A globális tengerszint több mint kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint a mérések első évtizedében, 1993–2002 között – közölte pénteken a Meteorológiai Világszervezet (WMO), amely egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a tendencia a következő évtizedekben folytatódik.
A gleccserek olvadása és az óceánok rekordmértékű felmelegedése – amely a víz tágulásával jár – hozzájárult ahhoz, hogy a tengerszint 2013 és 2022 között évente átlagosan 4,62 milliméterrel emelkedett – számolt be róla a WMO a klímaváltozás súlyos hatásait taglaló jelentésében. A vízszintemelkedés mintegy kétszerese az 1993 és 2002 között mért növekedésnek. Az 1990-es évek eleje óta több mint 10 centiméterrel nőtt a globális tengerszint.
Petteri Taalas, a WMO főtitkára hangsúlyozta, hogy a vízszintemelkedés hátterében a nagy mennyiségű üvegházhatású gázkibocsátás áll. Annyi üvegházhatású gáz került már a légkörbe, hogy amiatt a tengerszintemelkedés még évezredekig tarthat – mondta.
A tengerszint emelkedése veszélyezteti egyes tengerparti városok és az olyan alacsonyan fekvő szigetállamok, mint Tuvalu, fennmaradását. Tuvalu már készül arra az eshetőségre, ha víz alá kerülne: digitális változatban szeretné megőrizni a szigetet.
A Föld napja – április 22. – előtt közzétett jelentés arról is beszámolt, hogy az Antarktiszon rekordalacsony szintre csökkent a tengeri jég nagysága tavaly júniusban és júliusban, és az óceánok is sosem látott mértékben melegedtek fel, felszínük 58 százalékán tapasztaltak hőhullámot.
A jelentés szerint a tavalyi hőhullámok Európában mintegy 15 ezer ember halálát okozták.
Taalas szerint még van esély arra, hogy a kedvezőtlen tendencia megforduljon. Ugyanakkor elmondta, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek – függetlenül attól, hogy mennyire sikerül csökkenteni az üveghatású gázok kibocsátását – a 2060-as évekig folytatódni fognak.
A főtitkár hangsúlyozta, hogy a negatív tendencia fokozatos megállítása már jó eredmény lenne, és a felmelegedés akár el is érhetné a 1,5 Celsius-fokos határértéket.
A WMO jelentése szerint 2022 a feljegyzések kezdete óta az ötödik vagy hatodik legmelegebb év volt, a globális átlaghőmérséklet 1,15 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot.
A klímatudósok figyelmeztetése szerint az El Nino-éghajlati jelenség hatása miatt 2023-ban vagy 2024-ben ismét új rekordmagasságot érhet el az átlaghőmérséklet.
Hat év sikertelen hazai bírósági tárgyalás után egy klímavédelmi csoport tagjaként több mint kétezren perelik be a svájci kormányt az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), azt állítva, hogy a kormányzat éghajlatváltozás elleni politikája sérti az élethez és egészséghez való jogukat.
„Történelmi esemény” – mondta Anna Mahrer, a keresetet benyújtó Nyugdíjasok Klímaklubjának képviselője az AFP hírügynökségnek, rámutatva: ez az első precedens arra, hogy a strasbourgi székhelyű bíróságnak az éghajlatváltozás emberi jogokra gyakorolt hatásáról kell döntenie.
A csoport azt állítja, hogy az éghajlatváltozás veszélyezteti emberi jogaikat, egészségüket, sőt az életüket is. Az átlagosan 73 éves nyugdíjasok keresetük alátámasztására orvosi leleteiket is az ügyirathoz csatolták.
A csoport fő célkitűzése, hogy a – 46 tagországból álló Európa Tanácshoz kötődő – bíróság kötelezze Bernt az üvegházhatású gázok kibocsátásának fokozottabb csökkentésére.
Az Európai Éghajlat- és Egészségügyi Megfigyelő Intézet (ECHO) szerint az átlaghőmérséklet előrejelzett emelkedése súlyos kockázatot jelent az egészségre, főként az időseknél. Az elmúlt 20 évben 30 százalékkal nőtt a 65 évnél idősebbek esetében a hőséggel indokolható elhalálozások száma Európában – áll az ECHO jelentésében. Az éghajlatváltozás aránytalanul nagy mértékben érinti az időseket a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi kockázatok miatt – tette hozzá Mahrer.
A svájci kormány nem fűzött megjegyzést az ügyhöz, azt azonban egyértelművé tette, hogy álláspontja szerint az éghajlatváltozás problémája nemcsak azokat az idősebb nőket érinti, akik a pert elindították.
Ukrajna Oroszország felett aratott győzelme után Svájc befektet a „zöld” újjáépítés ukrán állami és magán klímaprojektek megvalósításába. A hírt Denisz Smihal miniszterelnök közölte.
Az erről szóló megállapodást a luganói konferencián írták alá.
Smihal kifejtette, hogy a villamos energia, a hőellátás, az ipar, a közlekedés, az építőipar, a mezőgazdaság és a hulladékfeldolgozás területén megvalósuló projektekről van szó.
Tájékoztatott továbbá arról, hogy tárgyalások folynak a nemzetközi partnerekkel annak érdekében, hogy az Ukrajna helyreállítását célzó koalíciót a lehető legnagyobb mértékben bővítsék.
More humanitarian aid for #Ukraine ?? #Switzerland ?? is sending 100 tonnes of supplies this week, including medical & firefighting equipment provided by @vbs_ddps. Proud of our @SwissDevCoop staff for organising the delivery of 5,300 tonnes of relief goods since March ? pic.twitter.com/v9FVUbIRCy
I had a wonderful call with President Zelenskyy of Ukraine. I have been moved by the resilience and courage of the Ukrainian people and his inspirational leadership. pic.twitter.com/US8UZBVKbm
IAEA inspectors have completed in-field verification activities at three locations in #Ukraine at the request of the ?? government — found no indications of undeclared nuclear activities and materials. https://t.co/RiY9hdJjSbpic.twitter.com/muPb3jeDOU
— IAEA - International Atomic Energy Agency ⚛️ (@iaeaorg) November 3, 2022
Sea King from the UK has arrived in its new kingdom near the Black Sea in Ukraine! It is a strong reinforcement for the Ukrainian Navy. Our cooperation will continue to increase. Thank you to @BWallaceMP Together, we will secure the seas and lands across all of Europe! pic.twitter.com/Qf4mF2vp8L
Az Európai Bizottság csütörtökön közzétette annak a 100 városnak a listáját, amelyek részt vesznek a városok klímasemlegessé és intelligenssé tételét célzó európai uniós kísérleti programban, Magyarországról Budapest, Miskolc és Pécs szerepel a listán.
A brüsszeli testület közleménye szerint klímasemleges és intelligens városokra azért van szükség, mert az uniós állampolgárok 75 százaléka él városi környezetben.
A világ városi térségei a globális energiafogyasztás több mint 65 százalékáért, a szén-dioxid-kibocsátás több mint 70 százalékáért felelősek. Ezért az Európai Unió azt a cél tűzte ki, hogy legyenek olyan kísérleti és innovációs ökoszisztémákként működő városok, melyek segíthetik a többi várost a klímasemlegesség eléréséhez szükséges átállásban 2050-ig – közölték.
A kísérleti programban érintett városok esetében 2030-ra szeretnék megvalósítani a program célkitűzéseit.
A száz kiválasztott településnek klímasemleges városra vonatkozó terveket kell kidolgozniuk és ezekhez kapcsolódó megállapodásokat kell kötniük. Ezeknek magukban kell foglalniuk egyebek mellett az energiára, az épületek szigetelésére, a hulladékgazdálkodásra és a közlekedés területére kiterjedő, klímasemlegességre vonatkozó átfogó és beruházási terveket. A folyamatba be kell vonniuk a lakosságot, a kutatási szervezeteket és a magánszektort is – írták.
A programban részt vevő száz uniós városban az EU lakosságának 12 százaléka lakik.
Az uniós program a 2022-23-as időszakban 360 millió euró keretösszeggel rendelkezik – tették hozzá.
Szombat éjjel egy órára elsötétültek a világ nagyvárosainak ikonikus építményei, a Föld órája alkalmából.
A kezdeményezés 2007-ben indult Ausztráliából, és 2008-ban vált nemzetközivé. Célja, hogy a nem létfontosságú lámpák és elektromos berendezések lekapcsolásával felhívják a figyelmet a klímaváltozás elleni cselekvés fontosságára.
Az eseményt a világ több mint 190 országában tartják meg minden évben március utolsó szombatjának éjjelén.
Az óceánok oxigénhiányos vize jelenti a legnagyobb veszélyt a tengerekben élő állat- és növényfajokra, ezért az MIT tudóscsapata egy 3D-s atlasz készítésébe kezdett, amellyel előrejelezhetőek az éghajlatváltozás negatív hatásai.
“Széles körben várható, hogy az óceánok az éghajlat melegedésével oxigénhiányosak lesznek. A helyzet azonban bonyolultabb a trópusokon, ahol óriási kiterjedésű oxigéndeprivált zónák vannak. Fontos, hogy részletes térképet készítsünk ezekről a térségekről, hogy legyen összehasonlítási alapunk a jövőbeli változásokhoz” – mondta Jarek Kwiciensko, aki Andrew Babbinnel, az MIT Föld-, Légkör- és Bolygótudományi Tanszékének karrierfejlesztési professzorával együtt fejlesztette ki a szóban forgó atlaszt.
A térkép eddig két hatalmas méretű régiót fed le a Csendes-óceánban, közülük az egyik a dél-amerikai partvidék közelében található és nagyjából 600 ezer köbkilométer víztérfogattal rendelkezik, amivel 240 milliárd olimpiai úszómedencét lehetne megtölteni.
A 3D-s térképet négy évtizednyi óceáni adat összegzésével, vagyis mintegy 15 millió mérés felhasználásával készítették el.
A vizsgálatok két fő okból fontosak. Elsősorban lehetővé teszik, hogy átláthatóvá váljanak a főbb halászati és tengeri ökoszisztémák közötti határok, ezáltal elősegíthetik a természetvédelmi erőfeszítések implementálását, másrészt kiderülhet, pontosan milyen koncentrációban van jelen a dinitrogén-oxid, ami erős üvegházhatású gáznak minősül.
Az új atlasz és a létrehozására szolgáló technika remélhetőleg további térképeket fog eredményezni a világ más, szintén oxigéndepriváció által fenyegetett részeiről, így részletes betekintést nyerhetnek a klímakutatók ezen érzékeny területek éghajlatának változásába.
Immense tristesse à l’annonce de la disparition de Bernard #Bigot, ancien haut commissaire à l’énergie atomique de Jacques Chirac, directeur général d’#ITER.
Az emberiség leggazdagabb 1 százalékának szén-dioxid-kibocsátása jó úton halad ahhoz, hogy harmincszor nagyobb legyen, mint ami a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fok alatt tartásával összeegyeztethető – figyelmeztet egy új kutatás.
A szakértők mindeközben arra sürgetik az egyes kormányokat, hogy vessenek ki korlátozások a “luxus szénfogyasztásra”, vagyis a magánrepülők, a megajachtok és az űrutazások kibocsátására – számolt be a The Guardian.
A párizsi klímaegyezmény céljainak megfelelően a Földön minden embernek átlagosan 2.3 tonnára kell csökkentenie a szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra, ami a jelenlegi átlag körülbelül felének felel meg.
A tanulmány szerint a leggazdagabb 1 százalék – mely kevesebb embert jelent, mint amekkora Németország lakossága – a jelenlegi fogyasztás fenntartása esetén évente 70 tonna szén-dioxidot bocsát ki fejenként. 2030-ra így az összes kibocsátás 16 százalékáért lehetnek felelősek, szemben az 1990-es 13 százalékkal. Eközben a legszegényebb 50 százalék átlagosan egy tonna szén-dioxid-kibocsátásért lesz felelős évente fejenként.
“Úgy látszik, egy aprócska elitnek szabad a szennyezés” – jelentette ki Nafkote Dabi, az Oxfam éghajlat-politikai vezetője, amely az Európai Környezetpolitikai Intézet (IEEP) és a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet (SEI) megbízásából készítette el a tanulmányt. “Túlméretezett kibocsátásuk szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezet világszerte, és veszélyezteti a globális felmelegedés visszaszorítására vonatkozó nemzetközi célokat” – tette hozzá.
Külön érdekes, hogy a tanulmány éppen akkor jelent meg, amikor a világ vezetői a Glasgow-ban megrendezett COP26 klímacsúcson a kibocsátás csökkentéséről és az 1,5 Celsius-fokos cél megtartásáról értekeztek, miközben rengeteg résztvevő – köztük Boris Johnson, Károly herceg és Jeff Bezos – magángéppel érkezett az eseményre.
A szervezet arra sürgeti a leggazdagabbakat, hogy a globális felmelegedés elleni küzdelem sikerességének érdekében és a párizsi klímacéloknak megfelelően csökkentsék saját kibocsátásukat, hatalmukkal és vagyonukkal pedig mozdítsák elő a zöldebb gazdaságot.
Bezos idén a New Shepard rakétájával az űrbe utazott, Richard Branson a Virgin Galactic rakétájával ugyanígy tett, Elon Musk technokirály vállalata pedig azt ígéri, hamarosan embereket visz majd a Marsra. Egyetlen, csupán 11 perces űrrepülés kibocsátása legalább 75 tonnát jelent, ami meghaladja a Föld legszegényebb egymilliárdjának egész életre szóló kibocsátását.
A tanulmány megmutatja, hogy az 1,5 Celsius-fokos cél megtartásáért folyó küzdelmet nem a bolygó nagyszámú lakosságának fogyasztása, hanem a világ leggazdagabbjainak túlzott kibocsátása okozza – foglalta össze Tim Gore, az Európai Környezetpolitikai Intézet, azaz Institute for European Environmental Policy (IEEP) körforgásos gazdasággal foglalkozó programjának vezetője.
Már a leggazdagabb 10 százalék együttes összes kibocsátása is elegendő lehet ahhoz, hogy meghaladja a 2030-ra kitűzött 1,5 Celsius-fokos célértékek betartásához szükséges mennyiséget – függetlenül attól, hogy a Föld lakosságának másik 90 százaléka mit tesz.
Gore úgy fogalmazott:
Ahhoz, hogy 2030-ig csökkenteni tudjuk a kibocsátási szakadékot, az egyes kormányoknak a leggazdagabb, vagyis a legnagyobb kibocsátókra irányuló intézkedéseket kell tenniük – az éghajlati válságot és az egyenlőtlenséget együtt kell kezelni. Ez magában foglalja mind az olyan intézkedéseket, amelyek a luxusfogyasztás korlátozására irányulnak, mint a megajachtok, a magánrepülők és az űrutazások, mind pedig az olyan klímaintenzív befektetések visszaszorítását, mint a fosszilis tüzelőanyag-szektorban lévő tulajdonjogok.
COP26: New ‘Glasgow Climate Pact’ agreed but last-minute weakening of coal phase-out, reports @AlastairDalton from the conference https://t.co/K3imiyPUFa
Hatékony intézkedéseket kért a jövő heti nagy-britanniai klímacsúcs résztvevőitől pénteken elhangzott üzenetében Ferenc pápa. A katolikus egyházfő szerint az éghajlatváltozás okozta válság ellen radikális döntésekre is szükség lehet.
A pápa a BBC brit közszolgálati rádió közéleti-politikai műsorokat sugárzó négyes csatornájának pénteki hírműsorában közvetített, előre rögzített felhívásában hangsúlyozta: a skóciai Glasgowban hétfőn kezdődő, 26. alkalommal összehívott éves ENSZ-rendezvényen (Conference of the Parties, COP26) a világ sorsa iránti közös felelősségvállalás megújítására van szükség, tekintettel a klímaváltozás és „a közös otthonunk leépülése” jelentette példátlan fenyegetésre.
Ferenc pápa szerint a klímaváltozás és a koronavírus-járvány megmutatta, hogy az emberiség mennyire sérülékeny, emellett számos kétséget, aggályt vetett fel a gazdasági rendszerekkel, az egyes társadalmak megszerveződésének módjával kapcsolatban. „Elvesztettük biztonságérzetünket, megtapasztaltuk, milyen érzés az életünk feletti ellenőrzés elvesztése” – fogalmazott az egyházfő. Kijelentette: az egymáshoz szorosan kötődő egészségügyi, környezeti, élelmiszerellátási, gazdasági, szociális, humanitárius és etikai válságok sora eltépheti a társadalmakat összetartó kötelékeket.
Minden válság idején képzelőerőre, tervek készítésének és e tervek gyors megvalósításának képességére van szükség, valamint olyan, esetenként akár radikális döntésekre, amelyek meghozatala nem mindig könnyű. A mostanihoz hasonló nehézségek ugyanakkor mindig teremtenek olyan lehetőségeket is, amelyeket nem szabad elszalasztani. E válságokra lehet elszigetelődéssel, protekcionizmussal, mások kizsákmányolásával is válaszolni, de meg lehet látni bennük a tényleges változás esélyét is – mondta a BBC rádiónak összeállított, személyesen felolvasott üzenetében az egyházfő. Hangsúlyozta: kizárólag az utóbbi lehetőség kínál utat az emberiségnek a fényesebb jövő felé, de ehhez szükség van az igazságérzetre alapozódó szolidaritásra is.
Ferenc pápa szerint ez hatalmas kulturális kihívás, mivel azt jelenti, hogy elsőbbséget kell adni a közjónak, és olyan új látásmódot tesz szükségessé, amelyben most és a jövőben is a minden egyes emberi lényt megillető méltóság vezérli az emberek gondolkodásmódját és cselekedeteit.
A pápa kijelentette: a mostani válságokból levonható legfontosabb tanulság az, hogy az emberiségnek ezentúl együtt kell építkeznie és nem szabad határok, sorompók, politikai falak mögé rejtőznie.
Elmondta: néhány napja egy tudományos rendezvényen mély benyomást tett rá az egyik tudós kijelentése, amely szerint ha az emberiség a jelenlegi úton halad tovább, akkor ötven éven belül a tudós unokája lakhatatlan világban fog élni. „Nem szabad megengednünk, hogy ez megtörténjen, életfontosságú, hogy mindannyian elkötelezzük magunkat a sürgős irányváltás mellett” – fogalmazott pénteki üzenetében a katolikus egyházfő.
COP26: New ‘Glasgow Climate Pact’ agreed but last-minute weakening of coal phase-out, reports @AlastairDalton from the conference https://t.co/K3imiyPUFa
The news coming out of Ukraine is very worrying. I entrust to the intercession of the Virgin Mary, and to the conscience of political leaders, every effort on behalf of peace. #PrayTogether
Только что я встретился с Папой Римским в Ватикане.
Вместе с Катей Прокопенко, женой командира защитников Мариуполя на Азовстали, и Юлей Федосюк, женой другого бойца, мы встретились с Папой, чтобы просить его участвовать в судьбе защитников Азовстали pic.twitter.com/RKYvHy8Et9
Today’s speech ofPope was disappointing& made me think about many things: can’t speak inSame categories aboutАggressor &Victim, Rapist and Raped; howPossible To Mention 1of ideologists of??ImperialismAs innocent victim?She wasKilledBy russiansAsSacredVictim &isNowOn Shield ofWar pic.twitter.com/GvvM7zJDCa
Talked to @Pontifex_it. Briefed him on RF aggression against ??, its horrible crimes. Grateful to the pontiff for his prayers for ??. Our people need support of world spiritual leaders who should convey to the world the truth about acts of horror committed by the aggressor in ??.
Vatican announces new rules to authenticate miracles such as weeping statues, visions of the Virgin Mary and unexplained stigmata as social media sees apocalyptic prophecies spread faster than ever The Church is stepping in amid a boom in claims of supernatural events pic.twitter.com/0LQMfWcR0B
Egymilliárd dollárt adományoz a klímaváltozás elleni harcra, fajmegőrzési programokra Jeff Bezos, az Amazon alapítója. Felajánlásához nyolc további magánalapítvány csatlakozott, köztük Michael Bloomberg alapítványa vagy az esőerdők védelméért küzdő Rainforest Trust, adományaik összege elérte az ötmilliárd dollárt, amelyet a következő tíz évben fordítanak környezetvédelemre.
Bezos elmondta, hogy akkor ébredt tudatára annak, milyen törékeny a Föld, amikor júliusban a világűrben járt űrvállalata űrhajóján és visszanézett a bolygóra.
A felajánlott összeget az amerikai üzletember által tavaly létrehozott 10 milliárd dolláros Bezos Earth Fund biztosítja olyan biológiailag sokszínű, de veszélyeztetett térségek számára, mint a Kongó folyó medencéje, az Andok és a Csendes-óceán. Segíteni fogja továbbá finanszírozni azt a minap bejelentetett programot, amelynek célja, hogy a világ óceánjainak és szárazföldi területeinek 30 százaléka az évtized végére védett terület legyen.
„A természet a mi életünk fenntartó rendszere és igen törékeny. Júliusban emlékeztettek erre, amikor a világűrben jártam a Blue Origin űrhajón. Hallottam, hogy megváltoztatja a világról alkotott nézőpontunkat az, amikor a Földet a világűrből látjuk. Ugyanakkor nem voltam felkészülve arra, hogy ez mennyire igaz lehet” – idézte Bezost a The Guardian című brit napilap honlapja.
„Itt lent élve, a világ és légköre hatalmasnak és stabilnak tűnik. De a világűrből visszanézve a Földre, a légkör ritka és a világ véges. Mindkettő szép, de törékeny” – tette hozzá.
Bezos elmondta, hogy adománya segíteni fogja kiterjeszteni, kezelni és megfigyelni a védett területeket, miközben az őslakosokat és a helyi közösségeket a biológiai sokszínűség védelmére irányuló erőfeszítések középpontjába helyezi.
Bezos közölte, hogy bejelentése az első része alapja háromrészes természetvédelmi stratégiájának, amely az ökoszisztémák helyreállítását és a élelmiszerrendszer átalakítását is szolgálni fogja.
A New York-i ENSZ-közgyűléssel párhuzamosan futó klímahét alkalmából meghirdetett felajánlások „a legnagyobb magánalapítványi elkötelezettségek a biológiai sokféleség megőrzése mellett” – írták közös közleményükben az alapítványok.
A dúsgazdag emberek radikális életmódváltására is szükség van a klímaváltozás megfékezéséhez – figyelmeztetnek brit szakemberek egy friss jelentésben, amely szerint a legvagyonosabb 1 százalék kétszer annyi szén-dioxidot termel, mint a legszegényebb 50 százalék együttvéve.
A legtehetősebb 5 százalék – az úgynevezett „szennyező elit” – 37 százalékban járult hozzá a kibocsátásnövekedéshez 1990 és 2015 között – írja a BBC News.
A jelentést a Cambridge-i Fenntarthatósági Bizottság készítette, amely azt vizsgálta, hogy miként lehet a leghatékonyabban fokozni a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítására irányuló erőfeszítéseket. A kritikusok szerint azonban az emissziócsökkentést technológiai fejlesztésekkel, nem pedig – várhatóan – népszerűtlen intézkedésekkel lehet gyorsítani. A jelentés vezető szerzője, a Sussexi Egyetemen dolgozó Peter Newell szerint a testület teljes mértékben támogatja a technológiai fejlődést és a hatékonyabb termékeket, ugyanakkor egyértelműen látszik, hogy drasztikusabb erőfeszítésekre van szükség, mert a kibocsátás egyre növekszik.
A professzor szerint muszáj visszaszorítani a túlfogyasztást és ezt a „szennyező elit” körében kell kezdeni. „Ezek az emberek repülnek a legtöbbet, vezetik a legnagyobb autókat és élnek a legnagyobb otthonokban, amelyeknek a fűtése nem okoz problémát számukra, ezért nem is aggódnak amiatt, hogy megfelelően szigetelt-e az otthonuk vagy sem. Ők azok az emberek, akik igazán megengedhetnék maguknak a jó hőszigetelést és a napelemek használatát, ha akarnák” – mondta a szakember.
Newell szerint a klímaváltozás problémája akkor kezelhető, ha mindenki azt érzi, hogy részese egy kollektív erőfeszítésnek, a gazdagok részéről ez azt jelentené, hogy a kevesebb fogyasztással mutatnak példát a szegényebb embereknek. „A sokat repülő gazdag emberek azt gondolhatják, hogy ellensúlyozni tudják a kibocsátásukat faültetésekkel és a szén-dioxid megkötését szolgáló egyéb projektekkel. Ezek a kezdeményezések azonban erősen vitatottak és nem hatékonyak” – húzta alá a professzor, megjegyezve, hogy a gazdagoknak egyszerűen kevesebbet kell repülniük és autózniuk, még akkor is, ha elektromos SUV-t vezetnek, mert az is terheli az elektromos rendszert.
A bizottság jelentése szerint a párizsi klímaegyezmény célkitűzéseit nem lehet megvalósítani radikális életmódváltás és viselkedésbeli változások nélkül, amire elsősorban a társadalom leggazdagabbjainál van szükség.
Not only does tobacco ? kill 8⃣ million people every year, the tobacco industry leaves a long trail of destruction on our environment long before tobacco & nicotine products are even sold.#TobaccoExposed
— World Health Organization (WHO) (@WHO) May 31, 2022