A Kárpát-medencei Értékmentő Alapítvány (KÉRA) május 15–16-án műhelymunkát szervezett, amelyet az Ortutay Elemér Görögkatolikus Központban tartottak. A kétnapos program a közös gondolkodásra és párbeszédre épült: a résztvevők megvitatták a magyarság előtt álló aktuális kihívásokat, és közösen keresték a lehetséges megoldási irányokat.
A műhelymunka központi gondolata a KÉRA mottójában is megfogalmazódott: „Pozitív gondolkodású magyar közösség a gyarapodásért”. A szervezők célja az volt, hogy a résztvevők ne csupán problémákat azonosítsanak, hanem olyan gyakorlati javaslatokat is megfogalmazzanak, amelyek hozzájárulhatnak a magyar közösségek megerősítéséhez Kárpátalján és a teljes Kárpát-medencében.
A program első napján az ismerkedést követően közös vacsora, majd kötetlen beszélgetés várta a résztvevőket. A második nap szakmai előadásokkal és műhelymunkával folytatódott. A szervezők bemutatták a Kárpát-medencei Értékmentő Alapítvány küldetését és célkitűzéseit, valamint az Őrzők Szövetségének tevékenységét is.
A nap folyamán két műhelymunkablokkban dolgoztak a jelenlévők, akik különböző társadalmi, kulturális és közösségi kérdéseket vitattak meg. A szervezők kiemelt célja az volt, hogy a résztvevők a program végére olyan tudással és közösségi szemlélettel gazdagodjanak, amely ösztönzi őket arra, hogy saját környezetükben is aktívan hozzájáruljanak a magyar értékek megőrzéséhez és közösségeik erősítéséhez.
A program egyik kiemelt eseménye az őrzőavatás volt, amely ünnepélyes keretek között erősítette meg a közösséghez tartozás élményét. Két fiatal döntött úgy, hogy esküjével is megerősíti tevékenységét.
A workshopok és az őrzőavatás után Sipos József, a Kárpátaljai „Elfelejtett” Gyermekek Segítése Jótékonysági Alapítvány vezetője tartott előadást, bemutatva tevékenységüket és azt az utat, amely odáig vezetett, hogy 2025-ben egy nagyszabású jótékonysági kampány részévé váltak.
A rendezvény megvalósulását a Kulturális és Innovációs Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő támogatta.
Békére vár Kárpátalja, és magyarság kitart a nehéz időkben is. Összefoglaltuk azt, hogyan tudunk összefogni a bajban és azt is, hogy a háborús helyzetben is vannak sikereink. Az anyaország pedig elismeri a kárpátaljaiak közösségmegtartó munkáját.
Az advent csendes várakozása és a karácsony közeledtének örömteli izgalma meghitt és igazán lélekemelő hangulattal töltötte meg a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermét december 21-én, amikor a Latorca-parti város magyarsága újra összegyűlt, hogy az összetartozás jegyében együtt élje át a szeretet ünnepének varázsát.
A munkácsi magyarok immár hetedik alkalommal megrendezett karácsonyi ünnepségének kezdetén a Munkácsi 1. Sz. Zrínyi Ilona Cserkészcsapat fiatal cserkészei díszes mécsesekkel a kezükben vonultak be a terembe, majd az Isten szeretetének üzenetét magában hordozó betlehemi békelánggal sorra gyújtották meg az adventi koszorú hitet, reményt, örömet és szeretetet szimbolizáló gyertyáit – melegséget hozva minden jelenlévő szívébe.
Az elcsendesedés pillanataiban Pogány István római katolikus plébános és Gulácsy Dániel református lelkipásztor osztották meg ünnepi gondolataikat az egybegyűltekkel, és Isten gazdag áldását kérték a közelgő ünnepre, a megjelentek és minden jószívű kárpátaljai magyar életére.
Magyarország ungvári és beregszászi külképviseleteinek nevében Gombor Bence ungvári magyar konzul mondott ünnepi köszöntőt, melyben a mihamarabbi béke eljövetelében bizakodó, reményekkel teli áldott karácsonyt kívánt mindenkinek.
A rendezvényt a munkácsi magyar közösség szervezetei és intézményei hívták életre azzal a közös szándékkal, hogy együtt tegyék emlékezetessé az advent és a karácsony varázsát. Az ünnepség szervezői nevében Korolyova Erzsébet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Munkácsi Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, aki kiemelte: kereken tíz szervezet és intézmény közös igyekezetének eredményét láthatják, értékelhetik a mostani alkalmon. Elmondta, hogy az idei karácsonyi ünnepség mottója Együtt szeretetben, hiszen, mint kifejtette: minden évben van egy mottója ennek az ünnepségnek, és a helyzetre való tekintettel három éven át mindig olyat választottak, ami azon vágyukat tükrözte, hogy legyen vége a háborúnak; volt szó hitről, békéről, reményről, csodáról. „Bizonytalan a jövő, de szem előtt kell tartani egy örök igazságot, hogy amikor semmi nem biztos, akkor minden lehetséges! Ezért az idei eseményen ne a háborúra fókuszáljunk, sokkal inkább egymásra, mert csak úgy lehet ezt a nehéz időszakot túlélni, ha együtt szeretetben vagyunk” – szögezte le Korolyova Erzsébet.
„Mert a szeretet nem háború, a szeretettől nem kell félni, nem öl, nem bánt. A szeretet szeret, támogat, energiát ad, segít. Sőt, meg is tud védeni. És ha ezt az érzést együtt tapasztaljuk meg, akkor sokszorosan felerősödik. A karácsony egy kicsit azzá tesz minket, akikké a Gondviselő megálmodott akkor, amikor megteremtett bennünket. Ilyenkor egymásra figyelőkké válunk. Ilyenkor egymásnak adjuk a legdrágább kincsünket. Együtt ünneplünk, együtt éneklünk, együtt álljuk körül a karácsonyfánkat, együtt vagyunk a gyülekezetekben. És ez megerősít minket. Igen, karácsonykor kicsit olyanná válunk, amilyennek kellene lennünk az év minden egyes napján. Próbáljunk meg nem megváltozni akkor sem, amikor elmúlik az ünnep” – hangsúlyozta szívhez szóló ünnepi beszédében Korolyova Erzsébet.
Az adventi időszak elején a KMKSZ Munkácsi Alapszervezete a Munkácsy Mihály Magyar Házzal közösen alkotópályázatot hirdetett a helyi 6–18 éves gyerekek számára Együtt szeretetben címmel két kategóriában: a fiatalok a rajzok mellett ezúttal is nevezhettek kreatív karácsonyi kompozíciókkal. A Magyar Házba december 16-ig összesen 19 alkotás érkezett be, melyeket kompetens munkácsi művészekből álló zsűri értékelt a kreativitás, a kompozíció, a technikai kivitelezés és az egyediség alapján. Az első három-három helyezettnek Korolyova Erzsébet és Tarpai József igazgató adta át az értékes ajándékcsomagokat, azonban egyik pályázó sem tért haza üres kézzel, hiszen a Munkácsy Mihály Magyar Ház jóvoltából minden résztvevő jutalomban részesült.
A díjátadót követő ünnepi műsor a közönséget meghitt lelki utazásra hívta, amelyben a karácsony örök érvényű üzenetei zene, ének és betlehemes játékok formájában bontakoztak ki. A műsor ideje alatt a Munkácsi Szent Erzsébet Karitász munkatársai a legkisebb csöppségek számára gyermekszobát biztosítottak, ahol a gyerekek kifestőkkel és halk játékokkal szórakozhattak.
A KMKSZ és a Szent Erzsébet Karitász támogatásának köszönhetően mintegy 60 ajándékcsomagot adtak át a fellépő gyerekeknek. Az ünnepségnek minden évben elmaradhatatlan részét képezik az eseményre sütött és díszített mézeskalácsok, melyeket idén is a helyi cserkészek készítettek el, majd osztottak ki a megjelentek között.
Az est a továbbiakban kedves, baráti beszélgetésekkel folytatódott szeretetvendégség keretében a KMKSZ Munkácsi Alapszervezete és a Szent Erzsébet Karitász jóvoltából. A Munkácsi Magyarok Karácsonya ismét megerősítette: a szeretet ünnepének igazi értelme azok körében bontakozik ki, akik a legközelebb állnak a szívünkhöz. Hiszen a karácsony varázsát a szeretet és az abból fakadó békesség adja – talán éppen ez az, amire most mindannyian a leginkább vágyunk.
Felső-Tisza vidéken a magyarság egyik bástyája a Técsői Református Líceum, amely számos környékbeli szórvány magyar település gyermekei számára nyújt magyar oktatást és kollégiumi elhelyezést. Hogy elkerüljék az összevonást egy másik oktatási intézménnyel, valamint a feltételezett bezárást, a Técsői Református Líceum fenntartását 2023. január elsejétől a Kárpátaljai Református Egyházkerület vette át. A magyar kormány támogatásának köszönhetően az intézményben megújultak az osztálytermek, folyamatban van a kollégiumi szobák felújítása, bővült az étkezde, közel megháromszorozódott a diákok száma, akik korszerű, biztonságos, az inkluzív oktatás feltételeinek megfelelő körülmények között fejlődhetnek. A közel három év sikereit és eredményeit László Károly, a Líceum lelkészigazgatója ismertette.
Április 12-én tartotta 35. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) átriumában. A 36 éves szervezet legnagyobb éves eseménye immár negyedszer zajlott háborús körülmények között, ám a rendezvény méltó hangulatban zajlott, és bizakodó üzeneteket közvetített a résztvevők felé.
Az ünnepélyes közgyűlés elején Babits Mihály Húsvét előtt című versét Ferku Szilveszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze tolmácsolásában hallhatta a közönség. A költemény szavai különösen időszerű üzenetet hordoztak ezekben a nehéz időkben, bátorítva és lelkesítve a jelenlévőket.
A rendezvényt Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a Munkácsi Középszintű Szervezet elnöke nyitotta meg, majd elhangzott az ukrán és a magyar himnusz. Ezt követően a megjelentek egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a háború áldozatairól és az elmúlt évben elhunyt alapszervezeti tagokról.
A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke tartotta meg éves beszámolóját. Ebben több fontos eredményre és kihívásra is kitért. Hangsúlyozta, hogy közösségünk számára a háborús körülmények közepette is kulcsfontosságú az oktatás, az infrastruktúra-fejlesztés, valamint a politikai képviselet biztosítása.
Brenzovics László kiemelte, hogy Ukrajnát súlyos társadalmi, gazdasági és demográfiai válság sújtja, amelyet a háború csak tovább mélyít. „Minél tovább tart a háború, annál mélyebbé válik ez a demográfiai válság, elérve azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút” – mondta. Ugyanakkor pozitív példaként emelte ki a kárpátaljai magyarság kitartását és intézményeinek működését, amelyeket még a háború, a világjárvány és a magyarellenes intézkedések sem tudtak megtörni.
A KMKSZ elnöke részletesen ismertette a közösség megmaradását segítő programokat és fejlesztéseket. Ezek között kiemelte, hogy a Rákóczi-főiskolát az ország tíz legjobb magánintézménye között tartják számon. Beszámolt az új oktatási és sportprojektekről is, amelyek helyben kínálnak fejlődési lehetőséget a fiatalok számára. A szociális és gazdaságfejlesztési programokról is szólt, amelyek a nehézségek ellenére továbbra is elérhetők. Elmondta: jelentős infrastrukturális beruházások is megvalósultak, például iskolák, sportlétesítmények, és egy korszerű hulladékkezelő is épült. A Nagypalád–Nagyhódos határátkelő megnyitását is megemlítette, amely húszéves előkészítés után valósult meg, és javítja a térség gazdasági kapcsolatait.
A háborús helyzetet elemezve az elnök rámutatott: a béke eléréséhez nemcsak Ukrajna és Oroszország, hanem a Nyugat egységes fellépése is szükséges. Véleménye szerint Donald Trump visszatérése csökkentheti a világégés veszélyét, de a béke még mindig távoli célnak tűnik. Beszéde zárásaként megerősítette: „A KMKSZ továbbra is elkötelezett a kárpátaljai magyarság érdekeinek képviselete mellett, és minden tőle telhetőt meg fog tenni közösségünk megmaradásáért, fejlődéséért.”
A közgyűlésen Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte, hogy a KMKSZ munkája az elmúlt 36 évben a legnehezebb időkben is biztos támaszt nyújtott a helyi közösségnek. Mint fogalmazott: „A magyarok ügyét csak a magyarok tudják képviselni. Mi hiszünk a nemzeti kisebbségek bölcsességében, önszervező erejében.” Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradásának három pillére az erős érdekképviselet, az anyanyelvű oktatás, valamint a történelmi egyházak támogatása. A magyar kormány ezért a háborús helyzet ellenére is folytatja a 2015 óta működő Szülőföldön magyarul és sok más támogatási programot, amelyek többek között a pedagógusok, művészeti és egészségügyi dolgozók, egyházi személyek és kulturális intézmények munkáját segítik. Zárásként megerősítette: Magyarország továbbra is kiáll a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és partnere marad minden olyan törekvésnek, amely a közösség boldogulását szolgálja.
„35 év, szinte már történelem. Önök szilárd hittel és kitartó munkával, számos küzdelem és kihívás árán őrizték meg számunkra kultúránkat, nyelvünket, identitásunkat” – fogalmazott Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő. Ismertette, hogy az EP-ben folyamatosan szót emel a kisebbségi jogok mellett is, és minden lehetőséget megragad arra, hogy a támogatási csomagokból ne csak infrastrukturális fejlesztések, hanem az emberek mentális egészségét segítő programok is valósuljanak meg. „Mi, kárpátaljai magyarok, tesszük a dolgunkat – Önök otthon, én az Európai Parlamentben” – zárta gondolatait, és reményét fejezte ki, hogy a kárpátaljai magyarság végre békében és méltóságban élhet szülőföldjén.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntőjében a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét a II. világháború utáni állapotokhoz hasonlította, amikor „hiányzó férfiak, magukra maradt gyermekek és öregek” jellemezték a közösséget. Ugyanakkor elismeréssel szólt a KMKSZ munkájáról és kitartásáról, különösen annak fényében, hogy a szervezet a független Ukrajna egyik legrégebbi bejegyzett civil szervezete.
„Amikor csak tehetem, mindig itt vagyok” – kezdte beszédét Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, utalva a közösséghez való kötődésére. Beszámolt a határ menti együttműködések eredményeiről, továbbá olyan fejlesztésekről is szólt, mint a hulladékgazdálkodási projektek és a határátkelők bővítése, amelyek mind hozzájárulnak a térségi kapcsolatok élővé és működővé tételéhez. „Szolidárisak vagyunk Ukrajnával, de különösképpen az itt élő magyar nemzeti közösséggel” – zárta szavait.
Szilágyi Dóra, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét tolmácsolta. Felszólalásában kiemelte: az erdélyi magyar közösség teljes szolidaritásáról és elismeréséről biztosítja a kárpátaljaiakat, különösen a háborús időszakban tanúsított kitartásukért. „Az elmúlt időszakban akkora változások következtek be az életünkben, amit talán a mi generációnk el sem tudott képzelni” – mondta. „Bízom benne, hogy még megvan önökben az erő, hogy a következő generációknak is teret és szülőföldet adhassunk tovább.”
Kopasz József a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) képviseletében köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte: a kárpátaljai magyarok mindennapjai kihívásokkal terheltek, de mégis kitartanak. Beszédét egy erőteljes üzenettel zárta: „Mindenki a saját szülőföldjén próbáljon megélni, maradni és alkotni.”
Varga Tibor, Kaposkelecsény polgármestere a felvidéki Magyar Szövetség képviseletében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit és adta át a szervezet üdvözletét. Elmondta, hogy bár pártja nagy átalakulásokon ment keresztül, alapvető céljuk változatlan: a helyi magyar közösségek támogatása és a szolidaritás fenntartása a Kárpát-medencében. „A KMKSZ nemcsak őrzője, de aktív formálója is a kárpátaljai magyar életnek” – mondta, és azt kívánta, hogy „egymásból erőt merítve építsük a jövőt, amelyre gyermekeink is büszkék lehetnek”.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere beszédében a háború árnyékában végzett munkát és az elért gazdasági eredményeket értékelte. Szerinte a háborús körülmények ellenére sikerült komoly fejlődési eredményeket elérniük, amit elsősorban a csapatmunka és a közös erőfeszítések eredményének tart. Köszönetet mondott a KMKSZ-nek a kiváló együttműködésért, és reményét fejezte ki, hogy a háború után, amikor a körülmények lehetővé teszik, Beregszász újra visszanyerheti történelmi nevét, és ezt közösen, összefogva fogják elérni.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke üzenetét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel. A VMSZ elnöke azt írta, különösen jól megérti a kárpátaljai magyarok helyzetét, hiszen hasonló kihívásokkal néztek szembe a múltban. Az ő szavaival élve: „A háború borzalmai, a kényszersorozások, a frontra hurcolás, a félelem, a légiriadót jelző szirénák hangja” mind olyan közös tapasztalatok, amelyek összekötik a két közösséget. „Önökkel vagyunk, tudjuk, mivel kell szembenézniük, és értjük a helyzetüket” – fogalmazott, és elismerte Kárpátalja magyar közösségét, hogy még a háború közepette is kitartanak a magyar élet képviselete mellett.
A közgyűlésen jelen volt még Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, Buczkó István Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja, Magyar Zoltán, a Magyar Országgyűlés labdarúgó-válogatottjának szövetségi kapitánya, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke, Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, Csernicskó István akadémikus, a II. RF KMF rektora, Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Vitalij Matyij, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció vezetője, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása ügyvezető igazgatója és Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke. Bujdosó János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága kárpátaljai főosztályának vezetője és Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója online vettek részt.
Sütő Gábor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette: a KMKSZ taglétszáma 2024-ben 33 831 fő volt, akik 111 alapszervezetbe tömörültek. A közgyűlésen 102 alapszervezet képviseltette magát. A hivatalos küldöttek száma 198 fő volt, közülük 189 küldött jelent meg, ami 95%, tehát a közgyűlés határozatképes.
A gyűlést vezető Gulácsy Géza alelnök köszöntötte az új tisztségviselőket, és bejelentette, hogy a Nagybakosi Alapszervezet elnöki tisztségét Szanyi János halála után Badó Veronika vette át.
Pacuha Aranka, az ellenőrző bizottság elnöke részletesen beszámolt a KMKSZ múlt évi gazdálkodásáról, majd a közgyűlés megfelelőnek minősítette a Szövetség munkáját.
A jelenlévők nyilatkozatot fogadtak el, melynek szövegét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel.
A közgyűlés keretében Fodó Sándor-díjjal tüntették ki Tóth Lászlót, a Beregi Református Egyházmegye esperesét, a Nagyberegi Református Líceum lelkész-igazgatóját, Szajkó Renátát, a Viski Egészségügyi Alapellátási Központ családorvosát, Iván Évát, a Derceni Középiskola magyartanárát, valamint Fodó Sándor-ösztöndíjat vett át Gábor Anna, a Rákóczi-főiskola biológia és az ember egészsége szakos IV. évfolyamos diákja.
A KMKSZ Hűségdíját Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a KMPSZ elnöke, illetve Tóth Margit beregrákosi, Roják Mária császlóci, Rácz János tiszacsomai, Gortvay Gizella korláthelmeci, Bence Rudolf tiszaújlaki és Seder Ilona borzsovai (idén leköszönő) alapszervezeti elnök vehette át.
A közgyűlés Brenzovics László zárszavával és a Szózat eléneklésével ért véget.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeti közgyűlései az elmúlt év eredményeinek értékelése és a jövőbeni tervek megvitatása jegyében zajlottak.
A Ráti Alapszervezet ahelyi gimnáziumban tartotta meg beszámoló közgyűlését február 27-én. Illár Lénárd, az alapszervezet elnöke beszámolt az elmúlt évi munkáról, különböző rendezvényeikről. Kiemelt esemény volt, hogy a helyi gimnázium munkatársának, Bukócsik Sándornak a kezdeményezésére megkeresték Balogh Líviát, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnökét, illetve Tessely Zoltánt, a Magyar Országgyűlés képviselőjét, akinek körzetéhez tartozik Rát anyaországi testvértelepülése, Alcsútdoboz. Tessely képviselő úr beszerzett 40 gyümölcsfát és egy tölgyfát, s a magyarországi vendégekkel közösen ültették el a Ráti Gimnázium kertjében. Alcsútdoboz támogatásának köszönhetően az alapszervezet vásárolt egy hordozható hangerősítő berendezést, illetve egy színes nyomtatót a gimnázium céljaira. Az alapszervezeti elnök a Szürtei Kistérségi Tanács képviselőjeként tájékoztatta a ráti lakosokat a tanács ügyeiről is.
Illár Lénárd beszámolóját követően Kocsis Szilvia pénztáros ismertette az alapszervezet pénzügyi helyzetét.
Február 27-én tartotta közgyűlését a Szürtei Alapszervezet is, ahol Braun Éva, az alapszervezet elnöke beszámolójában elmondta, hogy a háborús helyzet a szürtei magyar közösségre is hatással van, az oktatásra, a gazdasági helyzetre és az élet minden területére rányomja a bélyegét. Sokan elhagyták az országot, de annak ellenére sikerült megszervezni azokat a megemlékezéseket, amelyeket korábban is rendszeresen. Az alapszervezet szorosan együttműködik a helyi egyházközségekkel, a kistérségi tanáccsal, közösen igyekeznek megoldani a helyi problémákat.
Puskár Árpád, a Szürtei Kistérségi Tanács polgármestere az önkormányzat ügyeiről beszélt a közgyűlés résztvevőinek, érintve a legfontosabb kérdéseket.
Ráton és Szürtében a közgyűlés színvonalas kulturális programmal fejeződött be: a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület szervezésében Tóth Péter Lóránt anyaországi versmondó József Attila-estjét tekinthették meg a gyűlés résztvevői.
A Csapi Alapszervezet szombaton az Ungvári Középszintű Szervezet (UKSZ) rendezvénytermében tartotta meg soron következő, 36. közgyűlését.
Balogh Lívia, az alapszervezet és az UKSZ elnöke rövid átfogó betekintést adott az ideológiák harcába, kitért a konzervatív keresztény Európában meghonosodott liberális eszmei irányzatra, amely lazítja a társadalmi közösségeket, köztük a migrációra, a genderpropagandára, a „zöldpolitikára”. Szólt a mesterséges intelligencia által előállított média és a független államok választási folyamataiba való beavatkozás veszélyeiről is.
A nagyvilágban zajló történések után Balogh Lívia megtartotta elnöki beszámolóját. Összefoglalta az elmúlt év rendezvényeinek különösen gazdag palettáját. Kiemelte: nagy hangsúlyt fektetnek minden közösségépítő rendezvényre, a fiatalok bevonására, de most a régebb óta fiatal korosztályra tudnak alapozni, és megköszönte a nyugdíjasklubnak azt, hogy valóban közösségben élnek és megpróbálják növelni azt.
Belovics Lena, a Csapi KMKSZ Nyugdíjasklubjának elnöke beszámolt az elmúlt esztendőben megvalósított programokról.
Ezt követően a tagság kielégítőnek minősítette a szervezet munkáját és elfogadta a pénzügyi beszámolót, amelyet Hurik Ilona tartott meg.
A Szalókai Alapszervezet március 2-án tartotta soron következő közgyűlését, a helyi református parókián. A közgyűlést megelőzően a tavaly januári népdaléneklési versenyén jól szereplő Horváth Kamilla, Molnár Henrietta és Molnár Hanna magyar népdalokat énekelt.
A közgyűlés résztvevői a Szózat eléneklése után egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az alapszervezet elhunyt tagjairól, közöttük Fekete Miklós alapító tagról, aki évtizedeken át volt az alapszervezet pénztárosa, illetve megemlékeztek a fronton életüket vesztett katonákról is.
Halász-Kovács Mária, az alapszervezet elnöke felidézte az elmúlt évi rendezvényeket, megemlékezéseket, a Magyarok Kenyere programban való részvételt, kiemelte a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület keretein belül működő kézműves-szakkörök gyümölcsöző tevékenységét. Szomorúan jegyezte meg, hogy az alapszervezet taglétszáma évről évre fogy, jelenleg 383 tagjuk van, de bizakodva tekintenek a jövőbe.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke minden ungvári járási alapszervezeti közgyűlésen jelen volt. Elemezte a nemzetközi és az ukrajnai helyzetet, illetve részletesen ismertette, hogy a KMKSZ alapítványai milyen támogatásokat juttattak el az ungvári járási magyar lakosokhoz. Hangsúlyozta: „Az elmúlt évben újraindult valamilyen szinten a kulturális élet az Ungvári járásban, amire nagyon vártak már a közösségek, hiszen a Covid után sajnos háborús éveket élünk, és ez nem igazán volt jó alap ahhoz, hogy a korábbi nagyon aktív kulturális életet folytatni tudjuk, de az elmúlt évben már nyújtottunk be pályázatokat, s az idén is pályázunk. Tervezzük a jövőt és nagyon várjuk a békét, hiszen az mindennek az alapja.”
A Mezőgecsei Alapszervezet közgyűlésének a helyi kultúrház adott otthont március 1-jén. Popovics Katalin alapszervezeti elnök beszámolt a 2024-es év történéseiről és a szervezet által megvalósított programokról. Elmondta, bár a háborús helyzet miatt a hagyományos nagy rendezvények elmaradtak, a szervezet több kulturális eseményen is részt vett. Beszámolt a Mezőgecsei Pajtaszínház felavatásáról és a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda működéséről.
Sajnálatos módon a tagság létszáma csökkent az elmúlt évben, mivel több tag is elhunyt. Az elnök külön megemlékezett Badak Sándorról, a szervezet egyik alapítójáról, valamint azokról, akik a háború során vesztették életüket.
Fodor Gyula, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese és a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy a 2025-ben esetlegesen megvalósuló választások kulcsfontosságúak lesznek a kárpátaljai magyarság számára, mivel a jelentős elvándorlás miatt a magyar közösség politikai képviselete veszélybe kerülhet, ezért minden magyar szavazó részvétele döntő jelentőségű lesz.
Mester András, a település elöljárója beszédében kiemelte, hogy mindannyian érzik a létszámcsökkenés következményeit, de bízik benne, hogy hamarosan véget ér ez az időszak, és megoldják a kihívásokat.
A Tiszacsomai Alapszervezet a helyi kultúrházban tartotta közgyűlését március 2-án, melynek első részében a Reskó-Papp Angéla vezette Tiszacsomai Bokréta Hagyományőrző Tánccsoport előadását élvezhették a résztvevők.
Ezt követően Rácz János elnök tartott beszámolót, amelyben részletesen kitért arra, hogy a KMKSZ a különböző támogatások mellett kulturális és közösségi rendezvények révén is igyekszik segíteni a helyi közösséget. A szervezet különösen büszke arra, hogy Tiszacsoma már hosszú ideje eredményesen vesz részt a Magyarok Kenyere programban, amely az összefogás és szolidaritás egyik szép példája.
A közgyűlésen szó esett a helyi sikerekről is. A község patinás építménye, az Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda egyre több látogatót fogad, ahol a gyerekek lovagolhatnak és íjászkodhatnak, ezzel is ápolva a magyar hagyományokat. A KMKSZ támogatásának köszönhetően már tavaly is több mint ezer hetedik osztályos kárpátaljai magyar diák vehetett részt a központ programjain. Emellett számos más oktatási intézmény csoportjai, valamint nyugdíjascsoportok is ellátogattak a helyszínre.
A Csonkapapi Alapszervezet március elsején tartotta közgyűlését a helyi gimnáziumban.
Sütő Gábor, az alapszervezet elnöke beszámolójában részletesen beszámolt a rendezvényekről. Elmondta, hogy 2022-ben megalakult a községben a Rákóczi Szövetség Csonkapapi Alapszervezete Nagy Natália alapszervezeti elnök irányításával, amely számos új lehetőséget és programot teremtett a tanulók és a tanárok számára.
Sütő Gábor önkormányzati képviselőként beszámolt a Kaszonyi Tanácsban végzett munkájukról is. Elmondta még, hogy október 23-án testvértelepülési találkozón vettek részt Budapesten a XVII. kerületi Rákosmentén.
2024-ben sikerült elnyerniük a Bethlen Gábor Alap által meghirdetett pályázaton 750 000 forintot sport- és játéktér létrehozására az iskola udvarán. A sportszerelvényeket már meg is vásárolták. Tóth Sándor polgármester támogatásával a sporttér játszótérrel is kiegészülhet majd.
A beregvidéki közgyűlések mindegyikén részt vett Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, aki a Szövetség világpolitikai és ukrajnai eseményeiről, illetve a Szövetség álláspontjáról tájékoztatta a hallgatóságot. Az alelnök beszámolójában kitért a KMKSZ által nyújtott támogatásokra is, kiemelve, hogy a háborús helyzet ellenére minden elindított támogatási program zavartalanul működik, és a kifizetések rendben megtörténtek. „A KMKSZ minden körülmények közepette megtartja közgyűléseit, ismerni szeretné az egyes települések lakóinak életét, problémáit, hangulatát” – hangsúlyozta Sin József, erős hitet és kitartást kívánva a mostani nehéz helyzetben.
Tekeházán a református parókia épületében tartotta közgyűlését a KMKSZ helyi alapszervezete. Lidkó Diána, a 262 tagú alapszervezet elnöke beszámolt arról, hogy sokat dolgoznak a tekeházai vasárnapi iskola fennmaradásáért, amely három csoporttal működik. A faluban csak ukrán iskola van, de minden osztályban tanulják a magyar és az ukrán gyerekek is a magyart mint idegen nyelvet. Az elnök asszony elmondta, hogy nagyobb ünnepségeket a háború miatt a tavalyi évben nem tartottak, de megemlékeztek a nemzeti ünnepekről, közösségépítő rendezvényeket tartottak. Az alapszervezet elnöke köszönetet mondott a magyar államnak az oktatási-nevelési támogatásért és minden, a községben élőkhöz eljuttatott anyaországi támogatásért.
Kócsi Katalin, a Királyházai Kistérségi Tanács képviselője tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit a tanács munkájáról és s földprivatizációval kapcsolatos kérdésekről.
Gödényházán a községi könyvtárban tartották a helyi KMKSZ-alapszervezet közgyűlését. Lednei Tünde, a KMKSZ Gödényházai Alapszervezetének elnöke elmondta, hogy 2024-ben Mikulás-ünnepséget szerveztek, ahol a KMKSZ támogatásának köszönhetően ajándékcsomagokkal tudták megörvendeztetni a gyerekeket, rajtuk kívül az időseket és a betegeket is. Az alapszervezet két rendezvényt is tartott, ahol a helyi nyugdíjasklub megszervezését kezdeményezték, ezt az idén szeretnék hivatalosan is megalapítani, hisz sok az idős ember a faluban.
A közgyűlésen megvitatták az ukrajnai és a világpolitikai eseményeket, a KMKSZ munkáját és a községben felmerült gondokat. Döntés született arról, hogy az idén több rendezvényt szerveznek, melyekbe bevonják a gyerekeket és a nyugdíjasokat, s ehhez több motivált helyi lakos ajánlotta segítségét.
Tiszaújhelyben Mihók Richard, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke számolt be a tagságnak az elmúlt évi munkáról. Kiemelte, hogy jól sikerült az általuk szervezett gyermeknap, megemlékeztek az aradi vértanúkról, illetve a málenkij robot áldozatairól. A középszintű szervezettel közösen minden magyar iskolást, óvodást és a Tulipán Tanoda növendékeit meg tudták ajándékozni egy karácsonyi csomaggal. Kudron Zoltán oklevéllel köszönte meg Boldog Ferenc munkáját, aki több mint harminc évig volt az alapszervezet elnöke, valamint Popovics Erzsébet alelnök munkáját, aki egyben a helyi Tulipán Tanoda igazgatója
A gyűlés végül mindhárom helyen egyfajta falugyűléssé alakult át, Tiszaújhelyen különösen sok, a Tiszaújlaki Kistérségi Tanács által elhanyagolt problémára igyekeztek felhívni a figyelmet a KMKSZ-tagok.
Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke mindhárom közgyűlésen a világpolitika legfontosabb eseményeit, folyamatait és a KMKSZ vezetésének azzal kapcsolatos álláspontját vázolta. Elmondta, hogy reményeink szerint 2025 a változások éve lesz, közelebb kerültünk a fegyverszünethez és a békéhez. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor minden bizonnyal választások is lesznek, már most sem korai gondolkodnunk a polgármester- és képviselőjelöltekről. „Mi, akik itthon maradtunk, vagyunk az őrzők, nekünk jutott az a feladat, hogy Kárpátalján, illetve Ugocsában megőrizzük identitásunkat, hagyományainkat, anyanyelvünket, vallásunkat, ezt igyekezzünk átadni a gyerekeinknek, unokáinknak, mert ha mi ezt most nem tesszük meg, akkor lehet, hogy húsz év múlva már nem nagyon lesz kinek” – fogalmazott Kudron Zoltán.
Köszönetet mondott a külhoni magyaroknak a 2004-es népszavazás okozta sérelmek megbocsátásáért és az elmúlt 15 év kiemelkedő együttműködéséért Soltész Miklós, a magyar Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Gyergyószentmiklóson.
Köszönöm minden erdélyi, székelyföldi, partiumi magyarnak, minden Kárpát-medencében, de nem a jelenlegi Magyarországon élő magyarnak, hogy meg tudtak bocsájtani a húsz évvel ezelőtti bűnért
– fogalmazott az államtitkár.
A KDNP-s politikus a Szent Miklós-templom búcsús szentmiséjén és körmenetén vett részt a székelyföldi városban. A templomban mondott ünnepi beszédében úgy fogalmazott: háromszoros köszönettel érkezett, amit három keresztény érték köré csoportosít: a megbocsátás, a küzdelem másokért és a cselekvő szeretet.
A 2004. december 5-i népszavazásra emlékeztetve rámutatott: nem szabad feledni, „nagy bűn volt”, a trianoni békediktátum után voltak olyanok, akik ahelyett, hogy magukhoz ölelték volna „az elszakított testvéreket”, újra elszakították őket. „Köszönöm a megbocsátást, az elmúlt tizenöt évnek a nagyszerű együttműködését” – mondta a külhoni magyarokra utalva Soltész Miklós.
Március 15-e alkalmából együtt emlékezett Técső magyarsága az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire. Az országban kialakult háborús helyzetből adódóan idén is csendeskoszorúzással méltatták a forradalmi ifjakat a város központjában található Kossuth-szobornál. Az eseményen a városban működő egyházi, civil és oktatási intézmények vezetői, közösen helyezték el az emlékezés koszorúit. Sari József, a KMKSZ felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke szerint: a márciusi ifjak szabadságszeretete példaértékű, amelyből minden korban erőt lehet meríteni.
Balogh Líviával, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének elnökével az ungvári járási magyarság helyzetéről és a háborús körülmények közötti mindennapokról beszélgettünk.
‒ Az elmúlt két év rendkívül nehéz volt a kárpátaljai magyarság számára is az országban dúló háború miatt. Milyen az ungvári járási magyarság helyzete?
‒ Az Ungvári járásban sem különb a helyzet, mint a megye többi területén. Ezt az időszakot át kell vészelnünk. Sok család hiányzik most közülünk az ismert okokból. Az az igazság, hogy a háborúra senki nem számított. Nagyon váratlanul ért mindenkit. De minden nehézség ellenére igyekeztünk megtartani a közösségeinket, a háború alatt sem engedtük el a kezüket.
‒ Milyen új problémák, kihívások jelentkeztek a háború kitörése óta?
‒ A két év Covidot követően a háború kitörésével új feszültségek jelentek meg az emberek életében. Tömegesen érkeztek belső-ukrajnai menekültek a vidékre, így azt a humanitárius munkát kezdtük el megerősíteni, amely által ezeket az embereket segíteni tudtuk. Az ungvári járási kis falvakba rengeteg menekült család érkezett. Felmértük, hogy a járásban a kistérségek, illetve a különböző települések hogyan tudnak megbirkózni a „rájuk zúduló”, tömegesen érkező menekültekkel. Voltak, akiknek a testvértelepülési segítségnyújtás adott volt, de volt sok hely, ahol nem volt a településeknek jól kiépült külföldi kapcsolatuk, ott igyekeztünk támogatókat találni. A Covid ideje alatt is segítettük a települések egészségügyi intézményeit gyűjtések és különböző felajánlások által, most is ugyanúgy igyekeztünk segíteni. A nehézségek folyamatosak. Tavaly az áramkimaradás nehezítette az oktatási intézmények munkáját. Generátorokat, aggregátorokat igyekeztünk eljuttatni a különböző intézményekhez. De voltak pozitív eredmények is. A háborús időszak ellenére két művészeti iskolát is sikerült beindítani a járásban: az egyik a nagydobronyi, a másik pedig a szürtei, amely ma már közel száz gyermeket foglalkoztat. Kardosné Gyurkó Katalin, valamint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár segítségével mind a nagydobronyi, mind a szürtei művészeti iskolába sikerült laptopokat és hangszereket szállítanunk, valamint logopédusok is érkeztek velük, akik a ráti gyermekotthon lakóival foglalkoztak. Mindig dolgozunk azon, hogy segíthessünk ott, ahol szükség van rá.
‒ A nehézségek ellenére hogyan igyekszik a KMKSZ az Ungvári járásban összetartani a közösségeket? Hogyan lehet ebben a nehéz helyzetben helytállni?
‒ Ma az a legfontosabb, hogy megmaradjanak a közösségeink még akkor is, ha a jelenlegi körülmények között ezek fogyó létszámúak. Szövetségünknek ‒ amely idén harmincöt éves ‒ az is fontos prioritás, hogy meg tudjon maradni legitimnek, a következő időszakban szeretnénk megtartani minden alapszervezetünkben az éves üléseinket, valamint ezeket járási és megyei szinten is. Sajnos sokkal szűkebb lehetőségeink vannak most rendezvényszervezésre, mint az elmúlt évek során. Már a Covid idejében is jelentősen csökkent a programok száma, hiszen a karanténkorlátozások miatt ezeket nem tudtuk megvalósítani. Most pedig kegyeleti okok miatt semmi olyan rendezvényt nem tartunk, amely sérthetné azon családok helyzetét, akiknek családtagja a fronton teljesít szolgálatot. Igyekszünk visszafogott kulturális programokat szervezni, mint a március 15-i, augusztus 20-i, valamint a málenkij robot áldozataira csendes főhajtással emlékeztünk. Ezenfelül Csapról a nyár folyamán ismét nyaralhattak gyerekek Zánkán Bicske város felajánlása jóvoltából. A Kárpátaljai Népfőiskola szervezésében tavaly is jártunk Lakiteleken. Ellátogatott hozzánk Tóth Péter Lóránt versvándor, akinek köszönhetően több járás magyar iskolájába eljutott az általa bemutatott verses előadás. Ezenkívül a járásban adventi kézműves-foglalkozásokat is szerveztünk, ugyanis nagy igény mutatkozott rá a közösségekben. De a Teleki László Alapítvány jóvoltából a borsi Rákóczi-kastélyban megrendezett versenyre való kijutását is több alkalommal segítettük a különböző tanintézmények gyerekeinek.
‒ Hogyan alakult a KMKSZ tagságának száma az Ungvári járásban az elmúlt két évben?
‒ Az Ungvári járás 31 alapszervezetet foglal magába. Pontos számokat még nem tudok mondani, most zajlik a tagnyilvántartás begyűjtése. Sajnos az elmúlt időszakban csökkenő tendenciát mutat az alapszervezeteink tagságának száma. De mindezek ellenére igyekszünk összetartani és segíteni a közösségeket.
‒ A nehéz mindennapok ellenére sem lehet azonban tétlenkedni. Melyek most a legfontosabb prioritások?
‒ Nagyon sok fiatal, ifjúsági közösség fogyatkozott meg. Akik itthon maradtak, azok inkább az idősebb és a nyugdíjas korosztály, akik össze tudják fogni az itthon maradt közösséget. De igény van a találkozásra. Csapon nagyon aktív a nyugdíjaskör, a tagjai rendszeresen összejárnak, szőnek, kenyeret sütnek, kórusfoglalkozást tartanak. Létrejött egy új szervezet is az Ungvári járásban, a gazdaasszony-tagozat, ami szintén jó lehetőség arra, hogy összébb hozza a közösségeket. Kapaszkodnunk kell a pozitívumokba. Az elmúlt éven a felső-Tisza-vidéki keresztszemes hímzést hungarikummá nyilvánították, s ennek köszönhetően a Népfőiskola Hrivnák Tünde divattervezővel készíttetett egy harmadik kollekciót, amely Londonban debütált. A Népfőiskola által megalakult a hímzőkör is. A KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete pedig aktívan együttműködik a Népfőiskolával. Idén újra megtartottuk a magyar kultúra napi rendezvényt. A legfontosabb kérdések között azonban most az 5 km-es határzónákban való mozgás szerepel. Ebben is igyekszünk tájékoztatást adni a közösségeinknek. Az ungvári magyarság jelentős része beletartozik majd ebbe az övezetbe. S mivel ez korlátozhatja a szabad mozgást a megyén belül is, így ez most mindenképp nagyon fontos kérdés.
‒ Hogyan látja az idei évet? Vannak-e tervek, amelyeket szeretnének megvalósítani idén?
‒ Szeretnénk a jövőben is kisebb kulturális eseményeket szervezni. Nem feltétlen koncertekre gondolok. Terveink vannak, de persze látjuk majd, hogy hogyan engedi a politikai és az aktuális helyzet. Abban hiszünk, hogy helyi programok köré jobban épülnek közösségek. Számunkra a közösségszervezés elsőrendű feladat. De nem szeretnénk elengedni azok kezét sem, akik a jelenlegi helyzetből adódóan nem tudnak most itthon lenni. Várják őket vissza közösségeink.
‒ Ön a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselőjeként is tevékenykedik. A régiót tekintve melyek azok a főbb kérdések, amelyekért az elmúlt egy-két évben küzdöttek akár megyei szinten?
‒ Az ungvári járási magyarság gondjai politikai területen ugyanolyanok, mint az egész megyében. Tehát minden magyar közösségnek ugyanaz a problémája: a magyar oktatás megőrzése, a magyar nyelv, a magyar kultúra szabad használata Kárpátalján. Erre vonatkozólag születtek pozitív lépések az elmúlt időszakban, hiszen a múlt év végén elfogadtak egy új törvényt, amely hét másik törvényt érintve visszaad valamit a jogszűkítésekből, de nem teljes körű még a jogbővítés. Az alapvető kérdés, hogy megmaradhat-e a magyar nyelvű oktatás teljes vertikuma. Különböző kérdésekkel fordulnak hozzánk a kistérségek is, s amiben lehet, igyekszünk segíteni, többek között rengeteg embernek segítettünk egészségügyi támogatásban: súlyos betegeknek, rászorulóknak. Mindezen segítségnyújtás egy részét a KMKSZ keretéből, valamint a Kárpátaljai Megyei Tanács által tudtuk finanszírozni. De például Fodor Gusztáv közreműködésével, anyaországi önkormányzatok által is több településen tudtunk humanitárius szállítmányt átadni a rászorulóknak. Hiszünk abban, hogy ahol a szükség, ott a segítség, mi ebben is igyekszünk a híd szerepét betölteni.
