Human Rights Watch (HRW) jogvédő szervezet a november 24-én nyilvánosságra hozott jelentésében élesen bírálta a bevándorlók és menedékkérők jogainak megsértését a fehérorosz és lengyel hatóságok által.
A „Dögölj meg itt, vagy húzzál Lengyelországba – Minszk és Varsó közös felelőssége” című 26 oldalas jelentésében az emberi jogok megsértését ismerteti mind a fehérorosz, úgy a lengyel fél részéről egyaránt.
„Fehéroroszország az emberi jogok tiszteletben tartása nélküli forgatókönyvet követ, viszont Lengyelország felelősséggel tartozik a határ mentén kialakult embertelen helyzetért”, írta Lilia Gal, a jogvédő szervezet Európáért és Közép-Ázsiáért felelős vezető kutatója.
A dokumentum alapját a múlt hónapban a lengyel-fehérorosz határon 19 migránssal készült interjú képezi.
A HRW beszélgetőpartnerei szerint a lengyel határőrök állítólag többször is visszalökdösték őket Fehéroroszország területére annak ellenére, hogy menedékjogot kértek, fehérorosz oldalon pedig a helyi katonák és a biztonsági erők embertelen viselkedésének voltak kitéve.
A három személy elmesélte, hogy a lengyel határőrök szétszakították családjaikat. Szülőket a gyerekeiktől választottak el, kórházba szállították azokat, akiknek sürgős orvosi ellátásra volt szükségük, a többieket pedig visszazavarták Fehéroroszországba. Október végén egy szíriai nőt elszakítottak 5 éves fiától, amikor ő maga kórházba került, és a fiút a rokonaival együtt visszaküldték a határ túloldalára”, – jegyezték meg a HRW jogvédői. Szubjektív értékelésük szerint a lengyel határőr szolgálat magatartása sérti az uniós jogban rögzített menedékjogot.
A HRW képviselői észrevételeikkel hivatalosan kérték a lengyel hatóságokat, hogy kommentálják a kialakult helyzetet, akik viszont a törvény új változatára hivatkoztak, amely felhatalmazza a határőröket, hogy visszatoloncolják a határt illegálisan átlépő személyeket. A lengyel hatóság elmondása szerint, jegyezte meg a jogvédő szervezet, az idei év eleje óta a múlt hétig 29 920 illegális határátlépést hiúsítottak meg. A szervezet által felsorolt vádakat, többek között a családok szétszakítását, Lengyelország elutasította.
A fehérorosz hatóságok viszont nem válaszoltak a HRW tanulmányának kommentálása iránti kérelemre.
A fent említett jelentés beharangozójában a jogvédők kiemelték, hogy Fehéroroszország képviselői a határzónában rendkívül kegyetlen viselkedést engednek meg maguknak a migránsokkal szemben: „…a fehérorosz hatóságok viselkedése a határzónában lévőkkel minimum embertelen szintet ér el, megalázó, sőt bizonyos helyzetekben eléri a kínzás szintjét, ami közvetlenül sérti Fehéroroszország nemzetközi jogi kötelezettségeit”.
A HRW emberi jogi aktivistái felszólították Minszket és Varsót, hogy biztosítsák a független megfigyelőknek, emberi jogi aktivistáknak, újságíróknak valamint a humanitárius szolgálatok képviselőinek belépést a határzónába, előzzék meg újabb haláleseteket. A jogvédők információi szerint már több mint 15-en haltak meg a fehérorosz-lengyel határon.
A szervezetnél egyben kihangsúlyozták, hogy az Európai Bizottságnak „szolidaritást kell tanúsítania a kialakult helyzet áldozataival a határ mindkét oldalán”, valamint kötelezze a feleket, hogy cselekedjenek az emberi életek megmentése érdekében.
W lutym rozpoczęła się budowa zabezpieczeń na granicy z obwodem kaliningradzkim. Dziś żołnierze rozpoczęli stawianie umocnień na granicy z Białorusią. To element naszej strategii obrony i odstraszania. pic.twitter.com/PiR6LlQlgy
Yevgeny Prigozhin sighted! He says Wagner will "be here in Belarus for some time" before "gathering our strength and heading off for Africa."
"We may return to [fight in Ukraine] when we will be certain that we won't be made to disgrace ourselves and our experience," he added. pic.twitter.com/G4W2uWSjNC
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
🇷🇺-🇧🇾 Satellite images obtained by the NYT shows a new military base under construction in #Belarus where #Russian nuclear weapons could be deployed in the future.
🇧🇾 Mass conscription is taking place in the military departments in Belarus
🔹 In the city of Grodno and other western cities of Belarus, women are widely reporting urgent summons and men being "taken directly from their workplaces." According to local women, men are taken for… pic.twitter.com/fF5DBI7ohe
A lengyel-belarusz határ péntek reggel is nyitva állt, annak ellenére, hogy Aljakszandr Lukasenka elnök csütörtök este bejelentette: lezárja országa Lengyelországgal és Litvániával közös határszakaszát, Ukrajna esetében pedig elrendeli a közös határ megerősítését – adta hírül a Reuters hírügynökség helyszíni forrásokra hivatkozva.
Idéztek egy neve elhallgatását kérő lengyel határőrt is, akinek elmondása szerint: „Egyelőre semmi jele a zárnak, mégcsak torlódás, forgalmi rendbeli zavarok sincsenek a lengyel-belarusz határon.”
A lengyel külügyminisztérium e sorok írásakor még nem kommentálta a minszki döntést. Litvánia részéről illetékesek viszont szintén arról tájékoztattak, hogy péntek reggel még zavartalanul folyt a határforgalom. Rustamas Liubajevas, a litván határrendészet igazgatója a helyi sajtónak kijelentette: csütörtökről péntekre virradóra noha kevesebben szelték át a határt, megszokott jelenségről van szó. – „Nem teljesen látunk tisztán jelenleg – mondta a szakember, hozzátéve: a litván hatóságok pénteken minél több információt próbálnak megszerezni a határzár részleteiről”.
Belaruszban az augusztus 9-i elnökválasztás óta gyakorlatilag folyamatosak a tüntetések, Lukasenka a hivatalos eredmények szerint bár a voksok mintegy 80 százalékával megszerezte hatodik mandátumát, a voksolás tisztaságát mind az ellenzék, mind pedig az Európai Unió megkérdőjelezi. A hatóságok a tömeges demonstrációkat erőszakkal próbálják elfojtani, ami szintén éles kritikát vált ki az uniós és nyugati szövetségesekből. Az elnök csütörtök esti bejelentésében megerősítette: semmiképp sem akar háborút látni az ország területén, ez indokolja a határzár bevezetését is.
„Még inkább nem akarom, hogy Lengyelország és Litvánia harcok színterévé váljon, ahol nem a mi ügyeink fognak eldőlni” – tette hozzá. Lukasenka egyúttal arra kérte a litván, lengyel és az ukrán népet: ne engedjék meg „bolond” politikusaiknak a háború kirobbantását.
