Felső-Tisza vidéken a magyarság egyik bástyája a Técsői Református Líceum, amely számos környékbeli szórvány magyar település gyermekei számára nyújt magyar oktatást és kollégiumi elhelyezést. Hogy elkerüljék az összevonást egy másik oktatási intézménnyel, valamint a feltételezett bezárást, a Técsői Református Líceum fenntartását 2023. január elsejétől a Kárpátaljai Református Egyházkerület vette át. A magyar kormány támogatásának köszönhetően az intézményben megújultak az osztálytermek, folyamatban van a kollégiumi szobák felújítása, bővült az étkezde, közel megháromszorozódott a diákok száma, akik korszerű, biztonságos, az inkluzív oktatás feltételeinek megfelelő körülmények között fejlődhetnek. A közel három év sikereit és eredményeit László Károly, a Líceum lelkészigazgatója ismertette.
Április 12-én tartotta 35. közgyűlését a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Beregszászban, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (II. RF KMF) átriumában. A 36 éves szervezet legnagyobb éves eseménye immár negyedszer zajlott háborús körülmények között, ám a rendezvény méltó hangulatban zajlott, és bizakodó üzeneteket közvetített a résztvevők felé.
Az ünnepélyes közgyűlés elején Babits Mihály Húsvét előtt című versét Ferku Szilveszter, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház segédszínésze tolmácsolásában hallhatta a közönség. A költemény szavai különösen időszerű üzenetet hordoztak ezekben a nehéz időkben, bátorítva és lelkesítve a jelenlévőket.
A rendezvényt Gulácsy Géza, a KMKSZ alelnöke, a Munkácsi Középszintű Szervezet elnöke nyitotta meg, majd elhangzott az ukrán és a magyar himnusz. Ezt követően a megjelentek egyperces néma főhajtással emlékeztek meg a háború áldozatairól és az elmúlt évben elhunyt alapszervezeti tagokról.
A napirendi pontok elfogadását követően Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke tartotta meg éves beszámolóját. Ebben több fontos eredményre és kihívásra is kitért. Hangsúlyozta, hogy közösségünk számára a háborús körülmények közepette is kulcsfontosságú az oktatás, az infrastruktúra-fejlesztés, valamint a politikai képviselet biztosítása.
Brenzovics László kiemelte, hogy Ukrajnát súlyos társadalmi, gazdasági és demográfiai válság sújtja, amelyet a háború csak tovább mélyít. „Minél tovább tart a háború, annál mélyebbé válik ez a demográfiai válság, elérve azt a pontot, ahonnan már nincs visszaút” – mondta. Ugyanakkor pozitív példaként emelte ki a kárpátaljai magyarság kitartását és intézményeinek működését, amelyeket még a háború, a világjárvány és a magyarellenes intézkedések sem tudtak megtörni.
A KMKSZ elnöke részletesen ismertette a közösség megmaradását segítő programokat és fejlesztéseket. Ezek között kiemelte, hogy a Rákóczi-főiskolát az ország tíz legjobb magánintézménye között tartják számon. Beszámolt az új oktatási és sportprojektekről is, amelyek helyben kínálnak fejlődési lehetőséget a fiatalok számára. A szociális és gazdaságfejlesztési programokról is szólt, amelyek a nehézségek ellenére továbbra is elérhetők. Elmondta: jelentős infrastrukturális beruházások is megvalósultak, például iskolák, sportlétesítmények, és egy korszerű hulladékkezelő is épült. A Nagypalád–Nagyhódos határátkelő megnyitását is megemlítette, amely húszéves előkészítés után valósult meg, és javítja a térség gazdasági kapcsolatait.
A háborús helyzetet elemezve az elnök rámutatott: a béke eléréséhez nemcsak Ukrajna és Oroszország, hanem a Nyugat egységes fellépése is szükséges. Véleménye szerint Donald Trump visszatérése csökkentheti a világégés veszélyét, de a béke még mindig távoli célnak tűnik. Beszéde zárásaként megerősítette: „A KMKSZ továbbra is elkötelezett a kárpátaljai magyarság érdekeinek képviselete mellett, és minden tőle telhetőt meg fog tenni közösségünk megmaradásáért, fejlődéséért.”
A közgyűlésen Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte, hogy a KMKSZ munkája az elmúlt 36 évben a legnehezebb időkben is biztos támaszt nyújtott a helyi közösségnek. Mint fogalmazott: „A magyarok ügyét csak a magyarok tudják képviselni. Mi hiszünk a nemzeti kisebbségek bölcsességében, önszervező erejében.” Hangsúlyozta, hogy a kárpátaljai magyarság megmaradásának három pillére az erős érdekképviselet, az anyanyelvű oktatás, valamint a történelmi egyházak támogatása. A magyar kormány ezért a háborús helyzet ellenére is folytatja a 2015 óta működő Szülőföldön magyarul és sok más támogatási programot, amelyek többek között a pedagógusok, művészeti és egészségügyi dolgozók, egyházi személyek és kulturális intézmények munkáját segítik. Zárásként megerősítette: Magyarország továbbra is kiáll a kárpátaljai magyarság jogai mellett, és partnere marad minden olyan törekvésnek, amely a közösség boldogulását szolgálja.
„35 év, szinte már történelem. Önök szilárd hittel és kitartó munkával, számos küzdelem és kihívás árán őrizték meg számunkra kultúránkat, nyelvünket, identitásunkat” – fogalmazott Ferenc Viktória európai parlamenti képviselő. Ismertette, hogy az EP-ben folyamatosan szót emel a kisebbségi jogok mellett is, és minden lehetőséget megragad arra, hogy a támogatási csomagokból ne csak infrastrukturális fejlesztések, hanem az emberek mentális egészségét segítő programok is valósuljanak meg. „Mi, kárpátaljai magyarok, tesszük a dolgunkat – Önök otthon, én az Európai Parlamentben” – zárta gondolatait, és reményét fejezte ki, hogy a kárpátaljai magyarság végre békében és méltóságban élhet szülőföldjén.
Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntőjében a kárpátaljai magyarság jelenlegi helyzetét a II. világháború utáni állapotokhoz hasonlította, amikor „hiányzó férfiak, magukra maradt gyermekek és öregek” jellemezték a közösséget. Ugyanakkor elismeréssel szólt a KMKSZ munkájáról és kitartásáról, különösen annak fényében, hogy a szervezet a független Ukrajna egyik legrégebbi bejegyzett civil szervezete.
„Amikor csak tehetem, mindig itt vagyok” – kezdte beszédét Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Közgyűlés elnöke, utalva a közösséghez való kötődésére. Beszámolt a határ menti együttműködések eredményeiről, továbbá olyan fejlesztésekről is szólt, mint a hulladékgazdálkodási projektek és a határátkelők bővítése, amelyek mind hozzájárulnak a térségi kapcsolatok élővé és működővé tételéhez. „Szolidárisak vagyunk Ukrajnával, de különösképpen az itt élő magyar nemzeti közösséggel” – zárta szavait.
Szilágyi Dóra, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ügyvezető alelnöke Kelemen Hunor szövetségi elnök üdvözletét tolmácsolta. Felszólalásában kiemelte: az erdélyi magyar közösség teljes szolidaritásáról és elismeréséről biztosítja a kárpátaljaiakat, különösen a háborús időszakban tanúsított kitartásukért. „Az elmúlt időszakban akkora változások következtek be az életünkben, amit talán a mi generációnk el sem tudott képzelni” – mondta. „Bízom benne, hogy még megvan önökben az erő, hogy a következő generációknak is teret és szülőföldet adhassunk tovább.”
Kopasz József a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) képviseletében köszöntötte a jelenlévőket. Kiemelte: a kárpátaljai magyarok mindennapjai kihívásokkal terheltek, de mégis kitartanak. Beszédét egy erőteljes üzenettel zárta: „Mindenki a saját szülőföldjén próbáljon megélni, maradni és alkotni.”
Varga Tibor, Kaposkelecsény polgármestere a felvidéki Magyar Szövetség képviseletében köszöntötte a közgyűlés résztvevőit és adta át a szervezet üdvözletét. Elmondta, hogy bár pártja nagy átalakulásokon ment keresztül, alapvető céljuk változatlan: a helyi magyar közösségek támogatása és a szolidaritás fenntartása a Kárpát-medencében. „A KMKSZ nemcsak őrzője, de aktív formálója is a kárpátaljai magyar életnek” – mondta, és azt kívánta, hogy „egymásból erőt merítve építsük a jövőt, amelyre gyermekeink is büszkék lehetnek”.
Babják Zoltán, Beregszász polgármestere beszédében a háború árnyékában végzett munkát és az elért gazdasági eredményeket értékelte. Szerinte a háborús körülmények ellenére sikerült komoly fejlődési eredményeket elérniük, amit elsősorban a csapatmunka és a közös erőfeszítések eredményének tart. Köszönetet mondott a KMKSZ-nek a kiváló együttműködésért, és reményét fejezte ki, hogy a háború után, amikor a körülmények lehetővé teszik, Beregszász újra visszanyerheti történelmi nevét, és ezt közösen, összefogva fogják elérni.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke üzenetét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel. A VMSZ elnöke azt írta, különösen jól megérti a kárpátaljai magyarok helyzetét, hiszen hasonló kihívásokkal néztek szembe a múltban. Az ő szavaival élve: „A háború borzalmai, a kényszersorozások, a frontra hurcolás, a félelem, a légiriadót jelző szirénák hangja” mind olyan közös tapasztalatok, amelyek összekötik a két közösséget. „Önökkel vagyunk, tudjuk, mivel kell szembenézniük, és értjük a helyzetüket” – fogalmazott, és elismerte Kárpátalja magyar közösségét, hogy még a háború közepette is kitartanak a magyar élet képviselete mellett.
A közgyűlésen jelen volt még Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, Buczkó István Magyarország Beregszászi Konzulátusának vezető konzulja, Magyar Zoltán, a Magyar Országgyűlés labdarúgó-válogatottjának szövetségi kapitánya, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye magyar ajkú hívekért felelős helynöke, Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) elnöke, Csernicskó István akadémikus, a II. RF KMF rektora, Petei Judit, a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője, Vitalij Matyij, a Beregszászi Járási Katonai Adminisztráció vezetője, Rezes Károly, a Beregszászi Járási Tanács elnöke, Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke, Rezes József, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása ügyvezető igazgatója és Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke. Bujdosó János, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága kárpátaljai főosztályának vezetője és Berki Marianna, az „Egán Ede” Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ” Jótékonysági Alapítvány igazgatója online vettek részt.
Sütő Gábor, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke bejelentette: a KMKSZ taglétszáma 2024-ben 33 831 fő volt, akik 111 alapszervezetbe tömörültek. A közgyűlésen 102 alapszervezet képviseltette magát. A hivatalos küldöttek száma 198 fő volt, közülük 189 küldött jelent meg, ami 95%, tehát a közgyűlés határozatképes.
A gyűlést vezető Gulácsy Géza alelnök köszöntötte az új tisztségviselőket, és bejelentette, hogy a Nagybakosi Alapszervezet elnöki tisztségét Szanyi János halála után Badó Veronika vette át.
Pacuha Aranka, az ellenőrző bizottság elnöke részletesen beszámolt a KMKSZ múlt évi gazdálkodásáról, majd a közgyűlés megfelelőnek minősítette a Szövetség munkáját.
A jelenlévők nyilatkozatot fogadtak el, melynek szövegét Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára olvasta fel.
A közgyűlés keretében Fodó Sándor-díjjal tüntették ki Tóth Lászlót, a Beregi Református Egyházmegye esperesét, a Nagyberegi Református Líceum lelkész-igazgatóját, Szajkó Renátát, a Viski Egészségügyi Alapellátási Központ családorvosát, Iván Évát, a Derceni Középiskola magyartanárát, valamint Fodó Sándor-ösztöndíjat vett át Gábor Anna, a Rákóczi-főiskola biológia és az ember egészsége szakos IV. évfolyamos diákja.
A KMKSZ Hűségdíját Orosz Ildikó, a II. RF KMF és a KMPSZ elnöke, illetve Tóth Margit beregrákosi, Roják Mária császlóci, Rácz János tiszacsomai, Gortvay Gizella korláthelmeci, Bence Rudolf tiszaújlaki és Seder Ilona borzsovai (idén leköszönő) alapszervezeti elnök vehette át.
A közgyűlés Brenzovics László zárszavával és a Szózat eléneklésével ért véget.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) alapszervezeti közgyűlései az elmúlt év eredményeinek értékelése és a jövőbeni tervek megvitatása jegyében zajlottak.
A Ráti Alapszervezet ahelyi gimnáziumban tartotta meg beszámoló közgyűlését február 27-én. Illár Lénárd, az alapszervezet elnöke beszámolt az elmúlt évi munkáról, különböző rendezvényeikről. Kiemelt esemény volt, hogy a helyi gimnázium munkatársának, Bukócsik Sándornak a kezdeményezésére megkeresték Balogh Líviát, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnökét, illetve Tessely Zoltánt, a Magyar Országgyűlés képviselőjét, akinek körzetéhez tartozik Rát anyaországi testvértelepülése, Alcsútdoboz. Tessely képviselő úr beszerzett 40 gyümölcsfát és egy tölgyfát, s a magyarországi vendégekkel közösen ültették el a Ráti Gimnázium kertjében. Alcsútdoboz támogatásának köszönhetően az alapszervezet vásárolt egy hordozható hangerősítő berendezést, illetve egy színes nyomtatót a gimnázium céljaira. Az alapszervezeti elnök a Szürtei Kistérségi Tanács képviselőjeként tájékoztatta a ráti lakosokat a tanács ügyeiről is.
Illár Lénárd beszámolóját követően Kocsis Szilvia pénztáros ismertette az alapszervezet pénzügyi helyzetét.
Február 27-én tartotta közgyűlését a Szürtei Alapszervezet is, ahol Braun Éva, az alapszervezet elnöke beszámolójában elmondta, hogy a háborús helyzet a szürtei magyar közösségre is hatással van, az oktatásra, a gazdasági helyzetre és az élet minden területére rányomja a bélyegét. Sokan elhagyták az országot, de annak ellenére sikerült megszervezni azokat a megemlékezéseket, amelyeket korábban is rendszeresen. Az alapszervezet szorosan együttműködik a helyi egyházközségekkel, a kistérségi tanáccsal, közösen igyekeznek megoldani a helyi problémákat.
Puskár Árpád, a Szürtei Kistérségi Tanács polgármestere az önkormányzat ügyeiről beszélt a közgyűlés résztvevőinek, érintve a legfontosabb kérdéseket.
Ráton és Szürtében a közgyűlés színvonalas kulturális programmal fejeződött be: a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület szervezésében Tóth Péter Lóránt anyaországi versmondó József Attila-estjét tekinthették meg a gyűlés résztvevői.
A Csapi Alapszervezet szombaton az Ungvári Középszintű Szervezet (UKSZ) rendezvénytermében tartotta meg soron következő, 36. közgyűlését.
Balogh Lívia, az alapszervezet és az UKSZ elnöke rövid átfogó betekintést adott az ideológiák harcába, kitért a konzervatív keresztény Európában meghonosodott liberális eszmei irányzatra, amely lazítja a társadalmi közösségeket, köztük a migrációra, a genderpropagandára, a „zöldpolitikára”. Szólt a mesterséges intelligencia által előállított média és a független államok választási folyamataiba való beavatkozás veszélyeiről is.
A nagyvilágban zajló történések után Balogh Lívia megtartotta elnöki beszámolóját. Összefoglalta az elmúlt év rendezvényeinek különösen gazdag palettáját. Kiemelte: nagy hangsúlyt fektetnek minden közösségépítő rendezvényre, a fiatalok bevonására, de most a régebb óta fiatal korosztályra tudnak alapozni, és megköszönte a nyugdíjasklubnak azt, hogy valóban közösségben élnek és megpróbálják növelni azt.
Belovics Lena, a Csapi KMKSZ Nyugdíjasklubjának elnöke beszámolt az elmúlt esztendőben megvalósított programokról.
Ezt követően a tagság kielégítőnek minősítette a szervezet munkáját és elfogadta a pénzügyi beszámolót, amelyet Hurik Ilona tartott meg.
A Szalókai Alapszervezet március 2-án tartotta soron következő közgyűlését, a helyi református parókián. A közgyűlést megelőzően a tavaly januári népdaléneklési versenyén jól szereplő Horváth Kamilla, Molnár Henrietta és Molnár Hanna magyar népdalokat énekelt.
A közgyűlés résztvevői a Szózat eléneklése után egyperces néma főhajtással emlékeztek meg az alapszervezet elhunyt tagjairól, közöttük Fekete Miklós alapító tagról, aki évtizedeken át volt az alapszervezet pénztárosa, illetve megemlékeztek a fronton életüket vesztett katonákról is.
Halász-Kovács Mária, az alapszervezet elnöke felidézte az elmúlt évi rendezvényeket, megemlékezéseket, a Magyarok Kenyere programban való részvételt, kiemelte a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület keretein belül működő kézműves-szakkörök gyümölcsöző tevékenységét. Szomorúan jegyezte meg, hogy az alapszervezet taglétszáma évről évre fogy, jelenleg 383 tagjuk van, de bizakodva tekintenek a jövőbe.
Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke minden ungvári járási alapszervezeti közgyűlésen jelen volt. Elemezte a nemzetközi és az ukrajnai helyzetet, illetve részletesen ismertette, hogy a KMKSZ alapítványai milyen támogatásokat juttattak el az ungvári járási magyar lakosokhoz. Hangsúlyozta: „Az elmúlt évben újraindult valamilyen szinten a kulturális élet az Ungvári járásban, amire nagyon vártak már a közösségek, hiszen a Covid után sajnos háborús éveket élünk, és ez nem igazán volt jó alap ahhoz, hogy a korábbi nagyon aktív kulturális életet folytatni tudjuk, de az elmúlt évben már nyújtottunk be pályázatokat, s az idén is pályázunk. Tervezzük a jövőt és nagyon várjuk a békét, hiszen az mindennek az alapja.”
A Mezőgecsei Alapszervezet közgyűlésének a helyi kultúrház adott otthont március 1-jén. Popovics Katalin alapszervezeti elnök beszámolt a 2024-es év történéseiről és a szervezet által megvalósított programokról. Elmondta, bár a háborús helyzet miatt a hagyományos nagy rendezvények elmaradtak, a szervezet több kulturális eseményen is részt vett. Beszámolt a Mezőgecsei Pajtaszínház felavatásáról és a Tiszacsomai Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda működéséről.
Sajnálatos módon a tagság létszáma csökkent az elmúlt évben, mivel több tag is elhunyt. Az elnök külön megemlékezett Badak Sándorról, a szervezet egyik alapítójáról, valamint azokról, akik a háború során vesztették életüket.
Fodor Gyula, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektorhelyettese és a Beregszászi Járási Tanács KMKSZ-frakciójának képviselője beszédében hangsúlyozta, hogy a 2025-ben esetlegesen megvalósuló választások kulcsfontosságúak lesznek a kárpátaljai magyarság számára, mivel a jelentős elvándorlás miatt a magyar közösség politikai képviselete veszélybe kerülhet, ezért minden magyar szavazó részvétele döntő jelentőségű lesz.
Mester András, a település elöljárója beszédében kiemelte, hogy mindannyian érzik a létszámcsökkenés következményeit, de bízik benne, hogy hamarosan véget ér ez az időszak, és megoldják a kihívásokat.
A Tiszacsomai Alapszervezet a helyi kultúrházban tartotta közgyűlését március 2-án, melynek első részében a Reskó-Papp Angéla vezette Tiszacsomai Bokréta Hagyományőrző Tánccsoport előadását élvezhették a résztvevők.
Ezt követően Rácz János elnök tartott beszámolót, amelyben részletesen kitért arra, hogy a KMKSZ a különböző támogatások mellett kulturális és közösségi rendezvények révén is igyekszik segíteni a helyi közösséget. A szervezet különösen büszke arra, hogy Tiszacsoma már hosszú ideje eredményesen vesz részt a Magyarok Kenyere programban, amely az összefogás és szolidaritás egyik szép példája.
A közgyűlésen szó esett a helyi sikerekről is. A község patinás építménye, az Árpád Vezér Látogatóközpont és Lovarda egyre több látogatót fogad, ahol a gyerekek lovagolhatnak és íjászkodhatnak, ezzel is ápolva a magyar hagyományokat. A KMKSZ támogatásának köszönhetően már tavaly is több mint ezer hetedik osztályos kárpátaljai magyar diák vehetett részt a központ programjain. Emellett számos más oktatási intézmény csoportjai, valamint nyugdíjascsoportok is ellátogattak a helyszínre.
A Csonkapapi Alapszervezet március elsején tartotta közgyűlését a helyi gimnáziumban.
Sütő Gábor, az alapszervezet elnöke beszámolójában részletesen beszámolt a rendezvényekről. Elmondta, hogy 2022-ben megalakult a községben a Rákóczi Szövetség Csonkapapi Alapszervezete Nagy Natália alapszervezeti elnök irányításával, amely számos új lehetőséget és programot teremtett a tanulók és a tanárok számára.
Sütő Gábor önkormányzati képviselőként beszámolt a Kaszonyi Tanácsban végzett munkájukról is. Elmondta még, hogy október 23-án testvértelepülési találkozón vettek részt Budapesten a XVII. kerületi Rákosmentén.
2024-ben sikerült elnyerniük a Bethlen Gábor Alap által meghirdetett pályázaton 750 000 forintot sport- és játéktér létrehozására az iskola udvarán. A sportszerelvényeket már meg is vásárolták. Tóth Sándor polgármester támogatásával a sporttér játszótérrel is kiegészülhet majd.
A beregvidéki közgyűlések mindegyikén részt vett Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke, aki a Szövetség világpolitikai és ukrajnai eseményeiről, illetve a Szövetség álláspontjáról tájékoztatta a hallgatóságot. Az alelnök beszámolójában kitért a KMKSZ által nyújtott támogatásokra is, kiemelve, hogy a háborús helyzet ellenére minden elindított támogatási program zavartalanul működik, és a kifizetések rendben megtörténtek. „A KMKSZ minden körülmények közepette megtartja közgyűléseit, ismerni szeretné az egyes települések lakóinak életét, problémáit, hangulatát” – hangsúlyozta Sin József, erős hitet és kitartást kívánva a mostani nehéz helyzetben.
Tekeházán a református parókia épületében tartotta közgyűlését a KMKSZ helyi alapszervezete. Lidkó Diána, a 262 tagú alapszervezet elnöke beszámolt arról, hogy sokat dolgoznak a tekeházai vasárnapi iskola fennmaradásáért, amely három csoporttal működik. A faluban csak ukrán iskola van, de minden osztályban tanulják a magyar és az ukrán gyerekek is a magyart mint idegen nyelvet. Az elnök asszony elmondta, hogy nagyobb ünnepségeket a háború miatt a tavalyi évben nem tartottak, de megemlékeztek a nemzeti ünnepekről, közösségépítő rendezvényeket tartottak. Az alapszervezet elnöke köszönetet mondott a magyar államnak az oktatási-nevelési támogatásért és minden, a községben élőkhöz eljuttatott anyaországi támogatásért.
Kócsi Katalin, a Királyházai Kistérségi Tanács képviselője tájékoztatta a közgyűlés résztvevőit a tanács munkájáról és s földprivatizációval kapcsolatos kérdésekről.
Gödényházán a községi könyvtárban tartották a helyi KMKSZ-alapszervezet közgyűlését. Lednei Tünde, a KMKSZ Gödényházai Alapszervezetének elnöke elmondta, hogy 2024-ben Mikulás-ünnepséget szerveztek, ahol a KMKSZ támogatásának köszönhetően ajándékcsomagokkal tudták megörvendeztetni a gyerekeket, rajtuk kívül az időseket és a betegeket is. Az alapszervezet két rendezvényt is tartott, ahol a helyi nyugdíjasklub megszervezését kezdeményezték, ezt az idén szeretnék hivatalosan is megalapítani, hisz sok az idős ember a faluban.
A közgyűlésen megvitatták az ukrajnai és a világpolitikai eseményeket, a KMKSZ munkáját és a községben felmerült gondokat. Döntés született arról, hogy az idén több rendezvényt szerveznek, melyekbe bevonják a gyerekeket és a nyugdíjasokat, s ehhez több motivált helyi lakos ajánlotta segítségét.
Tiszaújhelyben Mihók Richard, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke számolt be a tagságnak az elmúlt évi munkáról. Kiemelte, hogy jól sikerült az általuk szervezett gyermeknap, megemlékeztek az aradi vértanúkról, illetve a málenkij robot áldozatairól. A középszintű szervezettel közösen minden magyar iskolást, óvodást és a Tulipán Tanoda növendékeit meg tudták ajándékozni egy karácsonyi csomaggal. Kudron Zoltán oklevéllel köszönte meg Boldog Ferenc munkáját, aki több mint harminc évig volt az alapszervezet elnöke, valamint Popovics Erzsébet alelnök munkáját, aki egyben a helyi Tulipán Tanoda igazgatója
A gyűlés végül mindhárom helyen egyfajta falugyűléssé alakult át, Tiszaújhelyen különösen sok, a Tiszaújlaki Kistérségi Tanács által elhanyagolt problémára igyekeztek felhívni a figyelmet a KMKSZ-tagok.
Kudron Zoltán, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke mindhárom közgyűlésen a világpolitika legfontosabb eseményeit, folyamatait és a KMKSZ vezetésének azzal kapcsolatos álláspontját vázolta. Elmondta, hogy reményeink szerint 2025 a változások éve lesz, közelebb kerültünk a fegyverszünethez és a békéhez. Amennyiben ez bekövetkezik, akkor minden bizonnyal választások is lesznek, már most sem korai gondolkodnunk a polgármester- és képviselőjelöltekről. „Mi, akik itthon maradtunk, vagyunk az őrzők, nekünk jutott az a feladat, hogy Kárpátalján, illetve Ugocsában megőrizzük identitásunkat, hagyományainkat, anyanyelvünket, vallásunkat, ezt igyekezzünk átadni a gyerekeinknek, unokáinknak, mert ha mi ezt most nem tesszük meg, akkor lehet, hogy húsz év múlva már nem nagyon lesz kinek” – fogalmazott Kudron Zoltán.
Köszönetet mondott a külhoni magyaroknak a 2004-es népszavazás okozta sérelmek megbocsátásáért és az elmúlt 15 év kiemelkedő együttműködéséért Soltész Miklós, a magyar Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára pénteken Gyergyószentmiklóson.
Köszönöm minden erdélyi, székelyföldi, partiumi magyarnak, minden Kárpát-medencében, de nem a jelenlegi Magyarországon élő magyarnak, hogy meg tudtak bocsájtani a húsz évvel ezelőtti bűnért
– fogalmazott az államtitkár.
A KDNP-s politikus a Szent Miklós-templom búcsús szentmiséjén és körmenetén vett részt a székelyföldi városban. A templomban mondott ünnepi beszédében úgy fogalmazott: háromszoros köszönettel érkezett, amit három keresztény érték köré csoportosít: a megbocsátás, a küzdelem másokért és a cselekvő szeretet.
A 2004. december 5-i népszavazásra emlékeztetve rámutatott: nem szabad feledni, „nagy bűn volt”, a trianoni békediktátum után voltak olyanok, akik ahelyett, hogy magukhoz ölelték volna „az elszakított testvéreket”, újra elszakították őket. „Köszönöm a megbocsátást, az elmúlt tizenöt évnek a nagyszerű együttműködését” – mondta a külhoni magyarokra utalva Soltész Miklós.
Március 15-e alkalmából együtt emlékezett Técső magyarsága az 1848-49-es forradalom és szabadságharc hőseire. Az országban kialakult háborús helyzetből adódóan idén is csendeskoszorúzással méltatták a forradalmi ifjakat a város központjában található Kossuth-szobornál. Az eseményen a városban működő egyházi, civil és oktatási intézmények vezetői, közösen helyezték el az emlékezés koszorúit. Sari József, a KMKSZ felső-Tisza-vidéki Középszintű Szervezetének elnöke szerint: a márciusi ifjak szabadságszeretete példaértékű, amelyből minden korban erőt lehet meríteni.
Balogh Líviával, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Ungvári Középszintű Szervezetének elnökével az ungvári járási magyarság helyzetéről és a háborús körülmények közötti mindennapokról beszélgettünk.
‒ Az elmúlt két év rendkívül nehéz volt a kárpátaljai magyarság számára is az országban dúló háború miatt. Milyen az ungvári járási magyarság helyzete?
‒ Az Ungvári járásban sem különb a helyzet, mint a megye többi területén. Ezt az időszakot át kell vészelnünk. Sok család hiányzik most közülünk az ismert okokból. Az az igazság, hogy a háborúra senki nem számított. Nagyon váratlanul ért mindenkit. De minden nehézség ellenére igyekeztünk megtartani a közösségeinket, a háború alatt sem engedtük el a kezüket.
‒ Milyen új problémák, kihívások jelentkeztek a háború kitörése óta?
‒ A két év Covidot követően a háború kitörésével új feszültségek jelentek meg az emberek életében. Tömegesen érkeztek belső-ukrajnai menekültek a vidékre, így azt a humanitárius munkát kezdtük el megerősíteni, amely által ezeket az embereket segíteni tudtuk. Az ungvári járási kis falvakba rengeteg menekült család érkezett. Felmértük, hogy a járásban a kistérségek, illetve a különböző települések hogyan tudnak megbirkózni a „rájuk zúduló”, tömegesen érkező menekültekkel. Voltak, akiknek a testvértelepülési segítségnyújtás adott volt, de volt sok hely, ahol nem volt a településeknek jól kiépült külföldi kapcsolatuk, ott igyekeztünk támogatókat találni. A Covid ideje alatt is segítettük a települések egészségügyi intézményeit gyűjtések és különböző felajánlások által, most is ugyanúgy igyekeztünk segíteni. A nehézségek folyamatosak. Tavaly az áramkimaradás nehezítette az oktatási intézmények munkáját. Generátorokat, aggregátorokat igyekeztünk eljuttatni a különböző intézményekhez. De voltak pozitív eredmények is. A háborús időszak ellenére két művészeti iskolát is sikerült beindítani a járásban: az egyik a nagydobronyi, a másik pedig a szürtei, amely ma már közel száz gyermeket foglalkoztat. Kardosné Gyurkó Katalin, valamint Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, Bajusz Veronika felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár segítségével mind a nagydobronyi, mind a szürtei művészeti iskolába sikerült laptopokat és hangszereket szállítanunk, valamint logopédusok is érkeztek velük, akik a ráti gyermekotthon lakóival foglalkoztak. Mindig dolgozunk azon, hogy segíthessünk ott, ahol szükség van rá.
‒ A nehézségek ellenére hogyan igyekszik a KMKSZ az Ungvári járásban összetartani a közösségeket? Hogyan lehet ebben a nehéz helyzetben helytállni?
‒ Ma az a legfontosabb, hogy megmaradjanak a közösségeink még akkor is, ha a jelenlegi körülmények között ezek fogyó létszámúak. Szövetségünknek ‒ amely idén harmincöt éves ‒ az is fontos prioritás, hogy meg tudjon maradni legitimnek, a következő időszakban szeretnénk megtartani minden alapszervezetünkben az éves üléseinket, valamint ezeket járási és megyei szinten is. Sajnos sokkal szűkebb lehetőségeink vannak most rendezvényszervezésre, mint az elmúlt évek során. Már a Covid idejében is jelentősen csökkent a programok száma, hiszen a karanténkorlátozások miatt ezeket nem tudtuk megvalósítani. Most pedig kegyeleti okok miatt semmi olyan rendezvényt nem tartunk, amely sérthetné azon családok helyzetét, akiknek családtagja a fronton teljesít szolgálatot. Igyekszünk visszafogott kulturális programokat szervezni, mint a március 15-i, augusztus 20-i, valamint a málenkij robot áldozataira csendes főhajtással emlékeztünk. Ezenfelül Csapról a nyár folyamán ismét nyaralhattak gyerekek Zánkán Bicske város felajánlása jóvoltából. A Kárpátaljai Népfőiskola szervezésében tavaly is jártunk Lakiteleken. Ellátogatott hozzánk Tóth Péter Lóránt versvándor, akinek köszönhetően több járás magyar iskolájába eljutott az általa bemutatott verses előadás. Ezenkívül a járásban adventi kézműves-foglalkozásokat is szerveztünk, ugyanis nagy igény mutatkozott rá a közösségekben. De a Teleki László Alapítvány jóvoltából a borsi Rákóczi-kastélyban megrendezett versenyre való kijutását is több alkalommal segítettük a különböző tanintézmények gyerekeinek.
‒ Hogyan alakult a KMKSZ tagságának száma az Ungvári járásban az elmúlt két évben?
‒ Az Ungvári járás 31 alapszervezetet foglal magába. Pontos számokat még nem tudok mondani, most zajlik a tagnyilvántartás begyűjtése. Sajnos az elmúlt időszakban csökkenő tendenciát mutat az alapszervezeteink tagságának száma. De mindezek ellenére igyekszünk összetartani és segíteni a közösségeket.
‒ A nehéz mindennapok ellenére sem lehet azonban tétlenkedni. Melyek most a legfontosabb prioritások?
‒ Nagyon sok fiatal, ifjúsági közösség fogyatkozott meg. Akik itthon maradtak, azok inkább az idősebb és a nyugdíjas korosztály, akik össze tudják fogni az itthon maradt közösséget. De igény van a találkozásra. Csapon nagyon aktív a nyugdíjaskör, a tagjai rendszeresen összejárnak, szőnek, kenyeret sütnek, kórusfoglalkozást tartanak. Létrejött egy új szervezet is az Ungvári járásban, a gazdaasszony-tagozat, ami szintén jó lehetőség arra, hogy összébb hozza a közösségeket. Kapaszkodnunk kell a pozitívumokba. Az elmúlt éven a felső-Tisza-vidéki keresztszemes hímzést hungarikummá nyilvánították, s ennek köszönhetően a Népfőiskola Hrivnák Tünde divattervezővel készíttetett egy harmadik kollekciót, amely Londonban debütált. A Népfőiskola által megalakult a hímzőkör is. A KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezete pedig aktívan együttműködik a Népfőiskolával. Idén újra megtartottuk a magyar kultúra napi rendezvényt. A legfontosabb kérdések között azonban most az 5 km-es határzónákban való mozgás szerepel. Ebben is igyekszünk tájékoztatást adni a közösségeinknek. Az ungvári magyarság jelentős része beletartozik majd ebbe az övezetbe. S mivel ez korlátozhatja a szabad mozgást a megyén belül is, így ez most mindenképp nagyon fontos kérdés.
‒ Hogyan látja az idei évet? Vannak-e tervek, amelyeket szeretnének megvalósítani idén?
‒ Szeretnénk a jövőben is kisebb kulturális eseményeket szervezni. Nem feltétlen koncertekre gondolok. Terveink vannak, de persze látjuk majd, hogy hogyan engedi a politikai és az aktuális helyzet. Abban hiszünk, hogy helyi programok köré jobban épülnek közösségek. Számunkra a közösségszervezés elsőrendű feladat. De nem szeretnénk elengedni azok kezét sem, akik a jelenlegi helyzetből adódóan nem tudnak most itthon lenni. Várják őket vissza közösségeink.
‒ Ön a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselőjeként is tevékenykedik. A régiót tekintve melyek azok a főbb kérdések, amelyekért az elmúlt egy-két évben küzdöttek akár megyei szinten?
‒ Az ungvári járási magyarság gondjai politikai területen ugyanolyanok, mint az egész megyében. Tehát minden magyar közösségnek ugyanaz a problémája: a magyar oktatás megőrzése, a magyar nyelv, a magyar kultúra szabad használata Kárpátalján. Erre vonatkozólag születtek pozitív lépések az elmúlt időszakban, hiszen a múlt év végén elfogadtak egy új törvényt, amely hét másik törvényt érintve visszaad valamit a jogszűkítésekből, de nem teljes körű még a jogbővítés. Az alapvető kérdés, hogy megmaradhat-e a magyar nyelvű oktatás teljes vertikuma. Különböző kérdésekkel fordulnak hozzánk a kistérségek is, s amiben lehet, igyekszünk segíteni, többek között rengeteg embernek segítettünk egészségügyi támogatásban: súlyos betegeknek, rászorulóknak. Mindezen segítségnyújtás egy részét a KMKSZ keretéből, valamint a Kárpátaljai Megyei Tanács által tudtuk finanszírozni. De például Fodor Gusztáv közreműködésével, anyaországi önkormányzatok által is több településen tudtunk humanitárius szállítmányt átadni a rászorulóknak. Hiszünk abban, hogy ahol a szükség, ott a segítség, mi ebben is igyekszünk a híd szerepét betölteni.
Kudron Zoltánnal, a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének ügyvezető alelnökével, a KMKSZ Nagyszőlősi Városi Alapszervezetének elnökével a 2023-as évről beszélgettünk. A középszintű szervezet 24 alapszervezetet foglal magában, a múlt évi adatok szerint összesen 8 387 taggal.
– Elöljáróban érdekelne, hány tagja volt a középszintű szervezetnek a háború kitörése előtt, és hány háborús menekült távozott külföldre?
– A harcok kirobbanása előtt mintegy 9 500 főt számlált a szervezet, mára kb. 10-15 százalékkal csökkent a taglétszám: voltak, akik a háború kitörése után menekültek el, általában egész családok, mások pedig azóta települtek ki a vendégmunkásokként dolgozó családfőkhöz.
–Miként tudja a KMKSZ a jelenlegi helyzetben szolgálni az ugocsai magyarságot?
– Előbb a Covid–19-járvány, majd a háború kitörése erősen rányomta a maga bélyegét a KMKSZ tevékenységére. A kulturális rendezvényeink minimalizálódtak. Továbbra is megtartjuk nemzeti ünnepeinket, megemlékezéseinket, ám ezek koszorúzásokra és legfeljebb egy odaillő vers elszavalására korlátozódnak, a tagság széles körű bevonása nélkül, a málenkij robot áldozatai előtt pedig csak koszorúzással hajtunk fejet. A két megyei szintű rendezvény közül a nagypaládi trianoni megemlékezés keretében minimális kulturális programra került sor (szavalat, ének előadása), az október 6-i nagyszőlősi megemlékezésen pedig Panyi Miklós államtitkár tartott rövid beszédet, majd a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola növendékei adtak elő egy húszperces irodalmi összeállítást. Rendezvényeink sorában pedig még megemlíteném, hogy a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskolában a KMKSZ helyi alapszervezetének a szervezésében Mikulás-napi ünnepségre került sor, melyen Magyarország Beregszászi Konzulátusa mindegyik tanulónak ajándékcsomaggal kedveskedett.
–Mit tesz a KMKSZ politikai téren az ugocsai magyarságért?
– Mind a négy kistérségi tanácsban képviseltetjük magunkat. A tiszapéterfalvaiban a KMKSZ-frakció alkotja a többséget, így könnyebben tud megoldást találni a helyi magyarsággal kapcsolatos kérdésekre. A tiszaújlakiban erős KMKSZ-képviselőcsoport tevékenykedik, még ha ellenzékben is politizál. A királyháziban ugyancsak ott vagyunk. A nagyszőlősiben pedig – bár csak hárman alkotjuk a frakciót – tekintélyünk van, a hat szakbizottság közül kettőnek körünkből kerülnek ki a vezetői: én a költségvetésit vezetem, Bánik József nagyszőlősi vállalkozó pedig a szociális-egészségügyit. Képviselőcsoportunk elérte, hogy igazgatót jelölhetett a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola élére, Nyibilevics Mónika magyar nyelv és irodalom szakos tanárnő személyében, aki korábban igazgatóhelyettes volt, s ő lett az iskola új vezetője. A KMKSZ-frakció munkájának köszönhetően gyümölcsöző kapcsolat alakult ki a városi alapszervezet és az iskola között, nagyobb pénzösszeget tudtam kieszközölni a városi tanácstól a tanintézet számára, amit a folyosók paneljeinek az újrafestésére, valamint a lemeszelésükre fordítottak.
Jórészt a magyar iskolák, iskolai tagozatok biztosítják a kárpátaljai magyarság jövőjét, nyelvünk, kultúránk fennmaradását, ezért a KMKSZ a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetséggel karöltve támogatja a tanintézményeket. De ugyancsak fontos, hogy a KMKSZ a tanácsokban is képviseltesse magát, mert csak akkor tehetünk valamit a magyar közösségekért, ha részt veszünk az önkormányzatok munkájában, hallatva ott a szavunkat.
Ukrajna útja az EU felé Volodimir Zelenszkij elnök csapata, védőink és az egész ukrán nép nagyszerű munkájának köszönhetően vált nyitottá – írja a megyei adminisztráció oldala.
A nemzeti kisebbségek jelentős szerepet játszottak abban, hogy megszületett az a történelmi döntés, amellyel megkezdődtek országunk európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások.
„Január 16-án abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy Oljha Sztefanisina, Ukrajna európai és euroatlanti integrációért felelős miniszterelnök-helyettese nevében köszönőleveleket adhattam át a térség magyar közössége vezetőinek” – közölte Viktor Mikita. Oklevelet kaptak továbbá a Beregszászi járás egyes kistérségeinek vezetői is.
A karácsonyra való készülődés reménnyel teli meghitt hangulata varázsolt igazi csodát a Munkácsy Mihály Magyar Ház rendezvénytermébe, ahol december 21-én a Latorca-parti város magyarsága együtt ünnepelte a szeretet ünnepét.
Az immár ötödik alkalommal megrendezett munkácsi magyarok karácsonyi ünnepsége kezdetén a Munkácsi 1. Sz. Zrínyi Ilona Cserkészcsapat fiatal cserkészei díszes mécsesekkel a kezükben vonultak be a terembe, és sorra gyújtották meg az adventi koszorú hitet, reményt és örömet szimbolizáló gyertyáit az Isten szeretetének üzenetét magában hordozó betlehemi békelánggal.
Az elcsendesedés pillanataiban Gulácsy Dániel református lelkipásztor János evangéliumának 14. fejezetéből vett 27. igeszakaszán keresztül – „Békességet hagyok nektek: az én békességemet adom nektek; de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adja” – fogalmazta meg gondolatait a közelgő ünnep kapcsán, majd Resch Tamás római katolikus káplánnal közösen Isten gazdag áldását kérték a jelenlévőkre.
Ezt követően az ünnepség szervezői nevében Korolyova Erzsébet, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) Munkácsi Alapszervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta, hogy az idei karácsonyi ünnepség mottójaként a békés karácsonyt választották, hiszen, mint magyarázta: ha megkérdeznénk az embereket, hogy jelenleg mire vágynak a legjobban, nagy arányban válaszolnák azt, hogy a békére. „Mi, civil kisemberek imádkozhatunk a békéért és megpróbálhatunk magunk körül békét teremteni; először a lelkünkben, utána a környezetünkben. A munkácsi magyarok karácsonyi ünnepsége is azt a célt tűzte ki, hogy ebben a nehéz időben a béke és a szeretet egy kicsiny szigete legyen” – emelte ki Korolyova Erzsébet.
„Nem tudnám megmagyarázni miért, de biztos vagyok abban, hogy ha tiszta szívvel és hálatelt lélekkel töltjük el ezt a néhány órát, akkor ezzel mi is elősegítjük a béke beköszöntét. Nem tudom, és nem is akarom megmagyarázni, hogy miért érzek így, csak hiszek benne, mert hinni akarok” – hangsúlyozta az alapszervezeti elnök, majd felszólalását Wass Albert [Az elfeledett karácsony szellemében…] című művéből vett idézettel zárta: „Addig nem lesz békesség ezen a földön, amíg a szeretet uralma el nem érkezik.”
Magyarország ungvári és beregszászi külképviseleteinek nevében Kuti László ungvári magyar konzul mondott köszöntőt, melyet egy számára meghatározó karácsonyi élmény megosztásával kezdett: elmondta, hogy a II. világháborút megtapasztalt szülei Budapesten éltek, s ott töltötték 1944 karácsonyát is, amelyről később mindketten úgy emlékeztek vissza, hogy számukra az a bizonyos karácsony a remény ünnepét jelentette, „a reményt abban, hogy a szörnyű dolgok egyszer véget érnek, és elkövetkezik a béke: az a béke, amikor mindenki a saját életét nyugodtan és úgy élheti, ahogyan szeretné”. „Úgy gondolom, hogy ez az üzenet most, amikor már a második háborúban telő karácsonyra készülünk itt, a munkácsi magyar közösség tagjaival, ezek a szavak még most is aktuálisak, hiszen nekünk is van most miben reménykednünk” – szögezte le a magyar diplomata, hozzátéve, hogy amikor végigtekint a termet zsúfolásig megtöltő ünneplőkön, akkor úgy érzi, van alapja a reménységnek és a reménykedésnek. „Magyarország pontosan ezt a reményt próbálja erősíteni és táplálni akkor, amikor történetének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre, gondosan ügyelve arra, hogy a segélyekből és támogatásokból ne csak a kárpátaljai magyarság, hanem az itt élő többi nemzetiség, sőt a hágón túliak is részesülhessenek” – tette hozzá Kuti László, majd a mihamarabbi béke eljövetelében bízó, reményekkel teli áldott karácsonyt kívánt mindenkinek.
Az adventi időszak elején a KMKSZ Munkácsi Alapszervezete a Munkácsy Mihály Magyar Házzal közösen alkotópályázatot hirdetett a helyi 6–18 éves gyerekek számára Békés karácsony címmel. A szervezők a rajzpályázatot ezúttal kibővítették, így mézeskalács-kompozíciókkal, valamint kreatív karácsonyi dekorációkkal is nevezhettek a fiatalok. December 18-ig összesen 63 alkotás érkezett be a Magyar Házba, melyeket kompetens zsűri értékelt a kreativitás, a kompozíció, a technikai kivitelezés és az egyediség alapján. Az első három helyezettnek Korolyova Erzsébet adta át a Budapesten élő Kisbalázs Csilla és M. Tóth Balázs által felajánlott értékes ajándékcsomagokat. Matl Péter Munkácsy-díjas kárpátaljai szobrászművész, valamint a Munkácsy Mihály Magyar Ház vezetősége két gyerek számára különdíjat adott át.
A díjátadást követő ünnepi műsort a Munkácsi Református Egyház Kisegyüttesének énekeselőadása kezdte, majd a legfiatalabbak, a Szent József Óvoda növendékei léptek színpadra. Somkó Karina, a Munkácsi 3. Sz. II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanulója gimnasztika-előadást mutatott be, melyet a középiskola kiskórusának karácsonyi összeállítása követett. Ezután Kosztolányi Dezső Karácsonyi ének című verse hangzott el Éles Bernadett, a Rákóczi-középiskola diákja által, majd az intézmény Csillagfény betlehemes csoportja beregvidéki bábozós betlehemes játékot mutatott be, így a jelenlevők az énekek szövegei és a humoros pásztori játékok által is részesülhettek a karácsonyi csodában. Ezután Pliszka Katalin, a Rákóczi-középiskola tanulója Frédéric Chopin kilences számú noktürnjét játszotta el zongorán. Bakos Dóra, a Munkácsi Szent István Líceum diákja mély átéléssel szavalta el Dsida Jenő Közeleg az emberfia című versét, melyet a Munkácsi Szent Márton Plébánia gyermekkórusának előadása követett. Szabó T. Anna Ünnep című versét tolmácsolta a közönség felé Togyeriska Nikoletta, a Rákóczi-középiskola végzőse. Popovics Emese karácsonyi ének-citera összeállítása után a munkácsi egyházak kórusai közös kántálása zárta a programot. Az ünnepi műsor végén Popovics Pál, a Kárpátaljai Magyar Cserkészszövetség elnöke osztotta meg ünnepélyes körülmények között is az örömteli hírt: „Köszönjük mindenkinek, aki szurkolt és kitartott: visszakaptuk az iskolánkat!” – reflektált arra, hogy a Munkácsi Városi-Járási Bíróság harmadszorra is kimondta: jogtalanul menesztették iskolaigazgatói posztjáról Schink Istvánt, s arra kötelezte a tanfelügyelőséget, hogy helyezzék vissza az igazgató urat tisztségébe.
Az este ezután baráti beszélgetésekkel folytatódott. A munkácsi magyarok karácsonyi rendezvénye megmutatta: azok társaságában kell megélni a szeretet ünnepét, akik a legfontosabbak számunkra. A karácsonyt pedig a szeretet és a vele együtt járó békesség teszi csodássá, s talán mindenki erre vágyik most a legjobban.
Magyarságismereti kalandjátékot hirdetett Magyarország Beregszászi Konzulátusa és II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézete, melyre 2023. szeptember 27-én került sor a szakképzési intézet dísztermében. A játékon 22, kárpátaljai magyar gimnáziumok és líceumok tanulóiból álló, háromfős csapat vett részt.
A vendégeket, diákokat és kísérőtanáraikat Soós Katalin, a házigazda intézmény igazgatója köszöntötte, s elmondta, hogy iskolájukat Magyarország Beregszászi Konzulátusa kérte fel a vetélkedő megszervezésére. A szakképzési intézet tanáraiból álló kreatív csapat pedig legjobb tudása szerint úgy igyekezett azt megszervezni, hogy a nap végén minden résztvevő elégedetten és tele pozitív élménnyel mehessen haza. A vetélkedőjük célja nem a tudásfelmérés, hanem az, hogy a gyerekek a már meglévő magyarságismereti tudásuk mellé újakat szerezzenek, tanuljanak egymástól, ismerkedjenek, és közben jól érezzék magukat.
Az igazgató asszony tudósítónknak elmondta, nagyon örülnek, hogy huszonkét csapat jött el a kalandjátékra Ungvártól egészen Viskig. Kemény munka van mögötte, de ha a céljaik teljesülnek, több tudással és élményekkel mennek haza a tanulók, akkor megérte.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője kezdeményezőként és támogatóként megköszönte a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének, hogy helyszínt biztosított és megszervezte a kárpátaljai magyar líceumok és gimnáziumok 9‒11. osztályos tanulói számára meghirdetett kalandjátékot. A verseny kapcsán hangsúlyozta: „A résztvevők Magyarország és Kárpátalja kultúrtörténetével, történelmi és földrajzi nevezetességeivel, a magyar irodalom és nyelv sajátosságaival kapcsolatos ismereteiket tudják kamatoztatni. Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a magyarság identitása, identitástudata minél erősebb maradjon itt, Kárpátalján. Ennek a legfőbb letéteményesei a fiatalok. Ezért most a fiatalokat céloztuk meg a rendezvénnyel, az ő ismereteiknek a fejlesztése, tudásuk, felkészültségük, Magyarországgal kapcsolatos ismereteik nagyon fontos garanciája annak, hogy ők magyar emberekként éljék majd lehetőség szerint az életüket. Bárhová is kerüljenek a világban, magyarnak tartsák magukat. Ehhez óriási segítséget nyújt és hatalmas bázis a kárpátaljai magyar iskolákban folyó magyar tannyelvű oktatás. A mostani rendezvény anyagi feltételeit a konzulátus, illetve Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma biztosította, a szakmai tudást és a szervező munkát pedig az itt élő magyar pedagógusok, akiknek ezt nagyon köszönjük” – fogalmazott a beregszászi magyar külképviselet vezetője, aki elmondta, hogy a Petőfi‒200 tematikus év jegyében a nagy magyar költő életművére egy, a teremben elhelyezett tablókiállítással igyekeznek felhívni a fiatalok figyelmét. A kalandjáték győztes csapatának tagjai pedig elutazhatnak majd egy budapesti, szervezett utazásra, ahol színházi programon is részt vehetnek majd, illetve megtekinthetik a magyar főváros nevezetességeit, a többiek pedig tárgyi nyereményekben részesülnek.
Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora a játékos vetélkedő kapcsán kiemelte: „A vetélkedőnek több célja van. Az egyik az, hogy a gyerekek megismerjék egymást, hiszen különböző intézményekből, különböző helyekről érkeztek, és a fiatalok között a kapcsolattartás, a kapcsolatok, az ismerkedés mindig izgalmas dolog. Ha ez össze van kapcsolva valamilyen játékkal, amelynek haszna is van, amiből tanulni is lehet, az kellemes és hasznos dolog is egyszerre. A vetélkedő megszervezésével más célunk igazából nincs is, ha gyerekek jól érzik magukat, tanulnak és közben kapcsolatokat is építenek, akkor mi már győztünk” – összegezte a főiskola rektora.
A vetélkedőn valóban a fiatalok magyar történelmi, a Kárpát-medence földrajzával, művelődéstörténetével kapcsolatos ismereteiknek vehették hasznát, de magyar irodalomhoz kapcsolódó olvasottság, a magyar nyel sajátosságainak ismerete és még számos a magyarsághoz kapcsolódó műveltségi terület ismerete kellett a kérdések megválaszolásához és a játékos feladatok teljesítéséhez.
Végül a kezdeti izgalom után a résztvevők lassan feloldódtak, a kalandjáték jó hangulatban telt, összességében minden csapattag élményekkel gazdagodott. Ugyanakkor a zsűri eredményt is hirdetett a végén, első helyezett a házigazda iskola „Magyarok nyilai” csapata lett, II. helyezett a „Dobronyi paprikások” csapat a Nagydobronyi Református Líceumból, III. helyezett pedig a „Honfoglalók” a Beregszászi Kossuth Lajos Líceum legfelkészültebb csapata.
Mi a magunk részéről minden csapatnak gratulálunk, illetve tanáraiknak is, akik felkészítették és elkísérték a fiatalokat Beregszászba.
