Az ENSZ-tilalom ellenére továbbra is több tízezer észak-koreai dolgozik illegálisan Kínában; a vendégmunkások a koronavírus-járvány miatt gyakorlatilag ott rekedtek – számolt be csütörtökön a Nikkei japán gazdasági napilap cikke alapján a Kitekintő hírportál.
A Nikkei egy kínai külkereskedelmi vállalat igazgatójára hivatkozva közölte, hogy egyedül az északkelet-kínai Tadongban több mint tízezer észak-koreai dolgozik feketén a város gyáraiban. A fizetésük nagyjából 2000 jüan (körülbelül 92 ezer forint), ami csak a fele egy kínai munkásénak.
Noha a vendégmunkások vízuma lejárt, Észak-Korea a járvány megfékezése érdekében január végén lezárta a határait, és a névtelenséget kérő igazgató szerint sok észak-koreai azóta sem jutott haza.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2017 decemberében hozott határozata felhívta az észak-koreai vendégmunkásokat foglalkoztató országokat, hogy 12 hónapon belül küldjenek haza valamennyi vendégmunkást. A határozat célja az volt, hogy megfossza a phenjani rezsimet az általuk hazaküldött pénztől, amellyel Észak-Korea vélhetően a nukleáris programját finanszírozza. Peking korábban fogadkozott, hogy betartja a világszervezet határozatait.
Elemzők szerint a járvány miatt az eddiginél is nehezebb helyzetbe került észak-koreai gazdaságnak nagy szüksége van külföldi valutára, így arra a pénzre is, amelyet a vendégmunkások küldenek haza. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának becslése szerint a BT-szankciók előtt mintegy százezer észak-koreai dolgozott külföldön, nagy részük Kínában. Phenjan több mint 500 millió dollárhoz jut általuk évente, s ez arra utal, hogy az ő jövedelmük teszi ki a kommunista rezsim valutájának nagy részét.
Észak-Korea külkereskedelmének körülbelül kilencven százalékát Kínával bonyolítja le. A kínai vámhatóság adatai szerint a két ország közti külkereskedelem volumene január és augusztus között hetven százalékkal visszaesett.
A lengyel hatóságok szerint 2019-ben közel 14 ezer ukrán dolgozott illegálisan az országban, a lengyel–ukrán határt pedig 10,4 millió ukrán állampolgár lépte át a lengyel határőrség adatai szerint – adta hírül szombaton a Levij Bereg hírportál a Polskie Radio adására hivatkozva.
A tudósítás szerint a lengyel határőrök több mint 4 ezer razziát tartottak illegális munkavállalók után kutatva. Az ellenőrzések során 14ezer külföldit kaptak törvénytelen munkavállaláson. Az illegális vendégmunkások között 476 grúz, 326 moldáv és 243 fehérorosz állampolgár volt, a többi pedig ukrán.
A lengyel határőrség adatai szerint a lengyel–ukrán határt a múlt évben összesen 10,4 millió ukrán állampolgár lépte át. Hatósági becslések szerint Lengyelországban több mint kétmillió ukrán dolgozik. A vendégmunkások tavaly 2,82 milliárd dollárt utaltak haza Ukrajnába Lengyelországból.
A történelem fintora, hogy a galíciai ukránok legnagyobb elnyomójuknak és kizsákmányolójuknak a lengyeleket tartják a régió fölötti évszázados lengyel uralom miatt. A galíciai ukránok a zsidók és oroszok mellett a múlt század 20–30-as éveiben a lengyeleket tartották fő ellenségüknek. Nemzeti hősük, a lengyel állampolgár Sztepan Bandera pedig alapcélként a lengyel elnyomóktól való megszabadulást tűzte a nyugat-ukrán nacionalizmus zászlajára.
Bandera eredeti terve olyan jól sikerült, hogy a 21. században a nacionalista vezér utódai a nincstelenség elől menekülve milliószám mennek örömmel a független Ukrajna területén kiirtott vagy elűzött ősellenség országába, hogy helyben zsákmányolhassák ki őket egykor gyűlölt gazdáik. Sic transit gloria mundi, avagy – némileg parafrazeálva – így múlik el Ukrajna dicsősége!
