Krasznahorkai László kapta az idei irodalmi Nobel-díjat. Krasznahorkai Lászlót már hosszú évek óta az esélyesek között tartják számon.
Bejelentette a Nobel-bizottság, hogy a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat a magyar író, Krasznahorkai László kapta „apokaliptikus rémület közepette is a művészet erejét megerősítő, lenyűgöző és látomásos életművéért.”
Ahogy az Origo is beszámolt róla, Krasznahorkait már egy évtizede a Nobel-díj esélyesei között említik a Sátántangó íróját.
A 71 éves Krasznahorkai László 2015-ben elnyerte a rangos Nemzetközi Man Booker-díjat, azóta a fogadóirodák minden évben az irodalmi Nobel-díjak várományosai között tartották számon.
Krasznahorkai László élete
Krasznahorkai László 1954. január 5-én született Gyulán, ahol gyerekkorát is töltötte. Már fiatalon erős érdeklődést mutatott az irodalom iránt, és korán megmutatkozott kivételes nyelvi érzéke. Tanulmányait Szegeden kezdte, majd Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen fejezte be, ahol a humán tudományok felé fordult. Az egyetemi évek során bontakozott ki benne az a sajátos világlátás, amely későbbi műveit is áthatja – a világ rendezetlenségének, az emberi létezés szorongásainak és az értelem utáni kutatásnak a kérdései.
Első regénye, a Sátántangó 1985-ben jelent meg, és rövid idő alatt kultikus státuszt vívott ki magának a magyar irodalomban. A könyv zárt falusi közegben játszódik, de univerzális kérdéseket vet fel: mi történik, ha a közösség elveszíti hitét a rendben és az erkölcsben. A szöveg sűrű, a mondatok szinte végtelenül hömpölyögnek – ez a stílus vált Krasznahorkai védjegyévé. A Sátántangó után olyan művekkel folytatta pályáját, mint Az ellenállás melankóliája vagy a Háború és háború, amelyekben a világ széthullásának tapasztalata mindig együtt jár az újrateremtés vágyával.
Az 1990-es évektől neve egyre ismertebbé vált nemzetközi szinten is.
Műveit számos nyelvre lefordították, és különösen az angolszász és német nyelvterületen alakult ki körülötte hűséges olvasótábor.
Szoros alkotói kapcsolat fűzte Tarr Bélához, akivel több filmadaptáción dolgozott együtt – közülük a Sátántangó és a Werckmeister harmóniák különösen emlékezetesek. Krasznahorkai prózája a filmekhez hasonlóan lassú, meditatív és vizuálisan erős, mégis mélyen filozofikus.
Írásmódját gyakran nevezik „apokaliptikusnak”, de ez nem pusztán a pusztulásról szól: a káosz mögött mindig ott rejlik valami transzcendens rend iránti vágy. A remény, ha meg is törik, sosem tűnik el teljesen. Nyelvezete hipnotikus, mondatai szinte belső zsoltárként hömpölyögnek, miközben a civilizáció végpontjait kutatja. Műveiben az emberi lét határhelyzetei – őrület, magány, megváltás – újra és újra visszatérnek.
Jon Fosse – awarded the 2023 #NobelPrize in Literature – has much in common with his great precursor in Norwegian Nynorsk literature Tarjei Vesaas. Fosse combines strong local ties, both linguistic and geographic, with modernist artistic techniques. He includes in his… pic.twitter.com/FkoP8j737R
Han Kang dél-koreai írónőnek ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
A díjat a szerzőnek „intenzív költői prózájáért” ítélték oda, amely „szembesít a történelmi traumákkal és rávilágít az emberi élet törékenységére” – hangsúlyozta a szerzőt bemutatva a Svéd Akadémia titkára.
Mats Malm elmondta, hogy a díj bejelentése előtt sikerült beszélnie Han Kanggal, aki „egy átlagos nap végén éppen a fiával vacsorázott” a telefonhíváskor. Az írónő azt mondta, hogy nagyon meglepte a hír, és nem számított rá, hogy elnyerheti a díjat.
Han Kang az első dél-koreai író és egyben az első ázsiai nő is, aki megkapja az irodalmi Nobel-díjat.
„Han Kang írásaiban történelmi traumákkal és láthatatlan szabályrendszerekkel száll szembe, és minden egyes művében az emberi élet törékenységét tárja fel. Egyedülállóan tudatában van a test és a lélek, az élők és a holtak közötti összefüggéseknek, költői és kísérletező stílusában a kortárs próza megújítójává vált” – méltatta Anders Olsson, a díjat odaítélő Svéd Akadémia Nobel-bizottságának elnöke.
Anna-Karin Palm, az irodalmi Nobel-bizottság tagja szerint Han „intenzív, lírai prózát ír, amely egyszerre gyengéd és brutális, valamint néha kissé szürrealista”.
Az akadémia által ismertetett életrajza szerint irodalmi háttérrel rendelkezik, édesapja is ismert regényíró. 1970-ben született Dél-Koreában, 1980-ig Kvangdzsuban élt, ahonnan a felkelés előtt költöztek el Szöulba a családjával, de a szülővárosában történtek gyermekkora óta foglalkoztatták. A Jonsze Egyetemen tanult koreai irodalmat, 23 évesen, 1993-ban debütált költőként, két évvel később pedig első prózai alkotása is megjelent.
A nemzetközi áttörést Növényevő című – magyarul is kiadott – könyve hozta meg számára, amely az első angol nyelven is megjelent regénye volt, és 2016-ban elnyerte a Nemzetközi Man Booker-díjat. A háromrészes könyvben, amelyből 2009-ben Dél-Koreában film is készült, a főhős úgy dönt, hogy nem hajlandó betartani az étkezési normákat, és nem eszik többé húst, ami életére nézve súlyos következményekkel jár.
Kang az irodalom mellett más művészeti ágak iránt is érdeklődik. Quietly Sung Songs (Halkan énekelt dalok) című 2007-es esszékötetét egy CD-je követte tíz dallal, amelyeket ő komponált, írt és adott elő.
A Your Cold Hand (Hideg kezed) című, 2002-ben megjelent regénye egy szobrász és modellje története.
„Egy eltűnt szobrász hátrahagyott kéziratát dolgozza fel, aki megszállottan készít gipszlenyomatokat a női testekről. Az emberi anatómia, valamint a személyiség és a tapasztalat közötti játék foglalkoztatja: a szobrász munkájában konfliktus alakul ki aközött, amit a test elárul és amit elrejt” – fogalmazott a Svéd Akadémia hivatalos életrajzában.
Nemes teremtmények című – magyarul szintén megjelent – regénye, amely kvangdzsui demokráciapárti tüntetők meggyilkolását idézte fel, 2018-ban a Nemzetközi Booker-díj döntőjébe jutott. Anders Olsson a könyvet a „tanúirodalom” alkotásának nevezte, amely azonban stílusában elüt a műfajjal kapcsolatos elvárásainktól.
Az 53 éves írónő 11 millió svéd koronát (388 millió forintnyi összeget) kap a díjjal, amelyet hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adnak át.
Jon Fosse – awarded the 2023 #NobelPrize in Literature – has much in common with his great precursor in Norwegian Nynorsk literature Tarjei Vesaas. Fosse combines strong local ties, both linguistic and geographic, with modernist artistic techniques. He includes in his… pic.twitter.com/FkoP8j737R
Csütörtök kora délután jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, hogy 2023-ban Jon Fosse norvég író, drámaíró nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A fogadóirodák előzetesen őt tartották az idei díj legesélyesebbjének.
Jon Fosse norvég drámaíró a kortárs drámairodalom egyik legismertebb és leggyakrabban játszott szerzője. Dramaturgiájának jellegzetessége a költői nyelv, a minimalista dialógusok mögé rejtett gondok és gondolatok – írja róla az Irodalmi Jelen.
Jon Fosse – awarded the 2023 #NobelPrize in Literature – has much in common with his great precursor in Norwegian Nynorsk literature Tarjei Vesaas. Fosse combines strong local ties, both linguistic and geographic, with modernist artistic techniques. He includes in his… pic.twitter.com/FkoP8j737R
Szereplői általában névtelen hétköznapi kisemberek, élhetnek bárhol és bármikor. Mindennapi helyzetekben látjuk őket, de közben a lét értelmére, az emberek egymáshoz való viszonyára, az embereket összekötő és elválasztó kapcsolatokra és a magányra, az élet és halál közti különbségekre keresik a választ. Nem véletlen, hogy Fossét a becketti és bernhardi hagyományok folytatójaként tartják számon.
Az akadémia indoklása szerint Fosse innovatív munkásságával kiemelkedő alakja a kortárs színháznak, prózai alkotásai pedig túlmutatnak a szavak adta korlátokon.
Híres, magyarul is megjelent művei közt olyan könyvek szerepelnek, mint a Melankólia, a Reggel és este, illetve az Álmatlanság.
[type] => post
[excerpt] => Csütörtök kora délután jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, hogy 2023-ban Jon Fosse norvég író, drámaíró nyerte az irodalmi Nobel-díjat. A fogadóirodák előzetesen őt tartották az idei díj legesélyesebbjének.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1696528980
[modified] => 1696516876
)
[title] => Jon Fosse kapta az irodalmi Nobel-díjat
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=164015&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 164015
[uk] => 164011
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 164012
[image] => Array
(
[id] => 164012
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/7b65a1dc0efd33187105c95063456f3a37e5de5d.jpg
[original_lng] => 39159
[original_w] => 587
[original_h] => 440
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/7b65a1dc0efd33187105c95063456f3a37e5de5d-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/7b65a1dc0efd33187105c95063456f3a37e5de5d-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/7b65a1dc0efd33187105c95063456f3a37e5de5d.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/7b65a1dc0efd33187105c95063456f3a37e5de5d.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/7b65a1dc0efd33187105c95063456f3a37e5de5d.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/7b65a1dc0efd33187105c95063456f3a37e5de5d.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/10/7b65a1dc0efd33187105c95063456f3a37e5de5d.jpg
[width] => 587
[height] => 440
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1696506077:12
[_oembed_ca0b10a8b95fc11d96d358cb748d8961] =>
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Literature is awarded to the Norwegian author Jon Fosse “for his innovative plays and prose which give voice to the unsayable.” pic.twitter.com/dhJgGUawMl
Jon Fosse – awarded the 2023 #NobelPrize in Literature – has much in common with his great precursor in Norwegian Nynorsk literature Tarjei Vesaas. Fosse combines strong local ties, both linguistic and geographic, with modernist artistic techniques. He includes in his… pic.twitter.com/FkoP8j737R
Jon Fosse – awarded the 2023 #NobelPrize in Literature – has much in common with his great precursor in Norwegian Nynorsk literature Tarjei Vesaas. Fosse combines strong local ties, both linguistic and geographic, with modernist artistic techniques. He includes in his… pic.twitter.com/FkoP8j737R
