Egy nyilvános kínai bemutatón egy humanoid robot véletlenül hasba rúgott egy közelben álló kisgyermeket, aki ugyan fájdalmat érzett, de nem sérült meg súlyosan. Az eset újra felvetette a kérdést, hogy mennyire biztonságos fejlett robotokat emberek közvetlen közelében bemutatni.
Komoly visszhangot váltott ki a közösségi médiában terjedő videó, amelyen egy humanoid robot egy nyilvános bemutató során véletlenül megrúg egy kisgyermeket Kína Hszincsiang régiójában.
A felvételen egy feltételezhetően Unitree G1 típusú robot látható, amely egy kék parókát viselve harcművészeti bemutatót tart, amikor egy köríves rúgás során eltalálja a közelében álló gyermeket – számolt be az Interesting Engineering.
A rúgás a gyerek hasát érte, aki a felvétel szerint fájdalmában előrehajolt. A helyi sajtó beszámolói szerint a gyermek nem szenvedett súlyos sérülést.
Az eset ismét reflektorfénybe helyezte a fejlett humanoid robotok biztonságos alkalmazásának kérdését. Az ilyen gépek ma már egyre összetettebb mozgások végrehajtására képesek, legyen szó sport-, harcművészeti vagy egyéb látványos bemutatókról. Mivel ezek a robotok gyakran részben autonóm módon vagy távoli irányítással működnek, szakértők szerint különösen fontos a megfelelő biztonsági protokollok alkalmazása, amikor emberek közelében mutatják be őket.
Nem ez az első olyan eset, amikor egy humanoid robot emberi sérülést okozott. Az év elején szintén egy Unitree G1 robot került a hírekbe, miután egy nyilvános bemutató során elvesztette egyensúlyát és elesett. A földre kerülő gép irányíthatatlan mozdulatai közben eltalált egy közelben álló férfit, aki orrsérülést szenvedett.
Oroszország rekordokat döntött a Shahed drónok gyártásában– és ennek az ugrásnak a fő mozgatórugója Kína. Peking szállítja a gyártásukhoz szükséges alkatrészek nagy részét, beleértve a repülést és a célzást vezérlő mikrochipeket is, írja a The Telegraph.
Egy Alabuga nevű óriási gyártókomplexum működik Tatárföldön. A jelentések szerint három évvel ezelőtt még napi 10 drónt gyártottak. Ma ez a szám már 404. Havonta több mint 5000 Shahed gördül le a gyártósorról. Ugyanakkor, csak az elmúlt harminc napban, Oroszország több mint 8000 ilyen drónt gyártott Ukrajnában.
Az Ukrán Katonai Hírszerző Kutatóintézet becslése szerint ezeknek a drónoknak az alkatrészeinek 65%-a kínai eredetű. Ezek közé tartoznak a mikrochipek, antennák, akkumulátorok, szénszálak és FPGA programozható mikroáramkörök, amelyek valójában a fegyver „agyai”.
Így a kínai elektronika tette lehetővé nemcsak a Shahed tömeggyártását, hanem technikailag fejlettebbé is, jegyzik meg az elemzők. Az új verziók nagyobb hatótávolsággal rendelkeznek, és jobban védettek a rádióinterferenciától.
„Kína gyakorlatilag az orosz katonai-ipari komplexum fő támogatója” – mondta Spencer Faragasso, a Tudományos és Nemzetközi Biztonsági Intézet vezető munkatársa.
Véleménye szerint Peking „felruházta Oroszországot a fegyvergyártáshoz szükséges képességekkel és eszközökkel”, és valójában részese ennek a háborúnak. Kína maga is aktívan eltünteti a nyomait. Így a kereskedelmi adatokat szisztematikusan „tisztítják”, és az áruáramlásokat elfedik.
A szerzők felhívják a figyelmet a költségek változására is. Míg 2022-ben Oroszország 20 000 dollárért vásárolt egy drónt Irántól, mostanra, kínai alkatrészekkel és saját gyártással a költsége 7 000–10 000 dollárra csökkent.
Ha semmi sem változik, az előrejelzések szerint 2026 végére Oroszország havi 10 000 drónt gyárthat.
Ugyanakkor az „Alabuga” nem egy földalatti bunker, és pontos helye senki számára sem titok. Ahogy Carolina Hird, a Hadtudományi Intézet elemzője megjegyezte, az ukrán nagy hatótávolságú drónok képességeinek bővülésével ez az ellenséges üzem támadás alá kerülhet.
Mesterséges intelligenciával működő robotrendőröket állítottak szolgálatba Kelet-Kínában a május elsejei ünnepi időszakban a forgalom irányítására és a közlekedésbiztonság javítására – derül ki a kínai állami média hétfői beszámolójából.
A kelet-kínai Hangcsouban május 1-jén egy 15 egységből álló „robotrendőr-osztagot” vetettek be a belváros forgalmas csomópontjain. A robotok a gyalogos- és kerékpáros-forgalom irányításában, az útbaigazításban, valamint a rendőrök munkájának támogatásában vesznek részt.
A város más pontjain a járókelők közvetlenül is kapcsolatba léphetnek a robotokkal: az érintőképernyőn keresztül feltett kérdésekre az eszközök valós idejű információk alapján adnak útvonal javaslatot.
A forgalmas kereszteződésekben a robotok a szabálysértések kiszűrésében is szerepet kapnak. Képfelismerő technológiával figyelik például az elektromos robogók szabálytalan közlekedését vagy a bukósisak hiányát, és hangjelzéssel figyelmeztetik a szabályszegőket, miközben az adatokat továbbítják a központi rendszerbe.
A robotok a jelzőlámpákkal összehangoltan, előre programozott kézjelekkel irányítják a forgalmat, és több alapvető utasítást – az indulást, megállást vagy kanyarodást – is végre tudnak hajtani, így egyértelmű jelzéseket adnak a közlekedőknek.
A hangcsoui közlekedési rendőrség egyik munkatársa szerint a robotrendőrök bevezetése jelentősen csökkentette az állomány leterheltségét. A napi 8-9 órán át folyamatosan működni képes eszközök elsősorban a rutinfeladatokat veszik át, lehetővé téve, hogy a rendőrök az összetettebb, emberi mérlegelést igénylő feladatokra koncentráljanak.
Kínában a munka ünnepéhez kapcsolódóan május 1. és 5. között munkaszüneti időszak van.
Kínai vállalatok titokban műholdakat és műholdfelvételeket értékesítenek Oroszországnak – áll a holland katonai hírszerzés (MIVD) éves jelentésében.
A dokumentum szerint az együttműködést az orosz űripari szereplőkkel az érintett cégek igyekeznek palástolni, hogy elkerüljék a nyugati szankciókat.
A jelentés megállapítja: Oroszország hiányt szenved a harctéri felderítésre alkalmas műholdakból. A szankciók megnehezítették az alkatrészbeszerzést, miközben a képzett szakemberek hiánya is gondot okoz. Emiatt Moszkva kreatív megoldásokhoz folyamodik, többek között nyílt forrású műholdképeket, illetve kínai cégek által kínált, kereskedelmi forgalomban elérhető műholdakat és adatokat használ fel.
„Lehet, hogy műholdról van szó, de sok esetben egyszerűen csak képi adatokról” – mondta egy sajtótájékoztatón Peter Reesink, az MIVD igazgatója, aki szerint Kínából drónalkatrészek is érkeznek Oroszországba. Reesink hozzátette: Kína cserébe igyekszik tanulni Oroszország ukrajnai harctéri tapasztalataiból. „Ez az, amivel a kínai fegyveres erők nem rendelkeznek” – fogalmazott. Az elemzés szerint Peking számára előnyös a háború folytatódása, mivel egy esetleges tűzszünet vagy a konfliktus vége a nemzetközi figyelmet Kínára irányítaná.
A holland hírszerzés „aggasztónak” minősítette a kínai vállalatok és az orosz állam közötti, űrtechnológiát érintő kapcsolatokat, és arra számít, hogy az együttműködés a következő években tovább bővül. A jelentés szerint Kína úgynevezett „álsemleges” álláspontot képvisel, miközben az elmúlt évben ténylegesen fokozta katonai együttműködését Oroszországgal, amelyet fontos szövetségesének tekint.
Egy kínai mesterséges intelligencia rendszer megoldott egy összetett matematikai feladatot, amelyet a tudósok több mint egy évtizede nem tudtak megoldani, és önállóan ellenőrizte a megoldás helyességét.
Ez egy algebrai hipotézis, amelyet Dan Anderson amerikai matematikus fogalmazott meg 2014-ben. Azóta is nyitott volt a probléma – azaz olyan, amelyre nem volt bizonyított megoldás.
A fejlesztést a Pekingi Egyetem egy csapata végezte, élén Dong Bin matematikussal. Rendszerük képes volt nagyszámú tudományos publikáció elemzésére, és ezek alapján megoldást találni. Fontos, hogy a mesterséges intelligencia nemcsak javasolt egy választ, hanem ellenőrizte is annak helyességét az összes matematikai szabály szerint – emberi beavatkozás nélkül.
A kutatók elmagyarázták, a rendszer nagyjából ugyanúgy működik, mint egy matematikus személy. Először is „kiválogatja” a probléma megoldásának különböző megközelítéseit, logikai kapcsolatokat keres, és kialakít egy lehetséges választ. Ezt követően a rendszer egy másik része ezt a megoldást szigorú matematikai bizonyítássá alakítja át, és hibákat keres benne. Ehhez egy speciális környezetet használnak, amely egy hatalmas adatbázist tartalmaz a már ismert tételekből és definíciókból.
Ennek eredményeként a rendszernek körülbelül 80 órába telt megoldani a feladatot, írta az Independent. Ugyanakkor a tanulmány szerzői szerint személynek nem kellett beavatkoznia a folyamatba.
A tudósok megjegyezték, hogy ez egy fontos előrelépés. A mesterséges intelligencia általában már segít a matematikában, de állandó ellenőrzésre van szükség, mert még egy apró hiba is helytelenné teszi a bizonyítást. Ebben az esetben a rendszer nemcsak megoldást tudott találni, hanem annak pontosságát is meg tudta erősíteni.
A kutatók ugyanakkor elismerik, hogy még nem lehet teljesen helyettesíteni egy embert. Ha egy matematikus csatlakozik a folyamathoz, és korrigál egyes szakaszokat, az eredmény gyorsabban elérhető. Azonban az ilyen összetett problémák automatikus megoldásának képessége azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia szerepe a tudományban gyorsan növekszik, és jelentősen megváltoztathatja a kutatáshoz való megközelítéseket a jövőben.
[type] => post [excerpt] => Egy kínai mesterséges intelligencia rendszer megoldott egy összetett matematikai feladatot, amelyet a tudósok több mint egy évtizede nem tudtak megoldani, és önállóan ellenőrizte a megoldás helyességét. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1776377040 [modified] => 1776337676 ) [title] => Kínai MI 80 óra alatt oldott meg egy feladatot, amin a tudósok több mint 10 éve dolgoztak [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=280215&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 280215 [uk] => 280081 ) [trid] => ild5234 [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 280082 [image] => Array ( [id] => 280082 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg [original_lng] => 73600 [original_w] => 650 [original_h] => 420 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606-300x194.jpg [width] => 300 [height] => 194 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg [width] => 650 [height] => 420 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg [width] => 650 [height] => 420 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg [width] => 650 [height] => 420 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg [width] => 650 [height] => 420 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/04/00ed3f9c1a49df87cdb875f998235f61c8e1e606.jpg [width] => 650 [height] => 420 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1776326880:12 [_thumbnail_id] => 280082 [_edit_last] => 12 [views_count] => 868 [_oembed_c66350c5f7ce1bb3a1965a8d3dd59b38] => [_oembed_time_c66350c5f7ce1bb3a1965a8d3dd59b38] => 1776326879 [_algolia_sync] => 19466490000 [labels] => Array ( ) [categories] => Array ( [0] => 41 [1] => 596 [2] => 49 [3] => 590 [4] => 39 ) [categories_name] => Array ( [0] => Cikkek [1] => Érdekes [2] => Hírek [3] => IT [4] => Világ ) [tags] => Array ( [0] => 3845080 [1] => 1127 [2] => 1395417 ) [tags_name] => Array ( [0] => feladat megoldása [1] => Kína [2] => mesterséges intelligencia (MI) ) ) [5] => Array ( [id] => 277470 [content] =>
Ugyanabból a faluból loptak el ismeretlen tettesek hét kutyát Kínában, hogy egy húsfeldolgozóba vigyék őket, de az állatok megszöktek, és tizenhét kilométert tettek meg, hogy hazajussanak. Eközben csapatként működtek együtt, hogy senki se maradjon le, és mindegyikük épségben hazaért gazdájához. Megmenekülésükről önkéntesek készítettek videót, és az interneten már több mint 230 millióan látták. Kína ugyan kifejezetten nem tiltja a kutyahús fogyasztását, de egyre többen követelik, hogy az ország alkosson állatvédelmi törvényt.
Több mint 230 millióan nézték meg azt a felvételt, amelyen hét ellopott kutya szökött meg egy kínai húsfeldolgozó-üzemből, majd mintegy 17 kilométert tettek meg, hogy hazajussanak gazdáikhoz − írja a Daily Mail.
A Csilin tartománybeli Csangcsunban készített videón látható, hogy hét teljesen különböző méretű és fajtájú négylábú megy végig egy forgalmas autópályán. Az állatok nagyon odafigyeltek egymásra útközben, körbevették a sérült németjuhászt, a csapat élén haladó corgi pedig újra és újra hátrapillantott, hogy megbizonyosodjon róla: senki sem marad le.
Két napba került, mire hazajutottak
Állatvédő önkéntesek szerint a négylábúakat egy kutyahúst árusító kereskedés emberei lopták el, és valószínűleg egy teherautóból szöktek meg, bár a szökést senki sem látta. A csapatot egy drón segítségével követték nyomon, és az önkéntesek igyekeztek megfelelő útra terelni őket. A feltételezett tolvajokról egyelőre semmilyen további információ nem áll rendelkezésre. Kínában a kutyalopás bűncselekménynek minősül, és az állat értékétől függően pénzbírsággal vagy börtönbüntetéssel is járhat.
Az események rekonstrukciója szerint a kutyák március 16-án szökhettek meg, és március 18-án értek haza. Egy nappal később pedig egy önkéntes megerősítette, hogy mind a hét kutya visszatért gazdájához. Az egyik tulajdonos elmondta, hogy mind a német juhásza, mind a golden retrievere is épségben hazaért. „Nagyon szerencsések vagyunk, hogy visszajöttek, és nem ők lettek a vacsora” – közölte. Másikuk büszkén emelte ki corgija eszességét, amely képes volt hazatalálni, sőt, az egész csoportot hazavezette.
Nem tiltják, de nem is támogatják a kutyahús fogyasztását
A történet hátterében egy régóta vitatott tradíció húzódik meg, mivel Észak-Kína egyes részein, különösen a zord teleken máig él az a hagyomány, amely szerint a kutyahús fogyasztása melegséget és erőt ad. Csangcsun, Harbin és Dalian városában számos bejelentés érkezett emiatt ellopott háziállatokról az elmúlt években.
A Dalian Állatvédelmi Egyesület szerint a kutyatenyésztés ritka, mivel rendkívül költséges – ezért a kereskedők számára a kóbor állatok és az ellopott házi kedvencek a legolcsóbb és legkönnyebben elérhető források. A kínai jog jelenleg nem tiltja a kutyahús fogyasztását, bár Sencsen 2020-ban az elsők között vezette be a macskák és kutyák elfogyasztásának tilalmát.
Az Agibot A2-es robotja Guinness-világrekordot állított fel, miután 106,286 km-es, megállás nélküli sétát tett meg Szucsoutól a sanghaji Bundig, önnavigációs képességeinek és nagysebességű akkumulátorcserélő technológiájának köszönhetően.
A sanghaji székhelyű Agibot (Kína) vállalat által kifejlesztett A2 humanoid robot nemrégiben kapott egy tanúsítványt, amely új Guinness- világrekordot állít fel, miután több mint 106 km-es folyamatos gyaloglási távolságot teljesített.
Pontosabban, az A2 robot november 10-én éjjel indult el Szucsou városából, és november 13-án kora reggel érkezett meg a Sanghaji Bund területére helyi idő szerint.
A nagysebességű akkumulátorcsere-technológiának köszönhetően az A2 robot folyamatos működést biztosított anélkül, hogy az út során leállt volna.
106 286 km-es hivatalos útjával az A2 robot sikeresen új rekordot állított fel.
Két GPS-modullal, LiDAR-ral és infravörös mélységérzékelővel felszerelt A2 robot számos összetett környezetben navigált, beleértve a közlekedési lámpákat, a keskeny sikátorokat és a zsúfolt járdákat, stabil felismerést fenntartva nappal és éjszaka egyaránt.
Útja során a robot különféle aszfalt-, tégla-, látássérültek számára kialakított hidakon és lejtőkön kelt át, teljes mértékben betartva a közlekedési szabályokat.
Miután elérte végső célállomását, a robot humorosan „élete emlékezetes élményeként” jellemezte az utazást az újságíróknak, sőt, azzal is viccelődve, hogy az A2-nek „talán új cipőre lesz szüksége”.
Vuong Song úr, az Agibot alelnöke megjegyezte, hogy a gyalogos út Szucsouból Sanghajba még sok ember számára is nagy kihívást jelent, de az A2 robot lenyűgözően teljesítette a feladatot.
Ez a siker a hardver érettségének, az algoritmus kiegyensúlyozásának és a robusztusságnak a bizonyítéka, szilárd alapot teremtve a nagyszabású kereskedelmi forgalomba hozatalhoz.
Az A2 előtt, áprilisban a pekingi Humanoid Robot Innovációs Központ által kifejlesztett Tien Kung Ultra robot is teljesített egy 21 km-es félmaratont 2 óra 40 perc alatt.
Russia has created an AI-powered Agdroid "IDOL"🤣🤣🤣 The result is on video. These are the same people who scare everyone with various weapons – the Poseidon torpedo, the Burevestnik, Sarmat, and Oreshnik missiles... Don't get it? That's #putin's #russia. pic.twitter.com/ABlu25RUl7
🌻 Ukrainian-born landscaper Alex Babich from Indiana set a Guinness World Record by growing the world’s tallest sunflower at 10.9 meters—73 cm higher than the previous record, Guinness World Records reports. pic.twitter.com/EZ9sO4UYuE
Kína felkészülése egy lehetséges atomtesztre Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok eszkalálódásának közepette történik.
Kína bővíti és modernizálja a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (tartomány Északnyugat-Kínában) nyugati részén található nukleáris teszttelepet, ahol 1964-ben először tesztelt atombombát, számolt be a Washington Post műholdképekre és szakértői elemzésekre hivatkozva.
Megjegyzendő, hogy a honvédség új alagutakat és utakat épített, két nagy kutat fúrt a sivatagban, amelyek alapjául szolgálhatnak nagyobb teljesítményű nukleáris robbantások végrehajtására szolgáló speciális függőleges aknáknak, segédlétesítményeket épített és biztosította az áramellátást.
Rennie Bebiartz, az AllSource Analysis alelnöke kijelentette, amely rendszeresen végez térinformatikai elemzéseket ezekről a létesítményekről, ez általánosságban az elmúlt öt évben az infrastruktúra jelentős fejlődésére és a tesztelési képességek hirtelen növekedésére utal. Az első munkálatok 2021-ben kezdődtek, és idén is folyamatosan zajlanak.
Mint ismeretes, Kína nukleáris programjában lemarad az Egyesült Államok és Oroszország mögött. Ez lehet az oka a tesztlétesítmény előkészítésének.
„Mivel Kína hajtotta végre a legkevesebb nukleáris kísérletet, sokkal kevesebb empirikus adattal rendelkezik. Lehet, hogy több kísérletre lesz szüksége ahhoz, hogy többet megtudjon a nukleáris fegyverekről” – mondta Tong Zhao, a Carnegie Endowment for International Peace vezető munkatársa.
Kína lehetséges nukleáris kísérletekre való felkészülése az Oroszország és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok eszkalálódásának közepette történik. Vlagyimir Putyin ismét eldicsekedett az atommeghajtású Burevesztnyik rakétával és a Poszejdon nukleáris torpedóval. Válaszul Donald Trump elrendelte a Pentagonnak, hogy azonnal kezdje meg a nukleáris fegyverek tesztelését. Az Egyesült Államok bemutatta a titkos AGM-181 nagy hatótávolságú, önálló nukleáris rakétáját is, amelyet egy B-52-es bombázó szállított egy hivatalos tesztrepülés során.
Az Amerikai Tudósok Szövetsége (Federation of American Scientists) adatai szerint az Egyesült Államok, amely 1992 óta nem hajtott végre nukleáris kísérletet, jelenleg 5117 nukleáris robbanófejjel rendelkezik (ebből 3700 leszereltek és raktárban vannak), Oroszországnak 5459, Kínának pedig 600. Észak-Koreának körülbelül 50 robbanófeje van. A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet becslése szerint Kína fegyverarzenálja 2030-ra körülbelül 1000 robbanófejre fog bővülni.
Kínát ugyanakkor semmi sem korlátozza nukleáris programjának fejlesztésében, míg az Egyesült Államokat és Oroszországot a Stratégiai Támadófegyverzet Korlátozásáról szóló Szerződés (SALT-III) köti. Ennek időtartama azonban 2026 februárjában lejár, Putyin 2023 februárjában pedig felfüggesztette annak érvényességét. Peking nem hajlandó megvitatni semmilyen szerződést, mivel messze elmarad az Egyesült Államoktól és Oroszországtól. A kiadvány publikációja szerint tevékenysége már most aggodalmat kelt Washingtonban, és nem csak a nukleáris szférában.
„A nukleáris fegyverek modernizációjáról programunkat úgy terveztük, hogy mi és Oroszország továbbra is csökkenteni fogjuk fegyvereinket, és hogy Kína és Észak-Korea nem jelent fenyegetést az Egyesült Államokra. Ezek a feltételezések tévesnek bizonyultak” – mondta az újságnak Vipin Narang, a Massachusetts Institute of Technology Nukleáris Biztonsági Központjának igazgatója, aki Joe Biden alatt az amerikai stratégiai fegyvereken dolgozott a Pentagonban.
„Ha regionális konfliktus tör ki Európában, és Kína (ebben a pillanatban) úgy dönt, hogy elfoglalja Tajvant, vagy fordítva, nagyon nehéz helyzetbe kerülünk”.
Az amerikai hírszerzés szerint Hszi Csin-ping elrendelte hadseregének, hogy 2027-re készüljön fel Tajvan elfoglalására, bár ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ilyen hamar kiadja ezt a parancsot. Az amerikai és a NATO hadseregei szerint azonban a legvalószínűbb forgatókönyv egy egyidejű művelet: egy kínai támadást egy vagy több NATO-ország elleni orosz támadás, és esetleg Észak-Korea dél-koreai inváziója kísérne.
És míg Oroszország nukleáris zsarolással kompenzálja hadseregének kudarcát, amely közel négy éve harcol Ukrajnában, a kínai stratégák az ellenkezőjére alapozzák számításaikat.
Csou Bo, nyugalmazott ezredes, a kínai védelmi minisztérium Biztonsági Együttműködési Központjának egykori igazgatója, jelenleg a pekingi egyetem Csing Egyetemének főmunkatársa kijelentette: „Mivel az Egyesült Államok fél attól, hogy elveszíthet egy hagyományos háborút, egyesek azt javasolják, hogy nukleáris fegyvereket vessenek be Kína ellen a Tajvani-szorosban. Kínának növelnie kellene nukleáris arzenálját – nem a paritás elérése érdekében, hanem addig, hogy az Egyesült Államok ne is merjen arra gondolni, hogy nukleáris fegyvereket vessen be ellene. Akkor Kína megnyerhet egy hagyományos háborút.”
A dán hatóságok sürgősséggel vizsgálják, miként zárható be az a biztonsági rés, amely lehetővé teszi a kínai gyártású elektromos buszok távoli leállítását – közölte a The Guardian.
A vizsgálatot az előzte meg, hogy Norvégiában a közlekedési hatóságok feltárták: a szolgálatban lévő Yutong-buszok irányítórendszereihez a kínai beszállító távolról hozzáfér szoftverfrissítés és diagnosztika céljából.
Ezt elvben akár menet közben is ki lehetne használni a járművek befolyásolására.
A potenciális kockázatok miatt a norvég közösségi közlekedési vállalat, a Ruter két elektromos buszt zárt környezetben tesztelt.
Bernt Reitan Jenssen, a Ruter vezérigazgatója közölte: A tesztelés olyan kockázatokat tárt fel, amelyek ellen most intézkedünk.
Hozzátette: Az országos és helyi hatóságokat tájékoztattuk, és országos szinten is további lépésekre van szükség.
A vizsgálat szerint a távoli leállítás megakadályozható lenne a buszok SIM-kártyáinak eltávolításával, ezt azonban elvetették, mert így a járművek más rendszerektől is elszakadnának. A Ruter szigorúbb biztonsági követelményeket tervez bevezetni a jövőbeli beszerzéseknél. Jenssen szerint még a következő generációs, „még integráltabb és nehezebben védhető” buszok érkezése előtt lépni kell.
Dániában a legnagyobb közösségi közlekedési társaság, a Movia 469 kínai elektromos buszt üzemeltet, amelyek közül 262-t a Yutong gyártott. Jeppe Gaard, a Movia operatív igazgatója elmondta, hogy múlt héten szerzett tudomást arról: „az elektromos buszok – akárcsak az elektromos autók – távolról leállíthatók, ha a szoftverrendszerük rendelkezik webes hozzáféréssel”. Hozzátette:
Ez nem kifejezetten a kínai buszok problémája. Ez minden olyan jármű és eszköz problémája, amelybe kínai elektronika van beépítve.
Gaard közlése szerint a dán polgári védelem és katasztrófavédelem ügynöksége, a Samsik arról tájékoztatta a vállalatot, hogy nem tudnak konkrét esetről, amikor elektromos buszokat leállítottak volna. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a járművek internetes kapcsolattal rendelkező alrendszerei és szenzorai (kamerák, mikrofonok, GPS) sebezhetőséget jelentenek, amelyet a buszüzemeltetés megzavarására ki lehet használni.
A Yutong közölte, hogy „szigorúan betartja a működési területein érvényes jogszabályokat, előírásokat és iparági szabványokat”, és azt is, hogy az EU-ban keletkező járműterminál-adatokat a frankfurti Amazon Web Services (AWS) adatközpontjában tárolják. A vállalat szóvivője szerint „ezeket az adatokat kizárólag járműkarbantartási, optimalizálási és fejlesztési célokra használják az ügyfelek értékesítés utáni kiszolgálásának biztosítására”. Hozzátette: „Az adatokat tárhelytitkosítás és hozzáférés-vezérlés védi. Ügyfél-hozzájárulás nélkül senki sem férhet hozzá, és nem tekintheti meg ezeket az adatokat. A Yutong szigorúan megfelel az EU adatvédelmi jogszabályainak és előírásainak.”
Kína stratégiai bombázói hadgyakorlatokat kezdtett Tajvan partjai mentén, néhány nappal az előtt, hogy sor kerülne a korábban bejelentett találkozóra az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump és Hszi Csin-ping, Kína elnöke között – számolt be az amerikai NBC News.
Kína H-6K típusú stratégiai bombázókat küldött a térségbe „ellentevékenységi gyakorlat” céljából. Ezek a repülőgépek nukleáris fegyver hordozására is képesek.
A bombázókhoz több J–10-es vadászgép is csatlakozott, amelyek meghatározatlan légtérbe repültek.
A manőverekre néhány nappal a Trump és Hszi közötti tervezett találkozó előtt került sor.
[type] => post [excerpt] => Kína stratégiai bombázói hadgyakorlatokat kezdtett Tajvan partjai mentén, néhány nappal az előtt, hogy sor kerülne a korábban bejelentett találkozóra az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump és Hszi Csin-ping, Kína elnöke között. [autID] => 5 [date] => Array ( [created] => 1761739680 [modified] => 1761692604 ) [title] => A kínai stratégiai légierő hadgyakorlatokat tart Tajvan partjai közelében [url] => https://life.karpat.in.ua/?p=259783&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 259783 [uk] => 259571 ) [trid] => vik3255 [aut] => gygabriella [lang] => hu [image_id] => 259572 [image] => Array ( [id] => 259572 [original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/4363153.jpg [original_lng] => 25050 [original_w] => 610 [original_h] => 385 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/4363153-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/4363153-300x189.jpg [width] => 300 [height] => 189 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/4363153.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [large] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/4363153.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/4363153.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/4363153.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) [full] => Array ( [url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/10/4363153.jpg [width] => 610 [height] => 385 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => life [color] => red [title] => Життя ) [_edit_lock] => 1761685406:5 [_thumbnail_id] => 259572 [_edit_last] => 5 [views_count] => 1813 [_hipstart_feed_include] => 1 [_oembed_a3d61ca1e67e4c39c29b5ef1d3df36a5] =>
🌉World's longest cable-stayed #Jiangsu Changtai Yangtze River #Bridge opens, cutting #Changzhou-#Taixing travel from 80 to 20 mins. Features record caisson speed, 10,000t-m smart crane & mm-level precision. Boosts Yangtze Delta integration! #CCCC 🌊 pic.twitter.com/5j0613WH5J
— China Communications Construction (@CCCCLTDofficial) September 10, 2025
