A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja kézműves képzési sorozatának tavaszi alkalmára Beregszászban a Pásztor Ferenc Közösségi és Zarándokházban került sor a Hagyományok Háza szakelőadóinak bevonásával. A képzés célja olyan kézművesek továbbképzése, akik a megszerzett tudásukat játszóházakban, foglalkoztatók és szakkörök alkalmával tovább tudják adni. A kézműves hétvége tematikája ezúttal a kis eszközökön való szövés volt. A kétnapos képzés során mindenki elkészíthetett egy kis tarisznyát, illetve egy ujjbábot. A technikákat Kocsis-Pintér Borbála, szövő és fonó eszköz készítő, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület tagja mutatta meg a jelenlévőknek. Pedagógusként az a célja, hogy a kézművességen keresztül adja át a népi hagyományokat. A hímzést és a szövést Kárpátalján a legtöbb nő az édesanyjától vagy nagymamájától már elsajátította, azonban azok a kézművesek, akik gyerekekkel foglalkoznak nap mint nap, természetesen szeretnének a gyerekeknek valami olyat mutatni, ami számukra új, mégis szorosan kötődik a hagyományokhoz. A Hagyományok Háza Hálózat képzései tökéletesnek bizonyulnak egy újabb technika elsajátítására. A már többéves tapasztalattal rendelkező kézművesek mellett természetesen a fiatalabb generáció is képviseltette magát. Markó Veronikát más sok gyermek ismeri, hiszen a fiatal lány példaértékű lelkesedéssel foglalkozik velük például egy-egy tájházi alkalom során. A Hagyományok Háza Hálózat szervezésében a résztvevők a két nap során rálátást kaptak arra, hogyan használhatják az újonnan tanult kézműves módszereket a tanórai és a tanórán kívüli nevelésben.
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja immáron második alkalommal szervezte meg kezdő néptáncpedagógus módszertani képzését a kárpátaljai pedagógusok és a néptánc iránt érdeklődők számára. A program nagy népszerűségnek örvendett az előző ciklusban, mutatja ezt az egyre növekedő részvételi létszám is. A szervezők célja, hogy ezáltal is segítsék a háború miatt kialakult káderhiány pótlását a kárpátaljai településeken.
A képzést ezúttal is a vidéken már jól ismert nyíregyházi Antal Dóra és Antal Roland néptáncpedagógusok, a Nyíregyházi Tánctanoda alapítói, művészeti vezetői, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja mentorprogramjának mentorai vezetik, akik egyben a módszertani képzés tananyagának kidolgozói is. Az idén a résztvevők a Felső-Tisza-vidék tájegységének több táncanyagával ismerkednek, kitérve a kárpátaljai régió anyagára is, emellett tanulnak még táncelőkészítő gimnasztikát és nyújtást, ritmusfejlesztést, mondókákat, népi énekeket, gyermekjátékokat, zenés mozdulattanítást eszközökkel.
A program elindítását Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja kirendeltségének vezetője kezdeményezte még a háború előtt, akkor azon pedagógusokat megszólítva, akik néptáncpedagógusi képzettséggel rendelkeznek, de kevesebb ismeretanyaguk van a magyar néptáncoktatásról, hiszen az ukrajnai felsőoktatási művészeti intézményekben nincs lehetőség a magyar néptáncoktatás módszertanának elsajátítására. A háborút követően azonban a képzettséggel rendelkező néptáncpedagógusokból is egyre nagyobb hiány lett, így a hálózat reflektálva a szükségre, kezdő néptáncpedagógus módszertani képzést indított. A program által a néptáncoktatásban kevésbé vagy egyáltalán nem jártas pedagógusok is elsajátíthatják annak módszertani alapjait. Az idei képzés szeptember 23-án indult el, s havonta egy alkalommal találkoznak majd a résztvevők és oktatók. Az esemény májusban zárul majd, ahol a sikeresen vizsgázók elismerő oklevélben részesülnek.
Várady Enikő, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja kulturális szervezője elmondta: „Az elmúlt félévben nagy sikerrel zártuk az első kezdő néptáncpedagógus módszertani képzésünket. Az utolsó alkalom végén a résztvevők már kérték a folytatást. Sikerült megoldanunk, hogy újra elinduljon a program, így most egy hosszabb intervallumban, szeptembertől egészen májusig havonta egy alkalommal találkoznak majd a pedagógusok. Jelenleg a néptáncoktatás nehéz helyzetben van a megyében, hiszen jelentős káderhiány alakult ki. Ebben próbálunk segíteni azon pedagógusoknak, akik szívükön viselik a magyar népi kultúrát” – mondta el Várady Enikő.
A jelenlegi alkalomra az Ungvári, Munkácsi, Beregszászi járás több településéről érkeztek résztvevők, összesen 20 fővel indították el a kilenc hónapon át zajló szakmai továbbképzést.
Július 3‒7. között immáron harmadik alkalommal szervezett felnőttek számára kézművestábort a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja. A rendezvény egyben a hálózat által tavasszal elindított hétvégi kézművesképzés része is volt, amelyet egy őszi képzés zár majd le. A felnőttek számára rendezett program célja, hogy a Kárpátalján gyerekekkel foglalkozó kézművesek megismerhessék és elsajátíthassák a természetes anyagokkal való kézművestechnikákat.
A mostani alkalomnak az egykori koronaváros, Visk adott otthont. Vörös Zsuzsa, a Hagyományok Háza hálózati referense szerint szükség van a kézműves továbbképzésekre Kárpátalján, hiszen egyre nagyobb az igény a különböző oktatási intézményekben a kézművesség iránt. „Harmadik alkalommal vagyunk itt, Kárpátalján, amikor felnőtteknek tudunk kézművestanfolyamot tartani. Azért tartjuk nagyon fontosnak, mert a népzene-, néptánctanításnak nagy hagyományai vannak Kárpátalján, ellenben a kézművesek képzésén még van mit fejleszteni. Örömteli, hogy egyre több műhelyben indulnak kézműves-foglalkozások, ám nagyon szeretnénk, hogy azok az oktatók olyan minőségi képzést kapjanak, amely megfelel annak a szintnek és elvárásnak, amit a Hagyományok Háza célul tűzött ki” ‒ jegyezte meg Vörös Zsuzsa.
A hét során a pedagógusok délelőtt és délután is gyakorlati foglalkozásokon vettek részt, melyeken különböző technikákat sajátíthattak el nemezelés és fafaragás során.
Németh Beáta népi iparművész, a Hagyományok Háza nemezkészítő szakoktatója először jár Kárpátalján, elmondása szerint a helyi kézműves-pedagógusok érdeklődőek és nyitottak a hagyományos kézművestechnikák iránt: „Nagyon örültem a megkeresésnek, hiszen még soha nem jártam itt Kárpátalján. Igen lelkes a társaság, akiket most tanítottam nemezelésre. Azt vettem észre, hogy kíváncsiak minden kis fortélyra, kis praktikára és reggeltől estig készítik a kis nemeztárgyakat.”
A mostani alkalomra Kárpátalja több településéről érkeztek résztvevők. Közel húsz pedagógus, nevelő, játszóházvezető vesz részt a hálózat kézművestáborában.
Ködöböcz-Gerzsenyi Ilona, a program szervezője kérdésünkre elmondta: „Kárpátaljáról egészen Munkácstól Viskig vettek most részt kézművesek. Vannak közöttük nevelők, óvodapedagógusok, illetve játszóházvezetők is. Azt tapasztalom, hogy van igény az ilyen nemű képzésekre, tavasszal és ősszel is tartunk kézműveshétvégéket éppen azért, hogy minél több emberhez eljusson ez a lehetőség.”
Van olyan résztvevő is, aki az évek során rendszeresen jelen van a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja kézműves alkalmain. Tóth Márta nagyszőlősi játszóházvezető, a Révész Imre Galéria tulajdonosa szerint a foglalkozások során megszerzett tudás jól beépíthető nemcsak a gyermekekkel való foglalkozásokba, de akár egy kollekció, viselet elkészítéséhez is lehet ötleteket meríteni: „Az igaz, hogy célirányosan szeretek részt venni egy-egy ilyen programon. Mivel a hobbim a hivatásom, fontosnak tartom, hogy ezeket az elsajátítandó dolgokat, mint a nemezelés, én is be tudjam építeni további elgondolásaimba.”
A foglalkozásokat a hét közepén egy komplex szakmai nap koronázta meg, melyen a gyakorlati foglalkozások mellett, egy helyi viski csuhékészítőtől is elleshették a településre jellemző csuhéfonás technikájának alapjait. A Tájházban megtartott eseményen a résztvevők megismerkedhettek a helyi gasztronómiai és népzenei hagyománnyal is a Viski Zöld Falusi Turizmus és a Viski Fricskák zenekar közreműködésével. A tábor ideje alatt Németh Beáta, a Hagyományok Háza nemezkészítő szakoktatója a nemezelés különböző technikáira oktatta a résztvevőket, míg Dobi Pál óvodapedagógus, a Hagyományok Háza kézművesjátszóház vezetője a természetes növényi szárak felhasználásából különböző faragott, kézzel készített zajkeltők, kreatív állatfigurák, járművek elkészítésének fortélyait tanította meg. A tábor végén a kézművesek egy közös kiállítást szerveztek, melyen megtekinthetővé vált az egy héten keresztül készített munkák színe-java.
A program támogatója a Hagyományok Háza volt, az esemény társszervezője Kárpátalja Kulturális Örökségének és Népi Hagyományainak Megőrzéséért Társadalmi Szervezet.
Közel háromszáz gyermek számára szervezett farsangi hagyományőrző napot a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum vezetősége. Az eseményen az intézmény alsós diákjai, valamint a városban működő óvodák nagycsoportosai megismerkedtek a farsangi hagyományokkal, kézműveskedtek és táncoltak.
A program keretében a Sodró együttes táncosai és muzsikusai tartottak hagyományos táncházi foglalkozást, mely során az óvodások és az iskola alsós diákjai gyermekjátékokkal és mezőföldi ugrós táncokkal, valamint különböző farsangi énekekkel ismerkedtek meg. A magyar néptánc mellett – mivel a farsang más nemzetek viseleteit is igyekezett megjeleníteni – ír, belga és zsidó tradicionális néptánccal is megismerkedhettek a diákok.
Zseltvay-Vezsdel Emese, a Kossuth Lajos-líceum igazgatója elmondta: „Nagyon örülünk annak, hogy az óvodák is eljöttek erre a farsangi hagyományőrző napra. Régi vágyunk volt, hogy azok, akik már beiratkoztak a Kossuthba, lássák, hogyan szoktunk mi itt farsangolni. Az intézmény számára fontos a hagyományok ápolása, a mai farsangi alkalom során a magyar hagyományok mellett az öltözködési tematika más nemzetek tradicionális viselete volt. Nagy segítséget nyújt nekünk a hagyományőrző foglalkozásokban a Sodró zenekar, valamint a Hagyományok Háza kézművesei, akik a foglalkozásokat tartják. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodák eljöttek a programra, mert szeretnénk elmélyíteni a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, amelyekkel még eddig nem nagyon volt, azokkal pedig szeretnénk erősebbre fűzni a szálakat, akikkel már jó viszonyt ápoltunk eddig is” – mondta el az igazgató.
A programra péterfalvai kézművesek érkeztek Danku Margit, Nagy Margit, Horváth Erika és Kékesi Emma személyében, akik különböző, a farsangi tematikát magukba foglaló kézműves-foglalkozásokkal várták a diákokat. Lehetőség volt gyöngyfűzésre, csuhé farsangi bábuk, valamint farsangi maszkok elkészítésére is.
Várady Enikő, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja kulturális szervezője, a Sodró együttes vezetője elmondta: „Jó kapcsolatot sikerült kiépíteni az elmúlt időszakban az iskola vezetőségével, és örülünk annak, hogy fontosnak tartják a hagyományőrzés, a népi kultúra megismertetését a diákokkal. A Hagyományok Házának több olyan programja zajlik, amely óvodásokat és iskolásokat céloz meg, hogy közelebb vigye hozzájuk a magyar népi kultúrát, így ez a mai alkalom egy kiváló lehetőség volt arra, hogy a különböző korosztályú fiatalok számára a farsangi hagyományokon keresztül elvigyük a kézművességet, a táncot” – jegyezte meg Várady Enikő.
A program kézműves-foglalkozásait a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja biztosította. A táncházi foglalkozás a Csoóri Sándor Program támogatásával valósulhatott meg.
Az iskola farsangján az intézmény munkatársai hagyományos kiszebábut is készítettek, amelyet közösen elégettek, elűzve a telet és várva a tavaszt, remélve, hogy a tavasszal a béke is elérkezik az országba.
Hagyományos farsangi vigadalmi hangulatot teremtettek a Sodró zenekar és a Hagyományok Háza Hálózat Kárpátalja munkatársai a 4. számú Kossuth Lajos Líceumban. A foglalkozásokra az iskola tanulói mellett meghívást kaptak a Vérke- parti város óvodásai is, ahol csaknem 200 jelmezekbe öltözött fiatal búcsúztatta együtt a telet. A népi hagyományok ápolását feladatának tekintő Rezeda farsangi mulatságán nem csupán táncoltak a fiatalokkal, hanem farsangi bábokat is készítettek a Hagyományok Háza Hálózat kézművesei segítségével. Az elmúlt években előbb a koronavírus, majd a háború kitörése miatt nem tartottak farsangi rendezvényt, ezért is döntöttek úgy, hogy a jelenlegi állapotok ellenére is tartanak hagyományos farsangot a fiatalok számára. Természeten nem maradhatott el a Kisze báb égetés sem, amit követően a fiatalok is tűzbe vetették a foglalkozás alatt készített bábokat. Farsang lévén a foglalkozást követően a fiatalok farsangi fánkkal eltelve és örömmel a szívükben térhettek vissza osztálytermeikbe és óvodáikba.
A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja nem első alkalommal szervez néptáncpedagógus-képzést szűkebb pátriánkban, ezúttal pedig kezdő néptáncpedagógusok számára indított módszertani tanfolyamot Beregszászban.
Kárpátalján a háború kitörése óta jelentős káderhiány lépett fel az oktatásban, amely nem kímélte a művészeti oktatást sem. Sok műhely és táncegyüttes maradt pedagógus nélkül. A Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja látva az oktatói hiányt a néptáncoktatásban, a nyíregyházi Antal Dóra és Antal Roland néptáncpedagógusokat kérte fel, hogy dolgozzanak ki egy olyan képzést, amely teljes mértékben a néptáncot eddig még nem vagy csak kezdő szinten oktató pedagógusokat célozza meg. A képzésre Kárpátalja több járásából 15 pedagógus jelentkezett, akik havonta egy alkalommal találkoznak Beregszászban és ismerkednek – az Antal házaspár által – a néptáncoktatás alapjaival.
Várady Enikő, a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja programkoordinátora elmondta: „A hálózat az elmúlt évek során több képzést megvalósított kárpátaljai néptáncpedagógusok számára. A háború okozta helyzetből adódóan előttünk is egy új probléma körvonalazódott. Hiszen az eddig már magas szintű munkákat felmutató műhelyek pedagógusai sajnos érthető okok miatt nem tudtak tovább itthon maradni. Sok műhely maradt pedagógus nélkül, ami sajnos most állandó probléma Kárpátalján. Ezért úgy gondoltuk, hogy egy olyan képzéssel próbáljuk segíteni a mozgalmat, amely valamelyest talán tüzet olthat. A jelenlegi képzésre többen olyanok is jelentkeztek, akik eddig nem voltak jártasak a néptáncoktatásban, gondolok itt magyarnyelv-tanárokra, könyvtárosokra, cimbalomoktatókra és számtalan másfajta szakmában dolgozó résztvevőre. De ami kiemelendő: mindannyiuknak fontos, hogy a népi kultúra ne vesszen ki a településükön, és ezért hajlandók időt áldozni és tanulni” – fejtette ki Várady Enikő, aki szerint nagy lehetőség, hogy az Antal házaspár az országban kialakult helyzet ellenére is vállalja, hogy havonta egy alkalommal foglalkozik a kárpátaljai pedagógusokkal. Ezáltal egy komoly szakmai tudást kaphatnak a képzésen részt vevő pedagógusok.
Antal Roland, a képzés oktatója, a Nyíregyházi Tánctanoda alapító pedagógusa elmondta: „Pál Katalinnak, a hálózat vezetőjének a felkérésére immáron nyolc éve járunk ki rendszeresen Kárpátaljára táborokba, mentorprogramban. Második éve pedig már a néptáncpedagógus-képzést is vezetjük. Megtisztelő számunkra, hogy a nehéz helyzetben lévő kárpátaljai magyarságnak segíthetünk. Amikor most újra kijöttünk ide, nem tudtuk, milyen csapat fog majd fogadni minket. De azt gondolom, hogy ezzel a nagyszerű csapattal az előttünk álló félévben remélhetőleg jól fogunk tudni haladni, és számtalan fontos módszertani ismeretanyagot át tudunk majd adni számukra.”
A képzés havonta egy alkalommal kerül megrendezésre a beregszászi Pásztor Ferenc Közösségi Házban. Az esemény támogatója a Csoóri Sándor Alap.
A magyar kultúra napja alkalmából szerveztek népviseleti kiállítást a Munkácsy Mihály Magyar Házban január 21-én. Az eseményen az érdeklődők a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja viseletvarró tanfolyamának vizsgamunkáit, valamint egyéb különleges, a Kárpát-medence magyar viseletkincsének egy-egy gyöngyszemét, illetve a kárpátaljai vidék más nemzetiségeinek viseleteit tekinthették meg az érdeklődők.
A kiállítás többnyire a kárpátaljai magyarság egy-egy településének rekonstruált viseleteit, ezen felül a Kárpát-medence magyar tájegységeinek gyöngyszemeit mutatja be, valamint a mostani alkalom kiegészült a Munkácsi Állami Egyetem egyéni tárlatának ruszin és hucul nemzetiségek viseleteivel. Mindemellett megtekinthetőek voltak Danku Margit csuhéfonó kézműves alkotásai is, valamint több, a Bereg vidékre jellemző beregi szőttes is alkotta a most elkészült kiállítást.
A program elején Tarpai József, a Munkácsy Mihály Magyar Ház igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Kiemelte: a magyar kultúra napja a magyarság egyik legkiemelkedőbb eseménye. Fontos, hogy legyen olyan sziget, mint a magyar ház, ahol találkozhatunk és ápolhatjuk kultúránkat. Köszönjük a Hagyományok Házának a megkeresést, hogy bemutathatjuk ezt a kiállítást itt, Munkácson is.
Csizmadia Alexandra ungvári magyar konzul, külgazdasági attasé elmondta: Kárpátalján az elmúlt évek során egyre több néptáncegyüttes jött létre a magyar kormány támogatása által. A mozgalom fejlődésnek indult, melyhez elengedhetetlen volt, hogy az együttesek megfelelő viseletekkel rendelkezzenek. A Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja látva a hiányt, viseletvarró tanfolyamot indított kárpátaljai varrónők számára, hogy megfelelő szakmai képzés keretében sajátíthassák el a helyes viseletek elkészítését. A konzul asszony beszélt arról is többek között, hogy a magyar kormány továbbra is igyekszik segíteni és támogatni a kárpátaljai magyar kultúrát.
„A falvakban éppen kivesző népi kultúra anyanyelvünk mellett a másik olyan alap, amelyet minden eszközzel élőformájában kell megőriznünk” ‒ emelte ki ünnepi beszédében Vörös Zsuzsanna, a Hagyományok Háza Hálózati referense. A Hagyományok Háza Hálózat építése 2017-ben indult el, és együttműködve a civil szervezetekkel, intézményekkel egyik fő célja a népművészeti hagyományok továbbörökítése mellett a magyar‒magyar kapcsolatok erősítése. A Hagyományok Háza hálózati tevékenysége által nemcsak országos, de nemzeti szintű tevékenységet végez. Az elmúlt öt év eredményeként a hálózati referens megjegyezte, hogy a Hagyományok Háza hálózat határon túli fiókhálózatai mind a Kárpát-medencei kulturális örökség megőrzésében, mind hagyományaink továbbéltetésében kulcsszerepet játszanak.
Kopriva Attila, a Kárpátok Kultúrájáért és Művészetéért Egyesület elnöke, a kiállítás kezdeményezője köszöntőjében megjegyezte: a népművészet és annak nyomai genetikai kódként hagynak nyomot magunk után. Az elnök örömét fejezte ki, hogy a kiállítás közös alkotásokat, mutat be, amelyben a magyar viseletek mellett ruszin és hucul nemzeti viseleteket is láthattak.
Pál Katalin, a Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja vezetője elmondta: „26 évvel ezelőtt, amikor elindítottuk a péterfalvai népzene- és néptánctábort, nem gondoltuk, hogy a kezdeményezés majd egy ilyen hálózattá nő. De a Hagyományok Házának köszönhetően mindez megvalósulhatott. Kárpátalja számára egy nagy lehetőség, hogy mi is felkerülhettünk a Hagyományok Háza Hálózatának palettájára. A hálózat tevékenységének egyik nagyon fontos része a kárpátaljai pedagógusok képzése. Az elmúlt öt év alatt több képzést szerveztünk, amely lefedi a népművészet különböző ágazatait. A viseletvarró tanfolyam célja az volt, hogy a gyerekek számára elinduljon az igényes viseletek beszerzése is.”
A kiállítást részletesen Tajti Erzsébet népi iparművész, a Hagyományok Háza szakelőadója mutatta be. A bemutatón nemcsak az egyes tájegységek különleges viseleteiről lehetett hallani, de az oktató beszámolt arról is, hogy a kárpátaljai varrónők hogyan birkóztak meg egy-egy feladattal a viseletek elkészítése, rekonstruálása során.
A köszöntőgondolatokat követően az ungvári Csüllő néptáncegyüttes nagydobronyi táncokat adott elő, a kiállítás hangulatának megalapozását a Csipkés együttes zenészei és Pál Lajos népzenész biztosította.
A program Hagyományok Háza Hálózat ‒ Kárpátalja szakmai koordinálásával és a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósult meg.
Újabb helyszínen mutatkozott be a Hagyományok Háza Hálózat – Kárpátalja viseletvarró tanfolyama, a helyi varrónők által készített, népi ruhákat bemutató tárlata. A Kárpát-medence különböző tájegységeinek jellegzetes viseleteiből álló kiállításnak ezúttal a Tiszapéterfalvai Képtár adott otthont. Íjgyártó Ilona 35 éve dolgozik varrónőként. Bár tapasztalt szakember, a tanfolyamon számos műhelytitkot sajátított el. Tóth Márta, a Nagyszőlősi Révész Imre Galéria tulajdonosa számára a viseletvarró tanfolyam lehetőséget nyújtott korábbi elképzelései megvalósítására. Nagy Margit, a Tiszapéterfalvai Képtár és a Tiszaháti Tájmúzeum igazgatója elmondta, nagyon örül annak, hogy a galéria adhatott otthont ennek rendkívüli tárlatnak. A rendezvényen a jó hangulatot a Viski Fricskások biztosították. A szervezők tervei szerint még számos kárpátaljai településen kerül sor az öltözékek bemutatására. A program a Csoóri Sándor Alap támogatásával valósult meg.