A 2020-as évek magyar sikertörténetében kiemelt helyen van a magyar felsőoktatás megújítása, mondta a kulturális és innovációs miniszter az Év Egyeteme 2026 gálán, amelyen több kategóriában díjazták a felsőoktatási intézményeket. A beregszászi Rákóczi Egyetem is ott volt a jelöltek és a díjazottak között is.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem március 27-én történelmi jelentőségű eseménynek adott helyet: a Rákóczi Napok zárónapján ünnepélyesen bemutatták az intézmény új szimbólumait – a talárt, a jogart és az akadémiai láncokat. Ezzel az egyetem hivatalosan is csatlakozik az európai felsőoktatási hagyományok több évszázados folytonosságához.
Az avatóceremónia kezdetén korhű viseletbe öltözött diákok kíséretében érkeztek meg az egyetem átriumába Kárpátalja történelmi zászlói. A bevonulást követően felcsendült az intézmény himnusza, a Rákóczi imája című kuruc kori ének.
Molnár Andrea, a Rektori Titkárság vezetőjének köszöntője után Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere köszöntötte a jelenlévőket.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem nemcsak képzési hely, hanem a szülőföldön maradás és a szülőföldön tartás szigete. Ami itt megvalósul, az nem más, mint nemzetmentés
– emelte ki Hankó Balázs.
„II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem magyar szívvel, magyar nyelven és magyar lélekkel való oktatást biztosít úgy, hogy ebben minden, de minden anyagi hátteret mi biztosítunk, mert mi nemzetben, mi magyar jövőben gondolkozunk, teszünk, állunk ki minden esetben. És több mint egy egyetem – a magyar jövő szigete, hiszen egyszerre van az óvodában, tanítja a fiataloknak a kultúrát, a zenét, a magyar néphagyományokat és népművészetet, és ad szakmát a szakképzés által több mint ötezer fiatalnak” – tette hozzá.
Felszólalását követően a miniszter ünnepélyes szavakkal adományozta a talárokat az egyetem vezetőinek, Orosz Ildikó elnöknek és Csernicskó István rektornak, hangsúlyozva, hogy ezzel a Rákóczi Egyetem is bekapcsolódik az európai universitas hagyományrendjébe. Az elnököt és a rektort követően a rektorhelyettesek, a tanszékek vezetői és a Rektori Titkárság vezetője is felöltötte talárját.
Az esemény a következő szimbólum, a jogar átadásával folytatódott, ami az intézményi autonómia, a tudomány szabadsága és a közösség szolgálatának jelképe. A partnerintézmények képviseletében Szabó György, a Nyíregyházi Egyetem rektora adta át a jogart Csernicskó István rektornak, ami ettől a naptól a Rákóczi Egyetem önállóságának egyik legfontosabb jelképe.
A harmadik kiemelt szimbólum, az akadémiai lánc ismertetése következett, ami a szolgálatot és a felelősséget testesíti meg, emlékeztetve az egyetem vezetőit arra a küldetésre, amelyet a kárpátaljai magyarság érdekében vállaltak. Az egyetem alapítói nevében Gulácsy Géza, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány (KMFA) kuratóriumi tagja, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alelnöke adta át az akadémiai láncot Orosz Ildikó elnöknek.
Csernicskó István rektor akadémiai láncát az egyetem alapítói nevében Zán Fábián Sándor a KMFA kuratóriumi tagja, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke adta át.
Az ünnepség során felolvasták és aláírták az egyetem küldetésnyilatkozatát, amelyet az intézmény elnöke és rektora, illetve Hankó Balázs miniszter hitelesítettek. Ezt követően az elnök és a rektor tettek fogadalmat.
Fogadom, hogy tisztelettel őrzöm intézményünk múltját és hagyományait, felelősséggel szolgálom jövőjét, és minden döntésemben a közösség javát keresem, tisztségemet hivatásnak és szolgálatnak tekintve
– fogadta Orosz Ildikó.
Fogadom, hogy a tudomány és az oktatás szolgálatában végzem munkámat, őrzöm az akadémiai szabadságot, és az egyetem közösségét a tudás, a párbeszéd és a felemelkedés útján vezetem, tisztségemet szolgálatként viselve
– mondta Csernicskó István fogadalmában.
„Vannak pillanatok egy intézmény életében, amikor nem egyszerűen ünneplünk, hanem történelmet élünk át. A mai nap ilyen. Ma nemcsak jelképeket avattunk, ma egy hagyomány születésének lehettünk tanúi” – kezdte ünnepi beszédét Csernicskó István rektor.
„A Rákóczi Egyetem mindig több volt, mint intézmény. Otthon volt és menedék. És reményeink szerint az marad a jövőben is. Nevünk kötelez és emlékeztet is bennünket arra, hogy magas a mérce. A Nagyságos Fejedelem, II. Rákóczi Ferenc öröksége nem csupán történelmi emlék, hanem erkölcsi színvonal. A szabadság iránti vágy, a közösség iránti hűség és a jövőbe vetett hit öröksége. Ezért különös jelentősége van annak, hogy ma, születésének 350. évfordulóján nemcsak emlékezünk, hanem építünk is, hagyományt teremtünk” – tette hozzá.
Beszéde zárásaként egy latin mottót idézett, amely szerinte rektori működésének vezérelve is: „In necessariis unitas, in dubiis libertas, in omnibus caritas”, azaz a szükséges dolgokban egység, a kétségesekben szabadság, de mindegyikben szeretet.
„Vannak pillanatok egy intézmény életében, amikor meg kell állnunk, hogy ne csak a mindennapok munkáját lássuk, hanem azt az utat is, amelyet eddig megtettünk. Ma ilyen ünnepre gyűltünk össze. Egyetemünk jelképeit avatjuk. Az út pedig, amely idáig vezetett, nem volt kövekkel kirakva és szőnyeggel leterítve. Időnként göröngyös volt és sáros. Néha olyannyira, hogy majdnem lecsúsztunk róla” – kezdte ünnepi beszédét Orosz Ildikó.
Beszédében felidézte az intézmény fejlődési állomásait a tanárképző főiskolai időszaktól az egyetemmé válásig, valamint azt a sokféle helyszínt, ahol az oktatás és építkezés zajlott. Köszönetet mondott mindazoknak az alapítóknak, egyházi és szakmai partnereknek, intézményeknek és támogatóknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy az egyetem ma saját otthonában működhessen.
„A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem nem a semmiből született. Benne van az elődeink kitartása, a szülőföldhöz való ragaszkodásunk, és az a rendíthetetlen hit, hogy nekünk itt, szülőföldünkön dolgunk van. […] Amikor ezentúl a hallgatók ránéznek ezekre a jelképekre, tudniuk kell, hogy egy olyan közösség tagjai, amelynek van múltja, van tartása, és minden nehézség ellenére kell hogy legyen jövője. Kívánom, hogy ezek a jelképek töltsenek el bennünket büszkeséggel, de adjanak alázatot is a munkához. Adják meg azt az erőt, amellyel hűek maradhatunk elveinkhez, és továbbíthatjuk a Rákóczi Egyetem jó hírét a világban” – zárta beszédét az elnök asszony.
A történelmi egyházak képviseletében Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye püspöki helynöke és Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke kérték Isten áldását a jelenlévőkre.
Az ünnepség egészét kulturális blokkok kísérték végig. A zenei és irodalmi előadásokban közreműködött többek között Várnagy Andrea, Magyarország Érdemes Művésze, a ZeneVarázslat mozgalom alapítója, aki Barabás Árpád Kit válasszak? című darabját adta elő zongorán. Györkené Csákány Marianna előadásában versek és megzenésített művek hangzottak el. Ferku Szilveszter gitárkísérettel adta elő Vári Fábián László Útban Törökország felé című versének megzenésített változatát. Halász Nikoletta és Halász Bertalan ifj. Johann Strauss Éljen a magyar című művét szólaltatták meg, míg a Republic Ezt a földet választottam című dalát Ferku Boglárka, Grica Boglárka, Mándy Dávid Lajos és Ferku Szilveszter közösen adták elő.
Az ünnepi hangulatot Halász Bertalan harmonikán előadott Rákóczi-nóta című játéka, valamint Holozsai Imre tárogatójátéka zárta, amely Rákóczi-dallamokkal kísérte a kivonulást.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem idén is megrendezte a Rákóczi Napok programsorozatát, amelynek célja névadója, II. Rákóczi Ferenc előtti tisztelgés. A rendezvény március 27-i zárónapján ünnepélyes koszorúzást tartottak Beregszászban, a fejedelem lovas szobránál, születésének 350. évfordulója alkalmából, megemlékezve a magyar történelem egyik kiemelkedő alakjáról.
A megemlékezés kezdetén Holozsai Imre, a Tulipan Tanoda Magyar Népművészeti Iskola oktatója a Rákóczi-indulót szólaltatta meg tárogatójátékával. A jellegzetes hangszer hangja a szabadságharc korát idézte meg. Majd korhű viseletbe öltözött fiatalok háromszoros „viváttal” köszöntötték a fejedelmet, felidézve a történelmi idők hangulatát.
„A Rákóczi-induló nem csupán egy zenei mű, hanem a magyar történelem egyik legmélyebb érzelmi erejű jelképe. Hangjai a szabadságvágyat, a kitartást és a nemzeti összetartozást idézik, és minden megszólalásakor felelevenítik a II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett küzdelmet, valamint a Rákóczi-szabadságharc hősi korszakát. Ezért a Rákóczi-induló minden megszólalása tisztelgés a múlt hősei előtt, és egyben üzenet a jelennek: őrizzük meg hitünket, nyelvünket és kultúránkat, mert ezek tartják meg a nemzetet a történelem viharai között” – emelte ki Molnár Krisztina, a Fodó Sándor Kulturális Központ igazgatója köszöntőjében.
Ezután a jelenlévők koszorúik elhelyezésével és néma főhajtással tisztelegtek a fejedelem születésnapja alkalmából. A koszorúzáson jelen volt Hankó Balázs, Magyarország kultúráért és innovációért felelős minisztere, valamint Varga-Bajusz Veronika államtitkár. A koszorúzási ünnepséget megelőzően Hankó Balázs a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem falai között megrendezett Kérdezd a minisztert! programon is részt vett. Az interaktív találkozón az egyetem hallgatóinak lehetősége nyílt kérdéseket feltenni a miniszternek a felsőoktatásról, tudománypolitikáról és a magyar fiatalokat érintő aktuális kérdésekről.
Koszorút helyezett el továbbá többek között Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő is. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) képviseletében Sin József alelnök rótta le tiszteletét II. Rákóczi Ferenc lovas szobránál.
A megemlékezés során a Rákóczi Egyetem Felsőfokú Szakképzési Intézetének kórusa kuruc kori énekeket adott elő, majd az intézmény kamarakórusa ruszin regrutadallal gazdagította a programot.
A rendezvény ezt követően az egyetem főépületében folytatódott, ahol Zrínyi Ilona mellszobránál helyezték el az emlékezés koszorúit. A fejedelem édesanyja iránti tiszteletadás az ünnepség első részének lezárása volt. A program a nap folyamán további eseményekkel folytatódott az egyetem átriumában és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházban.
A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem nem csak képzési hely, hanem a szülőföldön maradás, azaz a magyar jövő pillére Kárpátalján. Szimbóluma a nemzet több mint ezer évének és a magyar nemzet élni akarásának. Erről a kultúráért és innovációért felelős miniszter beszélt az egyetem szimbólumainak: a talár, a jogar és az akadémiai lánc átadó ünnepségén. Hankó Balázs kiemelte: a Rákóczi Egyetemen magyar szívvel magyar nyelven folyik az oktatás és a magyar kormány biztosítja ehhez az összes anyagi feltételt. Úgy fogalmazott: az egyetem az oktatási hálózatán keresztül az óvodától a felsőoktatásig több, mint ötezer fiatalnak tanítja a magyar kultúrát, zenét, néphagyományokat és a szakoktatásnak köszönhetően szakmát is ad.
A tehetséget csak tettekkel lehet életre kelteni, mert önmagában nem hoz gyümölcsöt – hangsúlyozta Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter a Bonis Bona – A nemzet tehetségeiért elismerések budapesti átadóján. A 2013-ban alapított díj célja, hogy erkölcsi és anyagi elismerésben részesítse azokat a magyarországi és határon túli magyar vagy nemzetiségi szakembereket, akik munkájuk során kiemelkedően sokat tesznek a fiatalok tehetségének kibontakoztatásáért. A díjazottak között volt dr. Váradi Natália, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem Tanszékének professzora, a GENIUS Jótékonysági Alapítvány igazgatója. A díj több száz ember áldozatos munkájának az elismerése, a tehetséggondozás pedig a jövő építését jelenti, fogalmazott Váradi Natália.
Ünnepélyes keretek között írták alá március 7-én azt az együttműködési megállapodást, amelynek köszönhetően a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem kihelyezett képzést indíthat a Vásárosnamény városában. Az esemény mérföldkőnek számít az intézmény történetében, amely tavaly októberben kapott egyetemi rangot, és az ukrajnai felsőoktatási intézmények közül elsőként hoz létre képzési helyszínt külföldön. Az új oktatási központ a felújított Eötvös-kúria épületében működik majd.
A rendezvény elején a vendégeket Filep Sándor, Vásárosnamény polgármestere köszöntötte, aki beszédében a történelmi Bereg vármegye közösségének összetartozását hangsúlyozta. A polgármester kiemelte, hogy a város oktatási intézményrendszere eddig is teljes volt, ám most újabb fontos lépés történik: beindulhat az egyetemi képzés is. Hozzátette: céljuk, hogy az egyetem szülőföldjüket elhagyni kényszerülő hallgatóinak helyben is elérhető legyen a színvonalas magyar nyelvű felsőoktatás.
Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora kiemelte az esemény történelmi és intézményi jelentőségét. „Az egyetem életében azért nagy jelentőségű ez a mai nap, mert mi lehetünk az első olyan ukrajnai felsőoktatási intézmény, amelynek az Európai Unió területén van kihelyezett képzési helyszíne.”
Külön örömnek nevezte, hogy a szomszédos Beregben, Vásárosnaményban találtak helyszínt, hiszen a térség és a helyi közösség szorosan kapcsolódik a kárpátaljai magyarsághoz. „Az itt élő emberek mind beregiek, és rengeteg kárpátaljai talált otthont Magyarországon a háború borzalmai elől menekülve.”
A rektor hangsúlyozta a kihelyezett képzés további előnyeit is: „Azért is jelentős esemény ez számunkra, mert azzal, hogy itt is megmutathatjuk magunkat, és Magyarországon is nyílik képzési helyszínünk, a képzési kínálatunk bővülhet, mi is erősödünk, és a reménybe vetett hitünk is megerősítést nyer.”
Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter szintén jelen volt az eseményen. Beszédében a vásárosnaményi oktatási helyszín létrehozását “nemzetmentésnek” nevezte, kiemelve, hogy az intézmény elsősorban azokért a fiatalokért jön létre, akik kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket, de mindezek ellenére is diplomát és jövőt szeretnének.
Hangsúlyozta, hogy az új képzési hely lehetőséget ad a fiataloknak a béke utáni hazatérésre, illetve jövő és család alapítására: „Ezzel a diplomával, ha béke lesz, visszatérnek Kárpátaljára, és ott folytatják életüket, alapítanak családot.”
Az eseményen felszólalt Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Kárpátaljai Magyar Egyetemért Jótékonysági Alapítvány elnöke is. Köszöntőjében kiemelte, hogy a kárpátaljai magyarság élni akar, és ebben kulcsfontosságú az anyaország, a megye és a beregi közösség szolidaritása és támogatása, amelyek nélkül a közösség megőrzése szinte lehetetlen lenne.
A köszöntőket követően Orosz Ildikó, az egyetem elnöke, Csernicskó István rektor és Filep Sándor polgármester hivatalosan is aláírta az együttműködési megállapodást.
Ezt követően gálaműsorra került sor, amelynek keretében bemutatkoztak az egyetem tehetséggondozó műhelyei is. Felléptek a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány által szervezett ZeneVarázslat program fiatal tehetségei, amelyet Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész szakmai irányításával működtetnek, valamint a Tulipán Tanoda Magyar Népművészeti Iskola növendékei.
Az ünnepi alkalmat megtisztelte jelenlétével Mága Zoltán Liszt Ferenc-díjas hegedűművész, aki koncerttel örvendeztette meg a közönséget. Jóvoltából minden jelenlévő kárpátaljai gyermek egy sportcipőt kapott ajándékba, a Tulipán Tanoda növendékei pedig egy-egy hegedűvel gazdagodtak.
Tilki Attila Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei országgyűlési képviselő beszédében kifejtette, hogy a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Vásárosnaményban létrehozott telephelye lehetőséget ad arra, hogy a háború elől elmenekült fiatalok befejezhessék egyetemi tanulmányaikat. Ugyanakkor új távlatokat nyit Szatmár-Bereg és Felső-Szabolcs fiataljai előtt is, akik így a beregszászi egyetemen szerezhetnek diplomát.
Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy az egyetem a megalakulása óta a kárpátaljai magyar közösség megmaradásának egyik legfontosabb intézménye. A vásárosnaményi képzési helyszín létrehozása pedig új lehetőséget jelent a fiataloknak, hogy befejezzék a tanulmányaikat.
Közel 30 évvel ezelőtt a kárpátaljai magyarság vezetői elültettek egy magot. Hosszú és fáradságos munka árán ebből a magból nőtt ki a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, amely a nemzetrész szerteágazó, mélyen gyökerező kulturális és oktatási központjává vált, egy időtálló, rendíthetetlen tölgyfává, amely a számtalan nehézség, megpróbáltatás ellenére fejlődött és fejlődik tovább. A mai napon egy újabb mérföldkőhöz értünk, ahol a tölgyfa törzse tovább vastagodik, erősödik, és újabb gyümölcsöt hozott. A főiskolából egyetem lett! Ezekkel a szavakkal jelentette be Nacsa Lőrinc Nemzetpolitikai államtitkár, hogy Magyarország hatható támogatásának és a beregszászi intézmény állhatatos gárdájának köszönhetően egyetemi rangot szerzett a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás bástyája. Az eltelt hónapokban az intézményben sorra cserélték le a táblákat végül pedig a homlokzaton is elhelyezésre kerültek azok a névtáblák amik büszkén hirdetik, hogy Beregszász mára már egy egyetemi város lett.
December 11-én ismét országos figyelem irányult a kárpátaljai magyarságra: Dobsa Beáta, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Beregszászi Képzési Központjának vezetője rangos elismerésben részesült. A Magyar Fiatalokért Díjat azok a fiatal szakemberek és példamutató személyiségek kaphatják meg, akik munkájukkal hozzájárulnak közösségük megerősítéséhez és a magyar jövő formálásához, különösen az ifjúságügy és a tehetséggondozás területén. Az elismerést Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter adta át. A kárpátaljai díjazottat az átvett kitüntetésről, a mögötte álló munkáról és a fiatalok jelenlegi helyzetéről kérdeztük.
– Kezdem azzal, hogy nem tudom, kik voltak a jelölőim, annyit sikerült kiderítenem, hogy több ember is engem jelölt. Szeretném kiemelni, hogy ezt a díjat teljes mértékben az MCC kárpátaljai csapatának a díjaként és a kárpátaljai fiatalság érvényesülésének elismeréseként éljük meg. Az egy dolog, hogy az én nevem van odaírva, de mindezt mi együtt csináltuk meg és éltük át Kárpátalján. Nekem ez egy külön megtiszteltetés is volt, lélekben felemelt, hiszen Rúzsa Magdolnával (Kossuth-díjas énekesnő) és Kapu Tiborral (magyar űrhajós és gépészmérnök) együtt vehettem át a díjat. Ezek az emberek nagyon sokat tettek a Kárpát-medencei magyarságért. Magdival régóta ismerjük egymást, volt is egy nagyon aranyos megfogalmazása a díjátadón: „Két külhoni magyar és az égből pottyant szabolcsi kapta meg idén ezt a díjat” – mondta nevetve. De mindhárman barátokra leltünk egymásban, ugyanis Kapu Tiborral is már egy jó ideje szoros kapcsolatot tartunk a Hunor Program miatt, ami márciusban elérkezik Kárpátaljára is.
Dobsa Beáta, Rúzsa Magdolal és Kapu Tibor
Teljes mértékben úgy élem meg, hogy ez a díj annak a munkának az eredménye, amit az elmúlt 15, lassan 20 évben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetével (KMKSZ ISZ), a „GENIUS” Jótékonysági Alapítvánnyal és a Mathias Corvinus Collegiummal együtt karöltve tudtunk bemutatni. A KMKSZ ISZ-ben mint a külhoni politikáért felelős titkár, illetve később mint alelnök tudtam képviselni a szervezetet, utána és közben is a „GENIUS” Jótékonysági Programnak voltam a tiszaújlaki programkoordinátora, később pedig csatlakoztam – már 8 éve – az MCC-hez. Ezek révén egyre több fiatallal tartom a kapcsolatot, így segíthetem őket megtalálni az életútjukat.
Ezen túlmenően a legboldogabb pont a számomra, hogy minden nehézség ellenére a csapatunk egyre bővül. A háború kitörésekor 3 munkatárssal segítettük, vittük a 97 diák fejlődését támogató kurzusokat, rendezvényeket, ami az MCC-ben minden egyes központban honos. Ez a szám mára, a háború negyedik évében már 347 diákot mutat Beregszászban. Emellett több mint 150 tagú alumnicsapatot is maga mögött tudhat az MCC. Azt is elmondhatom, hogy hétről hétre nemcsak a fiatalokat segítjük a különböző programokkal – úgymint a Fiatal Tehetség Program, Fiatal Tehetségek Klubja, Középiskolás Program vagy a Kárpátaljai Közéleti Vezetőképző −, hanem minden egyes hónap második vagy harmadik hetében megszólítjuk a kárpátaljai közösséget is, hiszen igyekszünk olyan rendezvényeket szervezni, olyan előadókkal, amelyek és akik építik és támogatják a kárpátaljai közösséget. Pedagóguskonferenciáink vannak, Szülők Akadémiája és olyan nyitott rendezvényeink, melyekben megpróbálunk minden réteget – kortól és nemtől függetlenül – megszólítani. Megpróbáljuk ezáltal behozni a „nagyvilágot” kicsiny Kárpátaljánkra, és a diákokban is megerősíteni ösztöndíjainkkal, a különböző tanulmányi útjainkkal azt a tudatot, hogy bárhol is járnak a világban – mert igenis járniuk kell a nagyvilágban –, szerezzenek tapasztalatot és hozzák haza, Kárpátaljára. Megpróbáljuk bennük megerősíteni azt az elhivatottságot, amit mi is vallunk az MCC-ben. Ezért is jelent nagyon sokat ez a díj. Ez egy visszajelzés, hogy még mindig figyelnek ránk, még mindig van létjogosultsága a kárpátaljai magyar közösség ifjúsági vonalának is. Éppen ezt hivatott ez a díj megmutatni, hogy a kárpátaljai ifjúság egy nagyon erős és összetartó közösség, kitart, példát mutat az elhivatottságban minden egyes magyarnak a Kárpát-medencében. Jelenlegi helyzetünket akadályként éljük meg, egy megoldandó feladatnak vesszük, amit nem szomorúan, hanem pozitívan kezelünk, mert tudjuk és hisszük, hogy ez egy ideiglenes helyzet, és a jövőben még nagyon-nagyon békés, bőséges és élménydús időszak vár ránk, amelyben meg tudja mutatni a kárpátaljai fiatalság, hogy nemzetközi szinten is élen járva példája lehet az egész magyar nemzetnek.
Magyar fiatalokért díjban részesítette Dobsa Németh Beátát, a Mathias Corvinus Collegium kárpátaljai vezetőjét Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszter. A rangos elismerést a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen adták át. Dobsa Németh Beáta vezetésével az MCC kárpátaljai központja a háborús helyzet ellenére is számos programot valósít meg, amelyek célja a helyi fiatalok ösztönzése, közösségi elköteleződésük erősítése és szakmai fejlődésük elősegítése. Dobsa Németh Beáta munkája nemcsak szakmai színvonalú, hanem emberséges és inspiráló is.
Több mint három évtizedes kitartó munka eredményeként egyetemmé vált a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola. Az új, háromnyelvű névtáblákat a beregszászi Kossuth téren, az intézmény főépületénél avatták fel. Az ünnepségen Csernicskó István rektor arról beszélt, hogy sok-sok ember rengeteg munkájára volt szükség ahhoz, hogy meg tudjanak felelni az ukrajnai jogszabályok az egyetemekkel szemben támasztott követelményeinek. Külön megköszönte Magyarország Kormányának az ehhez nyújtott következetes anyagi és erkölcsi támogatást és hangsúlyozta, hogy a fejlesztési stratégia további elemeinek megvalósításához a jövőben is számít az intézményi közösség támogatására.
