A 24 Kanal médiavállalat hírportáljának orosz kiadásában exkluzív interjú jelent meg a 2020-as év legjobbnak kikiáltott ADASTRA elemzőközpont Kelet-Európa- és Balkán-szakértőjével.
Bohdan Mironenko, az ADASTRA elemzőtanácsának egyik tagja a Putyin illúziói című cikkben hosszan taglalja a lengyel és az olasz „helyzet” mellett a magyar–orosz–ukrán kapcsolatokat is. Mint a bevezetőben kifejtik: az elmúlt időszak eseményei mindezek viszonylatában aggodalomra adnak okot.
Az interjú Magyarországgal foglalkozó részéhez érve az újságíró kitér az Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter és a magyar honvédelmi miniszter között nemrégiben lezajlott budapesti tárgyalásra is.
Az ennek kapcsán feltett kérdés azonban szürreális, ugyanis Benkő Tibor magyar honvédelmi miniszter neve helyett Maléter Pálé került bele – azé a Maléter Pálé, aki 1956-ban, a Nagy Imre-kormány idején volt Magyarország honvédelmi minisztere!
„Beszéljen bővebben a küszöbön álló magyar–ukrán katonai manőverekről, amelyekkel kapcsolatban Reznyikov úr Maléter Pál honvédelmi miniszterrel nemrég egyeztetett.”
Ami még meglepőbb, hogy a brutális tévedés a „független” ukrán agytröszt, az ADASTRA elemzőközpont Kelet-Európa-szakértőjének sem tűnt fel, aki válaszában részletesen kifejtette, amit a témában fontosnak tartott (például Magyarországot egy, a kicsapást éppen csak megúszó diákhoz hasonlította).
Az cikk szerzője, Bohdan Bodnaruk egyébként – névjegye szerint – politológus, a nemzetközi kapcsolatok elemzője.
Az interjú január 4-én jelent meg, abban egyelőre nem javították Maléter Pál nevét Benkő Tiboréra.
Asked by @GStephanopoulos how a real bullet got on the "Rust" set, Alec Baldwin says: “I have no idea. Someone put a live bullet in a gun. A bullet that wasn’t even supposed to be on the property.”
A lot has changed since the last time Meghan, The Duchess of Sussex, was on the Warner Brothers lot. Don’t miss the rest of our interview tomorrow. pic.twitter.com/pBihJLf0um
Aradon hozzák létre a második világháborúban elesett magyar katonák temetőjét, miután Románia nem fogadta el, hogy a sírkert Székelyföldön legyen – olvasható a Híradó oldalán a Krónika napilap szerdai számára hivatkozva.
Amint a Krónika felidézte: korábban két magyar többségű Maros megyei településen, Jobbágytelkén és Mezőpanitban is mérlegelték a hősi temető létrehozásának a lehetőségét. Ezek helyett azonban a román fél Aradot javasolta.
Az erdélyi magyar lapok múlt héten számoltak be arról, hogy a magyar Honvédelmi Minisztérium – Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Román Hősök Kultuszát Ápoló Hivatal (ONCE) és az aradi önkormányzat képviselői aradi kegyhely létesítésének lehetőségéről tárgyaltak.
Arad önkormányzata az A1-es autópálya szomszédságában levő Alsótemetőben kínált fel egy parcellát. Az említett sírkertben már nyugszanak a világháborúban elesett román, magyar, szerb és orosz katonák.
A tervek szerint itt lelnek végső nyugalomra a Torda környéki csatákban 1944 őszén elesett magyar honvédek. A katonák földi maradványait csaknem hat évvel ezelőtt exhumálták a kolozsvári új zsidó temetőből, amelynek az érintett parcellája más rendeltetést kapott.
A Krónika által megszólaltatott székelyföldi elöljárók sajnálatuknak adtak hangot, amiért végül nem az ő településükön létesül a katonatemető.
Jobbágytelke közigazgatásilag Székelyhodos községhez tartozik. Barabási Ottó, a község polgármestere elmondta: évekkel ezelőtt a látványterve is elkészült a jobbágytelki katonatemetőnek, amely a katonasírok mellett egy kis mauzóleumot is tartalmazott. Később azonban már a Marosvásárhely szomszédságában levő Mezőpaniton tervezték a sírkert létrehozását. Itt a jobbágytelkinél jóval szerényebb kivitelezési terv készült.
Nagy György alezredes, Magyarország bukaresti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja a Krónikának elmondta: a két Maros megyei helyszín csak javaslat formájában merült fel. „A román fél egy harmadik helyszínt, Aradot javasolta, az országközi egyezménynek megfelelően a végső döntést a helyieknek kell meghozniuk. Mivel magyar közösség lakik az egyik régióban is és a másikban is, úgy gondolom, nem releváns, hol vannak eltemetve a hőseink” – vélekedett a katonai attasé.
Felettese, Kiss László ezredes is úgy vélte: értékelni kell az ügy holtpontról való kimozdulását. A román fél ugyanis 2012 óta halogatta a probléma megoldását.
A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetői egy közel ezer négyzetméteres területet igényeltek, ennek a fele már most is biztosítva látszik, de a helyszínen vizsgálódó Kiss László szerint a terjeszkedésre is van lehetőség.
A magyar hatóságok azt tervezik, hogy több száz magyar katona földi maradványait helyezik örök nyugalomra a majdani aradi katonatemetőben. Ezeket több gondozatlan sírkertből gyűjtenék össze. A 2015-ben Kolozsváron kihantolt csontok jelenleg a mezőpaniti temető ravatalozójában, felcímkézett kis zsákokban várnak elszállításra, örök nyugalomra – írja a Krónika.
