Fennállásának 220. évfordulóját ünnepli idén a Csongori Gimnázium. A település régi nevét viselő Csomonyai Iskola alapítására még 1805-ben került sor, a Kassai főigazgatóság irányítása alatt, az intézmény pedig azóta is meghatározó szerepet tölt be a község oktatási életében.
Kivételesen meghitt és felemelő ünnepi alkalmat tartottak a Csongori Gimnáziumban, ahol az intézmény fennállásának 220. évfordulóját méltatták. A jubileumra pedagógusok, diákok, meghívott vendégek és a helyi közösség tagjai érkeztek, hogy együtt emlékezzenek a gimnázium gazdag történetére és közösen ünnepeljék jelenkori sikereit.
A nap már kora délelőtt ünnepi hangulatban indult. A vendégek érkezését a gimnázium diákjainak és pedagógusainak szeretetteljes fogadtatása tette emlékezetessé. A gyerekek és osztályfőnökeik külön meglepetéssel is készültek: kézműves-kiállítást rendeztek az évforduló tiszteletére. A gondosan elkészített munkák – festmények, papír- és textilalkotások, dísztárgyak – a gyerekek tehetségét és az iskola kreatív közösségi szellemét bizonyították. A tárlat már a nap elején sok vendég figyelmét megragadta, és végig az esemény egyik legszebb díszévé vált.
A résztvevőket Nagy Sándor, a Csongori Gimnázium igazgatója köszöntötte. Szavai egyszerre voltak szívmelengetők és inspirálók, hiszen kiemelte: a gimnázium több mint két évszázada a tudás, a nevelés és a közösség szolgálatában áll.
A köszöntőt követően az igazgató helytörténeti összefoglalót tartott a Csongori Gimnázium múltjáról. Megidézte az alapítás körülményeit, a nehéz időszakokat és azokat a kiemelkedő személyiségeket, akik hozzájárultak az iskola fejlődéséhez. A jelenlévők meghatottan hallgatták, milyen úton haladt végig ez a tiszteletre méltó intézmény, amíg a mai modern, sokszínű oktatási közeggé fejlődött.
A következő előadó, Gabóda Béla, a Kárpátaljai Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Tagozatának vezetője a kárpátaljai oktatás helyzetéről és jövőbeli perspektíváiról beszélt. Előadása átfogó, mégis személyes hangvételű volt – reményt és hitet adott mindenkinek, hogy a nehézségek ellenére a térség pedagógusai és diákjai továbbra is kitartóan építik az oktatás jövőjét.
A nap egyik legfelemelőbb momentuma következett: a Csongori Gimnázium 220 éves fennállása alkalmából tartott ünnepség.
Nagy Sándor ismét színpadra lépett, hogy megemlékezzen az iskola múltjáról és jelenéről, hangsúlyozva a pedagógusok elkötelezettségét, a diákok szorgalmát és a szülők támogatását.
Az ünnepi köszöntők sorát Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke folytatta, aki méltatta az iskola közösségformáló szerepét.
Ezt követte az igei köszöntő, amelyet Pocsai Sándor, a Csongori Református Egyházközség lelkipásztora tolmácsolt. Szavai békességet, hitet és erkölcsi útmutatást hoztak az ünnepség légkörébe.
A program egyik legmeghatóbb része a gimnázium növendékeinek ünnepi műsora volt. Az Akikre büszkék vagyunk! című blokkban az iskola tehetségeit mutatták be. Különleges mozzanata volt az ünnepségnek az egykori csongori diákok videóüzeneteinek megtekintése: többek között Natália Sanders költő-író és Hadar Tímea festőművész idézte fel emlékeit s osztotta meg gondolatait, jókívánságait az ünneplő közösséggel.
Az ünnepi szónoklatok és előadások sorát Nagy Sándor zárszava foglalta keretbe, amelyben köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak a jeles nap megszervezéséhez.
A délután könnyedebb, mégis kulturálisan gazdag programmal folytatódott. A vendégeket és diákokat táncház várta, ahol a Csipkés együttes húzta a talpalávalót.
A gyerekek, pedagógusok és vendégek együtt ropták a néptáncokat – a közösség öröme és összetartozása ekkor vált igazán kézzelfoghatóvá.
A Csongori Gimnázium 220 éves évfordulójára szervezett ünnepség méltó módon mutatta meg, hogy az iskola több mint egy intézmény: olyan közösség, ahol a múlt értékei és a jelen törekvései kéz a kézben járnak. A kézműves-kiállítástól az ünnepi beszédeken, a gazdag műsoron át a táncházig minden program arról tanúskodott, hogy ez az iskola szívvel-lélekkel és hittel dolgozik a jövő nemzedékéért. Felemelő nap volt, amely a múltat és a jövőt kapcsolta össze.
Egy nap, amelyre minden résztvevő sokáig emlékezni fog – és amely újabb fejezetet írt a Csongori Gimnázium történetébe.
A rendezvényt a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.
Megtartotta soron következő választmányi ülését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) október 11-én a jánosi Helikon Hotel rendezvénytermében. A küldöttgyűlést követően sor került a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt kongresszusára is.
A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a Szövetség elnöke online szólt a jelenlévőkhöz, aki beszámolójában az Ukrajnát nagy mértékben érintő geopolitikai helyzetet elemezve kiemelte: amíg néhány hónappal ezelőtt meglehetősen pozitívabb kilátások voltak a háború lezárására, addig mára nagyon sok kérdés van terítéken. „A kárpátaljai magyarok többsége a híreket olvasva elsősorban a béke felől érdeklődik: hogy áll a béke ügye, és mikor lesz vége a háborúnak. Sajnos nem tudunk ezzel kapcsolatban az utóbbi időszakban jó hírekkel szolgálni, hiszen azok a remények, amelyek valamennyiünkben éltek Donald Trump elnökké való megválasztásakor, nem valósultak meg. Reméljük, hogy csak egyelőre, hiszen az általa beindított szemléletváltás, a tárgyalásai jelenleg nem vezettek eredményre, azonban azt is látjuk, hogy a világban, s benne elsősorban Európában nagyon sok ellenfele van a békekötésnek, és sokan érdekeltek már a háború folytatásában, így a háború egyre inkább eszkalálódik, egyre nagyobb méreteket ölt – a keleti fronton, ha már nagy elmozdulás nincs is, az áldozatok száma folyamatosan növekszik, mint ahogyan növekszik a pusztítás mennyisége is. Új fejezet a háború történetében az, hogy felerősödött az infrastrukturális háború, az infrastruktúrának a pusztítása Ukrajnában és részben Oroszországban. Országunk egy rendkívül urbanizált ország, lakosságának döntő többsége városokban él, köztük olyan hatalmas városokban, mint például Kijev, Zaporizzsja, Dnyipropetrovszk, Harkiv vagy Lemberg. Az orosz hadsereg elkezdte lőni ezeknek a városoknak az infrastruktúráját, közeleg a tél, és egy óriási katasztrófa fenyeget, ha ez így folytatódik, hiszen egy nagyvárosban áram-, víz- és gázszolgáltatás nélkül élni nem lehet” – fejtette ki Brenzovics László, hangsúlyozva: a kárpátaljai magyar közösség továbbra is a mielőbbi béke mellett elkötelezett, a KMKSZ pedig felelősséget érez a kárpátaljai magyarság sorsa iránt.
Elnöki beszámolójában Brenzovics László emlékeztetett arra is, hogy ahogyan az elnök- és parlamenti választásokat sem lehetett a jelenlegi körülmények közepette az országban megtartani, úgy az önkormányzati választások is eltolódnak – ezért a Szövetség által támogatott, a nehéz helyzet és a megannyi kihívás ellenére példás helytállást mutatott polgármestereket és képviselőket további kitartásra szólította fel. „Mindezek ellenére Kárpátalján mindent meg kell tennünk, amit lehet és kell azért, hogy magyarságunk megmaradjon és fejlődni tudjon” – szögezte le a KMKSZ elnöke, aki a helyi magyar közösséget ért pozitív történésekre reflektálva gratulált a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola egyetemmé válásához.
Szintén online csatlakozott a gyűléshez Ferenc Viktória, a Fidesz‒KDNP európai parlamenti képviselője, aki felszólalásában kitért az elmúlt időszak eseményeire. „Utoljára önökkel nyáron találkoztunk a választmányi ülés keretében, ezért ezt az alkalmat arra használnám fel én is, hogy beszámoljak a munkámról, s arról, hogy a nyár óta mi történt az Európai Parlament berkeiben. Július elején volt egy találkozóm Christophe Kamppal, aki az EBESZ nemzeti kisebbségekért felelős főbiztosa. Összességében elmondható, hogy ez a találkozó, amelyre Hágában került sor, egy jól sikerült találkozó volt. A kisebbségügyi főbiztos is járt már Kárpátalján, találkozott kárpátaljai magyar szervezetek képviselőivel, ezekről a találkozókról mesélt is nekem, név szerint említve, hogy kikkel miről beszélgetett, és egyetértettünk abban, hogy a kárpátaljai magyarok jogainak teljes körű visszaállítása jelenleg stagnál, és nincs ebben előrelépés, ami szomorú, és ezen változtatni kellene. Volt még egy másik téma is, amiben a nemzeti kisebbségek főbiztosa együttműködést mutatott, mégpedig a mentális egészségügyi problémáknak a kezelése, mint a háború egyik következménye, és ezen belül az anyanyelven elérhető pszichológiai segítség fontossága. A biztos úr nyitottnak mutatkozott arra, hogy ezeknek a kapcsolódási pontoknak a mentén további együttműködés valósuljon meg majd közöttünk” – tájékoztatott Ferenc Viktória, így folytatva: „A nyári hónapok ismét kihívások elé állították a kárpátaljai magyar közösséget, hiszen én például Strasbourgban voltam, amikor a hír érkezett Sebestyén József tragikus haláláról, vagy a határátkelőkön tapasztalt diszkriminatív bánásmódról a kárpátaljai magyar közösség tagjaival szemben, továbbá a palágykomoróci görögkatolikus templom felgyújtása, falának magyarellenes feliratokkal való meggyalázása mind olyan esetek, amelyek megengedhetetlenek egy demokratikus országban, amely uniós tagságra törekszik. Ezekre a magyarellenes incidensekre mind a júliusi, mind a szeptemberi plenáris felszólalásaimban felhívtam az európai döntéshozók figyelmét, hogy ezek megengedhetetlen dolgok, és kérjük az azonnali kivizsgálásukat.”
A kárpátaljai származású EP-képviselő elmondta, hogy az ősz az őshonos nemzeti kisebbségek számára egy másik szomorú hírrel kezdődött, hiszen a Minority SafePacket követően az Európai Bizottság a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett polgári kezdeményezést is elutasította, mégpedig azzal az indoklással, hogy „az EU már megfelelő és elegendő intézkedéseket tett az őshonos nemzeti kisebbségek támogatásáért”.
„Mindezek ellenére pozitív dolgok is történtek: azokon a kárpátaljai látogatásokon, melyekre már ősszel két alkalommal is lehetőségem volt, láthattam, hogy az Európában zajló turbulens folyamatok mellett a kárpátaljai magyarok teszik a dolgukat. Szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet a kárpátaljai magyar közösségnek a töretlen kitartásért” – hangsúlyozta Ferenc Viktória, majd kitért Marta Kos, az Európai Bizottság bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztosának kárpátaljai látogatására is: „Sajnos nekem még nem sikerült találkozni a biztos asszonnyal, pedig nagyon sokszor szerettem volna személyesen tájékoztatni őt arról, hogy a kárpátaljai magyarok jogérvényesítésével kapcsolatban mik a meglátásaim, de a biztos asszony erre nem mutatott nyitottságot.”
„Rengeteg történés van jelenleg az európai közéletben Ukrajnával és ezen belül a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban is. Ebben a kavalkádban próbáljuk megszervezni azt a Brüsszeli Kárpátalja Napot, melyet hagyományosan minden évben, immár tizedik alkalommal is elviszünk Európa szívébe” – mondta a képviselő, aki folytatva Bocskor Andrea korábbi EP-képviselő kezdeményezését, nagy erőkkel készül csapatával a jubileumi eseményre.
A választmányi ülés további részében a Szövetséghez tartozó intézmények vezetői számoltak be az elmúlt időszak történéseiről. A „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány ez évi tevékenységét Gulácsy Géza igazgató ismertette: „Úgy, ahogy az előző években, idén is lebonyolítottuk az összes pályázatunkat. Több mint 28 ezer pályázatot fogadtunk be. Ha egészében nézzük, akkor ez egy közel 8%-os csökkenést jelent a pályázatok számában, amit elsősorban az okozott, hogy kevesebb gyermekétkeztetési pályázatot nyújtottak be, hiszen az ukrán állam átvállalta az ingyenes étkeztetését egy sor kategóriának, így ezek a gyermekek már nem pályáztak most. Az első körben az oktatási-nevelési támogatás már kifizetésre is került. A következők az oktatási intézmények dolgozói lesznek, akik reményeink szerint hamarosan megkapják a támogatást.”
A Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda programjairól Mester András számolt be, aki elmondta, hogy a háború miatt a komplexum megnyitása óta sajnos még továbbra is csupán előzetes bejelentkezést követően tudnak látogatókat fogadni. Az év egy lovas képzés lebonyolításával kezdődött, melynek eredményeként mára a lovarda munkatársai lovas oktatással is foglalkoznak. Januárban a KMKSZ immár harmadik alkalommal szervezte meg a középszintű szervezetei számára a disznótoros napot. Tavasszal megalakult a Csodaszarvas Bábszínház, amely nyáron a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával húsz kárpátaljai magyar óvodába látogatott el és varázsolt mesés hangulatot a gyerekek számára. Augusztusban első alkalommal szerveztek a Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesülete megkeresésére napközis lovastábort, mely nagy sikert aratott a résztvevők körében. Ősszel a Szövetség a helyszínen hagyományőrző napokat szervez a járási szervezetek részvételével. Az elmúlt héten indult el a KMKSZ általános iskolásokat megszólító programja, melynek keretében az őszi és tavaszi félévben összesen közel 4 ezer kárpátaljai magyar 6–8. osztályos tanuló vesz részt a központ foglalkozásain. Mindezek mellett számos fejlesztés is sikeresen megvalósult: új tárolók és árnyékolók épültek, s megújultak az emlékpark padjai.
Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség és a Rákóczi Egyetem elnöke beszámolt az általa vezetett intézmények nyelvi akadálymentesítéssel foglalkozó projektjének eredményeiről. „Ez a program egy HUSKROUA nemzetközi pályázat eredménye, amelyben magyarországiakkal és romániaiakkal együttműködve azt tártuk fel, hogy különböző országokban hogyan lehet a közigazgatásban és az élet bármely színterén a kisebbségek nyelvét használni” – emelte ki Orosz Ildikó, aki felvázolta, hogy mely törvénymódosítások okozták az országban a jelenlegi helyzetet, amikor is az ukrán államnyelv használatáról szóló törvény „lényegében felülírta az alkotmányt”. „Érdekes következtetésekre jutottunk, végigtanulmányozva az összes rendelkezést, törvényeket, amelyek a kisebbségekre vonatkoznak, az alkotmánytól a legutóbbi rendelkezésig: nagyon sok helyen lehetne az anyanyelvet használni, ahol a kisebbség többségben van, tehát azokban a kistérségekben, csak ehhez el kell fogadni egy külön határozatot. Ez abszurd egyébként, mert ha van egy törvény, akkor annak érvényesnek kellene lenni, és azt végre kellene hajtani, arról nem kellene egy újabb határozatot elfogadni egy kistérségben” – foglalta össze a KMPSZ elnöke.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára a még erre az évre tervezett rendezvényeket ismertette a küldöttekkel, kiemelve: a jövőben még inkább nyitni fognak a kevésbé frekventált települések felé. „A rendezvényeink a tavaly elfogadott terv szerint kerülnek megrendezésre, azonban néhány pluszrendezvényünk is van. Ilyen a Déryné Program, melyet a magyar kormány tavasszal indított el. Ennek keretében Kárpát-medence-szerte olyan helyszínekre is elviszik a magyar kultúrát, ahová egyébként nehezebben jutna el. Nálunk ez a program májusban indult el a Rákóczi Szövetség, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház és a KMKSZ közös projektjeként. Eddig a Nagydobronyi, a Beregszászi és a Tiszapéterfalvai kistérségekben szerveztünk nagyszabású rendezvénysorozatot, s a következő a Munkácsi kistérség lesz, majd azt követi az Ungvári kistérség és a Felső-Tisza-vidék. „Október 23-án megemlékezünk az ’56-os forradalomról, november 9-én ismét megrendezésre kerül Técsőn az Arany Ősz Kórustalálkozó, november 15-én csatlakozunk a Szolyvai Emlékpark Bizottság megemlékezéséhez Szolyván, majd az alapszervezetek minden helyi emléktáblánál megemlékeznek a málenkij robot áldozatairól. Decemberben pedig ismét csatlakozunk a Közös Advent programhoz és a jótékonysági adventi vásárt is lebonyolítjuk” – tette hozzá.
A beszámolókat követően Bacskai József ungvári magyar főkonzul tájékoztatta a küldötteket az október 12-étől az Európai Unió külső határain bevezetett európai határregisztrációs rendszer szabályairól, majd Sin József, a KMKSZ alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy el kell készíteni a helyi emlékparkok és emlékjelek leltárát, illetve bejegyzését.
A KMKSZ választmányi ülése után megtartotta közgyűlését a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány. A tagok döntöttek arról, hogy az alapítvány már meglévő fiókintézetei mellett a Tiszaújlaki kistérségben is létrehoznak és bejegyeznek egy új fiókot, amely a Tiszaújhelyi Tulipán Tanodában kap majd helyet.
A közgyűlést követőn sor került a KMKSZ – Ukrajnai Magyar Párt kongresszusára, melyen megerősítették a korábbi tisztségviselők pozícióit, így biztosítva a párt legitimációjának folyamatosságát, frissítették az alapszabályt, valamint elfogadták a párt ukrán megnevezésének módosítását is, ugyanakkor ez a magyar fordításban nem jelent változtatást.
A magyar állam több mint ezeréves fennállására, valamint Szent István királyra emlékeztek Aknaszlatinán. A felső-Tisza-vidéki szórvány magyar településen idén is templombúcsúval és koszorúzással méltatták az augusztus 20-át.
Megkezdődött az egészségügyi dolgozók, művelődésszervezők, könyvtárosok, közgyűjteményi dolgozók, művészeti- és sportiskolai oktatók, a médiában tevékenykedők, a színészek, előadóművészek, valamint a gyermekjóléti szolgáltatást és ellátást vagy fogyatékkal élők és más sajátos igényekkel rendelkezők ellátását biztosító dolgozók pályázatának benyújtása. A pályázatok június 23-tól július 18-ig nyújthatók be az alapítvány regionális irodáiban. Felhívják az érintettek figyelmét, hogy a pályázati felhívásban előírt dokumentumok és dokumentummásolatok benyújtása kötelező. A pályázat feltételeiről, illetve a szükséges dokumentumokról a www.kmkszalap.org honlapon tájékozódhatnak az érintettek – informálta a médiát Gulácsy Géza, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) június 14-én tartotta meg soron következő választmányi ülését a Tiszacsomai Honfoglalási Emlékpark konferenciatermében. A tanácskozás során a résztvevők napirendi pontok szerint vitatták meg a közösséget érintő aktuális szociális, kulturális és társadalmi kérdéseket, valamint a Szövetség legfontosabb tevékenységi irányait.
Az eseményt Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke és a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány elnöke nyitotta meg ismertetve a jelenléti adatokat. A közgyűlésen 80 választmányi tagból 65-en jelentek meg, így a testület határozatképesnek bizonyult, hiszen a határozatképességhez 53 fő részvétele szükséges. A bevezető után külön üdvözölte a megjelent vendégeket, majd átadta a szót Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ elnökének.
Az elnöki beszámoló aktuális kérdések átfogó elemzését nyújtotta, egyúttal értékelte a Szövetség tevékenységét és a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét. A beszéd kiindulópontja az volt, hogy szimbolikus helyszínen, a honfoglalás korából származó magyar temetőnél és emlékhelynél gyűltek össze a közgyűlés résztvevői, hiszen a KMKSZ az elmúlt években tudatosan építette ki az emlékparkot, az Árpád- és Szent István-emlékművet, majd létrehozta a látogatóközpontot és a múzeumot.
Brenzovics László a háborús helyzet súlyos következményeiről is beszélt, különösen az orosz–ukrán konfliktus elhúzódásáról, annak nemcsak helyi, hanem európai és globális hatásairól. Utalt korábbi krízisekre, mint a klímaválság, a COVID–19-járvány és a migrációs nyomás, amelyek mára háttérbe szorultak, miközben a háborús pszichózis került előtérbe. „A rossz idők erős vezetőket termelnek ki, a jó idők viszont gyengéket” – idézte az ismert mondást, utalva arra, hogy Európa jelenlegi vezetői nem képesek megoldani a válságokat.
Kitért a magyar belpolitikai viszonyokra is, különösen a választási kampány hangulatára. Bírálta azokat a hangokat, amelyek szerint „teljesen mindegy, ki vezeti az országot, csak ne Orbán Viktor legyen az”, mivel ez szerinte felelőtlen és a nemzeti érdeket figyelmen kívül hagyó álláspont.
A magyar–ukrán kapcsolatok jelenlegi mélypontját is szóvá tette. Véleménye szerint a helyzet nem váratlan, hiszen hosszú ideje tapasztalható a viszony romlása. Úgy látja, ultimátumok helyett diplomáciai párbeszédre lenne szükség, ám a kisebbségi jogokat érintő tárgyalások is megszakadtak. Beszéde végén Brenzovics László megköszönte az Európai Parlamentben, valamint az önkormányzatokban és a civil szervezetekben dolgozók munkáját, akik a nehéz körülmények ellenére is próbálják érvényesíteni a kárpátaljai magyarság érdekeit. Végül felhívta a figyelmet arra, hogy a kárpátaljai magyarságnak a jelenlegi nehéz helyzetben is hűnek kell maradnia önazonosságához, és folytatnia kell közössége építését. Mint fogalmazott: „Nemcsak él ezen a helyen a kárpátaljai magyarság, hanem megtartotta önazonosságát, és igyekszik helytállni – ahogyan helytálltak ősei is.”
Ferenc Viktória európai parlamenti képviselőként tájékoztatást adott a kárpátaljai magyarság helyzetének európai képviseletéről, és kiemelte: bár a háborús helyzet, a nyomásgyakorlás és a támadások mindennapossá váltak, a munkát továbbra is következetesen végzik. Mint mondta: „Nem mondhatjuk, hogy nem fáradtunk el ettől a helyzettől, de mégis azt gondolom, hogy valamilyen láthatatlan erő megsegít minket.” Beszámolt egy májusban megrendezett brüsszeli konferenciáról, mely a hátországban maradt nők mentális egészségére irányult. Hangsúlyozta, hogy céljuk a kárpátaljai magyar közösség számára elérhető anyanyelvi mentális egészségügyi szolgáltatások biztosítása. Ennek érdekében írásbeli kérdéssel fordultak az Európai Bizottsághoz. Kritikusan szólt az Ukrajna által elfogadott kisebbségi cselekvési tervről, amelyről csak közvetetten, egy uniós jelentésből értesültek. Mint fogalmazott: „Ez azt mutatja, hogy sajnos nem úgy történnek a dolgok az Európai Unió felé haladó úton Ukrajna számára, ahogy ennek történnie kellene.”
Hangsúlyozta, hogy több módosító indítványt is benyújtottak az Ukrajna-jelentéshez, ezek a KMKSZ kizárását, a kisebbségi jogok védelmét és a csatlakozási feltételek betartását érintik. Megerősítette: nemcsak a magyar delegáció fogalmaz meg bírálatokat, hanem más európai politikai pártok is. Végül kitért a Minority SafePack elutasítására, mely szerinte súlyos politikai üzenet az őshonos nemzeti kisebbségek számára. Mint mondta: „Tudomásul kell vennünk, hogy nem hogy hátszelünk nincs a kisebbségi kérdésekben, hanem erős szembe széllel kell számolnunk.” Beszéde végén ígéretet tett arra, hogy továbbra is minden fórumon kiáll a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és a következő uniós vitákon is képviseli a közösség érdekeit.
Gulácsy Géza, a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány vezetője beszédében részletes áttekintést adott a szervezet 2025. évi tevékenységéről, különös tekintettel a pályázati programok állására. Elmondása szerint az alapítvány továbbra is azokat a programokat valósítja meg, amelyeket már hosszú évek óta eredményesen működtet, és a Magyarország által nyújtott támogatási rendszerek – ígéret szerint – a jövőben is fennmaradnak.
Elmondta: a szociális célú Zrínyi Ilona Program három szakaszban valósul meg. Az első kör, amely az oktatási intézmények dolgozóit célozza, már majdnem lezárult, de az eddig beérkezett pályázatok még csak a tavalyi mennyiség 68%-át érik el, így a jelentkezési határidő előtt fontos, hogy minél többen éljenek még a lehetőséggel. A következő szakasz június végén kezdődik. Ekkor olyan szakmacsoportok dolgozói pályázhatnak, mint az egészségügyi alkalmazottak, könyvtárosok, művészek, sportiskolai pedagógusok, valamint gyermekjóléti intézmények munkatársai. Ezt augusztusban követi a gyermekétkeztetési támogatás pályázati fordulója.
A beszéd egyik fontos eleme az egészségügyi támogatási rendszer helyzete volt. A program újraindítása az év elején csúszott, mivel a tavalyi év végére az előző keretösszeg kimerült. Az újabb kérelmek befogadása azonban időközben elindult, és már folyamatban van a következő keret jóváhagyása. Beszéde zárásában megerősítette, hogy az alapítvány készen áll a további munkára és a beérkező kérdések megválaszolására. „Magyarország megígérte, továbbra is fenntartja azokat a támogatási rendszereket, amelyek eddig működtek” – fogalmazott, jelezve ezzel, hogy a közösség számíthat a rendszeres és célzott segítségre.
Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának igazgatója a szervezet Planning4U névre keresztelt EU-s projektben való részvételéről szólt, kiemelve annak stratégiai jelentőségét a kárpátaljai magyar közösségek számára. A fejlesztési terv célja, hogy hosszú távú fejlesztési stratégiák szülessenek a határ menti kárpátaljai önkormányzatok számára. „Ez a mi jövőnk előremutatása kell, hogy legyen” – fogalmazott, kiemelve, hogy nem pusztán elméleti terveket, hanem konkrét, megvalósítható programokat kívánnak kidolgozni, amelyek illeszkednek a helyi valósághoz és szükségletekhez. A beszéd végén együttműködésre és közös gondolkodásra kérte a KMKSZ megyei frakcióját és tagszervezeteit annak érdekében, hogy „a helyi lépések összhangba kerüljenek a megyei és nemzetközi szintű fejlesztési tervekkel”.
Mester András, a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács elnöke egy sürgető kulturális problémára hívta fel a figyelmet: a Beregvidéki Múzeum megszűnésére. Ismertette, hogy a múzeum igazgatója nyugdíjba vonulásával a gyűjtemény 80%-át – ami saját tulajdonában volt – magával vitte, így a múzeum „megszűnt létezni”. Az állami tulajdonban maradt anyag csupán „igen szerény kiállítási anyagot” képez, így a közösség fontos kulturális emlékhelye funkcióját vesztette el. A KMKSZ Elnöksége ezt a hiányt szeretné pótolni, és még időben lépni, mert – mint fogalmazott – „az utolsó előtti pillanatban vagyunk”, amikor még lehetőség van arra, hogy értékeket mentsenek meg. Ebből kiindulva ismertette a Kárpátaljai Magyar Helytörténeti Múzeum létrehozásának koncepcióját. A tervek szerint az intézmény célja a magyar közösségek múltjának, hagyományainak és tárgyi emlékeinek méltó megőrzése, valamint bemutatása lesz.
Sin József, a KMKSZ alelnökének beszéde egy súlyos természeti katasztrófára, valamint az arra adott közösségi és anyaországi válaszokra hívta fel a figyelmet. Elmondása szerint a Székelyföldön található, turizmusból élő település, Parajd, komoly károkat szenvedett el egy árvíz következtében. Hangsúlyozta, hogy az anyaország gyorsan reagált: „a magyar kormány is egy jelentős összeggel járult hozzá a település gondjainak a megoldásához”. Ugyanakkor a kárpátaljai közösségek is saját felelősségüknek érezték a segítségnyújtást. Mint mondta, „három kárpátaljai történelmi egyházunk vezetői összeültek és gyűjtést indítottak”. A példaként állított egyházi összefogás és a gyors reagálás egyaránt azt jelzi, hogy a kárpátaljai magyar közösség felelősséget vállal a határon túli magyarság más régióiért is. Ezért az alelnök a gyűjtésbe való bekapcsolódásra szólította fel a jelenlévőket. A választmány tagjai egyhangúlag támogatták a jótékony célt, hangsúlyozva a nemzeti összetartozás fontosságát.
Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára beszédében kiemelte, hogy a közgyűlés helyszínének választása nem véletlen, hiszen „minden év júniusában megemlékezünk arról, hogy Tiszacsomán honfoglalás kori sírokat tártak fel”, ezért a választmányi üléshez koszorúzás és kulturális program is társult.
A nyárra tervezett események sorában kiemelte a Déryné Program Határtalanul alprogramjának kárpátaljai rendezvényeit, amelyek célja a külhoni magyar közösségek nemzeti identitásának erősítése. A rendezvények komplexek: óvodás mesefoglalkozásoktól kezdve középiskolás tréningeken át felnőtt színházi előadásokig minden korosztályt megszólítanak.
A kulturális programok mellett egy másik közösségi kezdeményezésre, a Magyarok Kenyere ‒ 15 millió búzaszem elnevezésű jótékonysági akcióra is felhívta a figyelmet, amelyhez idén is csatlakozik a KMKSZ. Zárásként beszámolt arról is, hogy a Szövetség több nyertes pályázattal rendelkezik a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával, ezek nyomán újabb közösségi és ifjúsági programokat tudnak megvalósítani. Megemlítette, hogy a korábbi Határtalanul program mintájára „idén újra lehetőség nyílik arra, hogy magyar tanulók utazhassanak külhoni területekre”.
A napirendi pontok zárásaként egyéb javaslatok és hozzászólások is elhangzottak, melyek a KMKSZ munkájának hatékonyabbá tételét célozták. Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke és a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője a határátkelők kérdéséről számolt be, amely „KMKSZ által előkészített folyamodvány formájában került napirendre a megyei tanácsban.” A javaslat három fő pontja: a meglévő határátkelők éjjel-nappali nyitva tartása, új gyalogos átkelők létesítése, valamint új határátkelők megnyitásának vizsgálata magyar, illetve szlovák és lengyel irányokba is.
A választmányi ülés konstruktív hangulatban zárult. Brenzovics László záróbeszédében a közösség erejéről szólt: „a KMKSZ és a kárpátaljai magyarság él, és próbálja elvégezni feladatát” – vagyis megőrizni az eddigi eredményeket, támogatni a közösségi intézményeket és a magyar oktatást.
Március 29-én a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Munkácsi Középszintű Szervezete megtartotta soron következő közgyűlését a munkácsi székházban. Az eseményen 32 küldött vett részt, és a résztvevők értékelték a szervezet elmúlt évi tevékenységét, valamint megvitatták a jövőbeli kilátásokat.
A közgyűlés kezdetén Gulácsy Géza, a KMKSZ Munkácsi Középszintű Szervezetének elnöke és egyben a KMKSZ alelnöke üdvözölte a megjelenteket, majd kijelölték a közgyűlést dokumentáló jegyzőkönyv készítőjét. A napirendi pontok elfogadása után ismertette éves beszámolóját a szervezet 2025-ös tevékenységéről. Jelenleg a munkácsi középszintű szervezet 4668 tagot számlál, közülük az elmúlt évben 58-an hunytak el.
Gulácsy Géza beszámolójában kiemelte, hogy a járás alapszervezetei az elmúlt évben a lehetőségekhez és aktualitásokhoz mérten tevékenykedtek. Legtöbbször nemzeti ünnepeink alkalmával csendes koszorúzásra került sor, valamint családi és sportnapok, kézműves-foglalkozások, húsvéti és karácsonyi kisebb alkalmak valósultak meg. Emellett több kirándulást is szerveztek a tagok számára Kárpátalja-szerte. 2024-ben a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpontba és Lovardába több iskolai csoport is eljutott. Kiemelte, hogy csatlakoztak a Magyarok Kenyere programhoz, rendszerint az egyházakkal közösen. Kitért továbbá arra is, hogy a munkácsi és környéki emlékhelyek karbantartása és gondozása is a szervezet tevékenységének részét képezi.
Gulácsy Géza hangsúlyozta a Magyarországról érkező oktatási-nevelési, étkeztetési, szociális és egyéb támogatások fontosságát. Mindezeket az elmúlt évben is több mint 1000 munkácsi járási tag igényelte és kapta meg.
Az elnöki beszámolót követően a tagok egyhangúlag kielégítőnek találták a tevékenységet, s elfogadták azt. A minősítést követően az ellenőrző bizottság beszámolója következett, amely a középszintű szervezet anyagi helyzetéről szólt. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a beszámolót.
Az ülés végéhez érve Gulácsy Géza megköszönte minden alapszervezeti elnöknek, aktivistának a kitartást, a közös együttműködést és elhivatottságot, mely ezekben a nem könnyű időkben még fontosabb. Az esemény a Himnusz eléneklésével ért véget.
Gulácsy Géza a Kárpátalja hetilapknak adott nyilatkozatában kifejtette: „Az elmúlt évben sikerült teljesíteni azokat a feladatokat, amelyeket kitűztünk magunk elé. Minden alapszervezetünk működik, hála Istennek, rendezvényeket is tartunk – bár a háború adta körülmények és lehetőségek között. Mindezek ellenére úgy gondolom, hogy a szervezet él. Tagságunk megmaradt, és bizakodva tekintünk a jövő elé. Amennyiben javulna az általános politikai helyzet, nyilván még többet tudnánk tenni megmaradásunk és a magyarság érdekében.” Az elmúlt év eseményei kapcsán kiemelte, hogy: „Az elmúlt évben több programot is megvalósítottunk, amiért köszönet illeti a Bethlen Gábor Alapkezelőt. Oda nyújtottunk be pályázatot, és a támogatásnak köszönhetően számos dolgot sikerült megvalósítani. Néhány kiemelkedő eredményünk közé tartozik: Fodor Géza síremlékének felállítása, Wittenberger Miklós emléktáblájának elhelyezése Munkácson, a szernyei első világháborús emlékmű felújítása. Ezek nagyobb beruházás jellegű projektek voltak, de emellett számos rendezvényt is támogattunk. Ilyenek voltak például a Mikulás-, a sport-, a kézműves napok és karácsonyi ünnepek. Az alapszervezetünk tagsága ezeket az eseményeket hagyományosan ünnepli.” Az idei évre előirányzott tervek kapcsán elmondta: „Szeretnénk hasonló programokat megvalósítani. Minden év elején összeül az elnökség, és megpróbáljuk megtervezni, hogy mit tudunk megvalósítani az adott évben. Ez azonban nagyban függ attól, hogy sikerül e forrásokat találnunk. Egyelőre még nem hirdették meg a pályázatokat, de reméljük, hogy hamarosan elérhetők lesznek. Amint ez megtörténik, ismét támogatásért fordulunk hozzájuk, és bízunk benne, hogy amit eddig elértünk, azt idén is meg tudjuk valósítani.”
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Munkácsi Járási Középszintű Szervezetének székházában gyűltek össze a járás alapszervezeteinek vezetői, hogy az elmúlt év értékelése mellett együtt tervezhessék meg az előttük álló időszak programjait is. Helyszíni beszámolónk következik.
A Munkácsy Mihály Magyar Házban zárult a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség az 1848−49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozata. Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja felolvasta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnökének az ünnep alkalmából a világ magyarságához intézett üzenetét. Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke beszédében hangsúlyozta: minden nemzet életében megvan a nagy összefogások ideje. 1848 márciusa is egy ilyen történelmi pillanat volt. A szabadságvágy egy időre összekovácsolta a nemzetet, úgy, hogy az rést tudott ütni az elnyomó hatalom áttörhetetlennek gondolt páncélján. Ünnepi köszöntőjében Ferenc Viktória, a FIDESZ-KDNP Európa Parlamenti képviselője arról beszélt, hogy van dicső múltunk, dicső történelmünk, nemzeti hőseink, mint Petőfi Sándor és Kossuth Lajos, akiktől erőt meríthetünk, akik példát statuáltak kitartásból és hazaszeretetből. Úgy fogalmazott: van jelenünk, van egy anyaországunk egy nemzeti kormánnyal, mely segítő jobbját nyújtja ezekben az embert próbáló időkben. És van jövőnk, hiszen megfogyatkozva bár, de itt vagyunk, és kitartunk, hogy megőrizzük anyanyelvünket, kultúránkat, hagyományainkat a jövő generáció számára. A rendezvény záró részében Kárpátalja Táncegyüttes közösen a Sodró zenekarral bemutatta az az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fontosabb eseményeit felidéző előadásukat Itt az idő címmel. A közel egyórás ünnepi műsorban, amely a KMKSZ felkérésére jött létre közreműködött a Beregszászi Rezeda Folkműhely néptáncegyüttese is. A táncszínházi előadást színesítette Ferku Szilveszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínészének, és Balogh Marianna, a Sodró zenekar szólistájának prózai előadása, mely a kort megidézve vetített elő egy-egy gondolatot a 19. és a 20. század nagy magyar költő egyéniségeinek tollaiból. A hatalmas sikert arató előadást összeállította és színpadra alkalmazta Váradi Enikő, a Kárpátalja Táncegyüttes igazgatója.
A nemzeti ünnepünk előestéjén átadták a részlegesen felújított Beregrákosi Gimnázium tornatermét. A felújítási munkálatokat a Nemzeti Együttműködési Alap támogatta, a közreműködő szervezet pedig a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány volt, akik vállalták, hogy a felhasználható 1,8 millió forintból teljesen kicserélik a terem padlózatát, szigetelik a falakat és újrafestik, valamint elhelyeznek egy légkondicionáló berendezést annak érdekében, hogy ne jelenhessen meg ismét a korábban nagy problémát jelentő penész a teremben. Gulácsy Géza a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke köszöntő beszédében kiemelte, hogy minden felújítás fontos, de még fontosabb, hogy a felújított tereket élettel töltsük meg. Tóth Tünde a felújítást végző alapítvány vezetője a projekt bemutatását követően kiemelte, fontosnak tekintik azt, hogy Kárpátalján támogatni tudják a magyar tannyelvű oktatást ilyen és ehhez hasonló felújítások és eszköztámogatások által is. A Beregrákosi Gimnázium vezetősége és a tanári kar elkötelezett az oktatási és tanulási környezet folyamatos fejlesztése iránt. Ennek jegyében kiemelt prioritásként kezelték a tornaterem felújítását, melynek célja a diákok testi és mentális egészségének támogatása, valamint a sportolási lehetőségek bővítése. Minden fejlesztés fontos a közösségeink számára, az pedig hogy a magyar tannyelű iskolánkat támogatják külön öröm számunkra, mondta köszöntő beszédében Vaszil Kostura, a Nagylucskai kistérség polgármestere, aki továbbá kiemelte, hogy fontos a kistérségen belül is az együttműködés a nemzetiségek között, amire jó példa ez a fejlesztés is. Az iskola annak ellenére, hogy negatív tendenciát mutat a diáklétszámot tekintve, jó eredményeket ér el mind kistérségi, mint pedig megyei szinten. Az átadót követően a megjelent vezetők egyetértettek abban, hogy a továbbiakban is keresni fogják a közös fejlesztési lehetőségeket és forrásokat, annak érdekében, hogy a magyar nyelvű oktatás a későbbiekben is biztosítva legyen a Nagylucskai Kistérségben.
