Array
(
[count_posts] => 1
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjE4NDgzMDt9fX1zOjExOiJhZnRlckxvY2tlciI7aTowO30=
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 109320
[content] =>
A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói egy Brazília méretű „űrbuborékkal” védenék meg a Földet a Nap sugaraitól.
A tudósok többféle alternatívát is javasolnak arra, hogy miként lehetne megállítani a klímaváltoztást. Amellett, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását jelentős mértékben csökkenteni kell, a már a légkörben lévő részecskéket is ki kellene szűrni. A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói most egy újabb, igen radikális megoldással álltak elő.
A szakemberek egy speciális, Brazília méretű „űrbuborékot” állítanának pályára a világűrben, hogy az védje ki a beérkező napfény egy részét.
A geomérnöki vonal korábbi elképzelése szerint a bolygó légkörébe olyan aeoroszolt kellene juttatni, ami képes visszaverni a napsugarak egy részét, így kevésbé melegedne fel a bolygó. Ezzel azonban az a baj, hogy nem ismerjük a hosszú távú következményeket.
Az MIT éppen ezért egy új módszert talált ki. Ahelyett, hogy veszélyes részecskéket juttatnánk a bolygó légkörébe, egy hőpajzsot telepítene a Földtől nagyjából 1,5 millió kilométerre, a Nap és a Föld közé, az L1 pontba – írja az Interesting Engineering. A dolog onnan lehet ismerős, hogy a James Webb űrteleszkópot is a Földtől nagyjából 1,5 millió kilométerre telepítette a NASA, ám azt nem az L1, hanem az L2 pontban parkoltatta le.
A legnagyobb probléma, hogy a pajzsnak Brazília méretűnek kellene lennie ahhoz, hogy hatásos legyen. A szakemberek ugyanakkor úgy vélik, hogy azt az űrben is össze lehetne szerelni, ami csökkentené az indítási költséget. Az MIT mérnöke szerint a módszerük visszafordítható, vagyis szükség esetén gyorsan le lehet ereszteni a buborékot, így nem jelentene olyan állandó megoldást, mint a légkörbe kifújt aeroszol.
[type] => post
[excerpt] => A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói egy Brazília méretű „űrbuborékkal” védenék meg a Földet a Nap sugaraitól.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1656885780
[modified] => 1656828436
)
[title] => Hőpajzsot telepítenének a Föld és a Nap közé a tudósok, hogy kivédjék a globális felmelegedést
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=109320&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 109320
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 109321
[image] => Array
(
[id] => 109321
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/hopajzs2.jpg
[original_lng] => 17143
[original_w] => 480
[original_h] => 270
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/hopajzs2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/hopajzs2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/hopajzs2.jpg
[width] => 480
[height] => 270
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/hopajzs2.jpg
[width] => 480
[height] => 270
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/hopajzs2.jpg
[width] => 480
[height] => 270
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/hopajzs2.jpg
[width] => 480
[height] => 270
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/07/hopajzs2.jpg
[width] => 480
[height] => 270
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1656817637:12
[_thumbnail_id] => 109321
[_edit_last] => 12
[views_count] => 3113
[_oembed_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] =>
[_oembed_time_e185c90ed7e9a61e59d9b4e3cd5d730d] => 1656874987
[_oembed_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] =>
[_oembed_time_4ee9c1a63611b6369343aeefc7c7392a] => 1657557860
[_oembed_965ed9f12f7a2f9a396661e77d266a27] =>
[_oembed_time_965ed9f12f7a2f9a396661e77d266a27] => 1720706235
[_algolia_sync] => 1202801640001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 49
[3] => 592
[4] => 598
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Hírek
[3] => Társadalom
[4] => Tudomány
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 184831
[1] => 2746
[2] => 184830
)
[tags_name] => Array
(
[0] => A Massachusettsi Műszaki Egyetem
[1] => Föld
[2] => hűpajzs
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 184830
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 184830
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
