Több mint nyolcvan évvel ezelőtt, a második világháború utáni szovjet elhurcolások idején sok magyar és német nemzetiségű embert vittek kényszermunkára a GULAG-táborokba, ahonnan nagy részük nem tért vissza. Novemberben Kárpátalja számos magyarlakta településén szerveznek megemlékezéseket. Ebben a szellemben tartották meg Beregszászban, az Európa-Magyar Házban a GULÁG-GUPVI kutatók nemzetközi fórumát, ahol a történészek együtt idézték fel a történteket.
Magyarország, Románia és Ukrajna együttműködésében, az Európai Unió támogatásával rendezték meg november 25–26-án a „Határokon átnyúló nyelvi akadálymentesítés a közéletben” című nemzetközi és interdiszciplináris konferenciát a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemen. A tanácskozás egyben lezárta az azonos nevű, egyéves projektet is, amely a nyelvi hozzáférhetőség, a többnyelvűség és a nyelvi jogok gyakorlati és tudományos feltárását tűzte ki célul.
A konferencia kezdetén köszöntőt mondott többek között Csernicskó István, a Rákóczi Egyetem rektora, Tóth Tünde, a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Alapítvány igazgatója, Vida László, Magyarország Beregszászi Konzulátusának főkonzulja, Seszták Oszkár, a Tisza ETT és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, Pataki Csaba, Szatmár Megye Tanácsának elnöke, valamint Babják Zoltán, Beregszász város polgármestere. A résztvevők emellett Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő gondolatait is meghallgathatták.
A projekt kiemelt célja volt a közösségi felelősségvállalás és a nyelvi akadálymentesítés jó gyakorlatainak láthatóvá tétele. Ennek jegyében öt intézményt díjaztak, akik tevékenységükkel hozzájárultak a többnyelvűség és a nyelvi befogadás erősítéséhez. Kiválósági díjban részesült a TV21 Ungvár, a Nagydobronyi Községi Líceum, és az Aknaszlatinai Községi Tanács. Szintén elismerést érdemelt Gál Ferenc, a Franklin’s Store tulajdonosa, valamint a Fratelli vállalkozás Nyiscsák Attila vezetésével.
A konferencia a nyelvészet, a jog, a szociológia, az oktatás és a közélet nézőpontjait egyaránt bevonta a közös gondolkodásba. A résztvevők arra keresték a választ, hogyan lehet valódi hozzáférést biztosítani a közintézmények szolgáltatásaihoz, és miként lehet erősíteni a nyelvi egyenlőséget a mindennapi társadalmi térben. A plenáris előadások sorát Petteri Laihonen kutatása nyitotta meg, amely a finnországi alkotmányos kétnyelvűség gyakorlatát elemezte. A nap folytatásában Csernicskó István a nyelvi jogi változásokról és a nyelvi akadálymentesítés ukrajnai helyzetéről tartott előadást. A délutáni programot Sorbán Angella nyitotta, aki a nyelv és a gazdaság kapcsolatára irányította a figyelmet. Előadásában a kisebbségi közösségek szemszögéből mutatta be, hogyan jelennek meg a nyelvi hátrányok a gazdasági életben, és milyen hosszú távú előnyökkel jár a nyelvi akadálymentesítés a vállalkozók, a munkavállalók és a helyi közösségek számára egyaránt. A délután második előadója Vančo Ildikó volt, aki a kisebbségi nyelvek szlovákiai helyzetét elemezte. Rámutatott a nyelvi jogok és a mindennapi gyakorlatok közötti távolságokra, valamint arra, hogy a jogszabályi keretek hogyan határozzák meg a nyelvhasználat lehetőségeit az oktatásban, a közigazgatásban és a közéleti kommunikációban. A blokkot Kozmács István előadása zárta, aki arra kereste a választ, miként válhatnak láthatóvá a kis nyelvek és hallhatóvá azok közösségei. A többnyelvűség, a nyelvi jogok és a közösségi reprezentáció összefüggéseit vizsgálva hangsúlyozta, hogy a nyelvi jelenlét erősítése nem csupán kulturális, hanem társadalmi és politikai jelentőséggel is bír.
A konferencia másnapján, november 26-án szekció-előadásokra került sor: 9 országból, 49 előadó mutatta be tudományos munkásságát a témával kapcsolatban.
A kétnapos rendezvény végére egyértelművé vált: a nyelvi akadálymentesítés nem csupán szakmai kérdés, hanem olyan közös társadalmi ügy, amelyben intézmények, önkormányzatok, kutatók és civilek egyaránt szerepet vállalnak. A különböző országokból érkező előadók, kutatók és gyakorlati szakemberek hozzájárulása megmutatta, hogy a többnyelvűség és a nyelvi jogok érvényesítése határokon átívelő feladat – ugyanakkor olyan terület, ahol a jó gyakorlatok és a közös gondolkodás valódi változásokat képesek elindítani.
A HUSKROUA/23/S/3.1/011 Language APL projekt az Interreg VI-A NEXT Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna Program 2021–2027 keretében, az Európai Unió támogatásával valósul meg.
A Mathias Corvinus Collegium budapesti központjában megtartották az MCC Budapest Summit konferenciát, amely a globális kábítószer-járvány kérdését állította a középpontba. Az eseményen 50 kárpátaljai fiatal is részt vehetett.
November 18-án rendezték meg az Egyéni sorsok – kollektív traumák. A szovjetizálás általános vonásai című konferenciát az Apáczai Csere János Könyvtár központi olvasótermében. Az eseményt a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem Történelem- és Társadalomtudományi Tanszéke, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, valamint a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont közösen szervezte.
A megnyitón Molnár D. Erzsébet, a Rákóczi Egyetem (RE) Történelem- és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője köszöntötte a résztvevőket. Beszédében aláhúzta: „Azért gyűltünk ma össze, hogy teljesebben megvilágítsuk az akkori történéseket és levonjuk a korszak tanulságait. Bízom benne, hogy a mai nap nemcsak az emlékezésé, hanem a közös megértésé is lesz mindannyiunk számára.”
A tanszékvezető után Gyebnár István konzul mondott beszédet. A diplomata is hangsúlyozta: „A kárpátaljai magyarok elhurcolása 1944 őszén kezdődött, az úgynevezett málenkij robot – vagyis »kis munka« – ürügyén. Ez a kifejezés azonban hamis ígéret volt: a »kis munka« valójában kényszermunkát és sok esetben halált jelentett a világ különböző táboraiban. A második világháború végét követő kaotikus időszakban, a szovjet megszállás alatt közel 800 ezer magyar embert hurcoltak el, akik közül sokan soha nem tértek vissza. Kiemelten fontos beszélnünk a kárpátaljai magyarok és németek sorsáról is, akiket 1944 novemberében – ártatlan embereket megbélyegezve, pusztán létszámnormák teljesítése érdekében – tömegesen deportáltak. Az emlékezés nem csupán a múlt feldolgozását szolgálja: egyben arra is lehetőséget ad, hogy a fiatal generáció figyelmét ráirányítsuk e történelmi tragédiákra, és megértsük, milyen sorsok, milyen traumák húzódtak meg ezek mögött az események mögött.”
Ezt követően Dergán Ádám, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának főigazgató-helyettese szólt az emlékezőkhöz. Majd Csernicskó István rektor köszöntötte a résztvevőket: „A málenkij robot hazug ígérete mögött kényszermunka és pusztulás rejtőzött. Tömegesen hurcolták el a magyar lakosságot, sokan odavesztek, rengetegen megszenvedték a munkatáborok borzalmait, és életük végéig cipelték az ott szerzett testi-lelki sebeket. Akik hosszú évek után hazatértek, újra nekiláttak az építkezésnek, a vetésnek és az aratásnak. A megtört gerinc nem roppant meg: tovább vitte a közösséget. Évtizedekig nem lehetett beszélni arról, mi történt 1944 hideg, sötét őszén Kárpátalján. Aztán az 1980-as évek végén, amikor már recsegett-ropogott a kommunista világállam, az emberek megszólaltak. Emlékezni akartak: arra, hogy mi történt velük, és arra is, hogyan bánt velük a hatalom. Meggyászolták a Szolyván vagy több ezer kilométerre tömegsírokba temetett szeretteiket, és kimondták évtizedeken át hordozott fájdalmukat. De ebből az emlékezésből nem összeroppanás fakadt, hanem új erő. Olyan friss lendület született, amelynek nyomán megszülettek a kárpátaljai magyar érdekképviselet szervezetei, létrejött a beregszászi színház, megerősödött a magyar tannyelvű iskolahálózat, és lerakták annak a főiskolának az alapjait is, amely ma már több generáció tudását szolgálja.”
A megnyitó és köszöntőbeszédek után került sor az alkalom tudományos részére. A 7 előadás során a szovjetizálás különböző aspektusait járták körül. Soós Viktor Attila a szovjet fogságba hurcolt magyarok emlékezetének 21. századi feldolgozásáról beszélt, míg Szamborovszkyné Nagy Ibolya a kollektivizálás helyi hatásait mutatta be Nagybereg példáján. Váradi Natália Chira Sándor görögkatolikus püspök küzdelmeit ismertette, Marosi István és Lődár Andrea pedig a görögkatolikus papság sorsát elemezték a kommunizmus évtizedeiben. Molnár D. István a közigazgatási rendszer átalakításáról beszélt a szovjethatalom megszilárdulását követően, Dobos Sándor a településnevek szovjetizálásáról tartott előadást. A program Molnár D. Erzsébet és Maruszics Erik közös előadásával zárult, amely Kárpátalja német közösségének háború utáni helyzetét mutatta be.
A tudományos rendezvényt követően további megemlékezésre került sor a Vérke-parti városban.
Az Ungvári Hungarológiai Központ november 13–14-én rendezte meg a nemzetközi tudományos jubileumi konferenciáját, amely immár a 20. volt a sorban, és Lizanec Péter professzor születésének 95. évfordulója előtt tisztelgett. A neves kutató az ukrán–magyar nyelvi kapcsolatok és a kárpátaljai magyar nyelvjárások egyik legkiemelkedőbb szaktekintélye volt. A „GENIUS” Jótékonysági Alapítvány közreműködésével, Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával létrejött tanácskozáson a Debreceni Egyetem, a prágai Károly Egyetem, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem, az Ungvári Nemzeti Egyetem oktatói, valamint a Hungarológiai Központ kutatói is részt vettek.
Berta Eleonóra, a Központ igazgatója a megjelenteket üdvözölve bemutatta a meghívott vendégeket – Papp Ferencet, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulját, Spenik Sándort, az UNE Ukrán–Magyar Oktatási-Tudományos Intézet igazgatóját, Ljáh Sándort, a megyei tanács nemzetiségi és vallásügyi főosztályának vezetőjét – és méltatta Lizanec Péter professzor tevékenységét.
– Kárpátalján, Ukrajnában, Magyarországon, sőt a többi szomszédos országban sokaknak ismerősen hangzik a professzor neve, hiszen olyan tudományos munkát tett le az asztalra, ami követendő példa, de megelőzni nagyon nehéz lenne – jegyezte meg az igazgató asszony és kiemelte Lizanec Péter emberi nagyságát, aki gerinces, szavatartó, szavahihető és kettős mércét nem ismerő személyiség, családias légkört teremtett az általa 65 évig vezetett tanszéken és a hungarológiai intézetben, amit harmadik gyermekének tart.
Ljáh Sándor köszöntötte a konferencia résztvevőit, és úgyszintén méltatta az idén 95. életévét betöltött ismert nyelvtudós tevékenységét, aki a filológusok számos nemzedékét nevelte ki, és fundamentálisan hozzájárult a magyar nyelv, irodalom, folklorisztika fejlesztéséhez Kárpátalján.
– Lizanec Péternek számos monográfiája, szótára, tankönyve és segédkönyve jelent meg, sok száz tudományos-gyakorlati rendezvényt szervezett és inspirált. Ez a konferencia a soknemzetiségű Kárpátalján rendkívül aktuális. A történelmileg kialakult soknyelvűség, az etnikai sokszínűség a mi előnyünk, megőrzése, fejlesztése és a társadalom összefogása a külső agresszorral szemben kulcsfontosságú napjainkban – emelte ki a főosztályvezető, és szimbolikusnak nevezte, hogy a konferencia a magyar nyelv napján zajlik, sok sikert kívánt a 37 éve létrehozott Hungarológiai Központ munkájához.
– Ez az esemény nemcsak az egyetem, de az egész régió tudományos életének fontos mérföldköve, hiszen összehozza azokat a kutatókat, tanárokat és diákokat, akik elhivatottan dolgoznak a magyar nyelv, kultúra, történelem és a nemzeti kapcsolatok tanulmányozásán. A tudomány elősegíti a párbeszédet, a megértést és az igazság közös keresését. Meggyőződésem, hogy a mai konferencia termékeny eszmecserék, új gondolatok és projektek színtere lesz, amelyek tovább erősítik a magyar–ukrán tudományos együttműködést – hangsúlyozta Spenik Sándor, s érdekes vitákat és új tudományos, baráti kapcsolatokat kívánt a résztvevőknek.
A plenáris ülésen négy előadást hallgathattak meg a jelenlévők elismert tudományos szaktekintélyektől: dr. Bartha Elek professzor: Deszakralizációs folyamatok és identitás dekonstrukció kisebbségi térségekben (Debreceni Egyetem); dr. H. Tóth István: Kis ballada (Károly Egyetem, Prága); Okszana Tihovszka, az UNE Ukrán Irodalom Tanszékének professzora: A hősök metaforikus beavatásának sajátosságai a magyar mesékben (Ritka szépségű magyar népmesék c. gyűjtemény); dr. Zubánics László: A „nagy háború” az ukrajnai (magyar és ukrán) tankönyvekben (Ungvári Nemzeti Egyetem).
Ezután a konferencia négy szekció – nyelvtudományi, irodalomtudományi, etnográfiai és történelmi – keretében zajlott. Összesen 35 előadás hangzott el jelenléti és online formában magyar, ukrán és angol nyelven. A rendezvény kerekasztal-megbeszéléssel zárult, ahol a résztvevők megosztották nézőpontjaikat, elmondták saját tapasztalataikat a felvetett témákban, kiemelték a szakmai kapcsolatépítés és a tudományos együttműködés fontosságát.
25 éve fogadta el az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1325-ös számú „Nők. Béke. Biztonság” című határozatot. Ennek évfordulója alkalmából rendeztek Ungváron konferenciát.
A „Protect” nevű konferencia 4 ország, Ukrajna, Románia, Szlovákia és Magyarország együttműködésének az eredménye. A cél a határokon átterjedő, állatok által hordozott fertőző betegségek visszaszorítása. Jelenleg a veszettség az, amely terjed a régióban. A konferencia helyszíne Kisvárda volt.
Egy hágai konferencián az orosz háborús bűnökkel kapcsolatos jövőbeli tárgyalásokhoz szükséges bizonyítékok gyűjtésével, valamint az eltűnt személyek családjai jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. A találkozót az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottsága (ICMP) szervezte – számolt be az Ukrinform hágai tudósítója. Az eseményen ukrán és nemzetközi szakértők, kormányzati képviselők és emberi jogi aktivisták vettek részt.
Artur Dobroszerdov, a különleges körülmények között eltűnt személyek kérdéseivel foglalkozó biztos emlékeztetett arra, hogy 2023 májusa óta Ukrajnában a különleges körülmények között eltűnt személyek Egységes Nyilvántartását vezetik. Az adatbázis jelenleg több mint 70 000 ember adatait tartalmazza.
„A nyilvántartásban egy speciális részben tartják nyilván az azonosítatlan emberi maradványok adatait, ami kiemeli a probléma mértékét és összetettségét. Ez a központosított rendszer kulcsfontosságú az eltűnt személyek felkutatásához, a nyomozások támogatásához és az elszámoltathatóság biztosításához” – mondta.
Dobroszerdov megjegyezte, hogy több ezer emberi maradvány azonosításának folyamata jelentős terhet ró a törvényszéki, bűnüldöző és nyomozói intézményekre. Elmondása szerint Ukrajna aktívan dolgozik a DNS-laboratóriumok képességeinek bővítésén és a genetikai szakértők számának növelésén. „Az ICMP által biztosított integrált adatkezelő rendszer (iDMS) bevezetése várhatóan jelentősen javítja majd az adatkezelési és azonosítási folyamatokat” – tette hozzá a biztos.
Catherine Bomberger, az ICMP főigazgatója viszont azt mondta: „Itt az ideje, hogy biztosítsuk az áldozatok emberi jogainak védelmét és garanciáit. Ez magában foglalja az igazságszolgáltatáshoz, az igazsághoz és a jóvátételhez való jogot. Ez alapvető fontosságú a jogállamiság és a szabályokon alapuló nemzetközi rend támogatásához. A nyomozások lefolytatása kiemelkedő fontosságú.”
Jurij Belouszov, a Legfőbb Ügyészség a háború kérdéseivel foglalkozó igazgatóságának vezetője megjegyezte, hogy az ICMP támogatásával a kriminalisztikai hivatalok által gyűjtött információk digitalizálása jelentős előrelépést jelentett országszerte. „Nekünk, ügyészekként, digitalizálnunk kell az összes adatot… mert az információ mennyisége hatalmas” – hangsúlyozta.
Más felszólalókhoz hasonlóan Belouszov hangsúlyozta, hogy az Oroszországi Föderáció szisztematikusan megsérti az emberi jogokat. Korábban Csecsenföldön, majd Grúziában, most pedig Ukrajnában bizonyos társadalmi csoportok váltak erőszakos eltűnések áldozatává.
A konferencia résztvevői hangsúlyozták, hogy rendkívül fontos az eltűntek sorsának megállapítása és a felelősök felelősségre vonása.
Az Ukrinform közölte, Dobroszerdov elmondta, hogy az eltűnt gyermekekkel kapcsolatos információk gyűjtésének megvannak a maga sajátosságai. Sokkal több időt vesz igénybe egy gyermek vizuális azonosítása, mivel külseje egy év alatt sokat változik.
Ismét, immár harmincadik alkalommal szervezték meg az Erdélyi Béla nevéhez fűződő nemzetközi tudományos és gyakorlati konferenciát Ungváron. A rendezvény célja a kárpátaljai kultúra, ezen belül a képzőművészet tanulmányozása.
Az Ukrajna Nemzeti Egészségügyi Szolgálata szervezésében Ungváron tartották meg a „Megfizethető gyógyszerek. Költségtérítés 2025” elnevezésű regionális találkozót.
Az eseményen gyógyszertárak, alap- és másodlagos egészségügyi intézmények, valamint helyi önkormányzatok és más érdekelt intézmények képviselői vettek részt. A megbeszélés témája az ukrán egészségügyi reform részeként megvalósított „Megfizethető gyógyszerek” állami költségtérítési program eredményei és kilátásai voltak. A kezdeményezés célja, hogy a krónikus betegségben szenvedők számára könnyebben hozzáférhetővé tegye a gyógyszereket, csökkentve ezzel anyagi terheket. A program keretében a betegek ingyenesen vagy kis önrész ellenében kaphatnak gyógyszereket, elsősorban a szív- és érrendszeri betegségekben, a 2-es típusú cukorbetegségben vagy a hörgőasztmában szenvedő páciensek.
A program hat éve működik, és jelentős eredményeket hozott. A kezdete óta több mint 5,5 millió beteg kapta meg a szükséges gyógyszereket, és csak 2024-ben a gyógyszertárak 5,8 milliárd hrivnyát térítettek meg. Idén már 1,6 millió ukrán vette igénybe a programot. 2025-re a kormány a költségvetés több mint 6 milliárd hrivnyára való bővítését tervezi.
Kárpátalja a program megvalósításában az egyik legjobban teljesítő régióvá vált: 551 gyógyszertár vesz részt az állami programban. A program indulása óta több mint 2 millió receptet írtak fel a régióban, és 2025-re ez a szám 237 ezer lesz. A receptek teljesítési aránya eléri a 84%-ot – ez az egyik legmagasabb az országban.
Az esemény keretein belül terveket mutattak be, hogyan lehet a programba még több gyógyszert bevonni. A jövőben a program új nozológiákra való kiterjesztését is fontolóra veszik.
A találkozón hangsúlyozták, hogy a falvakban feleannyiszor váltják ki a recepteket, mint a városokban, és egyes falusiaknak több mint 20 km-t kell utazniuk, hogy eljussanak a legközelebbi gyógyszertárba. Ezen problémák megoldása a helyi önkormányzatok, az egészségügyi intézmények és az állam közös munkáját igényli.
A Megfizethető Gyógyszerprogram továbbra is az Egészségügyi Garanciák Programjának kulcsfontosságú eszköze, és megerősíti az állam egészségpolitikájának hatékonyságát. A nemzetközi támogatásnak és a szakemberek napi munkájának köszönhetően a reform továbbra is terjed, és egyre több ukránt ér el, számolt be a Kárpátaljai Megyei Tanács.
