A stressz hatással van a katonákra és a családtagokra, és ma sok katona jobban aggódik ukrán polgártársai uralkodó korrupciója és viselkedése miatt, mint az oroszok agresszivitása miatt – közölte a harkivi fronton dolgozó egyik orvos a Corriere della Sera olasz lap tudósítójával.
A Corrierre della Sera háborús tudósítójának kérdésére, hogy melyek a leggyakoribb egészségi problémák a csapatok körében, egy helyi orvos arról számolt be, hogy hosszú távon inkább mentálisak, mint fizikaiak a gondok. „Minden bizonnyal nagy számban szenvednek súlyos sérüléseket, különösen a végtagjaikat érintően a katonák a kamikaze drónok és az ágyútűz robbanásai miatt.”
A legelterjedtebb jelenség azonban mégis inkább a poszttraumás stresszzavar és annak különböző esetei, amelyek az idő múlásával mind több katonát érintek, és hosszú távon az egész ukrán társadalomra kiterjednek” – mondta a 46 éves Oleh Ralko, a fronthoz közeli kórházak orvosa. Hozzátette: „Ezek olyan betegségek, amelyeket nem látnak, gyakran bagatellizálnak vagy teljesen figyelmen kívül hagynak, de aztán megterhelik a családokat és a nemzet lelki egészségét.”
Az olasz lap újságírója a fronttól nem mesze készítette az interjút a szolgálatot teljesítő orvossal. Oleh Ralko egy széles körben elterjedt, de valójában kevéssé ismert jelenségről beszél. A depresszió és a szorongás egyre növekszik a veteránok körében. Szakértők szerint a poszttraumás stressztől (PTSD) szenvedő katonák elérhetik a fronton szolgálók 30 százalékát. A kijevi egészségügyi minisztérium által a Kyiv Postban közölt becslések szerint körülbelül 1,8 millió embert érinthet többé-kevésbé közvetlenül a probléma, beleértve az aktív szolgálatot teljesítő katonákat és az elbocsátott veteránokat.
„Sokan közülük kíváncsiak, mi lesz a jövőjük, úgy érzik, tehetetlenek pesszimizmusban szenvednek” – mondta dr. Ralko.
Az államot felszólítják, hogy foglalkozzon a problémával, még akkor is, ha a háború valamikor véget ér. Valójában ma sok katona jobban aggódik ukrán polgártársai korrupciója és viselkedése miatt, mint az oroszok agresszivitása miatt. Ez pedig közvetlenül befolyásolja a harci motivációjukat – tette hozzá az orvos.
[type] => post
[excerpt] => A stressz hatással van a katonákra és a családtagokra, és ma sok katona jobban aggódik ukrán polgártársai uralkodó korrupciója és viselkedése miatt, mint az oroszok agresszivitása miatt – közölte a harkivi fronton dolgozó egyik orvos a Corriere de...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1729346820
[modified] => 1729292968
)
[title] => Szorongás és depresszió Ukrajnában
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=219025&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 219025
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 219026
[image] => Array
(
[id] => 219026
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ukrajna.jpg
[original_lng] => 178469
[original_w] => 1024
[original_h] => 682
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ukrajna-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ukrajna-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ukrajna-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ukrajna.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ukrajna.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ukrajna.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/10/ukrajna.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1729282168:12
[_thumbnail_id] => 219026
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 502
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 594
[2] => 83882
[3] => 11
[4] => 592
[5] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Egészség
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Társadalom
[5] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 4126
[1] => 44769
[2] => 39866
[3] => 100699
)
[tags_name] => Array
(
[0] => depresszió
[1] => háború
[2] => stressz
[3] => ukrán katonák
)
)
[1] => Array
(
[id] => 212886
[content] =>
Oroszország minden lakosa felelős az Ukrajna elleni agresszióért, ezt a véleményt az ukránok 76%-a osztja, a válaszadók 20%-a nem ért ezzel – derült ki a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ frissen végzett felméréséből, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A kutatás eredményei szerint ebben a kérdésben egyetértés uralkodik a társadalomban, mert mindössze 4%-nak nincs egyértelmű álláspontja ebben a témában. Ráadásul a megkérdezettek életkortól függetlenül többnyire teljes mértékben egyetértenek az orosz állampolgárok kollektív felelősségével.
A megkérdezettek 64,5%-a egyetért azzal, hogy Oroszország lakossága az Ukrajna elleni háború folytatására készteti országa vezetését. A háború jelenlegi szakaszában az ukránok többsége (64%) meg van győződve arról, hogy Ukrajna függetlenségének elnyerése után elkerülhetetlen volt az orosz agresszió, míg azok, akik szerint ez elkerülhetetlen, kisebbségben vannak (18%). Hasonlóképpen a válaszadók többsége (59,5%) meg van győződve arról, hogy az Oroszország elleni háború befejezésének feltételeitől függetlenül a jövőben Oroszország ismét megtámadja Ukrajnát.
A Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ felmérését 2024. augusztus 8. és 15. között végezték 2017 válaszadó bevonásával, csak azokon a területeken, amelyeket az ukrán kormány ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot.
Az ukránok 54%-a a 2,5 évnyi teljes körű orosz agresszió után úgy gondolja, hogy Ukrajna egy még hosszabb háborút is képes lesz túlélni– derült ki a Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ frissen végzett felméréséből, számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál.
A kutatás eredményei szerint a megkérdezett ukránok 28%-a nem ért egyet azzal, hogy Ukrajna képes lesz kibírni egy hosszabb távú háborút, további 18%-uk pedig nem tudott egyértelmű választ adni erre a kérdésre. Az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatások időtartamát illetően az ukrán társadalomban a vélemények egyértelműen megoszlottak. A válaszadók 40%-a gondolja úgy, hogy a Nyugat nem fogja sokáig támogatni Ukrajnát, míg 39,5% nem ért egyet ezzel.
A társadalomnak nincs világos elképzelése arról, hogy Ukrajna politikai és katonai vezetése hogyan járjon el abban az esetben, ha a nyugati országok katonai segélyei csökkennek vagy leállnak. Tehát valamivel több mint egyharmad (35%) úgy gondolja, hogy akkor az ukrán hatóságoknak tárgyalásokat kell kezdeniük Oroszországgal a háború befejezéséről, 23,5% befagyasztaná a konfliktust, de nem tenne engedményeket Oroszországnak, míg 21% hajlik arra a véleményre, hogy az ukrán vezetésnek folytatnia kell a háborút mindentől függetlenül, még akkor is, ha a nyugati segélyeket csökkentik vagy leállítják.
A nagy veszteségeket, amelyeket Ukrajna már elszenvedett ebben a háborúban, a relatív többség (45%) inkább okként tekinti arra, hogy ne egyezzen bele egy olyan békébe, amely nem felel meg Ukrajna szükségleteinek és követelményeinek. A megkérdezettek 32%-a számára ezek a veszteségek és a még több ember elvesztésének esélye a tárgyalások megkezdése és a háború befejezése mellett szól.
A Demokratikus Kezdeményezések Alapítvány és a Razumkov Központ felmérését 2024. augusztus 8. és 15. között végezték 2017 válaszadó bevonásával, csak azokon a területeken, amelyeket az ukrán kormány ellenőriz, és ahol nem folynak harcok. Az elméleti mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,3%-ot.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukránok 54%-a a 2,5 évnyi teljes körű orosz agresszió után úgy gondolja, hogy Ukrajna egy még hosszabb háborút is képes lesz túlélni.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1724968140
[modified] => 1724948339
)
[title] => Az ukránok többsége kész elviselni egy még hosszabb háborút is Oroszország ellen – közvélemény-kutatás
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=212837&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 212837
[uk] => 212863
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 212843
[image] => Array
(
[id] => 212843
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg
[original_lng] => 41739
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/ukran-katona.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1724942409:2
[_thumbnail_id] => 212843
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1820
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 23
[3] => 83882
[4] => 11
[5] => 592
[6] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Fotók
[3] => Háború
[4] => Kiemelt téma
[5] => Társadalom
[6] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 461928
[1] => 1984
[2] => 44769
[3] => 606866
)
[tags_name] => Array
(
[0] => elhúzódó háború
[1] => felmérés
[2] => háború
[3] => ukrán társadalom
)
)
[3] => Array
(
[id] => 209670
[content] =>
A pilóta nélküli rendszerek a harctéren már hatékonyabbak, mint a hagyományos fegyverek, beleértve a tüzérséget is – jelentette ki Andrij Lebedenko, a fegyveres erők főparancsnok-helyettese mondta a Precision hackathon konferencián.
„Az Ukrán Fegyveres Erők és a fegyvergyártók kiemelt irányvonala a technológia. Ezek elfogó, tüzérségi tűzbeállító rendszerek, üteg elleni harc, pilóta nélküli rendszerek, amelyek hatékonyan képesek működni a hadműveleti (100 km-ig) és stratégiai mélységekben (100 km felett)” – áll a vezérkar közleményében.
Lebedenko elmondása szerint az elmúlt csaknem 3 évben jelentős technológiai változás és fejlődés ment végbe a harctéren.
„A fegyveres erők parancsnoksága látja ezt a technológiai lehetőséget. Számunkra az a legfontosabb, hogy megtaláljuk a leghatékonyabb megoldásokat katonáink életének megmentésére” – tette hozzá.
Elítélt erőszakos bűnözők kerültek ki a börtönből Ukrajnában való katonai szolgálatért cserébe, az orosz hatóságok közelről szemmel tartják őket, mivel tartanak attól, hogy sokan vissza fognak esni közülük – mondta Jurij Jaskov, a szentpétervári bűnügyi nyomozóiroda kiemelt bűncselekményekkel foglalkozó osztályának vezetője az MK.ru-nak.
Jaskov elismerte: volt már olyan Szentpétervárban, hogy egy háborús szolgálat miatt szabadon engedett bűnöző ismét bűnözni kezdett, de elmondása szerint „nem sok ilyen volt még.”
„Tudjuk, kiket engednek el. Néhány jól ismert gyilkos van most a városban, van, aki felvette velünk a kapcsolatot és megígérte, hogy nem fogja még egyszer megszegni a törvényeket” – mondta Jaskov.
Arra is kitért, hogy a hatóságok közelről figyelik ezeket a személyeket, mivel arra számítanak, hogy vissza fognak esni.
„Van egy férfi, aki most taxisofőrként dolgozik Szentpéterváron. Féltem az utasait. Nem gondolom azt, hogy megváltozott volna és többé nem fog bűnözni. Ez az ember hajlamos az erőszakra” – fogalmazott Jaskov egy szabadon engedett bűnözővel kapcsolatosan.
Oroszország 2022 nyarán kezdte el szabadon engedni az elítélt bűnözőket az orosz börtönökből, ha legalább hat hónapot leszolgálnak az ukrajnai frontvonalakon. Mindenkit elengedtek, aki szolgálatot vállalt, teljesen függetlenül attól, milyen súlyos bűncselekményeket követtek el.
Orosz ellenzéki lapok szerint az ukrajnai háború orosz veteránjai már legalább 107 embert megöltek Oroszországban.
Az Ukrajna elleni teljes körű invázió első két évében az orosz agresszorok mintegy 3000 harckocsit és 5000 egyéb páncélozott járművet veszítettek, ezért jövőre valószínűleg védekezésbe mennek át – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Economist című brit lap elemző cikke nyomán.
A jelentés szerint a brit lap azt írta, hogy Oroszország előszedte a szovjet fegyvereket, de a régi tankok körülbelül 70%-a a helyén maradt, a többit pedig lemosták és újnak adták ki. Ezenkívül az oroszok leszerelik a tüzérségi csöveket a régi berendezésekről, és önjáró tarackokra szerelik fel. Ha ez így folytatódik, akkor 2025-ben Oroszország eljut a kimerülés határához – állította a cikk.
Ezt bizonyítja, hogy az Oroszország által idén május elején megindított ellentámadás fokozatosan „kifullad”. És az oroszok a sikereikért túl magas árat fizettek. Ugyanakkor sok múlik nem annyira azon, hogy Ukrajna folytatni tudja-e a harcot, hanem azon, hogy Oroszország meddig tudja fenntartani a jelenlegi hadműveleti ütemét. Oroszország havonta 25 000 katonával bővítheti a hadseregét, ezzel 470 000 főt a fronton tartva.
Ezenkívül Oroszország gyorsan növelte a rakéták gyártását az ukrán infrastruktúra elleni csapások érdekében. Ez annak köszönhető, hogy Oroszország minden ellenvetés ellenére átállt a hadigazdaságra, és GDP-jének mintegy 8%-át költi katonai kiadásokra. Így az oroszok a harckocsik, páncélozott gyalogsági járművek, tüzérség veszteségeit a szovjet korszakban felhalmozott készletekből tudják pótolni.
A legtöbb hírszerzési adat szerint a háború első két évében Oroszország mintegy 3000 harckocsit és 5000 egyéb páncélozott járművet veszített. Az oroszok fő problémája a harckocsik és a gyalogsági harcjárművek gyártása. Konkrétan Oroszországnak körülbelül 3200 tankja lehet raktáron, de ezek akár 70%-a „egy centit sem mozdult a háború kezdete óta”. A T-72-es harckocsik nagy részét az 1990-es évek eleje óta a szabad ég alatt tárolják. „Ha semmi sem változik, ez év végére az orosz csapatok kénytelenek lesznek védekezőbb pozícióra váltani. Ez nyár végére nyilvánvalóvá válhat. Várhatóan megnő Putyin érdeklődése az ideiglenes fegyverszünet megkötése iránt” – állítják a The Economist szerint az elemzők.
A dán kormány arra bíztatja a lakosságot, hogy az Oroszország által jelentett növekvő nukleáris fenyegetés közepette halmozzanak fel vizet, élelmiszert és gyógyszereket.
Úgy tűnik, a dán kormány egyre inkább készül egy esetleges háborúra, és erre figyelmeztette a lakosságot is.
„Az igazság az, hogy Dániát és szövetségeseit hibrid háború veszélye fenyegeti” – mondta Troels Lund Poulsen védelmi miniszter szombaton a dániai Allinge városában tartott éves demokráciagyűlésen.
A politikus hozzátette: „Mindannyiunknak fel kell készülnünk arra, hogy rövid időre áram- vagy vízellátás nélkül maradhatunk, vagy nem leszünk képesek alapvető szükségleti cikkeket vásárolni.”
Az ajánlások szerint a dánoknak az áramkimaradásokra is fel kell készülniük azáltal, hogy elemeket, zseblámpákat és gyertyákat tartanak kéznél, valamint képesek legyenek fűtés nélkül is melegen maradni.
Emellett felhívták a figyelmüket, hogy tárazzanak be otthonra nem romlandó élelmiszereket, amelyek elkészítéséhez nincs szükség tűzhelyre vagy sütőre, személyenként pedig legalább 3 napra elegendő, körülbelül 9 liter palackozott vizet is vegyenek magukhoz.
A 40 év alattiaknak azt tanácsolják, hogy jódtablettát is tartsanak maguknál nukleáris baleset esetére.
Laila Reenberg, a dán katasztrófavédelmi ügynökség vezetője szerint ugyanakkor „nagyon valószínűtlen”, hogy szükség lesz a tablettákra, és felszólította a dánokat, hogy ne essenek pánikba, időben szerezzék be a dolgokat.
Sajtóértesülések szerint más európai országok, köztük Észtország, Lettország, Svédország és az Egyesült Királyság is hasonló készültséget kért a lakosságtól.
Az iránymutatások azután születtek, hogy Dánia a hónap elején megemelte a vállalatok és hatóságok elleni kibertámadások veszélyességi szintjét. A hatóságok szerint Oroszország egyre nagyobb kockázatvállalási hajlandóságot mutat a hibrid támadások végrehajtására.
A német politikusok és katonai parancsnokok európai és amerikai kollégáikhoz hasonlóan egyfolytában az orosz fenyegetéssel riogatnak, de a közvélemény a jelek szerint nem vevő a háborús retorikára, és ez több felmérés eredményéből is egyértelműen kiderül.
A YouGov minapi közvélemény-kutatása szerint a németeknek alig több mint harmada (36 százaléka) gondolja úgy, hogy Oroszország 2030 előtt megtámadja a NATO-t, míg 48 százalékuk szerint ez legalábbis valamilyen szinten valószínűtlen.
Azt még kevesebben, mindössze 23 százalék hiszi, hogy Németország lenne orosz támadás célpontja ebben az évtizedben – ismertette az eredményt a Deutsche Welle internetes kiadása. A döntő többség (61 százalék) szerint ez nem valószínű.
Nem bíznak a Bundeswehrben
Meglehetősen rossz a németek véleménye a hadseregükről is, ami nem csoda, hiszen a Bundeswehr még a fegyveres erők parlamenti biztosa szerint is gyakorlatilag működésképtelen, katonából és felszerelésből is nagy a hiány.
Így látják az emberek is: a válaszadóknak csupán 2 százaléka van meggyőződve arról, hogy a hadsereg képes lenne megvédeni az országot, 12 százalékuk szerint inkább csak „elég jó” helyzetben van ehhez. Minden negyedik német azonban úgy gondolja, hogy a Bundeswehr nagyon vagy eléggé gyengén felkészült egy esetleges támadásra.
Nagyobb baj az, hogy egy másik, a Civey Institute által márciusban végzett felmérés eredménye szerint a németek továbbra sem akarnak harcolni: a megkérdezettek mindössze 30 százaléka mondta azt, hogy kész lenne fegyvert ragadni a haza védelmében, ha Németországot támadás érné. Több mint 50 százalék kategorikusan elzárkózik ez elől.
Elérhetetlen álom a katonai létszám feltöltése
A német hadseregben jelenleg 183 ezer ember szolgál, Olaf Scholz kancellár azonban az ukrajnai háborúra válaszul a nagyarányú fejlesztések mellett szeretné feltölteni az önkéntes erők sorait is. (A hadkötelezettség 2011-ben szűnt meg.)
A cél korábban az volt, hogy a katonák létszáma 2031-re elérje a 203 ezret, Boris Pistorius védelmi miniszter azonban elismerte, hogy ezt a tervet felül kell vizsgálni – valószínűleg azért, mert rájött, hogy elérhetetlen álom.
Ahhoz azonban ragaszkodik, hogy a jövő évi védelmi költségvetés elérje a 6,7 milliárd eurót, egyelőre nem hajlandó kompromisszumot kötni ebben a kérdésben. Németországot évek óta rengeteg bírálat éri, hogy túl keveset költ a védelemre, és annak ellenére, hogy Európa legnagyobb gazdasága, biztonságának megteremtésében gyakorlatilag az Egyesült Államokra támaszkodik.
Az emberek még nem értik, hogy megváltozott a világ
A katonáskodási hajlandósággal kapcsolatban Frank Sauer, az Universitat der Bundeswehr München nemzetközi és biztonságpolitikát oktató professzora úgy véli, hogy a németekben még nem tudatosodott, hogy hatalmas történelmi felfordulás korában élünk.
„Beletelik némi időbe, mire megváltozik a gondolkodásunk. És ezt nem tudjuk erővel átverni, pár beszéddel vagy egy maréknyi főcímmel megértetni” – nyilatkozta a portálnak.
A professzor elismeri, hogy a politikusok nehéz döntések előtt állnak a Bundeswehr korszerűsítésének finanszírozásával kapcsolatban. „Én is inkább építenék szélturbinákat és óvodákat, telepítenék napelemeket a háztetőkre – sajnos ehelyett tankokat, cirkálórakétákat és harci drónokat kell építenünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy végül is mindegy, hogyan szerzik meg a pénzt, de meggyőződése, hogy a dolgok nem mehetnek tovább úgy, ahogyan eddig.
[type] => post
[excerpt] => A német politikusok és katonai parancsnokok európai és amerikai kollégáikhoz hasonlóan egyfolytában az orosz fenyegetéssel riogatnak, de a közvélemény a jelek szerint nem vevő a háborús retorikára, és ez több felmérés eredményéből is egyértelműen ...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1716844500
[modified] => 1716808743
)
[title] => Felmérés: a németek nem hiszik, hogy kitör a háború és nem bíznak a hadseregben
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=188443&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 188443
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 188444
[image] => Array
(
[id] => 188444
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/nemet-hadsereg-1.jpg
[original_lng] => 164086
[original_w] => 1024
[original_h] => 665
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/nemet-hadsereg-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/nemet-hadsereg-1-300x195.jpg
[width] => 300
[height] => 195
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/nemet-hadsereg-1-768x499.jpg
[width] => 768
[height] => 499
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/nemet-hadsereg-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 665
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/nemet-hadsereg-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 665
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/nemet-hadsereg-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 665
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/05/nemet-hadsereg-1.jpg
[width] => 1024
[height] => 665
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1716797985:12
[_oembed_b3cc008674cbe4fd7f4c423dd21afd36] =>
[_oembed_time_b3cc008674cbe4fd7f4c423dd21afd36] => 1716797925
[_thumbnail_id] => 188444
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 985
[translation_required_done] => 1
[_oembed_54eb3c270f63743fbc9f6d5248c1b372] =>
[_oembed_time_54eb3c270f63743fbc9f6d5248c1b372] => 1716833888
[_oembed_221dd7723a8c93b2524ed5d132dcb695] =>
[_oembed_time_221dd7723a8c93b2524ed5d132dcb695] => 1719507177
[_oembed_760874ae80e90d89e129d46ba1bf5585] =>
[_oembed_time_760874ae80e90d89e129d46ba1bf5585] => 1732089880
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 592
[3] => 25
[4] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Társadalom
[3] => Videók
[4] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1984
[1] => 44769
[2] => 824
[3] => 1027673
)
[tags_name] => Array
(
[0] => felmérés
[1] => háború
[2] => hadsereg
[3] => német közvélemény
)
)
[8] => Array
(
[id] => 185770
[content] =>
Közel nyolcszáz napja tart az orosz-ukrán háború, Magyarország pedig továbbra is segíti a bajbajutott kárpátaljai magyarokat és ukránokat egyaránt. A különböző segélyszervezetek, illetve civil kezdeményezések szállítmányai szinte napi rendszerességgel lépik át a magyar-ukrán határt. K. Debreceni Mihály összefoglalója: Túl vagyunk az orosz-ukrán háború több mint 796-ik napján, és szinte nem volt olyan hét ebben az időszakban, hogy valamilyen magyar segélyszállítmány ne érkezett volna Kárpátaljára, valamint tovább, Belső-Ukrajnába. 2022 februárjában összefogott a magyar kormány, a magyar segélyszervezetek, az egyházak és a civil társadalom is. Az általuk küldött segítség pedig nemcsak az itt élő magyarságnak, hanem a bajbajutott ukrán menekülteknek, és a háború sújtotta vidékeken élőknek egyaránt szól. Sokszor aggregátorok százait küldték Ukrajna különböző megyéibe az áramszünetek idején, amire, ha a bombázások folytatódnak, akkor hamarosan ismét lehet számítani. Az is biztosnak tűnik már most, hogy amennyiben belátható időn belül beköszönt a várva várt béke, úgy a mostanihoz hasonló támogatásokra még valószínűleg évekig szükség lesz. A rombolás ugyanis olyan méretű, amelyhez fogható a második világháború óta nem volt a kontinensen. A magyar humanitárius munka ezért tovább folytatódik. Az Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara például már közel kéttucat, ilyen, minden szükséges berendezéssel ellátott mentőautót küldött humanitárius segélyként a háború sújtotta övezetbe. A hátam mögött lévő gépjármű például Rivnében fog szolgálatot teljesíteni, az ukrán városokat ugyanis szinte naponta érik drón- és rakétatámadások. A mentőautók tehát emiatt hasznos felajánlásnak bizonyulnak. A tervek szerint a vegyes kamara a közeljövőben újabb nyolc ilyen járművet fog küldeni Ukrajnába, mégpedig Kijevbe, mely napi szinten van kitéve a légitámadásoknak. Vitalij Klicsko, Kijev főpolgármestere nemrég levelet is küldött Gelb Sándor kamarai elnöknek, melyben nagyra értékelte a felajánlást és köszönetét fejezte ki a szolidaritásért. Azt is írta, hogy bár Kijev megye már nincs orosz megszállás alatt, de az energetikai rendszert, a kritikus infrastruktúrát és a lakóházakat ért támadások miatt hatalmas szükség van ezekre a gépjárművekre. Vagyis minden jól jön, a mentőtől a buszig, ami a katasztrófaelhárítók munkáját segítheti. A Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara az elmúlt időszakban persze nemcsak mentőautókkal segített Ukrajnában, hanem a kahovkai víztározó felrobbantása után ivóvizet is küldött a katasztrófa sújtotta térségbe, Kárpátalján pedig a belső menekülteket ellátó önkormányzatoknak küldött tartós élelmiszert. Ezen felül pedig segített megszervezni többszáz frontövezetben élő gyermek magyarországi kirándulását is. Több mint két évvel a háború után a magyar adományozók még mindig töretlenül segítik a bajbajutott Ukránokat. Az Ökumenikusok, a Reformátusok, a Görögkatolikusok, a Máltai Szeretetszolgálat, a Baptisták, a Katolikus Karitász nap, mint nap odateszi magát Ukrajnában. Akárcsak a kárpátaljai magyarok, akik rendszeresen küldenek segélyszállítmányokat Belső-Ukrajnába. A Kárpátaljai Református Egyházkerület Diakóniai osztálya például Zaporizzsja, Kijev, Harkiv és Herszon megyékbe is küld adományokat. A Derceni Egyházi Önkéntes Tűzoltóság közreműködésével pedig nemrég 3 tűzoltóautót is sikerült eljuttatni a harkivi területre. A magyar segítség tehát mindaddig folytatódik, míg arra Ukrajnában szükség lesz.
Az ukránok többsége, 61,2%-a gondolja úgy, hogy Ukrajnának a teljes győzelemig, az 1991-es határok visszaállításáig és az európai uniós, valamint NATO-csatlakozásig kell harcolnia – derült ki egy frissen végzett szociológiai felmérés adataiból, számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a március 22. és 24. között végzett felmérés kimutatta, hogy a megkérdezetteknek csak a 38,8%-a támogatja az Oroszországgal folytatott béketárgyalásokat és a kétoldalú tűzszünetet.
A kutatás részeként az ukránoknak kérdéseket tettek fel a mozgósításról szóló törvénnyel kapcsolatban. A vizsgálat szerint az ukránok 77,61%-a nem támogatja, hogy a Legfelső Tanács második olvasatban elfogadja a mozgósítási törvénytervezet jelenlegi változatát. A legtöbb ukrán úgy gondolja, hogy kiképzett katonáknak kell szolgálniuk.
A felmérés szerint az ukránok a korrupció mértékét (28,6%), a hadsereg gyenge ellátottságát (16,8%), a háborús felkészülést (15,2%), a romboló gazdaságpolitikát (10,5%) és a kudarcos szociálállami politikát (10,5%) látják az államhatalom legnagyobb hibájának.
Azon megkérdezett állampolgárok körében, akik ma mennének el szavazni az elnökválasztáson, az első három preferencia a következő: 15,7% szavazna Volodimir Zelenszkijre 12,3%; Julija Timosenkóra, 7,6% Petro Porosenkóra.
Az ukránok hasonló preferenciákkal rendelkeznek a politikai pártokkal kapcsolatban. Tehát, ha a választásokat vasárnap tartanák, az ukránok többsége 3 politikai erőt támogatna: a Nép Szolgája pártot – 14,7%, a Batykivcsina pártot – 11,9%, az Európai Szolidaritás pártot – 9,2%.
Az ukránok csaknem 85%-a gondolja úgy, hogy van kiút a nehéz helyzetből, ez a társadalom egyesítése és a nemzeti egység megfelelő koalíciójának megteremtése a parlamentben és a kormányban.
A felmérés során 5329 18 éves és annál idősebb válaszadót kérdeztek meg Ukrajnában (kivéve a megszállt és frontvonalbeli régiókat) és külföldön (ahol a legtöbb ukrán menekült van) személyes és telefonos interjúk segítségével. A mintavételi hibahatár nem haladja meg a 2,0%-ot.
