Az ortodox húsvét alatt is érvényben marad a kijárási tilalom Ukrajnában, és több mint 23 ezer rendfenntartó felügyeli majd a rendet – mondta Makszim Ahramejev, a Nemzeti Rendőrség Megelőző Tevékenységek Főosztályának vezetője az országos televíziós hírcsatornák közös műsorában – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
„Azt tervezzük, hogy biztosítjuk a biztonságot a vallási épületek körül… Semmi sem változik, tudomásom szerint a kijárási tilalom nem változik. Hadiállapot van érvényben nálunk. Ellenőrizni fogjuk.
Természetesen esetenként megértéssel fogjuk kezelni (a helyzetet), magyarázunk, megelőző beszélgetéseket folytatunk. De általában véve számítok az állampolgárok tudatosságára, hogy nem okoznak többletmunkát a rendőrségnek” – mondta el Ahramejev.
Hozzátette, ezen túlmenően növelik az operatív nyomozócsoportok számát a gyors reagálás és a törvénytelen cselekmények dokumentálása érdekében.
A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) civil szervezet a húsvéti ünnepkörhöz fűződő hagyományok népszerűsítése és megőrzése céljából szervezett ünnepváró foglalkozást az ide látogató gyerekeknek március 20-án.
Ezúttal a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum negyedik osztályos tanulóiból álló csoport érkezett a tájházba, akiket Gál Adél programfelelős fogadott. A rövid tájékoztató és a több mint 120 éves épület körbejárása után a foglalkoztató szobában a húsvéti szokások elevenedtek meg a vidékre jellemző hagyományos tojásfestési technikák bemutatása közben.
„Fontosnak tartjuk az egyházi ünnepek és a jeles napok kapcsán, hogy nagyobb hangsúlyt fordítsunk egykori szokásokra. A húsvét egy olyan ünnep, amelynek szokáselemei ma is megtalálhatók nagyon sok településen, legyen szó a locsolkodásról vagy a pászkaszentelésről – ezek mind élő hagyományok, s mi ezt szeretnénk a gyerekeknek is megmutatni és átadni” – mondta Gál Adél, hozzátéve: a korábbi évekhez hasonlóan a mostani alkalmon is a Beregvidékre jellemző hagymahéjban főtt és karcolással díszített tojások, a salánki viaszos hímesek, valamint a levélrátétes, más néven berzselt technika került a fókuszba.
A gyerekek figyelmesen meghallgatták az útmutatót, majd együtt vonultak ki a kertbe, ahol különböző leveleket és virágokat gyűjtöttek, melyek felhasználásával aztán a berzselt hímesek készültek el. A tojásokra az összegyűjtött növények nedves leveleit és virágait helyezték, majd azokat harisnyába kötve hagymahéjas vízben főzték meg. Mindenki kipróbálta a karcolt minták rajzolását is: a szike segítségével hagyományos beregvidéki motívumokat próbáltak karcolni a hagymahéjban főtt tojásokra. Ezután a viaszos módszerbe kaptak betekintést: a forró viaszt kiccével – vagy írókával – vitték fel a tojásokra, a viaszos mintát ezután aranyporral dörzsölték be, amely végül szebbnél szebb hímeseket eredményezett.
Mindeközben a konyhában jellegzetes húsvéti finomság, sárga túró készült. A szorgos kezű gyerekek egymást felváltva keverték a tejet és a tojást Olasz Piroska irányításával. A foglalkozások végén az iskolások természetesen el is fogyasztották az általuk készített édességet.
A program locsolkodással zárult. Az ünneplőbe öltözött lányok a hímesekkel telt kosaraikkal a tornácon várták a locsolókat, akik egy-egy vödör vízzel a kezükben sorakoztak a kapu előtt. Miután a legények elmondták verseiket, jöhetett a locsolkodás, amit az egész utcát elárasztó önfeledt kacaj kísért.
A hagyományos húsvéti ünnepkör elengedhetetlen része a locsolkodás. A Duna ehhez kapcsolódóan locsolóvers pályázatot hirdet. A felhívásra saját költeménnyel lehet jelentkezni március 25-ig, a négy legjobb alkotás elhangzik a csatorna húsvéthétfői élő adásában.
Szabad-e locsolni? – Húsvét a Kárpát-medencében címmel locsolóvers pályázatot írt ki a Duna – a hírt a Család-barát egyik házigazdája, Forró Bence osztotta meg a nézőkkel. A saját húsvéti locsolóverseket a husvet@mtva.hu e-mail címre várja a közmédia március 25., hétfő éjfélig. A hagyományőrzés jegyében meghirdetett pályázat célja a vidám népszokás színesítése, az összetartozás erősítése, valamint a magyar nyelv szépségének ünneplése.
A versenyre bármely stílusú vers – klasszikus, szerelmes vagy szellemes – nevezhető. A legjobb négy alkotást az egész Kárpát-medence megismerheti, mivel elhangzik a Duna húsvéthétfői élő adásában, emellett a költemények alkotói nyereménycsomaggal gazdagodnak. Részletek a mediaklikk.hu/csaladbarat oldalon.
Romániában a többségben lévő ortodox hívők és a görögkatolikusok vasárnap ünneplik Jézus feltámadását, miközben két, a román ortodox egyházhoz (BOR) közel álló értelmiségi társadalmi vitát kezdeményezett a húsvét időpontjának meghatározásáról, hogy az egybeessen a nyugati kereszténység ünnepével.
Bár Románia több mint egy évszázada áttért a Gergely-naptár használatára, a BOR – a görögkeleti egyházak többségéhez hasonlóan – a Juliánus-naptár szerint számolja ki, mikor van a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap, ezért az ortodox húsvét többnyire nem esik egybe a katolikusok és protestánsok feltámadási ünnepével.
„Arra kérem a BOR Országos Gyűlését és Szent Szinódusát, hogy a húsvét dátumát a Gergely-naptár szerint számítsák ki (amit a karácsony egyébként is figyelembe vesz), hogy az egész nyugati kereszténységgel (beleértve például a finn ortodoxokat is), illetve katolikus és protestáns embertársainkkal, legyenek azok magyarok, szászok, románok vagy bárkik, együtt ünnepelhessük a feltámadást” – idézte Adrian Papahagi kolozsvári egyetemi oktató Facebook-bejegyzését a Krónika című erdélyi hírportál.
A professzor rámutatott, hogy ez a naptári eltérés nagyon bosszantó azon románok millióinak is, akik nyugaton élnek, de nem tudják kihasználni a lakóhelyük szerinti állam által biztosított szabadnapokat, hogy az otthoni rokonaikkal ünnepeljék a húsvétot, és kénytelenek plusz szabadnapokat kivenni.
Nem az orosz ortodoxokat kellene követni
A húsvét időzítésének reformját sürgette Teodor Baconschi volt külügyminiszter, Románia korábbi vatikáni nagykövete is, aki közösségi oldalán közzétett kezdeményezésében a hidegháború relikviájának nevezte az eltérő egyházi naptárakat, holott a kommunizmus alól felszabadult ortodox népek rendszeresen kérték egyházi vezetőiktől a naptárak összehangolását – mindeddig eredménytelenül. Baconschi – aki 1989 után az azóta egyházfővé választott Daniel pátriárkával együtt a BOR megújulását szorgalmazó kezdeményezésben vállalt szerepet – úgy vélekedett, hogy a BOR-nak nem kellene többé „a 2016-os krétai pánortodox zsinattól arrogánsan távol maradó, az ukrajnai ortodox egyházon belül viszályt szító orosz ortodoxokat” követnie a húsvét időzítésével, hiszen egyébként a BOR a Gergely-naptárt használja.
Egyszer már váltottak – három évig tartott
Az ortodox egyházon belül vegyes fogadtatás övezte a kezdeményezést: a kolozsvári érsek támogatná az átállást, a konstancai hallani sem akar róla. A román ortodox egyház pragmatikus hivatalos álláspontot fogalmazott meg, rámutatva, hogy a probléma nem dogmatikai alapú, megoldásához viszont az ortodox egyházak közötti egyeztetés újraindítására és egy pánortodox zsinati döntésre van szükség. A patriarkátus ezzel arra utalt, hogy 1924-ben maga a román ortodox egyház is áttért a Gergely-naptárra, mivel azonban a legtöbb ortodox országban a húsvétot a régi, Juliánus-naptár szerint tartották, az ortodox közösség fenntartása érdekében 1927-ben a BOR is visszatért a régi naptárhoz.
Romániának a tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint 19 millió állandó lakosa van. A felekezeti hovatartozásáról is nyilatkozó 16,4 millió polgár közül 13,9 millió – az adatközlők 85,3 százaléka – vallotta magát ortodoxnak, 115 ezer – 0,7 százalék – görögkatolikusnak.
