Eddig ismeretlen vulkánt fedezett fel a Vas vármegyei Vasszentmihály közelében Zentai Zoltán, az ELTE szombathelyi oktatója – derül ki a Savaria Egyetemi Központ Facebook oldalára feltöltött videóból.
A kutató szerint a felfedezéshez vezető úton egy történész kollégája indította el, aki Vasszentmihályról hozott neki egy kőzetet, amiről kiderült, hogy az bazalttufa, tehát vulkanikus eredetű. Az ELTE videójában arra is felhívják a figyelmet, hogy a Kárpát-medence pár millió évvel ezelőtt nem úgy nézett ki, mint ma, a mai Magyarország területén vulkánok sora működött.
Kovács Gábor adjunktus elmondta azt is, hogy a mai Rábafolyó őse hordott annyi hordalékot az időközben egyébként kialudt és kicsi vulkánra, hogy azt idáig még nem fedezték fel. Ráadásul később a folyó a vulkán egy részét is magával vitte, így a vulkánból csak egy csonk maradt meg, ami el is volt temetve, sőt függőleges helyzetéből is kibillent az Infostart beszámolója szerint.
Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke az „Érdemekért” kitüntetés III. fokozatát adományozta Grexa Liliánának, a magyar országgyűlés ukrán nemzetiségi szószólójának, az Ukrán Országos Önkormányzat képviselőjének, valamint Olena Beskorovainának, az Ukrán Hagyományok Háza Alapítvány vezetőjének és az első ukrán–magyar kéttannyelvű iskola alapító tagjának.
A kitüntetést Viktor Mikita, az Elnöki Hivatal helyettes vezetője, Kárpátalja egykori kormányzója adta át a Legfelső Tanács épületében november 19-én, kedden.
A kitüntetett hölgyek Magyarországon aktív közéleti és politikai életet élnek, és az ott élő ukrán közösséget az uniós normáknak megfelelően támogatják.
Viktor Mikita emlékeztetett arra, hogy idén Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij elnök megállapodtak az első állami ukrán–magyar iskola megnyitásáról. Az iskola vezetését Grexa Liliána és Olena Beskorovaina vállalták.
„Ukrajna értékeli és tiszteli népét, egységre van szüksége, az emberek erőfeszítéseinek megszilárdítására, függetlenül attól, hogy hol vannak a világon. Ezek a díjak az egész ukrán közösség munkájának eredménye, és a választott út fontosságának elismerése.
Köszönjük Grexa Liliána, Olena Beskorovaina és az ukránok bizalmát, kezdeményezőkészségét és a magyarországi közösségünk fejlődése érdekében végzett nagy munkájukat.
Köszönjük az elnök úrnak, hogy gondoskodik az országunkon kívül élő ukránokról” – írta Viktor Mikita.
Az „Orvosi Segítség, Ahol Kell” – Medical Aid on the Spot (MedSpot) Alapítvány önkéntesei közleményben hívják fel a figyelmet a kárpátaljai gyerekek helyzetére, az ünnepek közeledtével ajándékokkal szeretnék támogatni őket.
„Ukrajna-szerte több százezer gyermek immáron a harmadik karácsonyára készül a háború kitörése óta. A MedSpot Alapítvány mentőautója több, mint második éve járja Kárpátalja egyes településeit, hónapról hónapra. Ezeken az útjainkon találkoznak önkénteseink az Ungváron és más városokban, falvakban, vagy akár a határtól messzebb kisebb településeken élő családokkal, gyermekekkel, ahol családok egy része ugyancsak az apa (férfi) családtag hiánya okozta bizonytalanság lelki megterhelésével él” – írják a felhívásuk elején.
Ezért idén az a céljuk, hogy azoknak a gyerekeknek is örömet okozzanak, akik Kárpátalján nem belső menekültként élnek, hanem mindig is ott éltek. Az alapítvány szerint az évek óta húzódó háborús helyzet miatt ők is segítségre szorulnak.
A MedSpot Alapítvány önkéntesei második éve segítik Kárpátalján a háborús övezetekből érkező menekült családokat. Ukrajnában 3,5 millió ember él belső menekültként. Ukrajnában a belső menekültek többsége keleten (Dnyipropetrovszki és Harkivi területen), illetve Kijevben él, de több tízezer ember lakik Kárpátalján is.
A Kárpátalján élő belső menekültek 42 százaléka tekinthető depressziósnak, ez az arány Magyarországon 8 százalék – derül ki a MedSpot Alapítvány nemrég publikált kutatásából, amiben a Kárpátalján élő menekültek lelkiállapotát mérték fel.
Volodimir Zelenszkij az Európai Politikai Közösség budapesti csúcstalálkozójára Budapestre érkezett október 7-én. Később az ukrán elnök Magyar Leventével, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkárával látogatást tett a magyar–ukrán két tanítási nyelvű általános iskolában és gimnáziumban, Csepelen. Magyar Levente kiemelte, hogy a diákok szeretettel fogadták az ukrán elnököt. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy az iskola szeptemberben kezdte meg működését, miután a nyáron Orbán Viktor miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij megállapodott arról, hogy Magyarország ilyen módon biztosítja az országban tartózkodó ukrán gyerekeknek az anyanyelvi oktatás lehetőségét. Magyar Levente közölte, hogy az országban tartózkodó több ezer ukrán gyermek folyamatosan keresi a kapcsolatot kultúrájával és anyanyelvével, amit a budapesti intézmény biztosít számukra Magyarországon. Hozzátette, hogy igény esetén Magyarország kész további hasonló intézményeket is nyitni.
Az idén 170 turisztikai desztináció, és ezen belül 65 európai térség versenyzett azért, hogy a közelmúltban megvalósított fenntarthatósági projektje felkerüljön a Green Destinations TOP100 Stories listájára. Az október 15-én tartott díjkiosztó gálán kiderült, hogy 45 ország indulóiból végül csak 32 ország képviseltetheti magát a TOP100-as listán, köztük Magyarország is, akinek 4 projektje szerepel a díjazottak között – derült ki az Innotime Hungary szerdai közleményéből.
A Green Destinations nemzetközi szervezet minden évben összegyűjti a világ minden tájáról az elmúlt időszakban magas szinten megvalósított desztinációs szintű, a fenntartható turizmus fejlesztését támogató programokat, hogy azok inspiráló példaként szolgáljanak a szakmának és az utazóknak egyaránt. A turisztikai célpontok így minden évben lehetőséget kapnak, hogy a szakmai zsűri, majd a nagyközönség előtt is bemutassák, hogyan kezelik
a környezetvédelem,
a társadalmi egyenlőség,
a kulturális örökség megőrzése
és a gazdasági életképesség kihívásait a turizmusban.
A listára beválasztott gyakorlatok közzétételével a desztinációmenedzsment szervezetek elismerést és kitüntetést kapnak azokért a megoldásokért, amelyeket a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kihívásokra és problémákra adott válaszként valósítottak meg.
A magyar helyszínek közül Veszprém idén már második alkalommal szerepel a TOP100-as listán, rajta kívül Sárvár, Esztergom és Tokaj-Hegyalja projektje került díjazásra.
Veszprém a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa keretében megvalósított programjával került a díjazottak közé. A város szívében egy elhanyagolt, 2,3 hektáros ipari terület állt, a Balatoni Bútorgyár egykori telephelye évtizedekig parlagon hevert, szemet szúrva a nyüzsgő belvárosban. Ezt egy revitalizációs projekt révén egy nyüzsgő kulturális központtá alakították át, amely a Gyárkert KultúrPark nevet kapta. Eredetileg ideiglenes projektnek tervezték, de hatalmas sikere miatt a város további három évre meghosszabbította a bérleti szerződést, ezúttal viszont külső források nélkül, csupán a város részleges támogatásával és új üzleti tervvel kellett neki látni a működtetésnek.
Tokaj-Hegyalja mintaprojektje Bodrogkeresztúrhoz kapcsolódik. Fülöp, a gólya éveken keresztül télen sem költözött el a településről, végül egy villanyvezetéknek repülve lelte halálát. Ez indította el azt a folyamatot, amelynek keretében a településen a légvezetékek földkábelbe kerültek, elkészült egy, a gólyákat bemutató látogatóközpont, és mára egy aktív turizmust szolgáló táborhely és sportprogramok, valamint madárgyűrűző és egyéb természetvédelmi programok hívják fel a figyelmet a gólyákra a térségben. Erre azóta több aktív turisztikai program épült, amely a Bodrogzug madárvilágát, illetve a település és a térség egyedi értékeit mutatja be a látogatóknak.
Sárvár GoGreen projektje a gogreen.sarvar.hu címen elérhető webes alkalmazás, amelynek működése rendkívül egyszerű. A felületre érkező látogatóknak csak a „Zöld ötlet generálása” gombra kell kattintani, és máris kapnak egy, az utazáshoz kapcsolódó GoGreen tippet. A rendszer lehetőséget kínál a felhasználóknak arra is, hogy az egyes javaslatokat megosszák a közösségi oldalakon, illetve a kapcsolódó blogbejegyzések segítségével akár extra, a környezet védelmével kapcsolatos információkhoz is juthatnak. Az egyes tippeknél azt is jelzi az alkalmazás, hogy annak a megvalósítása igényel-e előkészületet, vagy könnyen kivitelezhető.
Esztergom jó gyakorlata a helyi termelői piachoz kötődik, amit a helyi turisztikai szervezet működtet. A piac nem csupán a környék helyi termelői számára biztosít értékesítési lehetőséget, hanem a helyi lakosokat és a turistákat egyszerre szolgálja ki. A városnéző kisbuszok (dottó) segítségével a helyi lakosságot támogató programként időről időre transzfert biztosítottak a helyi idős embereknek a piacon való vásárláshoz, a turisták számára pedig tematikus piaci programokat szerveztek, melynek központjában a helyi alapanyagok, helyi termékek, a rövid beszállítói láncok kialakítása és a helyi vállalkozások egyediségének a bemutatása állt.
A klímaváltozás miatt kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő olyan felhőszakadások, mint amilyenek szeptemberben pusztító árvizeket okoztak Közép-Európában – figyelmeztetett szerdán közzétett jelentésében a World Weather Attribution (WWA) nemzetközi tudóscsoport, amely arra szólította fel a politikai döntéshozókat, hogy tegyenek lépéseket a globális felmelegedés megállítására.
A klímaváltozással kapcsolatos szélsőséges időjárási eseményeket tanulmányozó WWA jelentésében megállapította, hogy a négynapos esőzéssel járó Boris vihar volt a valaha mért legerősebb Közép-Európában.
Az elmúlt két évtized legsúlyosabb közép-európai áradásai 24 halálos áldozatot követeltek, jelentős anyagi károkat okoztak, épületek és hidak rongálódtak meg, a helyreállítás pedig több milliárd dollárt emészthet fel. A jelentés szerzőinek megállapítása szerint az ilyen felhőszakadások valószínűsége legalább kétszeresére nőtt, és erejük hét százalékkal hevesebb lett.
Joyce Kimutai, az Imperial College London Grantham Intézetének kutatója, a tanulmány társszerzője kiemelte, hogy az áradások ismét rávilágítanak a fosszilis tüzelőanyagok okozta felmelegedés pusztító hatásaira.
Amíg az olajat, a gázt és a szenet nem váltják fel megújuló energiával, addig a Borishoz hasonló viharok még hevesebb esőzéseket és gazdasági károkkal járó áradásokat fognak okozni” – fűzte hozzá.
A jelentés szerint ilyen vihar várhatóan átlagosan 100–300 évente egyszer fordulhat elő a mai éghajlati viszonyok között, az iparosodás előtti szinthez képest 1,3 Celsius-fokos felmelegedésnél.
Azonban ha az iparosodás előtti szinthez képest a felmelegedés eléri a 2 Celsius-fokot, ami várhatóan a 2050-es években következik be, az ilyen viharok legalább 5 százalékkal több esővel fognak érkezni, és a mostaninál 50 százalékkal gyakrabban fordulnak majd elő – írták a tanulmány szerzői.
A Várda Hagyományőrző Kulturális Egyesület is részt vett Nyíregyházán, a Tirpák Fesztiválon. A szervezet meghívására a csapattal főzött Ökörmező és Kőrösmező csapata is. A Várda Hagyományőrző Kulturális Egyesület egyik legfontosabb feladatának tartja a magyar-ukrán barátság erősítését, és a két ország közötti jó viszony ápolását. A Tirpák Fesztiválon Nyíregyháza örökváltságának kétszázadik évfordulóját ünneplik. A szabolcsi megyeszékhely két évszázada szabadult meg a földesúri kötelezettségétől. Magyarország és a magyar társadalom a háború 2022. február 24-i kirobbanása óta támogatja a nehéz helyzetbe kerülő Ukrajnát és az ukrán embereket az élet minden területén.
Idén már harminc esetet regisztráltak, amit a nyugat-nílusi láz okozott.
– Oltásokkal előzhető meg a súlyos fertőzések, így például a Covid, a szamárköhögés és a kanyaró kialakulása – hívta fel a figyelmet Szlávik János infektológus Áder János volt köztársasági elnök Kék Bolygó című, hétfőn közzétett legújabb, a legnépszerűbb videómegosztó portálon is elérhető podcastjában.
A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnökének arra a felvetésére reagálva, hogy az elmúlt időszakban egyre többen kapják meg a Covid-fertőzést, Szlávik János elmondta: a koronavírus az influenzával ellentétben nem évszakfüggő, és a nyár folyamán kezdett emelkedni a szennyvíz víruskoncentrációja. Ugyanakkor a vírus megszelídült, és egyre kevésbé okoz súlyos tüneteket, ám az idősek esetében továbbra is veszélyes lehet. Példaként említette, hogy a vírus folyamatosan mutálódik, van olyan variáns, amely harminc elemében változott, így ehhez kellett igazítani az új védőoltásokat is. „Ezek a fertőzést nem akadályozzák meg, de a súlyos tüneteket igen” – tette hozzá.
Áder János a továbbiakban arra hívta fel a figyelmet, hogy egyre több trópusi szúnyogfaj jelenik meg Magyarországon, amelyek például a nyugat-nílusi láz terjesztői, és idén már harminc ilyen fertőzést regisztráltak. Szlávik János szerint ez nem riasztó, hiszen 2018-ban például 200 ilyen esetet regisztráltak. A fertőzöttek 80‒90 százalékánál csak enyhe vagy semmilyen tünetek nem jelentkeznek. „Ám a fertőzöttek öt-tíz százalékánál kórházi kezelés szükséges. A baj az, hogy nincs ellene védőoltás” – jegyezte meg.
Közlése szerint a globális felmelegedés miatt a szúnyogok egyre északabbra húzódnak, és 2030-ra akár az összes trópusi szúnyogfaj jelen lehet Magyarországon. Arra is figyelmeztetett, hogy ha valaki trópusi országból hazatérve betegnek érzi magát, azonnal menjen orvoshoz. A továbbiakban Áder János hangsúlyozta, napjainkban olyan betegségek jelennek meg újra, mint például a szamárköhögés, amelyeket már legyőzöttnek hittünk.
Szlávik János elmondta, ugyan, „egész Európában emelkedik a szamárköhögéses esetek száma, de járványról nem beszélhetünk”.
Ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a Covid miatt bevezetett hosszú lezárások nyomán, amíg nem érintkeztek egymással az emberek, nőtt a populáció fertőzések iránti fogékonysága. „Ezért a szamárköhögés is jóval erősebben támad” – fűzte hozzá.
Szerinte az is okozhatja a terjedését, hogy a manapság használt oltóanyag jóval biztonságosabb, ám gyengébb is, mint a korábban alkalmazott készítmény, és elsősorban a csecsemők védettségét szolgálja. Ebben a helyzetben az infektológus azt ajánlja, hogy a nők már a várandósság alatt oltassák be magukat a szamárköhögés elleni vakcinával, illetve mindenki tegye, aki közvetlen kapcsolatba kerülhet a csecsemővel, így pedig elkerülhető a baj. Mindezzel kapcsolatban arról is beszéltek, hogy sok nyugat-európai országban nincs kötelező oltási rend. Szlávik János megjegyezte, sok szülő tévesen hiszi azt, hogy jobb átesni a betegségen, mint a védőoltás. Miközben több betegségnek, például a kanyarónak súlyos, az idegrendszert romboló következményei lehetnek. A szigorú magyar oltási rendnek köszönhetően a kanyaró ma jellemzően a környező országokból behurcolt betegség Magyarországon, és 2002 óta nem is találkoztak olyan beteggel, aki Magyarországon fertőződött meg – tette hozzá.
Végül Áder János és Szlávik János egyetértett abban, hogy pánikra ugyan nincs ok, de fontos a megelőzés.
