Array
(
[count_posts] => 1
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjE2OTE5Nzk7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 231487
[content] =>
2007- óta vannak jelen vidékünkön is azok a határon átnyúló pályázati források, amelyek a térség felzárkóztatását célozzák meg a Magyarország- Szlovákia- Románia- Ukrajna, vagyis a HUSKROUA -Interreg pályázatok révén. Az elmúlt év tavaszán számos szervezet nyújtott be a harmadik körben közös pályázatokat, melyekben az együttműködésen alapuló közös fejlődés a legfőbb cél. Egy ilyen pályázat nyitó sajtótájékoztatóját tartották meg a napokban a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán, ahol hivatalosan is elkezdődött a „Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” elnevezésű program, melynek célja olyan megoldások kidolgozása, amelyek megkönnyítik a különböző nyelveken történő ügyintézést Magyarország, Románia és Ukrajna határmenti régióiban, az adott országok törvényeivel összhangban. Az EU bővítésének politikája mentén létrehozott Interreg NEXT program célja, hogy az általuk finanszírozott projekteken keresztül csökkentsék a fejlettségi, növekedési és életminőségi különbségeket a már EU-s és a még csatlakozás előtt álló országok határ menti övezeteiben, illetve, hogy az Európai Unió alapeszméje értelmében támogassák a sokszínűséget, aminek alapvető eleme az, hogy az adott országok nemzetiségei saját nyelvükön akadálymentesen oszthassák meg gondolataikat és természetesen intézhessék mindennapi teendőiket. A program kárpátaljai partnere a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány, melynek munkatársai számos részprogram kidolgozásán tevékenykednek a Rákóczi- főiskolával, a KMPSZ-el, valamint a Pro Cultura Subcarpathicával együttműködve. Ezek között kiemelt szerepet kapnak a kutatások, felmérések, valamint a nyelvi akadálymentesítést már végrehajtott szervezetek bemutatása, más szervezetek és gazdasági egységek támogatása. A projekt vezető partnere a Tisza Európai Területi Társulás, ami már számos hasonló programot bonyolított le. Seszták Oszkár,a Szabolcs Szatmár- Bereg Vármegyei közgyűlés és az említett szervezet elnöke beszédében a nyelvi kutatómunka fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a rendszerváltás után nyelvi elszigetelődés vette kezdetét, a jelenlegi projekt egyik célja pedig, hogy ezt feloldja, átjárhatóságot képezzen a nyelvek között. A korábbi kutatások fő következtetései közé tartozik, hogy a kárpátaljai magyarok körében a hivatali nyelvhasználat területén nagy igény mutatkozik a magyar nyelv használatára, a magánszektorban pedig kialakult a többnyelvűség igénye a történelmi átalakulások következtében lényeges és gazdasági előnyökkel is jár, mutatott rá Csernicskó István a beregszászi főiskola rektora. A Tisza ETT megalakulásától kezdve a két szomszédos területtel, vagyis Kárpátaljával és Szabolcs- Szatmár- Bereg vármegyével egyenértékűen foglalkozik, ezért is tekintünk erre a programra, kiemelt prioritású feladatra, emelte ki Szabóné Cap Andrea a társulás igazgatója. Kovács Zsolt, az Identitás Alapítvány projektmenedzsere arról számolt be, hogy az elmúlt években Szatmárnémetiben nagy számú ukrán közösség jött létre a kivándorlások nyomán, ami révén, az alap elképzeléstől eltérően nemcsak a román–magyar nyelvi kérdéssel kell foglalkozni a kutatóknak, hanem az ukrán nyelvi kérdéssel is. A program a tervek szerint egyéves kutató és támogató munkát fog átölelni, aminek végkövetkeztetései hozzájárulhatnak a nyelvi sokszínűség népszerűsítéséhez a szatmári, szabolcs-szatmár-beregi és persze a kárpátaljai területen.
