művész halálának 67. évfordulóján, 2022. szeptember 19-én került sor, termei már ezt megelőzően megteltek élettel, hiszen az orosz–ukrán háború kitörését követően menedéket és védelmet, sőt otthont nyújtott a harcok borzalmai elől menekülő művészeknek. A Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója hozzátette, napjainkban is számos programot szerveznek a munkácsi várhegy tövében található épületben. Május 22-én az Ungvári Művészeti Akadémia tehetséges diákjai számára tartottak ott immár harmadik alkalommal konferenciát, melyen a diákok bemutatták saját munkáikat és legfrissebb kutatásaikat, valamint lehetőséget kaptak a szakmai párbeszédre és eszmecserére. „Nagyon jó volt látni azt, hogy a hallgatók mennyire aktívak és átérzik azt a miliőt, ahol Erdélyi Béla felnőtt, élt, tervezett és alkotott. Örülök, hogy ilyen sokan érdeklődnek a művész élete és munkássága iránt” – tette hozzá Tarpai József konstatálva, hogy a kötetbemutató is sok látogatót vonzott.
„A könyv által az eddigieknél mélyebb bepillantást nyerhetünk egy olyan művész életébe, aki tehetségével megerősítette Kárpátalja helyét Európa művészeti térképén, aki meghatározó szerepet játszott a helyi művészeti oktatás beindításában, és akinek a korát meghaladó, hazaszeretetet sugárzó munkássága a mai napig inspirálóan hat a fiatal művészek számára” – fogalmazott köszöntőjében Gombor Bence ungvári magyar konzul, aki Erdélyi Béla művészetét jellemezve elmondta: alkotásaiban élénken visszatükröződik a sokszínű Kárpátalja, ahol magyar, ukrán és más nemzetiségű emberek élnek s alkotnak együtt, békében. „A kötet kiadása ennek az együttműködésnek ékes példája, hiszen az Magyarország mellett ukrán támogatással valósulhatott meg” – fűzte hozzá a diplomata.
A könyv továbbá bemutatja Erdélyi Béla családi háza helyreállításának folyamatát is. „Habár az emlékház kapui továbbra is nyitva állnak a rászorulók előtt, mára az eredetileg tervezett funkcióját tölti be, emléket állít a szovjet időszakban meghurcolt, nehéz sorsú festőművésznek, egyúttal békés, fejlődésre inspiráló környezetet biztosít a kárpátaljai festőművészek újabb generációinak. Ezekben a nehéz időkben kívánom, hogy Erdélyi Béla öröksége alkotásain és e könyvön, valamint a közjó szolgálatába állított családi háza által teremtett lehetőségeken keresztül éljen tovább és hirdesse a békét, harmóniát Kárpátalján” – emelte ki Gombor Bence.
Ahhoz, hogy egy művész öröksége élő maradjon, nemcsak kiadványokra és kutatásokra van szükség, hanem olyan emberekre is, akik szenvedéllyel, felelősséggel és szeretettel őrzik életművét. Jurij Nebesznik amellett, hogy nagy tisztelője Erdélyi Bélának, legnagyobb magángyűjtője is a festőművész alkotásainak. A rendezvényen Jurij Nebesznik az Erdélyi Béla Emlék- és Alkotóháznak ajándékozta azokat a festőművészhez köthető személyes dolgokat, melyeket mintegy negyven évvel ezelőtt kapott Erdélyi Béla özvegyétől, Magdolnától. A hatalmas eszmei értékkel bíró tárgyak között szerepel egy kis lexikon Erdélyi Béla kézzel írt feljegyzéseivel, a festő még soha nem publikált naplója, amelybe különböző gondolatait jegyezte fel, valamint két pohara, melyekből esténként bort és pálinkát ivott a jobb alvás érdekében.
Egy könyv elkészültéhez nem elegendő csupán az értékes téma és az elhivatott szerzők munkája. Szükség van egy kiadóra is, amely felismeri a mű jelentőségét, és vállalja annak fizikai megvalósítását, hogy a gondolatok könyv formájában eljuthassanak az olvasókhoz. A kötet megszületéséről és annak szellemiségéről Olekszandra Harkusa, a kiadó igazgatója osztotta meg gondolatait a jelenlévőkkel.
A továbbiakban a szerzők kaptak szót, akik bemutatták a közönségnek a kötetet. Kopriva Nikolett videóüzenetben köszöntötte a megjelenteket. „Erdélyi Béla leveleit olvasva egyre gyakrabban jut eszembe, bárcsak szólna hozzám. Aztán mindig rájövök: szól ő, készségesen, csak figyelmesnek kell lenni. Amikor évekkel ezelőtt olvastam Dimon és IMEN című regényeit, naplóit, még nem sok fogalmam volt arról, milyen világba csöppentem. Azonban azt rögtön tudtam, hogy mindaz, amiről ír, ismerős számomra. Ízig-vérig kárpátaljai mivolta, szellemisége lenyűgözött” – méltatta a művészt a fiatal költő, kiemelve: ami különösen szép Erdélyi filozófiájában, az maga a szeretet, hiszen őszintén hitte, hogy a szeretet mindenre képes. „Otthonom csupán néhány utcányira található házától. Amikor néhány havonta hazautazom, szeretek időt tölteni a várban, a Latorca-parton, Munkács utcáin bóklászva. Ma már nem tudom úgy tenni mindezt, hogy ne jusson eszembe ez az öltönyös, elegáns úr, akinek a szelleme szinte vibrálóan jelen van ezeken a helyeken. Szerencsések vagyunk, hogy családi házában, udvarában ma már bármikor vendégek lehetünk, láthatjuk, érezhetjük, hol alkotott, hol tette első lépéseit, hova címezte leveleit a világ különböző pontjairól, hol voltak bástyái. Mindenkit biztatok, hogy látogassák meg udvarát, egykori házát, merüljenek el festményeiben, olvassák el műveit, mert azok ma is szólni tudnak hozzánk, talán jobban, mint valaha. Remélem, a ma bemutatott könyv is emlékezetének egy pilléréül szolgálhat” – hangsúlyozta Kopriva Nikolett.
„A kötet megírásának ötlete akkor született, amikor már befejeztük az Erdélyi-ház rekonstrukcióját és felújítását. Támadt egy gondolatom, hogy ezt egy könyvben is össze kell foglalni” – mondta Kopriva Attila festőművész, a Kárpátaljai Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tanszékének vezetője, majd ismertette a kötet szerkezetét: bemutatja a családi ház történetét, az épület felújításának mozzanatait, taglalja Erdélyi Béla filozófiáját, elemzi a művészetről szóló gondolatait az általa írt feljegyzések és versek alapján egy objektív beszámolót adva. „Ez a kötet leginkább Erdélyi Béla művészeti és filozófiai gondolatainak népszerűsítését szolgálja. Ugyanakkor még nagyon sok levelezés és írott gondolat maradt feldolgozatlanul, melyekből lehetne egy átfogó munkát készíteni, de ehhez még sok év kell. Bár több munka látott már napvilágot, a festő géniusza még nincs teljes egészében tanulmányozva, ezért van még munka” – fogalmazott Kopriva Attila utalva arra, hogy a jövőben várható még Erdélyi Béla munkásságát feldolgozó kiadvány.
A Munkácsy Mihály Magyar Ház által szervezett könyvbemutatón Miroszlav Ekman zongoraművész Erdélyi Béla kortársa, Márton István kárpátaljai zeneszerző, zongorista és pedagógus műveinek előadásával varázsolta el hallgatóságát, ezzel hangulatossá téve az eseményt.
