Array
(
[count_posts] => 9
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo0OiJsaWZlIjt9czo2OiJvZmZzZXQiO2k6MDtzOjk6InRheF9xdWVyeSI7YToxOntpOjA7YTozOntzOjg6InRheG9ub215IjtzOjg6InBvc3RfdGFnIjtzOjU6ImZpZWxkIjtzOjI6ImlkIjtzOjU6InRlcm1zIjthOjE6e2k6MDtpOjQ2MDk7fX19czoxMToiYWZ0ZXJMb2NrZXIiO2k6MDt9
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 283398
[content] =>
Száztíz éve született Méhes György Kossuth-díjas erdélyi magyar író, aki gyermekirodalmi műveivel, regényeivel és színpadi alkotásaival vált a XX. századi magyar irodalom meghatározó alakjává. Sokoldalú pályáját díjak és késői elismerések kísérték, életművét ugyanakkor az utóbbi években új viták is övezik.
Nagy Elek néven jött a világra az erdélyi Székelyudvarhelyen (románul Odorheiu Secuiesc), ahol édesapja ügyvédként dolgozott. Tanulmányait a kolozsvári református gimnáziumban végezte. Az érettségit követően – apja kívánságára – az akkor már román tannyelvű kolozsvári I. Ferdinánd Király Tudományegyetem jogi karára iratkozott be, jóllehet a jogi pálya egyáltalán nem vonzotta.
Ideje nagy részét az egyetem könyvtárában töltötte, ahol elsősorban színháztörténeti munkákat tanulmányozott. Az egyetem elvégzése után az Új Cimbora című lapnál dolgozott, majd 1938-ban a Nemzeti Színház ösztöndíjasaként néhány hónapot Budapesten töltött. 1938 és 1944 között a Pásztortűz és a Keleti Újság munkatársa volt, eleinte színikritikái, később politikai publicisztikái, rövidebb humoros, szatirikus írásai is megjelentek.
A második világháború idején zászlós rangban a határvadászoknál szolgált. 1944 júliusában kötött házasságának köszönhette, hogy nem került a tűzvonalba, mert mire visszaérkezett a nősülési szabadságról, alakulatát már a frontra vezényelték.
A háború alatti évek eseményeit az 1982-ben megjelent Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című, önéletrajzi ihletésű regényében idézte fel.
1944 őszén Balogh Edgár a Magyar Népi Szövetség Világosság című lapjához hívta a kulturális rovat szerkesztőjének. 1948-tól a Falvak Dolgozó Népe című lap munkatársa, majd 1950-52-ben a Művelődési Útmutató műszaki szerkesztője volt. Ebben az időben pártonkívülisége miatt több támadás érte, a legkomolyabb a neve miatt: állítólag a kommunista író Nagy Istvánt zavarta a névrokonság, ezért Nagy Elekként nem publikálhatott. Egy matematikus-filozófus őse után így lett Méhes György. 1952-ben kilépett állásából, a társasági élettől visszavonult, szabadúszóként minden idejét az írásnak és családjának szentelte. Ekkor jelent meg első műve, a Verőfény című ifjúsági regénye.
Az ötvenes években elsősorban mese- és ifjúsági íróként vált híressé. „Aki gyermekkorában nem hallgatott, nem olvasott mesét, az nem is lehet boldog ember” – vallotta.
Sorra jelentek meg a gyermekeknek szóló munkái – Gyöngyharmat Palkó és más mesék, Kárpátok kincse, Szikra Ferkó, Gyémántacél, Virágvarázsló, Világhíres Miklós –, amelyek, ha nagyon burkoltan és áttételesen is, de zsarnokellenes mesék voltak.
A hatvanas évek elejétől visszatért régi nagy szerelméhez, a színházhoz. Első darabja, az Oroszlán a kastélyban című abszurd dráma megbukott, de aztán 33 névtelen levél című vígjátékával egyértelmű sikert aratott. Sorra születtek drámái és komédiái, ezekben, mint meséiben is, a társadalmi feszültségek kimondására törekedett. Színműveit – a fajsúlyos és rejtett mondanivaló ellenére is – az úgynevezett polgári színdarabok közé sorolták, amelyet szűk tematika és könnyedebb hangvétel jellemez.
Első felnőtteknek szóló regényét, az Orsolyát 1977-ben publikálta, de nem aratott különösebb sikert. 1982-es Bizalmas jelentés egy fiatalemberről című munkájára, mint igényes memoárirodalomra már felfigyelt a közönség. 1986-os kisregényeit, köztük a Gina címűt, valamint az 1977-ben megjelent A kolozsvári milliomosok című regényét a kritika figyelemre sem méltatta.
Magyarországi felfedezése igazából csak a 20. század végén kezdődött, a nagy mesélőkedvvel, olvasmányos stílusban megírt fordulatos történetek sorra jelentek meg, s nagy sikert arattak a honi olvasók körében.
Az írót 2002-ben Kossuth-díjjal tüntették ki „jelentős próza- és drámaírói tevékenységéért, az egyetemes magyar művelődés és nemzettudat megtartó erejének kimunkálásában vállalt szerepéért, a gyermekirodalomtól a színpadi alkotásokig ívelő irodalmi munkásságáért”, 2005-ben a bécsi Európai Akadémia díjával jutalmazták munkásságát, és ugyanebben az évben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett. 2014-ben az osztrák posztumusz Lovagkereszttel (Ritterkreuz) tüntették ki.
Méhes György 2007. április 10-én halt meg Budapesten.
Az író Kossuth-díjának összegéből két irodalmi díjat is alapított, a Méhes György-nagydíjjal és a Méhes György-debütdíjjal az erdélyi magyar irodalom kiemelkedő alkotóit és fiatal tehetségeit ismerik el. 2016-ban a családja alapítványt hozott létre irodalmi hagyatékának ápolására. Az alapítvány által évente kiosztott Méhes György Irodalmi Díjjal a fiatal írókat, költőket támogatják. 2023-ban emlékére róla elnevezett életműdíjat alapított a Méhes György-Nagy Elek Alapítvány.
2024-ben napvilágot látott az Átlátszó Erdély nevű tényfeltáró online portálon, hogy az ötvenes, majd a hetvenes években az írót beszervezte a Securitate, a hírhedt román titkosszolgálat.
[type] => post
[excerpt] => Száztíz éve született Méhes György Kossuth-díjas erdélyi magyar író, aki gyermekirodalmi műveivel, regényeivel és színpadi alkotásaival vált a XX. századi magyar irodalom meghatározó alakjává.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1778795220
[modified] => 1778759440
)
[title] => 110 éve született Méhes György, a mesék és színművek erdélyi mestere
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=283398&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 283398
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 283399
[image] => Array
(
[id] => 283399
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/mehes-gyorgy.png
[original_lng] => 657007
[original_w] => 1317
[original_h] => 828
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/mehes-gyorgy-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/mehes-gyorgy-300x189.png
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/mehes-gyorgy-768x483.png
[width] => 768
[height] => 483
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/mehes-gyorgy-1024x644.png
[width] => 1024
[height] => 644
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/mehes-gyorgy.png
[width] => 1317
[height] => 828
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/mehes-gyorgy.png
[width] => 1317
[height] => 828
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/05/mehes-gyorgy.png
[width] => 1317
[height] => 828
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1778748653:12
[_thumbnail_id] => 283399
[_edit_last] => 12
[views_count] => 846
[_oembed_ac0f023fd22bcd39c82d8693d32c7e2e] =>
[_oembed_time_ac0f023fd22bcd39c82d8693d32c7e2e] => 1778748643
[_oembed_33e888ed12923409443234174ee272eb] =>
[_oembed_time_33e888ed12923409443234174ee272eb] => 1778748644
[_oembed_0974fab71929e7e24e403f23c6584a37] =>
[_oembed_time_0974fab71929e7e24e403f23c6584a37] => 1778748644
[_oembed_5c4055fe718fcb4e4c06942beb76ecdc] =>
[_oembed_time_5c4055fe718fcb4e4c06942beb76ecdc] => 1778748644
[_algolia_sync] => 75486766000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 271
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Kultúra
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3918510
[1] => 3918511
[2] => 4609
[3] => 182414
[4] => 3918509
[5] => 2191
)
[tags_name] => Array
(
[0] => 110 éve született
[1] => gyermekirodalom
[2] => író
[3] => magyar író
[4] => Méhes György
[5] => születésnap
)
)
[1] => Array
(
[id] => 268751
[content] =>
Mély szomorúsággal jelentették be, hogy Erich von Däniken, a híres svájci író és az ősűrhajós-elmélet (Paleo-SETI) egyik legismertebb népszerűsítője 2026. január 10-én elhunyt. Halálhíre sokkolta a rajongókat és a tudományos közösséget világszerte.
Mély szomorúsággal értesült a világ, hogy Erich Anton Paul von Däniken (Zofingen, 1935–2026), a paleoasztronautika alternatív történelmi elméletének legismertebb népszerűsítője elhunyt. Von Däniken munkássága generációkat inspirált, könyveit 32 nyelvre fordították le, és több mint 63 millió példányban adták el világszerte, ezzel a legsikeresebb írók közé emelkedett.
Világszerte gyászolják
Írásaiban azzal a gondolattal kísérletezett, hogy prehisztorikus időkben magasan fejlett földön kívüli civilizációk látogatták a Földet, és hozzájárultak az ősi kultúrák felemelkedéséhez. Bár a tudományos közösség az elméleteit áltudományosnak minősítette, von Däniken könyvei és dokumentumfilmjei meghatározó szerepet játszottak az ufókutatás és a populáris tudományos fantasztikum világában.
Kollégák és rajongók világszerte gyászolják, és emlékeznek rá, mint aki új perspektívát nyitott az emberi történelem és az univerzum titkainak vizsgálatában. Giorgio A. Tsoukalos, a világhírű ufószakértő és az Ancient Aliens műsor ikonikus alakja is a közösségi médiában fejezte ki részvétét, hangsúlyozva von Däniken örökségét az ufó- és paleoasztronautika-kutatásban.
Erich von Däniken hatása a tudományos fantázia és az alternatív történelem iránt érdeklődők körében vitathatatlan, és írásai továbbra is inspirációt jelentenek mindazok számára, akik az emberiség múltját a csillagok szemszögéből kívánják vizsgálni.
[type] => post
[excerpt] => Mély szomorúsággal jelentették be, hogy Erich von Däniken, a híres svájci író és az ősűrhajós-elmélet (Paleo-SETI) egyik legismertebb népszerűsítője 2026. január 10-én elhunyt. Halálhíre sokkolta a rajongókat és a tudományos közösséget világszerte.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1768169280
[modified] => 1768151499
)
[title] => Elhunyt Erich von Däniken
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=268751&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 268751
[uk] => 268795
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 268752
[image] => Array
(
[id] => 268752
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/meghalt-erich-von-daniken.jpg
[original_lng] => 168243
[original_w] => 1108
[original_h] => 623
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/meghalt-erich-von-daniken-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/meghalt-erich-von-daniken-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/meghalt-erich-von-daniken-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/meghalt-erich-von-daniken-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/meghalt-erich-von-daniken.jpg
[width] => 1108
[height] => 623
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/meghalt-erich-von-daniken.jpg
[width] => 1108
[height] => 623
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/meghalt-erich-von-daniken.jpg
[width] => 1108
[height] => 623
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1768211794:2
[_thumbnail_id] => 268752
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1031
[_oembed_ac0f023fd22bcd39c82d8693d32c7e2e] =>
[_oembed_time_ac0f023fd22bcd39c82d8693d32c7e2e] => 1768144306
[_oembed_33e888ed12923409443234174ee272eb] =>
[_oembed_time_33e888ed12923409443234174ee272eb] => 1768144306
[_oembed_0974fab71929e7e24e403f23c6584a37] =>
[_oembed_time_0974fab71929e7e24e403f23c6584a37] => 1768144307
[translation_required_done] => 1
[_oembed_2fba5547cea9ccd950431cd66c9c1100] =>
[_oembed_time_2fba5547cea9ccd950431cd66c9c1100] => 1768162097
[_algolia_sync] => 675000141000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 271
[3] => 17
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kultúra
[3] => Sürgős
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3674952
[1] => 4609
[2] => 151276
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Erich von Däniken
[1] => író
[2] => meghalt
)
)
[2] => Array
(
[id] => 264986
[content] =>
A Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében adták át az idei Vasvári-díjakat, melynek kitüntetettjei Orosz Ildikó a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke, illetve Bán Mór író voltak. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik fontos szereplőjéről, Vasvári Pálról elnevezett díjat a Vasvári Pál Polgári Egyesület alapította 2014-ben. Az évente odaítélt elismerésben olyan hazáját szerető és szolgáló személyiség részesülhet, aki valami módon a szabadsághős emlékének ápolásában, az egyesület céljainak szolgálatában jeleskedett.
A Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében idén is átadták a Vasvári-díjakat, melynek kitüntetettjei ezúttal Orosz Ildikó a KMPSZ elnöke, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem elnöke, illetve Bán János író voltak. A Vasvári-díjat 2014-ben alapította a 2011-ben alakult Vasvári Pál Polgári Egyesület azzal a céllal, hogy olyan személyeket tüntessenek ki vele, akik sokat tették az elmúlt időszakban többek között Vasvári Pál életének megismertetéséért vagy az Egyesület céljainak eléréséért. Figyelembe veszik azt is, hogy kik azok a személy, akik a tevékenységükkel élen járnak a nemzetéért és a határon túli magyarsággal való kapcsolatok ápolásáért. Orosz Ildikó személyében elször tüntetett ki kárpátaljai közéleti szereplőt a Vasvári Pál Polgári Egyesület és a Magyar Nemzeti Múzeum. A kitüntetetteknek ezúton is gratulál a TV21 Ungvár szerkesztősége.
A beregszászi központi könyvtárban tartott bemutatót követően a közönség a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen is találkozhatott Kurmai-Ráti Szilvia legújabb, „Így kell bódogulni” című regényével, ami egy kamasz fiú szemszögéből mutatja be a jelent és idézi fel az elmúlt nyár történéseit.
Ha az őseink kibírták a Málenkij robotot, az elhurcolásokat és az azt követő sötét időket, akkor nekünk, a mai kárpátaljai magyarságnak, kutya kötelességünk, hogy helyt álljunk ezekben a nehéz időkben. Ezek Shrek Tímea, kárpátaljai magyar író gondolatai, akit megmaradásról, reményről és a lokálpatriotizmusról kérdeztünk.
A kijevi magyarok életéről a háború árnyékában.
Ukraine has initiated an urgent UN Security Council meeting in response to Russia’s latest escalation of terror, which led to the killing of people and damage in Kyiv.
An emergency meeting of the UN Security Council under the agenda item “Maintenance of peace and security of…
— Andrii Sybiha 🇺🇦 (@andrii_sybiha) July 31, 2025
[_oembed_time_ef1c603662e0c2f07c955c4982ad18d6] => 1755007249
[_oembed_7aef1f6af842144211fad790a5eba76d] =>
[_oembed_time_7aef1f6af842144211fad790a5eba76d] => 1758376630
[_oembed_0974fab71929e7e24e403f23c6584a37] =>
[_oembed_time_0974fab71929e7e24e403f23c6584a37] => 1760446525
[_oembed_a17b34e2f2ff0117de1e94f0628a89ec] =>
[_oembed_time_a17b34e2f2ff0117de1e94f0628a89ec] => 1764934264
[_oembed_ac0f023fd22bcd39c82d8693d32c7e2e] =>
[_oembed_time_ac0f023fd22bcd39c82d8693d32c7e2e] => 1766485735
[_oembed_33e888ed12923409443234174ee272eb] =>
[_oembed_time_33e888ed12923409443234174ee272eb] => 1766485735
[_oembed_4a00d380d0caac4149352a7e2022bc34] =>
[_oembed_time_4a00d380d0caac4149352a7e2022bc34] => 1768207547
[_oembed_faacccd2fbf735d4ffc249b3d78e8ad8] =>
[_oembed_time_faacccd2fbf735d4ffc249b3d78e8ad8] => 1769965960
[_oembed_ee56bd3c8210982d5dca02eaf5533615] =>
[_oembed_time_ee56bd3c8210982d5dca02eaf5533615] => 1769965960
[_oembed_778e7c7ba27c798b9860144c61561362] =>
[_oembed_time_778e7c7ba27c798b9860144c61561362] => 1771697152
[_oembed_ee9095db867916667524385ca8211249] =>
[_oembed_time_ee9095db867916667524385ca8211249] => 1774111413
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 4000
[1] => 41
[2] => 271
[3] => 33
[4] => 25
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Kultúra
[3] => Ukrajna
[4] => Videók
)
[tags] => Array
(
[0] => 1845
[1] => 4609
[2] => 153
[3] => 1556704
[4] => 148672
)
[tags_name] => Array
(
[0] => festő
[1] => író
[2] => Kijev
[3] => kijevi magyarok
[4] => Magyar Árpád István
)
)
[7] => Array
(
[id] => 147570
[content] =>
Salman Rushdie indiai születésű brit–amerikai író először szólalt meg nyilvánosan azóta, hogy tavaly augusztusban egy New York-i irodalmi fesztiválon súlyosan megsebesítették.
Az író a Freedom to Publish-díjat kapta meg hétfőn a Brit Könyvdíjak átadásán, a ceremónián elhangzott videóüzenetében arra figyelmeztetett, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ma súlyosabb veszélyben van Nyugaton, mint az ő életében valaha.
A Freedom to Publish-díjjal a szervezők azoknak az íróknak, könyvkereskedőknek és kiadóknak az elkötelezettségét ismeri el, akik a fenyegetések ellenére is kiállnak az intolerancia ellen.
Rushdie úgy fogalmazott: „mióta élek, még nem volt kitéve ekkora fenyegetésnek a nyugati országokban a véleménynyilvánítás és a publikálás szabadsága”.
Az író elmondta, hogy jelenleg az Egyesült Államokban, ahol tartózkodik, a könyvtárak és iskolai gyermekolvasmányok is ki vannak téve a támadásoknak. Ezek maga a könyvtár eszméje ellen irányulnak – folytatta, és hangsúlyozta, hogy miközben ez rendkívül riasztó, figyelni kell rá, és keményen fel kell lépni ellene.
Rushdie bírálta a kiadókat, amelyek a politikai korrektségre, a mai „érzékenységre” hivatkozva a több évtizedes olvasmányokat, mások mellett Roald Dahl és Ian Fleming regényeit is cenzúrázzák.
Mint mondta: a kiadóknak hagyniuk kellene, hogy a könyvek a saját korukat képviseljék.
„Ha ezt nehéz elviselni, ne olvassák, olvassanak egy másik könyvet” – tanácsolta az író.
Rushdie ellen 1989-ben Irán akkori legfelsőbb politikai és vallási vezetője, Ruhollah Khomeini ajatollah olyan vallási határozatot (fatvát) adott ki, amelyben a megölésére szólította fel a muszlimokat az Iránban istenkáromlás miatt betiltott könyve, a Sátáni versek miatt. Rushdie fejére több millió dolláros vérdíjat tűztek ki, így évekig bujkálnia kellett.
British Book Awards (Nibbies) arany töltőtollhegyet mintázó díjait először 1990-ben adták át Londonban, az év könyve díjat 1994 óta ítélik oda. Az idei fődíjat a Menopausing című nem-fikciós kötetért Davina McCall és Naomi Potter kapta. Az év szépirodalmi műve R. F. Kuang Babel című regénye lett.
[type] => post
[excerpt] => Salman Rushdie indiai születésű brit–amerikai író először szólalt meg nyilvánosan azóta, hogy tavaly augusztusban egy New York-i irodalmi fesztiválon súlyosan megsebesítették.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1684321500
[modified] => 1684316320
)
[title] => Salman Rushdie a kiadókat bírálta, amelyek a mai „érzékenységre” hivatkozva cenzúráznak
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=147570&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 147570
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 147571
[image] => Array
(
[id] => 147571
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/screenshot-2023-05-17-at-09-32-34-salman-rushdie-a-tamadas-utan-eloszor-szolalt-meg-biralta-a-kiadokat-amelyek-a-mai-erzekenysegre-hivatkozva-cenzuraznak.png
[original_lng] => 871718
[original_w] => 1060
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/screenshot-2023-05-17-at-09-32-34-salman-rushdie-a-tamadas-utan-eloszor-szolalt-meg-biralta-a-kiadokat-amelyek-a-mai-erzekenysegre-hivatkozva-cenzuraznak-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/screenshot-2023-05-17-at-09-32-34-salman-rushdie-a-tamadas-utan-eloszor-szolalt-meg-biralta-a-kiadokat-amelyek-a-mai-erzekenysegre-hivatkozva-cenzuraznak-300x141.png
[width] => 300
[height] => 141
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/screenshot-2023-05-17-at-09-32-34-salman-rushdie-a-tamadas-utan-eloszor-szolalt-meg-biralta-a-kiadokat-amelyek-a-mai-erzekenysegre-hivatkozva-cenzuraznak-768x361.png
[width] => 768
[height] => 361
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/screenshot-2023-05-17-at-09-32-34-salman-rushdie-a-tamadas-utan-eloszor-szolalt-meg-biralta-a-kiadokat-amelyek-a-mai-erzekenysegre-hivatkozva-cenzuraznak-1024x481.png
[width] => 1024
[height] => 481
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/screenshot-2023-05-17-at-09-32-34-salman-rushdie-a-tamadas-utan-eloszor-szolalt-meg-biralta-a-kiadokat-amelyek-a-mai-erzekenysegre-hivatkozva-cenzuraznak.png
[width] => 1060
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/screenshot-2023-05-17-at-09-32-34-salman-rushdie-a-tamadas-utan-eloszor-szolalt-meg-biralta-a-kiadokat-amelyek-a-mai-erzekenysegre-hivatkozva-cenzuraznak.png
[width] => 1060
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/05/screenshot-2023-05-17-at-09-32-34-salman-rushdie-a-tamadas-utan-eloszor-szolalt-meg-biralta-a-kiadokat-amelyek-a-mai-erzekenysegre-hivatkozva-cenzuraznak.png
[width] => 1060
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1684305521:12
[_thumbnail_id] => 147571
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2484
[_oembed_0c72ffc34847c05072d2f2168dc647d4] =>
[_oembed_time_0c72ffc34847c05072d2f2168dc647d4] => 1684305522
[_oembed_998d1e3080291188315c1f1c8506baa8] =>
[_oembed_time_998d1e3080291188315c1f1c8506baa8] => 1684305522
[_oembed_6e98308c9b5aeeb6d99559a68ac4eb6f] =>
[_oembed_time_6e98308c9b5aeeb6d99559a68ac4eb6f] => 1692317844
[_oembed_6a2ec112fdb4d04d9fe635b069f12f1e] => Exactly.
X will be filing legal action to stop this. Can’t wait for discovery to start! https://t.co/ROxXEuO8it
— Elon Musk (@elonmusk) August 23, 2023
[_oembed_time_6a2ec112fdb4d04d9fe635b069f12f1e] => 1693638612
[_oembed_7e91e8648f18ab757a4f64e9c8b0b31d] =>
[_oembed_time_7e91e8648f18ab757a4f64e9c8b0b31d] => 1696006424
[_oembed_b69a3a1124ed4967f04695f787ea1e8d] => {{unknown}}
[_oembed_d3be8209e106c7724dd6dc4d2e26da94] => {{unknown}}
[_oembed_dccac3ec06756f74e0c0b88adaf162f3] => Exactly.
X will be filing legal action to stop this. Can’t wait for discovery to start! https://t.co/ROxXEuO8it
— Elon Musk (@elonmusk) August 23, 2023
[_oembed_time_dccac3ec06756f74e0c0b88adaf162f3] => 1720184960
[_oembed_68fce1b209e8984987355a44f2854394] =>
[_oembed_time_68fce1b209e8984987355a44f2854394] => 1736175967
[_algolia_sync] => 1202912115001
[_oembed_79be5469ff16dc1558dc1d47197dc392] =>
[_oembed_time_79be5469ff16dc1558dc1d47197dc392] => 1744958113
[_oembed_73a12fa4b1a7878708c20f83f3ecf9cf] =>
[_oembed_time_73a12fa4b1a7878708c20f83f3ecf9cf] => 1752990812
[_oembed_5c4055fe718fcb4e4c06942beb76ecdc] =>
[_oembed_time_5c4055fe718fcb4e4c06942beb76ecdc] => 1753789004
[_oembed_0974fab71929e7e24e403f23c6584a37] =>
[_oembed_time_0974fab71929e7e24e403f23c6584a37] => 1760382603
[_oembed_15e90dcdc5f2515436c297c5b6255196] =>
[_oembed_time_15e90dcdc5f2515436c297c5b6255196] => 1763489044
[_oembed_ac0f023fd22bcd39c82d8693d32c7e2e] =>
[_oembed_time_ac0f023fd22bcd39c82d8693d32c7e2e] => 1766172189
[_oembed_33e888ed12923409443234174ee272eb] =>
[_oembed_time_33e888ed12923409443234174ee272eb] => 1766172189
[_oembed_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] =>
[_oembed_time_07fc9b88ddebc8c48e052752df8962ff] => 1779989661
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 596
[2] => 11
[3] => 271
[4] => 592
[5] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Érdekes
[2] => Kiemelt téma
[3] => Kultúra
[4] => Társadalom
[5] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 2647
[1] => 133743
[2] => 4609
[3] => 581283
[4] => 10082
[5] => 581281
)
[tags_name] => Array
(
[0] => cenzúra
[1] => érzékenyítés
[2] => író
[3] => könyvkiadók
[4] => nyilatkozat
[5] => Salman Rushdie
)
)
[8] => Array
(
[id] => 10797
[content] =>
Százhúsz esztendeje, 1900. április 11-én született Márai Sándor, aki 1948-ban befutott íróként emigrált, és addig nem engedte kiadatni műveit hazájában, amíg szovjet csapatok állomásoznak Magyarországon.
Kassán látta meg a napvilágot márai Grosschmid Sándor Károly
Henrik néven. Felmenői szepességi szászok, cipszerek voltak. Négyen voltak
testvérek, öccse Radványi Géza néven vált világhírű filmrendezővé. A család II.
Lipóttól kapott nemességet, apja és nagybátyja is jogtudós volt, úgyhogy a
kassai és eperjesi gimnáziumi évek után ő is a jogi karra járt Budapesten,
innen iratkozott át a bölcsészkarra. 1919-ben sikeres verseskötete jelent meg,
az Emlékkönyvet Kosztolányi Dezső is méltatta a Pesti Napló hasábjain.
Gyerekként a fényképész műhelyében (1904) Berlinben, majd Frankfurtban folytatta egyetemi
tanulmányait, a Frankfurter Zeitung munkatársa lett, rendszeresen küldte haza
magyar nyelvű tárcáit, novelláit, fordításait. 1923-ban feleségül vette Matzner
Ilonát, aki hat évtizeden át hű társa maradt. 1928-ban hazaköltöztek
Budapestre. 1934-ben jelent meg az Egy polgár vallomásainak első kötete, amely
egy csapásra a magyar próza élvonalába emelte. Kassához, a polgári
életformához, az európai kultúrához való elkötelezettségéről vall: „S utolsó
pillanatig, amíg a betűt leírnom engedik, tanúskodni akarok erről: hogy volt
egy kor és élt néhány nemzedék, mely az értelem diadalát hirdette az ösztönök
felett, s hitt a szellem ellenálló erejében”.
Márai Sándor 1939-ben Egymást követték regényei, a harmincas évek végére a
közönség, az írótársak és a kritikusok elismerését is a magáénak mondhatta.
1940-ben jelent meg a Szindbád hazamegy című regénye, amelyben mesterének
állított emléket. A könyv igazi stílusbravúr, olyan, mintha Krúdy Gyula maga
írta volna. A lapokon a már csak az emlékekben élő Magyarországot keltette
életre. A gyertyák csonkig égnek 1942-ben, a Füves könyv 1943-ban jelent meg. A
hivatalos elismerés sem maradt el, 1942-ben a Magyar Tudományos Akadémia
levelező, 1945-ben rendes tagjai sorába választotta.
A Magyar Rádióban is gyakran szerepelt. Úgy vélte, hogy a
rádió tömörségre neveli az írót, a világűrben ugyanis nem illik locsogni. „A
rádió sem ártott a könyvnek, a távolbalátó (a televízió) sem fog” – jelentette
ki. A színház világában is zajos sikereket aratott, darabjai telt házak előtt
mentek. 1940-ben ő maga vitte színre Kaland című első színművét, melyet 351
alkalommal játszottak a Kamaraszínházban, és amelyért 1941-ben neki ítélték oda
az Akadémia Vojnits-díját. A Varázs (1945) című színművét 1945-ben mutatta be a
Pesti Színház, a női főszerepben Tolnay Klárival, akihez szerelmi kapcsolat
fűzte.
Benkő Gyula és Tolnay Klári a Varázs bemutatóján 1948-ban a kommunista diktatúra fenyegetése miatt elhagyta
Magyarországot, előbb Olaszországban (1948–1952), majd New Yorkban (1952–1967)
telepedett le. 1968-tól a Nápoly melletti Salernóban, 1979-től haláláig,
1989-ig a kaliforniai San Diegóban élt. (1957-ben megkapta az amerikai
állampolgárságot.) Halotti beszéd (1950) című költeményében az emigráció
gyötrelmeit, a magányosságot, a gyökérvesztést szólaltatja meg elemi erővel:
„Emlékeink szétesnek, mint a régi szövetek. / Össze tudod még rakni a Margitszigetet?”
Az 1956-os forradalom hírére Európába jött, de már csak a
szovjet tankok bevonulásáról értesülhetett. A müncheni Szabad Európa Rádió
stúdiójából a Mennyből az angyal című költeményével üzent az otthoniaknak:
„Mennyből az angyal menj sietve
Az üszkös, fagyos Budapestre.
Oda, ahol az orosz tankok
Között hallgatnak a harangok”
Szovjet harckocsi a Nemzeti Múzeum előtt 1956. október 30-án Önkéntes száműzetésben írott, Kanadában és a Német
Szövetségi Köztársaságban megjelent regényeinek (Béke Ithakában, Harminc
ezüstpénz, San Gennaro vére stb.) egyértelmű politikai üzenete van.
Ragaszkodott ahhoz, hogy amíg a szovjet hadsereg hazájában állomásozik,
Magyarországon nem jelenhetnek meg művei. 1943-tól írta kiadásra szánt
naplóinak hosszú sorát: „Az elmúlt években, sorjában elvesztettem a munkám, az
otthonom, elpusztult a társadalmi réteg, amelynek írtam, aztán elvesztettem a
hazám, az anyanyelvem, a jogi személyiségem. Most már nincs semmim. Megértem,
mit érezhetett Szent Ferenc, amikor meztelenül, pucéron feküdt a fagyos
földre.”
Az idős író Halála után egy évvel, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjjal
tüntették ki, 1995-ben díjat alapítottak tiszteletére. Színműveit rendszeresen
műsorukra tűzik a magyar színházak mellett az angol, a német és az osztrák
teátrumok is.
A gyertyák csonkig égnek 1998-ban az év sikerkönyve lett
Olaszországban, harmincöt kiadást ért meg. 2000-ben a regény spanyol- és
katalán nyelvű fordítása megkapta a katalóniai Könyves Céh nagydíját, angol,
francia, német nyelven is több százezer példányban jelent meg, 2006-ban
bemutatták a mű alapján készült magyar filmet is. A német könyvpiacon több mint
egymillió példányban keltek el könyvei. 1998-ban Kassán a család egykori
házában megnyitották emlékszobáját, 2000-ben gimnáziumot, 2013-ban teret neveztek
el róla szülővárosában. Sorra adták át emlékműveit és szobrait (Budapest,
Esztergom, Kassa, Nápoly, Salerno, San Diego). 2012-ben Márai Sándor, az
európai polgár címmel nyílt kiállítás az Európai Parlament brüsszeli
épületében.
[type] => post
[excerpt] => Százhúsz esztendeje, 1900. április 11-én született Márai Sándor, aki 1948-ban befutott íróként emigrált, és addig nem engedte kiadatni műveit hazájában, amíg szovjet csapatok állomásoznak Magyarországon.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1586629140
[modified] => 1586629454
)
[title] => 120 éve született Márai Sándor
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=10797&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 10797
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 10806
[image] => Array
(
[id] => 10806
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/marai-sandor.jpg
[original_lng] => 118529
[original_w] => 1058
[original_h] => 594
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/marai-sandor-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/marai-sandor-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/marai-sandor-768x431.jpg
[width] => 768
[height] => 431
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/marai-sandor-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/marai-sandor.jpg
[width] => 1058
[height] => 594
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/marai-sandor.jpg
[width] => 1058
[height] => 594
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/marai-sandor.jpg
[width] => 1058
[height] => 594
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1586618654:5
[_thumbnail_id] => 10806
[_edit_last] => 5
[views_count] => 11644
[_oembed_68fce1b209e8984987355a44f2854394] =>
[_oembed_time_68fce1b209e8984987355a44f2854394] => 1735283231
[_algolia_sync] => 831461956002
[_oembed_5c4055fe718fcb4e4c06942beb76ecdc] =>
[_oembed_time_5c4055fe718fcb4e4c06942beb76ecdc] => 1754905179
[_oembed_0974fab71929e7e24e403f23c6584a37] =>
[_oembed_time_0974fab71929e7e24e403f23c6584a37] => 1760251396
[_oembed_33e888ed12923409443234174ee272eb] =>
[_oembed_time_33e888ed12923409443234174ee272eb] => 1765468794
[_oembed_ac0f023fd22bcd39c82d8693d32c7e2e] =>
[_oembed_time_ac0f023fd22bcd39c82d8693d32c7e2e] => 1766063772
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 271
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Kultúra
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 4609
[1] => 4608
)
[tags_name] => Array
(
[0] => író
[1] => Márai Sándor
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 4609
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[offset] => 0
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 4609
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => life
)
[_domains] => Array
(
[life] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
író (1 Oldal)
