Athén polgármestere azt tervezi, intézkedéseket tesz a város történelmi központjában tartózkodó turisták számának csökkentése érdekében. Erről a The Guardiannek adott interjújában beszélt.
Haris Doukas, Athén polgármestere úgy véli, hogy a turisztikai szezon kezdete a város történelmi központjának jelentős részét a turistáktól való „túlzsúfoltság” veszélyének teszi ki. Véleménye szerint egész kerületek veszélyeztet az autentikusság elvesztése a turisztikai infrastruktúra ellenőrizetlen fejlesztése miatt.
„Athén nem működhet úgy, mintha egy óriási szálloda lenne. Szükség van korlátokra és szabályokra. A városoknak is beleszólásuk kell, legyen a fejlődésükbe” – mondta Doukas.
Tavaly több mint 8 millió ember látogatott el Athénba, ami rekord egy olyan metropolisz számára, amelyet egészen a közelmúltig a görög szigetek felé vezető úton való megállóhelynek tekintettek.
Ahogyan azt egy nemrégiben publikált, a városi hatóságok megbízásából készült tanulmány is kimutatta, csak a rövid távú bérbeadás szegmensében több mint kétszeresére nőtt az Akropolisz lábánál fekvő népszerű Plaka negyedben az éjszakai tartózkodások száma 2018 óta.
Doukas 2024-ben lépett hivatalba, és megígérte, hogy „zölddé” teszi a várost, amelyet sokan a kontinens legforróbb fővárosának tartanak. Vezetése alatt mintegy 3855 fát ültettek a 39 négyzetkilométeres körzetben.
Ezen a héten Doukas bejelentette, hogy a jelenleg vita alatt álló, a turisztikai földhasználatról szóló törvénytervezetet felhasználva a város történelmi központjában az új üzleti tevékenységek teljes betiltását szorgalmazza.
„Leállítjuk az összes turisztikai beruházást Plakában, amelyet meg akarok menteni. Nincs ott több hely. Sem rövid távú bérbeadásra, sem apartmanoknak, sem szállodáknak, sem más turisztikai célra. Ez a terület túlzsúfolt” – mondta. A befektetőknek, mondta, a főváros más, „kevésbé zsúfolt” területeire kellene költözniük.
A polgármester felvetette az új szállodák engedélyeinek befagyasztásának ötletét is. Ez a jobbközép kormány által bevezetett hasonló tilalom kiterjesztése lenne, amely korlátozza a rövid távú bérbeadást az Akropoliszra néző területeken.
Görögország betiltotta a 15 év alatti gyermekek közösségi médiához való hozzáférését, jelentette be Kiriákosz Micotakisz görög miniszterelnök videóbeszédében, írta az Ekathimerini.
Megjegyezték, hogy Görögország az elsők között hagyta jóvá a gyermekek közösségi médiahasználatának tilalmát országos szinten.
A jogszabály 2026 nyarán jelenik meg, és 2027. január 1-jén lép hatályba.
„Biztos vagyok benne, hogy sokan közületek, a fiatalabbak, haragudni fognak rám; ha a ti korotokban lennék, talán ugyanígy éreznék, de a mi szerepünk nem az, hogy kedvesek legyünk” – mondta Micotakisz a gyerekekhez fordulva.
Hozzátette, hogy Görögország nyomást fog gyakorolni az Európai Uniónál hasonló intézkedések jóváhagyására.
Rádiófrekvenciákat érintő, ennél konkrétabban meg nem nevezett problémák miatt lezárták a légteret Görögország felett, írja a Reuters a görög állami tévére és az ország légügyi hatóságára hivatkozva.
Az ország repülőterein felfüggesztettek minden induló járatot, és landolni sem lehetett a légikikötőkben. A korlátozás helyi idő szerint vasárnap reggel 9 órakor kezdődött. Az athéni Eleftherios Venizelos reptér megtelt várakozó utasokkal délelőtt.
A Görögországba érkező reptereket szomszédos országokba, többségében Törökországba irányították át.
A légtérzár eredetileg helyi idő szerint 15 óráig lett volna érvényben, de jóval hamarabb feloldották.
A Tudásmorzsák a repülésről nevű szakmai Facebook-oldal szerint a légiforgalmi irányítás rádiórendszere némult el, és fennakadások voltak a telefonos kommunikációban is.
A posztban azt írják, „műszaki szemmel nézve valószínűleg valamelyik telekommunikációs szolgáltató lehet a probléma gyökere, hiszen a radaradatok, a légiforgarmi irányítás MFC és QSIG telefonvonalai, valamint a rádióállomások elérése is bérelt vonalakkal lehetséges – igaz, ezek általában redundánsak. De az is elképzelhető, hogy az athéni irányítóközpontban történt valami komoly hálózati galiba, ami leállította az adatcserét.”
✈️ Belarusian balloons once again paralyze Vilnius Airport
Nearly 70 weather balloons launched from Belarus to smuggle cigarettes shut down Vilnius Airport overnight. It’s already the fifth forced closure of the airport this October. This time, the incident affected 95 flights… https://t.co/PlbM3Yqk1Npic.twitter.com/H8prAgni8u
Görögország 1,6 milliárd eurós csomag keretében drasztikus intézkedéseket vezet be a népességfogyás megállítására, amely ha ilyen ütemben folytatódik, az országot hamarosan Európa legidősebb nemzetévé teszi. A kontinens egyik legalacsonyabb termékenységi rátájával rendelkező állam miniszterelnöke a problémát nemzeti fenyegetésnek minősítette. A miniszterelnök vasárnap a program bejelentésekor elmondta, hogy az 1,6 milliárd eurós (azaz nagyjából 632 milliárd forintos) csomagot az egyik legnagyobb kihívás, egy példátlan méretű demográfiai válság indokolta.
„Tudjuk, hogy más a megélhetés költsége, ha valakinek nincs gyermeke, és más, ha két vagy három gyermeket nevel. Ezért államként kötelességünk megtalálni a módját, hogy jutalmazzuk polgárainkat, akik a gyermekvállalás mellett döntenek”– mondta Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök.
Az intézkedések – melyek a két százalékpontos adócsökkentéstől minden jövedelmi sávban a négygyermekes, alacsony jövedelmű családok teljes adómentességéig terjednek– 2026-ban lépnek életbe – közölte a The Guardian. Micotákisz szerint ez lesz az elmúlt több mint ötven év legbátrabb adóreformja.
A görög termékenységi ráta Európa egyik legalacsonyabbja: egy nőre átlagosan 1,4 gyermek jut, ami messze elmarad a 2,1-es fogyást gátló szinttől. A számokat ismerve Micotákisz „nemzeti fenyegetésnek” nevezte a problémát. Az Eurostat előrejelzése szerint a görög népesség a jelenlegi 10,2 millióról 8 millió alá csökkenhet 2050-re, amikor a lakosság 36 százaléka 65 év feletti lesz.
A hanyatlást „egzisztenciális méretűnek” nevezve Kiriákosz Pierrakakisz pénzügyminiszter kijelentette: a termékenységi mutatók a gazdasági válság kezdete, vagyis 15 év óta megfeleződtek.
A közel egy évtizedig tartó válságot széles körben hibáztatják az aggasztó népességcsökkenésért. Ez részben annak tudható be, hogy a fiatalok voltak a leginkább sújtottak a nemzetközi mentőcsomagok feltételéül szabott megszorítások miatt, amelyekkel sikerült elkerülni az államcsődöt és az EU-ból való kizárást.
A válság idején több mint 500 000 görög – főként fiatal és képzett munkavállaló – hagyta el az országot munka reményében, és a kormány most próbálja visszacsábítani őket. A most bejelentett intézkedések – például az 1500 főnél kisebb falvakban élők adókötelezettségének eltörlése – a költségvetési többletből lesznek finanszírozva, amelyet a gazdasági fellendülés tett lehetővé.
A tisztviselők szerint a csökkenő születési arány példátlan kockázatot jelent a nyugdíjrendszerre, az egészségügyre, a munkaerőpiacra és a nemzetbiztonságra is, különösen a jelenlegi geopolitikai bizonytalanság idején. A brit Lancet orvosi szaklap figyelmeztetett: egy ilyen radikális demográfiai változás önmagában fenyegetést jelent az egészségügyi rendszerre, továbbá fokozza a társadalmi-gazdasági nyomást.
Hétfő reggeltől megdrágultak a görög szigeteken tett hajóutak. Ennek az az oka, hogy életbe lépett a kormányhatározat, amelynek értelmében az óceánjárók görög szigeteken partra szálló utasainak külön díjat kell fizetniük – írta meg az Euronews.
Az úgynevezett óceánjáró díjat a görög kormány hivatalosan „fenntartható turisztikai díjnak” nevezi.
A díj magasabb a népszerű Míkonosz és Szantorini szigetein, ahol a cél a túlzott turizmus megfékezése és a növekvő turistaszám miatt nehézségekkel küzdő infrastruktúra kezelése. A Görög Kikötők Szövetsége szerint tavaly összesen 768 óceánjáró és körülbelül 1,29 millió turista látogatott Míkonoszra.
Ami pedig a tarifákat illeti: a görög kormány hivatalos tájékoztatása szerint több különböző díjszabási időszak van érvényben, és a kiszállás helye szerinti szigettől függően is eltérőek a díjak.
A június 1. és szeptember 30. közötti időszakban a Míkonosz és Szantorini szigetén található kikötőkben a kiszállási díj 20 euró, míg más kikötőkben 5 euró.
Októberben, az előszezonban és április 1. és május 31. között Míkonosz és Szantorini kikötői díja 12 euróra, az összes többi kikötő esetében pedig 3 euróra csökken.
A téli hónapokban, november 1-jétől március 31-ig a díj mindössze 4 euró Míkonosz és Szantorini esetében, míg 1 euró a többi kikötőben.
A díjat utasonként és kikötőnként számítják fel, ott, ahol kiszállnak. Megfizetéséért a hajózási társaságok felelősek, amennyiben nem fizeti ki a pénzt, a kikötői hatóságok megtilthatják a hajó további görög szigetekre való kikötéseit és a turisták partraszállását.
[type] => post [excerpt] => Hétfő reggeltől megdrágultak a görög szigeteken tett hajóutak. Ennek az az oka, hogy életbe lépett a kormányhatározat, amelynek értelmében az óceánjárók görög szigeteken partra szálló utasainak külön díjat kell fizetniük – írta meg az Euronews. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1753218720 [modified] => 1753143935 ) [title] => Új díjat varrtak a turisták nyakába Görögországban [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=248894&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 248894 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 248895 [image] => Array ( [id] => 248895 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/gorogorszag.webp [original_lng] => 177760 [original_w] => 1920 [original_h] => 1280 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/gorogorszag-150x150.webp [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/gorogorszag-300x200.webp [width] => 300 [height] => 200 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/gorogorszag-768x512.webp [width] => 768 [height] => 512 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/gorogorszag-1024x683.webp [width] => 1024 [height] => 683 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/gorogorszag-1536x1024.webp [width] => 1536 [height] => 1024 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/gorogorszag.webp [width] => 1920 [height] => 1280 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/07/gorogorszag.webp [width] => 1920 [height] => 1280 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1753133136:12 [_thumbnail_id] => 248895 [_edit_last] => 12 [views_count] => 1921 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_6f70f4b3a1f4ccf2ee87e849ab677a04] => [_oembed_time_6f70f4b3a1f4ccf2ee87e849ab677a04] => 1753207927 [_algolia_sync] => 325401798000 [_oembed_f7d08c8853daf37485f864fd5cf9034f] =>
In a surreal twist that feels part Jackass, part propaganda, Afghanistan has released a bizarre tourism video targeting American travelers — complete with mock hostage scenes, gun-toting yoga, and grinning “tourists” handling U.S.-military rifles. The 50-second clip, created by… pic.twitter.com/KHAxw5GenT
— Afghanistan Times (@AfghanistanTime) July 12, 2025
Görögország nem lesz többé nyitott migrációs folyosó Európa felé – ezt Kiriakosz Micotákisz görög miniszterelnök mondta, miután a parlament jóváhagyta a kormány felterjesztését, és három hónapra felfüggesztette az Észak-Afrikából érkező bevándorlók menedékkérelmeinek befogadását. Micotákisz a görög szigetekre nehezedő egyre nagyobb migrációs nyomással magyarázta a szerinte ,,nehéz, de szükséges” döntést.
A baloldali ellenzék viszont embertelennek tartja a lépést, amely véleményük szerint alkotmányellenes és a nemzetközi jogot is sérti.
A görög kormány szorosabb együttműködésre törekszik a líbiai kormánnyal, hogy az ottani hatóságok már a parton, az indulás pillanatában feltartóztassák a határsértőket.
A miniszterelnök azt is elmondta: keményebb fellépés ide vagy oda, Athén csak az EU segítségével tudja kezelni a menekültválságot, így Európának egységes bevándorláspolitikára van szüksége.
A görög bevándorlási minisztérium pénteken arról számolt be, hogy az elmúlt napokban mintegy kétezren érkeztek Krétára és más görög szigetekre Afrikából, valamint a Közel-Keletről.
A rendkívüli hőség miatt a görög Munkaügyi Minisztérium kötelező munkaszünetet rendelt el azokban a térségekben, ahol a hőmérséklet várhatóan meghaladja a 40 Celsius-fokot – számolt be róla az AP hírügynökség.
Az előírás szerint dél és 17:00 óra között tilos kültéri fizikai munkát végezni, ideértve az ételkiszállítást is. A rendelkezés főként Közép-Görögországot és néhány szigetet érint. A hatóságok felszólították a munkáltatókat, hogy ahol lehet, biztosítsanak távmunkás lehetőségeket.
A meteorológusok előrejelzése szerint a hőhullám csütörtökig tart.
A görög hatóságok hangsúlyozták, hogy hosszú távú intézkedéseket is tesznek a klímaváltozás következményeinek enyhítésére, például idén nyáron rekordszámú tűzoltót vezényelnek ki a fokozott kockázat miatt.
Kiriakosz Mitsotakisz görög miniszterelnök a párizsi találkozó után kijelentette, hogy Görögország nem áll készen részt venni azon országok koalíciójában, amelyek csapatokat küldenek Ukrajnába – számolt be a Jevropejszka Pravda az Ekathimerinire hivatkozva.
„Görögország nem tartozik azon országok közé, amelyek készek katonákat küldeni Ukrajnába az „elszántak koalíciója” keretein belül”, mondta Mitsotakisz, hozzátéve, hogy ez a megbeszélés „némileg megosztó lehet”, mert elvonja a figyelmet a háború mielőbbi befejezéséről egy kezdeti tűzszünet révén.
Mitsotakisz hangsúlyozta, hogy minden résztvevő ország egyetértett abban, hogy sürgősen tűzszünetre van szükség.
„Ukrajna elvileg elfogadta a 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslatot, amelyet sajnos Oroszország még nem fogadott el”, mondta.
„Ezért most nyomást kell gyakorolni Oroszországra, hogy megakadályozzuk a további katonai támadásokat Ukrajna ellen, különösen a kritikus infrastruktúra ellen, és hogy elérjük a tűzszünetet”, tette hozzá.
A biztonsági garanciákkal kapcsolatban Mitsotakisz kijelentette, hogy a legerősebb garancia az ukrán fegyveres erők megerősítése.
Mivel a turizmus erősen nyomást gyakorol a görögországi édesvízkészletekre, amelyek fogyatkozóban vannak, ezért probléma merült fel a szállodák medencéivel kapcsolatban is. Az aszály miatt így az édesvíz helyett tengervízzel töltenék meg a medencéket.
Görögországban a szállodák medencéit tengervízzel tölthetik fel, a görög parlament ugyanis hamarosan megszavazhatja az aszály elleni küzdelmet célzó új jogszabályt. A szállodák úszómedencéibe töltenék a kiszivattyúzott tengervizet egy erre szolgáló csővezetéken keresztül.
A cél az, hogy a vízhiánnyal küzdő területeken más városi célokra is felhasználható vízmegtakarítási lehetőséget biztosítsanak – számolt be az Euronews.
A hangsúly azonban a vízkészletek megőrzésén van.
Az elmúlt két évben Görögországot ugyanis óriási aszály sújtotta. Az ország éves csapadékmennyisége 1971 és 2020 között körülbelül 12 százalékkal csökkent az 1901 és 1970 között időszakoshoz képest – derült ki az Athéni Nemzeti Obszervatórium legújabb tanulmányából.
Úgy tűnik azonban a szárazság egyelőre marad, a közelgő turisztikai szezon pedig tovább terheli az erőforrásokat – különösen a népszerű nyaralóhelynek számító szigeteken.
Az égei-tengeri szigetek és Kréta a leginkább érintettek, mivel az évi csapadékmennyiség itt jelentősen visszaesett.
Görögország tavaly csaknem 33 millió látogatót vonzott, ami 28,5 milliárd eurós bevételt generált.
November 23-án Görögországban a helyi kommunisták megzavarták a holodomor áldozatai emlékére tartott rendezvényt – számolt be Ihor Poszolenik, az ukrán görögkatolikus egyház helyi papja, írta az LB.ua.
Elmondása szerint szombaton a holodomor ukrajnai áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett békés rendezvényen agresszív egyének csoportja kommunista zászlókkal és jelszavakkal támadt az ukránokra, akik között nagy számban voltak ukrán iskolák tanulói, különböző egyesületek női tagjai (Madras, Görögország).
Az incidens Tarasz Sevcsenko emlékművénél történt, ahol összegyűltek az ukránok, hogy megtartsák a bejelentett eseményt, és imádkozzanak a holodomor áldozataiért.
Ukrán egyházi, oktatási és kulturális szervezetek tagjai, gyerekek és felnőttek érkeztek az emlékműhöz, hogy méltassák a 20. század egyik legnagyobb emberiesség elleni bűne, a holodomor idején elhunyt emberek milliói emlékét. Rendezvényüket azonban ismeretlenek egy csoportja megszakította.
A résztvevők vallomásai szerint a kommunista jelképekkel felvértezett támadók lezárták az emlékműhöz vezető utat, és agresszív tettekhez is folyamodtak. Sértések és fenyegetések következtek.
Az nagykövetség egyik diplomatája is van a sérültek között. (Az ukrán nagykövetség az erre vonatkozó közlemény kiadására készül).
A helyi ukrán közösség felszólítja a görög hatóságokat, hogy vizsgálják ki az esetet, azonosítsák a tetteseket, és garantálják az ilyen események biztonságát a jövőben.
Emellett felvetődik a kérdés, hogy az európai oroszbarát propaganda egyes csoportjainak támogatása valódi veszélyt jelenthet-e a polgári békére.
The emotional moment King Charles salutes Ukrainian soldiers at the 80th VE Day commemorations. The Ukraine flag being the final one in the processions is exactly why I love our country. We know where we stand 🇬🇧🤝🇺🇦 pic.twitter.com/ydcoGR5KeM
