A hatalmas szombat hajnali orosz légitámadás után a kormány a fűtés-, áram- és vízellátás gyors helyreállítására összpontosít – jelentette ki Julija Szviridenko miniszterelnök, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő elmondta: „Országszerte azon dolgozunk, hogy felszámoljuk a következményeket. A hangsúly a fűtés, az áram és a vízellátás mielőbbi helyreállításán van.” Megjegyezte, hogy már tartottak távértekezleteket a megyék katonai kormányzóival, és meghallgatták a létesítményekben uralkodó helyzetről szóló jelentéseket. Hozzátette, hogy válságelhárítási törzseket és megtörhetetlenségi pontokat telepítettek a helyszínekre.
„Az Energetikai Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Fejlesztési Minisztérium, valamint a megyei adminisztrációk és a helyi hatóságok koordinálják a javítócsapatok, a közműszolgáltatók és az állami katasztrófavédelmi szolgálat munkáját a létfontosságú szolgáltatások helyreállítása érdekében” – tette hozzá Julija Szviridenko.
Oroszország szombatra virradóra nagyszabású, kombinált támadást indított Ukrajna ellen, rakétákat és drónokat használva az energetikai infrastruktúra ellen. A hálózatok károsodása miatt számos régióban vészhelyzeti áramszüneteket kellett bevezetni, ami a kritikus rendszerek működésében fennakadásokat okozott.
30 napos áramszünet után helyreállt az áramellátás a Zaporizzsjai Atomerőműben, a szakemberek megjavították a megrongálódott nagyfeszültségű vezetéket és helyreállították a külső áramellátást – közölte csütörtökön az orosz ellenőrzés alatt álló létesítmény vezetése az MTI szerint.
Az erőmű – amely hat reaktorával Európa legnagyobbja – 2022-ben, az orosz–ukrán háború első heteiben került orosz csapatok kezére. Jelenleg nem termel áramot, de külső áramellátásra van szüksége a nukleáris üzemanyag hűtéséhez és a megolvadás kockázatának elkerüléséhez.
A közelben dúló harcok miatt a létesítmény biztonsága elsődleges fontosságú kérdés az ENSZ nukleáris felügyeleti szerve, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) számára. Oroszország és Ukrajna gyakran vádolta egymást a létesítmény támadásával, és egymást okolták a legutóbbi áramellátás-megszakításért.
Csütörtökig az erőmű 30 napig külső áramellátás nélkül működött, tartalék dízelgenerátorokra támaszkodva. „Az áramellátás visszaállítása kulcsfontosságú lépés a nukleáris biztonság szempontjából” – írta a NAÜ az X közösségi oldalon.
Az erőmű vezetése nyilatkozatában köszönetet mondott a NAÜ-nek, hogy segített megszervezni a helyi tűzszünetet, hogy elvégezhessék a javításokat. Kifejtette, hogy reméli, a tűzszünet folytatódik, hogy befejezhessék a május 7-én megrongálódott második távvezeték javítását.
Megkezdték az Ukrajna déli részén, az orosz megszállás alatt működő Zaporizzsjai Atomerőmű külső áramellátásának helyreállítását, miután a létesítmény szeptember 23-a óta nem kap áramot az országos hálózatról.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök október elsején úgy fogalmazott, hogy „még soha nem volt ilyen vészhelyzet” a frontvonal közelében fekvő erőműben. Az elnök szerint az orosz támadások következtében lehetetlenné vált az elektromos vezetékek javítása, amelyek nélkülözhetetlenek a reaktorok biztonságos hűtéséhez.
A zaporizzsjai erőműben 2022 óta rendszeressé váltak az áramszünetek, mióta az orosz hadsereg elfoglalta. Bár a reaktorokat leállították, az energiaellátás továbbra is kulcsfontosságú a hűtési és biztonsági rendszerek fenntartásához. A jelenlegi helyzet immár tizedik alkalommal kényszerítette az üzemet vészhelyzeti generátorokra, ezúttal minden korábbinál hosszabb ideig. Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) vezetője bejelentette, hogy a helyreállítási munkálatok megkezdődtek, miután az elmúlt hetekben mindkét féllel tárgyaltak a szükséges biztonsági garanciákról.
Grossi közlése szerint néhány napba telhet, mire a külső áramellátás teljesen helyreáll, addig az erőmű hét működő és tizenhárom tartalék generátorra támaszkodik. A NAÜ helyszínen tartózkodó ellenőrei szerint egyelőre nem észleltek hőmérséklet-emelkedést, ami arra utal, hogy a hűtési rendszerek működnek. A generátorok tíznapos üzemanyag-tartalékkal rendelkeznek, és a szervezet jelentése szerint a dízel folyamatos utánpótlása biztosított.
Andrij Szadovij, Lemberg polgármestere bejelentette a város infrastruktúrája nagyszabású tesztelésének megkezdését áramkimaradások esetén, a próba az alternatív energiaforrásokat, a vízellátó rendszereket, az elektromos áramot, a gázt és a tömegközlekedést is magában foglalja – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál Szadovij sajtótájékoztatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Szadovij elmondta: „A tél nehéz lesz. Ma éjjel Kijevben ismét bebizonyosodott. Holnaptól kezdve Lemberg városát tesztelési üzemmódba helyezzük. Ezt minden évben megtesszük, de most először egyszerre az egész városban” – jegyezte meg.
A tesztelés során a közlekedési lámpákat lekapcsolják a fő áramforrásról, és alternatív energiaellátásra kapcsolják. Az iskolákban és kórházakban található szilárd tüzelésű kazánokat, a dízelgenerátorokat, a tömegközlekedési és kommunikációs rendszereket is tesztelik.
A polgármester szerint a következő hetekben nem lesz fűtés a városban. „Ami a fűtést illeti, nagyon hideg van. De most olyan a helyzet az országban, hogy a következő hetekben nem tudjuk majd biztosítani a fűtést. Az októberi gázkorlát 8 millió köbméter, és további 10 millióra van szükség a fűtési szezon teljes megkezdéséhez. Még egy kicsit várnunk kell, hogy télen legyen fűtés” – magyarázta.
A városi hatóságok azt tanácsolják a lakosoknak, hogy gondoskodjanak alternatív fűtési forrásokról, és készüljenek fel az esetleges áramellátási korlátozásokra. A fűtést eddig csak kérésre biztosították az iskoláknak, óvodáknak és kórházaknak. „Jelenleg a város összes rendszere működőképes” – hangsúlyozta Andrij Szadovij.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) főigazgatója, Rafael Grossi a Reutersnek adott interjújában elmondta, hogy a Zaporizzsjai Atomerőmű működésének helyreállítása több mint egy évet vesz igénybe, de akár tovább is eltarthat.
Elmondása szerinte az állomás fokozatos beindítása lehetséges, de az hónapokba telik. „Hónapokról beszélünk, és több mint egy évről, talán még többre van szükség ahhoz, amíg az egész Zaporizzsjai Atomerőmű, mind a hat blokkja újrakezdje működését”, jegyezte meg Grossi.
Egyben hangsúlyozta, hogy az összes reaktor működtetése nehéz folyamat lesz, de nem lehetetlen. Grossi ugyanakkor kijelentette, hogy az orosz fél „szakszerűen irányítja” a megszállt állomást, bár a műszaki karbantartás a háború miatt nem teljes.
A NAÜ főigazgatója hozzátette: ha megszűnnek a harci cselekmények, nagyobb léptékű munkálatokat lehet végrehajtani a Kahovkai Erőmű felrobbanása után megsérült hűtőrendszerek helyreállítására.
„Azt akarjuk, hogy eljöjjön az a pillanat, amikor megerősíthetjük, hogy ezen a területen már nem folynak aktív harcok.”
A Zaporizzsjai Atomerőmű 2022 márciusa óta orosz megszállás alatt áll. Ugyanezen év szeptemberében az állomás leállította az áramtermelést.
A február 25-i, kedd 16 óra 30 perces adatok szerint folytatódnak a munkálatok a csernobili atomerőmű ipari telephelyén a parázsló gócok azonosítása és felszámolása érdekében, miután február 14-én egy orosz drón eltalálta az új szarkofágot a negyedik blokk felett, számolt be a csernobili zónát kezelő Állami Ügynökség Facebook közösségi oldalán.
Megjegyezték, hogy a munkához többek között drónokat is használnak. A szerkezetek részleges feltárásán is folytatódnak a munkálatok.
„Hét munkavezetéket fektettek le a szarkofág boltozatának burkolata mentén a parázsló gócok eloltására. Az Állami Katasztrófavédelmi Szolgálat erőit és eszközeit bevonják, beleértve a hegymászók csoportjait is. A Szolgálat tartalékos állománya is készenlétben van”, áll a közleményben.
Az Ügynökség hozzátette, hogy a tilalmi zónában nem romlott a sugárhelyzet.
Olena Suljak, a Nép Szolgája párt elnöke szerint Ukrajnának a jelenlegi költségvetés mellett 1575 évre lenne szüksége a megsemmisült és megrongálódott épületek helyreállításához – írja az Index az UNIAN hírügynökség nyomán.
Olyan ez, mint egy teáskanállal megtölteni egy tavat
– nyilatkozta a kialakult helyzetről Olena Suljak.
Hozzátette, hogy „kétségtelenül jó”, hogy az ukrán kormány végre megtalálta a módját annak, hogy 2025-ben elkezdje finanszírozni az épületek helyreállítását. Mint írtuk október végén, súlyos találat érte a Harkivban található Derzhprom nevű épületet is, ami az UNESCO világörökségi listáján szerepel.
Csernyihiv megyében befejeződött a Deszna folyón átívelő harmadik híd újjáépítése, amely az ellenségeskedés során megsérült. A 300 méter hosszú híd megfelelő személy- és teherforgalmat biztosít.
„Ez egyike annak a három újjáépített hídnak a Deszna folyón, amelyek megsérültek az ellenségeskedés során” – közölték a helyi hatóságok.
A jelentések szerint több mint 25 hidat semmisítettek meg Csernyihiv régióban a teljes körű invázió kezdetén. A térség felszabadulása után kritikus logisztikai helyzet alakult ki: sok településre csak kerülő úton lehetett eljutni, helyenként kábelek és csörlő segítségével juttatták el a termékeket a túloldalon élőkhöz.
A villamosenergia-rendszer helyzete fokozatosan javul az augusztus 26-i eddigi legsúlyosabb támadás után, az energetikai szakemberek erőfeszítéseinek köszönhetően a hiány kisebb, az áramszünetek időtartama jelentősen csökkent, de a helyreállítási munkák még folynak, és a helyzet továbbra is nehéz – jelentette ki pénteken Herman Haluscsenko energetikai miniszter a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Haluscsenko elmondta: „A legutóbbi támadás utáni helyreállítási munkálatok még folynak. A helyzet azonban jelentősen javult. Csökkent a rendszerben az áramhiány, ennek megfelelően az áramszüneti ütemtervek is kevésbé szigorúak. A helyzet a következő napokban javulni fog, de ez is attól függ, hogy lesznek-e újabb nagy támadások vagy sem.” Szerinte az ellenség szinte minden nap támadja az energetikai létesítményeket. Az augusztus 26-i támadás pedig minden idők legnagyobbika volt – tette hozzá.
Az energetikai miniszter az ismétlődő tömeges támadások folyamatos fenyegetése miatt tartózkodott a konkrét előrejelzésektől az áramszünetekkel kapcsolatban. „Biztosíthatom önöket, az energetikai dolgozók és az összes érintett szolgálat éjjel-nappal dolgozik. Van egy világos munkaterv és ütemterv, amelyet betartunk. Meggyőződésem, hogy már mindannyian érezzük ennek a munkának az eredményét. Azonban bármelyik pillanatban egy új támadás ismét komoly problémákhoz vezethet” – hangsúlyozta Herman Haluscsenko.
A Microsoft információi szerint a globális informatikai leállás mintegy 8,5 millió Windows-eszközt érintett.
A Microsoft egy szombati blogbejegyzésében adott tájékoztatást a pénteki, széles körű technológiai összeomlás hatásairól. A vállalat közlése szerint a CrowdStrike kiberbiztonsági cég szoftverfrissítésével összefüggő incidens az összes Windows-alapú eszköz kevesebb mint egy százalékát érintette.
A technológiai óriás pontos becslése szerint 8,5 millió Windows-eszköz volt érintett a kiesésben.
A Microsoft jelezte továbbá, hogy együttműködik a CrowdStrike-kal egy skálázható megoldás kidolgozásában, amely a Microsoft Azure infrastruktúráját használja fel a javítási folyamat felgyorsítására. Emellett a vállalat az Amazon Web Services-szel és a Google Cloud Platformmal is együtt kíván működni a leghatékonyabb megközelítések megtalálása érdekében.
A leállás hatásai számos iparágban érezhetőek voltak. A légi közlekedésben például jelentős fennakadások keletkeztek: az utasok világszerte késésekkel és járattörlésekkel szembesültek. A repülőterek és légitársaságok mellett más szektorok is érintettek voltak, beleértve a bankszektort és a médiaipart is.
