A Nobel-díjasokat már pusztán azért tiszteljük, mert Nobel-díjasok, és mert van valami sejtésünk arról, hogy valami olyat tettek, ami markáns hatással van az életünkre. Megpróbáljuk elmagyarázni, hogy az idei fizikai, közgazdasági és kémiai Nobel-díjak mögötti kutatómunka és az abból fakadó eredmények hogyan befolyásolják a jövőnket.
A gazdaségi Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia megosztva, három kutatónak ítélte. Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig a bankok szerepének és pénzügyi krízishelyzetek kutatásáért részesül a közgazdasági Nobel-díjban.
A három kutató nemcsak az elismerésen, hanem az ezzel járó 10 millió svéd koronán (388 millió forinton) is osztozik.
Fizikai Nobel-díj: A természet „kísértetiesebb”, mint gondoltuk John Clauser, Alain Aspect és Anton Zeilinger közösen kapták meg az idei fizikai Nobel-díjat a kvantummechanikával kapcsolatos független munkájukért. Mindhárman fotonösszefonódással kapcsolatos kísérleteket folytattak, azaz két olyan szubatomi fényrészecske (szubatomi részecskének nevezzük az atom összetevőit, azaz a nukleonokat és az elektronokat, illetve ezek rokonait) viselkedését vizsgálták, melyek akkor is egységként viselkednek, ha fizikailag nem kapcsolódnak egymáshoz, és nagy távolság választja el őket egymástól. Az elmélet szerint a két részecske egyikével történő események befolyásolják a másikkal történő eseményeket abban az esetben is, ha nincsenek együtt. A jelenség már Albert Einstein oldalát is fúrta, és el is nevezte „kísérteties távoli kölcsönhatásnak”.
A kvantumösszefonódást elméletileg már az 1960-as években kidolgozta John Stewart Bell északír fizikus, de Clauser, Aspect és Zeilinger kísérletei előtt nem sikerült bizonyítani a jelenséget – most viszont már azt is tudjuk, hogy a hasznunkra fordítható.
A kvantummechanika fájóan elvontnak és a mindennapi életünktől távolinak hangzik, miközben sokkal közelebb van hozzá, mint gondolnánk.
A díjazott fizikusok fotonösszefonódással kapcsolatos kutatásai felhasználhatóak a kvantumszámítógépeknél, ugyanis elősegíthetik, hogy a mesterséges intelligenciát olyan összetett problémák megoldására használjuk, mint a globális éhezés vagy az éghajlati válság, ezen túl pedig titkosítási eljárásokat „adhat a kezünkbe”, ami megnehezíti, hogy illetéktelenek feltörjenek egy privát kommunikációs csatornát.
Kémiai Nobel-díj: A molekulák Lego-kockákhoz hasonló összekapcsolásának módja Az idei kémiai Nobel-díjat Carolyn Bertozzi, Morten Meldal és Barry Sharpless tudósok kapták, ugyanis kutatásaik során olyan reakciókat fedeztek fel, amelyek segítségével a molekulák Lego-darabkákhoz hasonlóan összeilleszthetők. Miként a Lego-kockákból nagyjából bármit megépíthetünk, úgy ezekkel a reakciókkal új vegyületeket hozhatunk létre.
A „klikk-kémia” a molekulák összekapcsolódásának módját vizsgáló tudományterület, ami egész egyszerűen hangzik, miközben egyáltalán nem az. Olyan területről van szó, ahol a molekuláris építőelemek gyorsan és hatékonyan kell, hogy összekapcsolódjanak.
Barry Sharpless (aki egyébként most kapta meg a második kémiai Nobel-díját) az ezredforduló környékén fektette le a kémia akkor új formájának alapjait, és kreálta a „klikk-kémia” elnevezést. A molekulák összekapcsolása bonyolult művelet, a klikkek, vagyis a csatlakozások közben nagyon gyorsak és megbízhatóak, és ami fontos: nem keletkeznek nemkívánatos melléktermékek, mivel a reakciók nem káros oldószerekben, hanem vízben zajlanak.
Nem sokkal később Meldal és Sharpless egymástól függetlenül felfedezték a rézkatalizált azid-alkin-cikloaddíciót. Bár ebből egy átlag ember nem sokat ért, ami lényeges, hogy ma már széles körben alkalmazzák a kémiában, sőt: a szintetikus kémia saját ágát hozta létre.
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerint Bertozzi „új szintre emelte a klikk-kémiát”, amikor 2004-ben kifejlesztette az élő szervezetekben működő efféle reakciókat, melyeket „bioortogonális reakcióknak” nevezett. Lényegük, hogy ezek a sejt normál biokémiájának megzavarása nélkül zajlanak, és így
betekintést nyújtottak a daganatos sejtek működésébe, és hogy azok miként fejlődnek és kerülik ki az immunrendszerünket, és hogy hogyan tudjuk nyomon követni őket.
A klikk-kémia másik forradalmi jelentősége, hogy környezetbarát, hogy nem termel káros hulladékot, amit csak drágán és nehezen lehet megsemmisíteni.
A rákkutatáson és -kezelésen túl a klikk-kémiát antimikrobiális szerek, illetve gyomirtók, diagnosztikai tesztek, korróziógátlók és világosító szerek előállítására is használták már. Bertozzi a Nobel-díj történetében a nyolcadik nő, aki kémiai díjat kap: olyanokhoz csatlakozik, mint Marie Curie, Dorothy Crowfoot Hodgkin és Ada E Yonath.
[type] => post
[excerpt] => A Nobel-díjasokat már pusztán azért tiszteljük, mert Nobel-díjasok, és mert van valami sejtésünk arról, hogy valami olyat tettek, ami markáns hatással van az életünkre. Megpróbáljuk elmagyarázni, hogy az idei fizikai, közgazdasági és kémiai Nobel-...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1665436200
[modified] => 1665411839
)
[title] => Rákkutatás és éhezés: ezekre is fókuszálnak az új Nobel-díjasok
[url] => https://life.karpat.in.ua/?p=121407&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 121407
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 121410
[image] => Array
(
[id] => 121410
[original] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/nobel-dij.jpg
[original_lng] => 122082
[original_w] => 720
[original_h] => 480
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/nobel-dij-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/nobel-dij-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/nobel-dij.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[large] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/nobel-dij.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/nobel-dij.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/nobel-dij.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
[full] => Array
(
[url] => https://life.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/nobel-dij.jpg
[width] => 720
[height] => 480
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => life
[color] => red
[title] => Життя
)
[_edit_lock] => 1665401321:4
[_thumbnail_id] => 121410
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1830
[translation_required_done] => 1
[_oembed_df5d468884f693e615224c947aa09e84] =>
[_oembed_time_df5d468884f693e615224c947aa09e84] => 1665425408
[_oembed_cbfb64901be9b3bf0af0eef32f4ec54e] =>
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Chemistry to Moungi G. Bawendi, Louis E. Brus and Alexei I. Ekimov “for the discovery and synthesis of quantum dots.” pic.twitter.com/qJCXc72Dj8
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2023 #NobelPrize in Physics to Pierre Agostini, Ferenc Krausz and Anne L’Huillier “for experimental methods that generate attosecond pulses of light for the study of electron dynamics in matter.” pic.twitter.com/6sPjl1FFzv
BREAKING NEWS The 2023 #NobelPrize in Physiology or Medicine has been awarded to Katalin Karikó and Drew Weissman for their discoveries concerning nucleoside base modifications that enabled the development of effective mRNA vaccines against COVID-19. pic.twitter.com/Y62uJDlNMj
BREAKING NEWS The Royal Swedish Academy of Sciences has decided to award the 2024 #NobelPrize in Physics to John J. Hopfield and Geoffrey E. Hinton “for foundational discoveries and inventions that enable machine learning with artificial neural networks.” pic.twitter.com/94LT8opG79
